Esztergom és Vidéke, 1941

1941-06-14 / 48.szám

kat kell hozni a jövőért. Egyesek áldo­zata hihetetlen megújító erőt tud adni a nemzetnek. Gróf Széchenyi István tra­gikuma többször megismétlődött a törté­nelemben, nagy erőforrásokat nyitva a nemzet számára. A nemzet jövője ködbe vész, sok ne­hézség mutatkozik a jövőben, ezeket a nehézségeket s szenvedéseket a magyar­ság csak Széchenyi gondolatvilágának alappillérén állva fogja tudni megoldani és elviselni. Fejezte be beszédét Mak­ray Lajos.- , Az illusztris szónok szárnyaló beszé­de, minden gondolatának átütő ereje, abszolút biztos logikája nagyon soká emlékezetében marad a Széchenyi-em­lékvacsora közönségének. Osdolai György nyilatkozata nagysikerű repüléséről Hírt adtunk már egyik legutóbbi szá­munkban Osdolai Györgynek, az eszter­gomi Movero oktatójának ragyogó telje­sítményéről, amellyel nemcsak a repülés esztergomi barátait örvendeztette meg, hanem országszerte ís értékes elismerést hozott az esztergomi repülés számára. Most megkértük a kiváló repülőt, hogy nyilatkozzék lapunk számára repülésének körülményeiről, mondja el tapasztalatait és vázolja röviden jövendő célkitűzéseit. Mosolyogva hallgatja kérésünket s nem igen akar nyilatkozatot adni, hanem úgy látszik, hogy szerénysége inkább a személytelenségbe szeretne burkolózni. De mi nem engedünk egykönnyen s hosszas beszélgetés után lassankint össze tudjuk foglalni a remek repülés történe­tét, amelyből nem akarunk semmit sem elvenni, sem hozzátenni, úgyhogy álljon itt az elbeszélés a maga egészében vál­tozatlanul : Erős délnyugati szélben indult el az elmúlt héten, csütörtök délelőtt az Esz­tergomi Sportrepülő Egyesület „Pilis" vitorlázó gépe, hogy az első nagyobb tá­volságot megrepülje. 60 méter magasan oldotta el magát a vontatóautó kábeljétől s félórai tapoga­tózás után nekivágott a nagy útnak. A cél : Munkács. Elmúlott már 11 óra s a talaj felmele­gedéssel együtt keletkeztek s erősödtek a függőleges áramlatok. Ezeket kutatta a Pilis. Az egyik megtetszett neki s bele­körözött. 1.2 méter másodpercenkénti emelkedést jelzett a műszer mutatója. Hangtalanul körözött a gép, mint egy ragadozó madár és úgy emelkedett, mint egy pesti bérház felvonója. 2000 méter magasan megunta a gép a körözést és Salgótarján irányába kezdett repülni. Egyenletesen, nyugodtan siklik a gép, s a pilóta mást sem csinál, mint gyönyör­ködik a vidék tavaszi színeiben . Leg­alább is a föld lakói ezt hiszik. A pilóta a levegőáramlások labirintusait kutatja. Műszerei és madárösztöne vezeti őt. A legkisebb emelkedésre felfigyel és már keresi is az áramlás magvát. Ha erős emelkedést talál, vele köröz és addig tá­gítja vagy szűkíti a köröket, míg megta­lálja a legerősebb emelést. Ugyanazt teszi, mint a madár. A „föl di" emberek nem gondolják, hogy a ma­darak milyen ritkán használják izmai kat. Itt, az ezer méteren felüli magassá gokban mozdulatlan szárnyakkal repül nek ők is. A földi emberek csak az állat­kertben látják a sasokat és a többi nagy madarakat. Mi, vitorlázó repülők, min­den utunkon találkozunk velük és nem egyszer jobb útmutatónk, mint a legjobb műszerek. Közben