Esztergom és Vidéke, 1941

1941-04-26 / 34.szám

gondolunk:, nem vitatjuk, számolnunk kell azonban ezzel is. Különösen az érzékenyebb, szerényebb, finomabb lelkületű emberek örömmel néznek ugyan végig egy-egy szép testületi felvonulást és együtt éreznek a résztvevőkkel, de maguk kivonulni nem szeretnek és — lehet, hogy beteges tünet, de több bajtárs említette különösen a szellemi munkával foglalkozók köréből — nehezen tudják elviselni azt, hogy ők is lépkedjenek a nagyközönség előtt. Ugy gondolkoznak ezek — helyesen, vagy helytelenül, ez más kérdés —, hogy ha nem tudnak százszázalékosan eleget tenni a közösséggel járó kötelezettségnek, inkább nem lépnek be a szövetségbe. Tudjuk nagyon jól, hogy mindezek az okok és egyebek nem mentik ki teljesen a távolmaradást a magyar eszméket és a bajtársak érdekeit szolgáló tűzharcos szövetségtől, mégis tárgyilagosan mérlegelnünk kell ezeket is akkor, amikor az esztergomi tűzharcos ügyet meg akarjuk ismerni és a szervezkedés nehézségeit bírálgatjuk. Csüggednünk nem szabad ! A lelkes munka mellett az egymás iránti türelem és megértés előbb-utóbb eredményhez fog vezetni. lllllliniHI|[IHIII!HII!IHIIIIIUIIIIBII!HII!BI!IIHI!IÍIHIIIIH[||^ Munkabéremelés, sertésés zsirár szabályozás, szénérak, mnnkabiztositás A rendkívüli Viszonyok rendkívüli gazdasági intézkedéseket tettek szükségessé, amelyek tervszerűen biztosíthatják a termelés folytonosságát és kiküszöbölik a fogyasztó rétegek és a mezőgazdák számos indokolt panaszát, A kiadott új kormányrendeletek között első helyen szerepel a munkabérek szabályozásáról szóló 2980—1941. M, E. számú rendelet, amely az iparban, bányászatban és kohászatban, valamint a kereskedelemben fizetett munkabéreket további nyolc százalékkal emeli. Mint ismeretes, a kormány a munkabéreket 7 százalékkal emelte 1940. októberében. Most a munkabéreket oly módon kell kiegészíteni, hogy az 1939. szeptemberi bérekhez képest 15 százalék legyen a javulás. Az időközben — hét százalékos bér javítás után — eszközölt emelések a mostani emelésbe beszámíthatók, A munkabérek emelése természetesen nem követi teljes mértékben a háborús viszonyok következtében beállott élelmiszer- és iparcikkdrágulást, azonban nem szabad figyelmen kivül hagyni azt, hogy vannak fontos létfenntartási költségek, amelyek a háború kitörése óta egyáltalán nem emelkedtek. Változatlan marad egy kormányrendelet folytán például a lakbér, az oktatás és változatlan nagyjából a közlekedés költsége is. Az iparban, kereskedelemben és bányászatban dolgozó nagyobb részt városi lakosság azonban keresetének igen számottevő százalékát adja ki ilyen cikkekre és szolgáltatásokra, amelynek ára nem változott. A kormány viszont javítani akart a szélesebb néprétegek helyzetén és ezért a munkabérek megjavításában elment a lehetőség határáig. A magyar agrárélet minden rétegét közelről érinti a közellátási miniszternek és az árellenőrzés kormánybiztosának az a három rendelete, amely a sertésárakat és a sertéstermékek piacát szabályozza. Ezt a szabályozást régóta várta már a gazdaközönség. Amikor ugyanis 1940. őszén a kukorica, a hízott sertés, a zsir és a hús árát szabályozták, más volt a helyzet, mint ma. Akkor a gazda megtalálhatta számítását, azóta azonban az esős idő miatt rossz minőségű lett a kukorica s így megdrágult a takarmányozás. Az előző évi rossz termés miatt pedig megfogyatkozott a sertésállomány és megdrágult a sovány sertés, A kormány most éppen ezért új sertésárakat és zsir árakat állapított meg. A sovány sertés legmagasabb ára 1-90 pengő (ősszel 1,50 pengő volt), a hízott sertés ára pedig olyan helyeken, ahol