Esztergom és Vidéke, 1941

1941-04-26 / 34.szám

HATVANKETTEDIK ÉVFOLYAM 34. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton Keresztény politikai és társadalmi lap. SZOMBAT, 1941. ÁPRILIS HÓ 26 Szerdán 10 fillér, szombaton 16 fillér. Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 20 fillér. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Gruber, Kovarcz és Wirth nyilas képviselőket megfosztották mandátumuktól. — Az idei Nemzetközi Vásáron nem lesz hústalan nap és egytál étel. — A londoni magyar követ elhagyta Angliát. — Bihar megyében a román erődökből kiszedett kövekből építik az utakat. — Budapesten a mult hónapban 160 öngyilkosság történt. — A Máv hivatalos menetrendkönyvét csak júniusban adják ki. — Tavaly óta 150 százalékkal emelkedett Budapesten a lakástermelés. — Tilmgyárat és rádiót kér Kolozsvár. — Albrecht kir. herceg anyósa meghalt. — A felszabadított Délvidéken 10 dinár 1 pengő. — Csak 787 lakás van üresen Budapesten. — A magyar fimgyártás 4,604.082 pengőt forgalmazott az elmúlt évadban. — Legelőt kap minden erdélyi község. — Ötezer tonna papirzsákot hoz forgalomba a magyar papíripar. — 127 község került Muraközével Vasvármegyéhez. — Évi 12 millió pengőt takarítunk meg a magyar tea használatával. — Szabaddá vált a magyar filmek külföldi értékesítése. — Hétezer vágón paradicsomot vesznek át a magyar konzervgyárak. — fiorthy Miklós kormányzó meglátogatta Hitlert fő hadiszállásán. — Bárdőssy miniszterelnök programbeszédét nagy tetszéssel fogadta az országgyűlés. KÜLFÖLD Légicsatába került az Egyiptomba menekülő szerb király repülőgépe. — Az arabokat háborúba akarják sodorni az angolok. — Halálfejet tetováltak karjukra a szerb csetnikszervezet tagjai. — //. Péter szerb király búcsúkiáltványt intézet országa népéhez. — Hitler, Ribbentropp és Ciano gróf Bécsben találkoztak. — Füttyszóval tüntettek a rögök a menekülő angolok ellen. — Bulgária átvette a tráciai és macedóniai vasutvonalakat. — A román Vasgárdisták Bulgáriába menekülnek. — Lefoglalták az amerikai dán követ vagyonát — Megadóztatják a személyszállítást is Amerikában. — Mandzsúria határáról elszállítják az orosz csapatokat. — Romániában tilos süteményt árusítani. — A bolgár király meglátogatta Hitlert balkáni főhadiszállásán. — Veszedelmes erdőtüzek pusztítanak Amerikában. — Bulgária is elismerte Horvátország függetlenségét — Jugoszláviát nemzetiségei szerint fogják felosztani. — Minden elsőszülött gyermek után jutalmat kapnak a szülők Franciaországban. — Zöld színűre festik az állatok számára szánt húst Angliában. — Indiában építik fel a világ legnagyobb lőporgyárát. — Nem akarnak Egyiptomba menni az ausztráliai csapatok. — Minden forgalom elől elzárta Egyiptom a Sinai-sivatagot. — Megkezdték Isztambul kiürítését. — Az angolok kivonultak Irakból. — Jeruzsálemben van az elmenekült szerb kormány. — Kanada bevételeinek csaknem felét fegyverkezésre fordítja. — A cseh értelmiség szabotál a protectorátusban. — A németek hazabocsátják a bolgár és horvát nemzetiségű hadifoglyokat. — A japánok bevonultak Fucsauba, a Fokién tartomány fővárosába. — Amerikai katonai szakértő portugáliai partraszállást tanácsol az angoloknak. — A görögországi brit sereget 70—80,000 főre becsülik. — Irak új katonai egyezményt akar kötni Törökországgal — Kanada és az Egyesült-Államok termelését összhangba akarják hozni. — Az epiraszi és macedóniai hadsereg az olaszok előtt letette a fegyvert. — Amerikai orvosokat soroznak be az angolok. — Berlinbe vitték