azonban a délire forduló szél a szlovák határra sodort. Irányt kellett változtatni. Miskolctól jóval északra re­püljük át a Sajót, a Hernádot, majd Sá­toraljaújhely fölött siklik el a gép, de már elég alacsonyan. Az emelőáramlatok csúnyán megbújnak a levegőtengerben s a gép egyre lejjebb sülyed. Pedig a re­pülést nem akarjuk még befejezni. Há­romszáz km. szükséges a vitorlázó repü­lők 5-ik vizsgájához s ezt Magyarorszá­gon még senki sem szerezte meg. Hirtelen elhatározással északra vá gunk, átrepüljük a szlovák határt és a Vihorlát déli lejtője felé tartunk. Az erős déli szél nekizúdul a hatalmas lej tőnek és mivel oldalt nem tud kitérni, kénytelen a hegy fölé emelkedni. A szél felé néző hegyoldal mindig biz­tos barátja a vitorlázóknak. Pár perc alatt az ezerméteres hegy magasságában emelkedtünk. Itt a levegő ismét becsapott. Négy métert mutatott az emelkedést mérő, de már túlsodort a szél a hegygerincen, három-négy mé­tert, majd 8—10 métert süllyedt a gép másodpercenkint. Most már nem volt sok reményünk a 300 km-hez. Egy kisebb lejtő mégis meg szánt, egyik dombtól a másikig repült a gép 50—60 m magasságban, hogy a hiányzó 20 km-t megrepülje. Hegyek kö­zött egy kis szlovák falu mellett száll tunk le s a repült út pontosan 300 km. Az esztergomi Movero-é tehát a dicső­ség, hogy egyik tagjának sikerült először az ötödik vizsga egyik feltételét megre­pülnie. Következő feladat a vizsga 2-ik feltétele : a háromezer méter magasság. Talán ez is sikerülni fog. Eddig tart az elbeszélés, a kiváló re­pülő előadásában el-elgondolkozva be szél, közben kínosan kerüli, hogy saját­magát valahogyan beleszője az előadás­ba, mindig a gépről beszél, a gép ezt tet­te, ide körözött, de arról nem szól egy szót sem, hogy a gép nyergében egy ki­váló, tapasztalt pilóta ül, akinek biztos keze vezeti a kormányt, akinek sassze­me kutatja a levegő ezernyi, a laikus számára láthatatlan epizódját. Még külön megkér arra, hogy őt min­denképen hagyjuk ki a cikkből, ennek a kérésnek eleget nem tehettünk s így örömmel regisztráljuk a kiváló teljesít­ményt s egészen bizonyosak vagyunk abban, hogy az ötödik vitorlázó vizsga második feltételéről, a 3000 méteres ma­gasságról is hamarosan megemlékez­hetünk. Az uccán Az utcán, ha egy anyát látok, Lélekben Hozzád így kiáltok : Istenatyánk áldd meg magzatát És védd meg, áldd meg, áldd meg az — [anyát! Ki tudja, kit rejt áldott méhe, Csak azt tudjuk : Te küldöd nekünk. Lépteit mindig angyal védje, Hisz gyermeked és nekünk? Gyermekünk. Az utcán, ha egy asszonyt látok, Én tisztelettel félreállok, Mert csöndes-könny ed léptei nyomán Érik az élet Isten templomán. Az utcán, ha egy bölcsőt látok, Minden szavam mosolygós ima. Lélekben akkor felkiáltok : Segítsd Te áldott Asszony : Mária ! Az utcán, ha egy gyilkost látok, Kit megvasalva kisérnek tova, Irgalomért im Hozzád szállok Élet s halálnak egyetlen Ura! Az utcán, ha egy asszonyt látok, Ki gyermekének temetője lett, Én irtózattal odébb állok, S imádkozva nem kiáltok, Helyettem akkor zúgják a kövek : Gyermekgyilkost az Isten verje meg! HARCOS. A könyvnap Esztergomban Esztergomban is volt könyvnap és mi