felesleg van, 1,74 pengő, olyan vidéken, ahová máshonnan kell hozni a sertést, 1.84 pengő, Budapesten pedig 1,98 pengő lesz élősúly-kilogrammonkint, A A budapesti zsirár 3,30 pengőre emelkedik s ennek megfelelően emelik a húsárakat, valamint a vidéki zsirárakat is, A legfőbb érdek most is az, hogy a sertésállomány megnövekedjék. Ezért terhelte meg a kormány az átmeneti időben a fogyasztást és éppen ezért gondoskodik arról is, hogy a sertésvágást 30 százalékkal ideiglenesen csökkentsék. Zár alá helyeztek minden hízott vagy hízóban lévő sertést és az élősertéssel való kereskedést jogosítványhoz kötötték. A húsiparosok csak annyi sertést vásárolhatnak, amennyire a hatóságoktól vásárlási igazolványt kapnak, A gazdák és hizlalók továbbra is vásárolhatnak hizlalásra vagy továbbtartásra sertést, de azokat legalább két hónapig tartaniok kell. A rendelet végül gondoskodik arról, hogy a tenyésztők kockázata és költsége a szállítások körül is csökkenjen. Nem vonatkoznak a rendelkezések az erdélyi országrészre. A szénárakat is újból szabályozta az árkormánybiztos s egyben korlátozta a kereskedők hasznát. Az erre vonatkozó két rendejet magyarázata az, hogy a széntermelés költségei erősen emelkedtek, növekedtek azon kivül az üzemanyagárak és a beruházásokkal együtt járó terhek, A hazai szénárak 1933 óta változatlanok. A munkabérek azonban immár 15 százalékkal emelkedtek, sőt közben egyéb munkabérrendezés is volt a bányászat terén, másrészt pedig a bányavállalatok nagy költséggel kutatnak ujabb széntelepek után és új tárnákat nyitnak meg, hogy hazánk önellátását fokozzák. Ez is növeli a termelési költségeket, A szénárak rendezése az alapárakhoz számítható felárak formájában történik, amelyek mázsánkínt 6 és 71 fillér között váltakoznak. Végül megemlítjük, hogy a kormány rendeletet adott ki a vetési munkálatok elvégzésének megkönnyítése céljából. Ezek szerint nemcsak arra alkalmas munkaerőket, hanem még gépeket is hatóságilag igénybe lehet venni szükség esetén a munkák elvégzésére. Ez a nagyjelentőségű rendelkezés mindennél jobban mutatja, hogy az ország minden termelő erejét össze kell fognunk az új termés biztosítása érdekében. Gyűjtsük a hnlladékpaplrt Az iparügyi miniszternek rendelete jelent meg a hulladékpapíros okszerű felhasználásáról. A hulladékpapírosban ugyanis a papírgyártásban nélkülözhetelen anyagot eddig, csaknem teljes egészében, importálnunk kellett Németországból, De a háború következtében ennek a fontos anyagnak behozatala is nagyon megnehezedett, mivel a cellulózé a hadianyaggyártásnak is nélkülözhetetlen nyersanyaga. Németországban már régen megindult a hulladékpapíros összegyűjtése, hol igen szép eredményeket értek el ezen a téren, Magyarországon is megindult a szervezés. Az iparügyi minisztérium a Magyar Papírosipari Nyersanyagbeszerző Kft-nek adott megbízást a szervezésre és a hulladékpapiros összegyű j tésére. A napokban városunkban is járt a Magyar Papirosípari Nyersanyagbeszerző Kft. megbízottja, dr. Abaffy György főtitkár, aki tárgyalásokat folytatott Rothnagel Gábor könyv- és papirkereskedőcéggel, amely elvállalta a hulladékpapíros gyűjtésének megszervezését és a gyűjtést is vármegyénk területén. A fenti cég 10 kilón felül bármekkora mennyiséget átvesz és azért az árkormánybiztos által megállapított árat fizeti. (Közönséges háztartási! hulladékpapirért mázsánként 4 pengőt, irományokért 4,50 pengőt, gyűretlen uj ságpapirosért 9 pengőt, használt, gyűrött, de nem piszkos újságpapírosért 4 pengőt, stb,) Tekintettel arra, hogy a magyar papírgyáraknak évente mintegy 1800 vagon hulladékpapirosra van szükségük, hogy