a serajevói Princip-emlékművet. — Kréta szigetére menekült a görög király. — Roosevelt szerint a háborút nem dönti el egyetlen csata. — Az Égeitenger bullámaí a menekülő angolok holttesteinek ezreit vetik partra. — Görögország megszakította diplomáciai kapcsolatait Bulgáriával. — A görög kormány Kréta szigetére tette át székhelyét. — A jugoszláv kormány közölte Angliával, hogy továbbra is szövetségese akar maradni. — Német tisztek elismerték a görög hadsereg vitézségét. — A német csapatok több görög szigetet is elfoglaltak. — Megsemmisült a dunai szerb monitorflotta. — Internálták az angolok a görög trónörököst. — Kanadába látogat el Roosevelt a május hónapban. — Görögországban rekedt az egész angol hadianyag. — 300.000 görög katona tette le eddig a fegyvert. — Meghalt a spanyol vezérkar főnöke. — Egyelőre nem ad élelmiszert Amerika a franciáknak. — Az olasz szenátus háláját fejezte ki az olasz katonáknak hősiességükért. — fíasz zavarosfejű szerb tábornok döntötte romlásba Jugoszláviát. — Amerika nak nem áll módjában megnyerni a háborút Anglia számára. — Az angol font Amerikában olyan alacsonyan áll, amire az utolsó tiz évben nem volt példa. Magyar összetartást! Régi szokás az, hogy a minisztériumok tisztviselői elbúcsúztatják a távozó és üdvözlik az új minisztereket. Ennek a szép szokásnak hódolt a miniszterelnökség tisztviselői kara, amikor a Sándor-palota sok történelmi eseményt látott termében üdvözölte az új miniszterelnököt, Bárdossy Lászlót. Magúbanvéve ez a tény korántsem bir oly nagy jelentőséggel, hogy arról túlsókat írjunk, mégis ezzel kapcsolatban rá kell mutatnunk arra, mit jelent az egész ország számára az a tény, hogy a távozó és az érkező miniszterelnökök az alkotmányos élet különféle megnyilatkozásaiból fakadt vátozúsok által is mindenkor meg tudták őrizni a nemzet számára külpolitikai tekintetben azt a biztos utat, amely Trianon óta töretlen és az események által beigazoltan helyesnek mutatkozott. Magyarország politikáját a legutóbbi időkig a Sándor-palota szellemében irányították. Ennek a szellemnek legfőbb értéke a hűség, a bizalom és megrendíthetetlen barátság a velünk szövetségben álló államok iránt. Voltak súlyos megpróbáltatásos napjaink. Voltak idők, amikor Magyarország számára könnyen adódhatott volna a könnyelmű lépés, de sose tettük. A sziklaszilárdság, az eltökéltség és a megrendíthetetlenség juttatott bennünket ahhoz a megítéléshez, amelynek közvetlen következménye lett a Trianonban szétszaggatott országunk tekintélyes gyarapodása. Amikor a magyar kormányzati hatalom ereje eljut Vereckétől Újvidékig és Délkeletre elhúzódik Zágonig, úgy érezzük, hogy Magyarország az eltelt két évtized alatt olyan központi erő-kisugárzás, olyan energiaterület lett, amelyik az adott pillanatban, amikor megmozdult, összeomlottak mondvacsinált országhatárok s meg tudtuk mutatni ősi erőnket. Mindez soha be nem következhetett volna, ha a magyar népet érdejn-zs vezeti*^ mindazok ~c miniszterelnökök és miniszterek, az alkotmányos élet összes faktorai nem telepítették volna le a munka mellé, hanem csalóka értékű, kalandos vállalkozások, kétes kimenetelű akcióba sodorták volna. Két évtized kemény magyar munkája hozta meg most jogos kamatainkat. A magyar politika, elsősorban a helyesirányú magyar külpolitika termi meg számunkra a jól megérdemelt gyümölcsöt. Bárdossy László, amikor a miniszterelnökség tisztvisetői kara előtt nyilatkozatot tett, beszélt a hűségről, a bizalomról és a segítésről. A magyar