sem maradtunk el ebben a tekintetben a többi hasonló magyar város mögött, A Széchenyi-téren zöld lombokból ízléses sátor állott a Buzárovits-cég buzgóságá­ból, a sátorban a könyvnapi kiadású könyvek tarkállottak és a legszebb, leg újabb könyvérdekességek a magyar és a külföldi klasszikusok szép példányaival együtt várták a vevőket, az esztergomi közönséget. De a könyvkereskedők kíra katai is megteltek a szép könyvekkel és szinte ünnepies díszben kínálgatták a magyar irodalom termékeit. A kínálatban tehát nem volt hiba. Az érdeklődés is megfelelő volt, A kiraka tok előtt meg-megálltak az emberek, né zegették a könyveket, a sátornál is több ször csoportosan álldogáltak az érdek lődők. Ez is valami, ha a forgalom nem is volt olyan, amilyent várhattunk volna. Igaz, hogy abból a felső tízezerből — amelyre a könyvnap után a ma élő ma gyar írók egyik legnagyobbika, Herczeg Ferenc, alaposan rápirított a magyar könyvek és irodalom iránti közönyös­sége miatt — nem igen élnek Eszter gombán. Az úgynevezett „középosztály ból" azonban vagyunk itt jócskán. Senki sem foghatja ránk, hogy nem szeretjük a szép és jó könyveket. Jól tudjuk, mi az oka mégis annak, hogy nem vásárolha­tunk annyi könyvet, amennyit szertnénk Egy szóval: a szegénység, Á helyzet —• sajnos az, hogy a köny­vekre vágyakozó sok intelligens ember, a sok tisztviselő, az iskolavárosban élő <sok tanár, tanító nem igen rendelkezik több pénzzel, mint amennyi a mai vi szonyok között a megélhetéshez szüksé­ges, A könyvekre való bizony a legtöbb nél hiányzik. Ez nagy baj és pedig nem is annyira a könyvnap, a könyvesboltok és az írók szempontjából, hanem inkább a könyveket nélkülözni kénytelen íntel ligencia, a művelődni kívánó magyar ember érdekéből. A jó és szép könyveket nem nélkülöz­hetjük. Ezért felvetünk ezzel kapcsola tosan egy gondolatot és pedig a városi könyvtár kibővítésének és újjárendezé sének gondolatát. Feltétlenül szükség van a -városban egy olyan könyvtárra, ahol egyebek között a magyar remek­írók művei, a régi és új magyar irodalmi alkotások (tagdíj vagy kölcsöndíj for­májában teljesített ellenszolgáltatás fe jében) az olvasni vágyóknak rendelke zésre álljanak. Zenéltető üzemek figyelmébe! Tagtársaink sürgető érdeklődésére kö­zöljük, hogy a magyar és külföldi zene­szerzők hivatalosan elismert érdekképvi­selete a Magyar Szövegírók, Zeneszer­zők és Zeneműkiadók Szövetkezete (Bu­dapest, IV., Gerlóczy-u, 3,), melynek kö­telékébe tartoznak a szerzők világszövet­ségébe tömörült szerzői társaságok ösz­szes szerzőinek zeneművei és így mint­egy ötvenezer magyar és külföldi szerző­nek több százezer zeneművét bocsátja zenéltető ügyfelei rendelkezésére. Azok, akik a Magyar Szövegírók, Ze­neszerzők és Zeneműkiadók Szövetkeze­te kezelésébe tartozó külföldi és belföldi zeneművek nyilvános előadására szol­gáló jogot, a szerzői jogdíj megfizetésé­vel megszerezték, jogbiztonságuk érde­kében (bitorlási perek elkerülése céljá­ból) utasítsák zenészeiket, hogy a kül­földi szerzők müvein kívül csak a Ma­gyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zene­műkiadók Szövetkezete által kibocsátott névjegyzékben