nemzet számára nagy örökséget hagyott gróf Teleki Pál. Ennek az örökségnek legnagyobb értéke az, amely örök időre figyelmezteti a nemzetet az öszszetartásra. Ebben az összetartásban segítenünk kell egymást, hűséggel kell lennünk nagy eszményeinkhez és főleg bizalommal vezetőink iránt. A magyar politikai élet belső vonatkozású csetepatéit most lezárjuk. Tűrhetetlen volna, hogy amikor dicső katonáink nagy fegyvertényeket hajtanak végre, itt, a belpolitikai torzsalkodás őrölje a nemzet erejét. Nem az az igaz magyar, aki ma pártállás, foglalkozási ág, társadalmi megosztottság tekintetében, vagy akár hitfelekezeti különbségtétellel agitál nyilt színen. De az sem magyar ember, aki háttérbe húzódva, suttogó pletykákkal, alattomos propagandával próbál manövrirozni. Ma mindnyájunknak törekvése az legyen, hogy minden ellentétet, ami közöttünk fennállhat, eltüntessünk. Ez a magatartás oly erőt ad felelős kormányunk kezébe, amelynek birtokában nem lesz akadály, amit leküzdeni nem bírnánk. Az esztergomi tűzharcos kérdésről érdemes pár szót szólnunk abból az alkalomból, hogy az esztergomi főcsoport vasárnap tartja évi közgyűlését. Mert vannak tűzharcos kérdések országos viszonylatban, de vannak esztergomi viszonylatban is és az esztergomi tűzharcos kérdések elseje és legégetőbbje, legf á j dalmasabbika kétségtelenül az, hogy itt a szervezet nem bír eléggé megerősödni. Sokan közömbösen, mások talán csodálkozva olvassák a vezetőség lelkesítő felhívásait arról, hogy az érdekeltek lépjenek be végre a szövetségbe. Mindenki tudhatja ebből, hogy még sokan hiányoznak a bajtársi szervezetből, akiket odavárnak. Ugyan mi lehet ennek az oka ? Mielőtt a háborús bajtársakkal való beszélgetések és életviszonyaik ismerete alapján megkísérelnénk felelni erre a kérdésre, sietve előrebocsátjuk, hogy nem a vezetőségben való hibakeresés és még inkább nem a bajtársiasság hiánya a távolmaradás oka. A túlbuzgókhoz szólva hangsúlyozzuk ezt, akik sietségükben sokszor igaztalanul alkotják meg az elítélő véleményt. Arról pedig szó sem lehet, mintha valaki a világháborús bajtársak közül azért maradna el a szövetségből, mert nem ért egyet a szövetség által hirdetett örökérvényű eszményekkel. A legélesebben tiltakozna minden egyes tűzharcos az ilyen vád ellen, mint ahogy nem egy határozott tiltakozást hallottunk a szövetségen formailag ugyan kívülállók, de a szövetség tagjaival a legmelegebben együttérzők részéről a bajtársíatlanság vádja ellen. A rosszakarat az okok közül eleve ki van zárva. Véleményünk szerint azonban több főoka lehet a bajtársak távolmaradásának, illetőleg annak, hogy az esztergomi szervezetet oly nehéz kiépíteni. Az egyik ok .általános és ez abban rejlik, hogy sokan nem szeretnek szervezkedni. Elég nagy hiba ez, különösen manapság, amikor a szervezkedés eredményeinek csodálatosan nagy példái mutatkoznak előttünk, de kétségtelenül igaz, magyar hiba, esztergomi hiba. Sokan húzódoznak minden szervezkedéstől, minden közös megmozdulástól, minden lépéstől, amely bizonyos közösségi fegyelem kötelékébe visz, A másik ok több bajtársnak nagy szegénysége, sikertelen sorsa, nehéz életkörülményei miatti keserűsége, sok egyéb gondja. Magyar tulajdonság az is, hogy az ember a maga bajával, keserűségével félrevonul, nem megy a többiek közé és szinte röstelkedve nem akar mások terhére lenni. Ezeknek igen nehéz megmagyarázni azt, hogy a szövetség révén talán éppen sikerül valamit elérniök. Elfogadható-e, vagy nem, a harmadik ok, amelyre e pillanatban