szereplő zeneszerzők mű­veit adják elő, (Ha ilyen névjegyzék még nem lenne egyes zenéltető tagtársunk birtokában, kérésére azonnal küld a fent­nevezett szövetkezet,) Ettől a szigorú elv­től akkor se térjenek el, ha a zenészeket rábeszéléssel vagy jutalommal akarják rábírni arra, hogy a névjegyzékben nem szereplő szerzők műveit adják elő. Ismé­telten megtörtént ugyanis, hogy a zené­szeket kotta átadása, vagy a dal elő­éneklése mellett bizonyos zeneművek előadására beszélték rá, s az ilyen elő­adást követően a szerzői jog bitorlása miatti pert indítottak a zenéltető üzem ellen. Ha fentnevezett szövetkezeten kívül, valamely más részről jogdíjigénnyel, vagy jogbitorlási perrel lépnének fel tag­társaink ellen, haladéktalanul fordulja­nak Ipartestületünkhöz. Esztergomi vendéglős, kávés és szálloda szakosztály. Kérelem Az Erdélyi Menekült Magyarok Meg­segítésére Alakult Bizottság 250 otthon­talan Délerdélyből és Romániából kiül­dözött magyar középiskolai tanulónak tette lehetővé, hogy különböző taninté­zetekben a tanév vesztesége nélkül foly­tassák tanulmányaikat. Ezeknek a tanulók­nak áldozatkész zárdák és konviktusok nyújtottak otthont és most az iskolai év végén, a legnagyobb részüknek, nincs hová menni. A szóbanforgó tanulók legnagyobb ré­sze középosztálybeli szülők gyermeke, akik odaát rendes polgári körülmények között éltek, a szülök azonban vagy még mindig odaát vannak, vagy ha átkerültek, pénzük és minden ingóságuk odaát ma­radt és itt még nem tudtak maguknak megfelelő otthont biztosítani. A gyermekek 13—18 évesek, akik be tudnak illeszkedni bármilyen család úri környezetébe és bizonyos, hogy szolidak, engedelmesek, figyelmesek és hálásak lennének vendéglátóikhoz. A fentiek előrebocsájtása után azzal a kéréssel fordulok Esztergom város áldo­zatkész és nemesszívű közönségéhez, vál­laljanak el a nyári hónapokra ilyen ott­hontalan középiskolai tanuló gyermeket. Azok, akik e nemes akciót magukévá teszik és vállalkoznak arra, hogy egy-egy kiüldözött s minden támasz nélkül álló magyar vérünk nyári hónapjait magyaros vendégszeretetükkel kellemessé teszik, kérem közöljék ebbéli szándékukat írás ban vagy telefonon városunk közgyámjá val (Városháza, földszint 25. ajtó, telefon OC.j a hivatalos órák alatt. Esztergom, ,1941. június hó 10. Dr. Etter Jenő s. k. polgármester. IggíiMMiMMM HIREK A főváros ebédje a hercegprí más tiszteletére. Szenáv Károly polgármester mint a budapesti plé­bániák kegyurának, a székesfővá­rosnak képviselője, hétfőn délben a Fővárosi Képtárban ebédet adott dr. Serédi Jusztinián hercegprímás tiszteletére, abból az alkalomból, hogy a bíboros főpásztor befejezte Budapest területén a bérmálásokat A polgármester rövid beszédben köszönte meg a hercegprímásnak a bérmálás szentségének kiszolgál tatását, majd az egyházfejedelem válaszolt, hangsúlyozva, hogy a fő­város közönsége milyen nagy ál­dozatkészséggel és buzgalommal fáradozott a hitélet elmélyítése terén. Művészi siker. A Városi Zene­iskola hegedűtanárnője, Molnár Klára legutóbbi sikereiről kaptunk hírt. Az elmúlt hangversenyszezonban négy­szer szerepelt a budapesti rádióban és több hangversenyen közreműkö­dött. Továbbá az idén is elnyerte a fiubay-ösztöndíjat a napokban pe­dig sikeresen letette a hegedűművé­szi képesítővizsgát, fia még meg­említjük, hogy boldog menyasszony is, igazán gratulálhatunk a sok sze­rencsés körülmény ilyen összetalál­kozásához! Az esztergomi bencés gimnázium érettségi vizsgálatának eredménye: Kitüntetéssel érett: Folkner Jenő, Laiszky Kázmér Jelesen érett : íioldampf Róbert, Komán Béla, Ran­géi Lajos, Rády Mihály. Jól érett Both Ferenc, Horváth József, Kala­pos István, Koller Gyula, Mátrai Árpád, Nagy László, Reviczky Ele­mér, Steinwender József, Szabó Zoltán, Szlovák Sándor, Tárnái Fe­renc, Tóth Ferenc, Urbán Vilmos, Wieder Nándor. Érett: Andódi And­rás, Bélai Iván, Bölcsvölgyi Zoltán, Farnady Endre, Mauser László, Jászberényi József, Kiss Béla, Mor­vái Ödön, Nagy Antal, Szentkirályi Károly, Szilaj Károly, Szilaj László, Szoleczky László, Tóth Gyula, Varga Lajos, Várhegyi István. 6 tanuló egy tárgyból javítóvizsgálatot tehet. Kik pályáznak a városnál be­töltendő állásokra? A főügyészt állásra: Dr. Berényi Róbert, dr. Bircsák Rezső. A kiadói állásra: Bednár József, Cseicsner Rezsó, Dallos János, Horváth Zoltán, Kár­páti Kálmán, Martoni Gusztáv, Szűcs Ferene, Tatár Józsefné. Az írnoki állásra: Bednár József, Cseicsner Rezső, Éliás István, Ra­vasz Pál. A végrehajtói állásra: Zalába Miklós. Életmentő kitüntetés átadása. A Magyar Cserkészszövetség fiaurer István nagymarosi cserkésznek nagy bátorsággal végrehajtott életmen­téséért az életmentő érmet adomá­nyozta. A kitüntetést dr. Monsber­ger ölrik bencéstanár, a X. Cser­készkerület társelnöke szépen sike­rült csapatgyűlés keretében adta át a kitüntetettnek. A Tanult Nők Mária-Kongregá­ciója közli, hogy f. hó 14-én, d. u. fél 6 órakor gyűlés lesz. Esküvő. Démusz Mária és ifj. Eg­genhofer Jenő f. hó 14-én tartják esküvőjüket a Budapest-belvárosi főplébánia-templomban. Kirándulás Dobogókőre. A MTE Esztergomi Osztálya f. hó 19-én az Osztály tagjai és vendégek ré­szére autobuszkirándulást rendez Dobogókőre. Menettértijegy belépő­díjjal együtt 3.84 pengő. Indulás d. u. 1 órakor a Központi kávéháztól. Visszaérkezés fél 9 órakor. Az autóbusz csak azon esetben indul, ha 18-án d u. 4 óráig 22 jegy elkelt. Jegyek Szathmáry ékszerész üzletében (Rákóczi-tér) válthatók. A Szent Anna-plébánia úrnapl körmenetét június 15-én, vasárnap tartják meg. 8 órakor főpapi szent­misét pontifikál dr. Drahos János protonotáríus kanonok, érseki heiy­tartó, utána ünnepélyes körmenet indul a Rudnay-téren, Táti-úton, Csatai-utcán és Horthy-úton vissza a templombal Az útvonal lakóit szeretettel kéri a plébánia, hogy ablakaikat gyertyával és virágokkal díszítsék fel. Szentmisék lesznek még aznap 6, 7 és kb. fél 11 óra­kor, a körmenet befejezése után. Szokásos havi szentségimádást ugyanezen vasárnap tartják meg fél 11 órától este 7 óráig. D. u. 3 órakor a gyermekek szentségimá­dása, 6 órakor szentbeszédet mond Kutasi Károly belvárosi s. lelkész, utána litánia következik. Legköze­lebbi havi szentségimádást az új tanévben szeptember 3-án, vasár­nap tartják meg.

Next

/
Thumbnails
Contents