azokat összeőrölve új papírost készítsenek belőle. Tehát hazafias kötelesség, hogy mindenki, magánosok, gyárak, hivatalok, üzemek, nyomdák, bankok stb. szolgáltassa be az összegyűlt hulladékpapirt a bizományosnak. Reméljük, hogy Esztergom ezen a téren sem fog elmaradni az ország többi része mögött, ahonnan már hatalmas tömeg papír érkezik nap-nap után a papirosgyárakba. Megindultak az esztergomi motoros repülőtér munkálatai Mint ismeretes, városunk képviselőtestülete az Esztergomi Movero részére az elmúlt évben repülőtér céljaira a város határában megfelelő területet bocsátott rendelkezésre. A repülőegyesület vezetősége a határozat meghozatala után azonnal hozzálátott a repülőtér megépítésének műszaki előkészítéséhez. Miután a magyar repülésügy felettes közegei hozzájárultak a repülőtér kijelöléséhez, megkezdődtek a repülőtér megtervezésének munkálatai. Ezek a munkálatok igen kényes és nehéz mérnöki feladatok voltak, A repülőtér pontos helyének megállapítása, a planirozás pontos méterről-méterre való megtervezése, az összes természeti viszonyoknak alapos számbavitele igen nagy szakismeretet és pontosságot követelt meg. A tervek elkészülte után a Movero vezetősége nekifogott a repülőtér gyakorlati kivitelezéséhez. Igen nagy nehézségekről volt szó, mert a tervekből kiderült, hogy mintegy 100.000 köbméter földet kell mozgósítani, ami igen szerény számítások szerint is 150.000 P-be kerül. Ilyen nagy anyagi fedezettel természetesen sem a város, sem a repülőegyesület nem rendelkezett. De a felettes honvédelmi hatóságok segítségére siettek az egyesületnek és elhatározták, hogy az esztergomi repülőteret a kötelező munkaszolgálat keretében megvalósítják. Ennek az elhatározásnak következményeképpen a mult héten egy munkaszolgálatos különítmény a repülőtér planirozási munkálatait már meg is kezdte. A munka nagy lendülettel indult meg s igy előreláthatólag az őszi hónapokra a planirozás be is fejeződik, A planirozás után a repülőteret begyepesítík s igy minden remény meg van arra, hogy a repülőteret a jövő év tavaszi hónapjaiban át lehet adni rendeltetésének, A repülőtér jelentőségéről már több esetben írtunk s kiemeltük annak nagy idegenforgalmi jelentőségét. De honvédelmi szempontból is igen nagy értéket jelent Esztergomnak, A repülőtér a strázsahegyí vitorlázó repülőtérrel kapcsolatban elsősorban a haderőn kívüli repülőkiképzés céljaira szolgál majd. A repülőtér létesítésénél az esztergomi gazdák érdekeit is szem előtt tartották, A begyepesített repülőtér a legeltetés szempontjából igen előnyös lesz s komoly legelőjavítást jelent. Mindezeket a szempontokat figyelembevéve őszinte örömmel üdvözöljük az esztergomi repülőtér munkálatainak megindulását s reméljük, hogy a dorogi országúton közlekedők hamarosan az eszterrepülőéletnek lesznek tanúi. Május 2-án nyílik meg a Nemzetközi; Vásár Hetek óta folyamatban vannak a budapesti Városligetben mindazok a munkálatok, amelyek a Budapesti Nemzetközi Vásár szervezéséhez, építészeti megvalósításához szükségesek. Különösen az utolsó napokban vett gyors iramot az építkezés. Jellemző a munka sürgősségére, hogy a Vásár már az elmúlt héten volt kénytelen a kormány engedélyét kérni ahhoz hogy a pavillonok építését vasárnap se kelljen szüneteltetni. A Vásár városligeti területét körüljárva, a közönség máig közel negyven hatalmas méretű csarnok építkezését látja. Akad köztük épület, ahol még csak a vas, vagy a deszkaváz áll, olyan, ahol a falakat már bevonták a kárpitozok, de találkozunk már jó egynéhány olyan pavillonnal is, amely mellől már a festők is leszedték az állványokat, jeléül annak, hogy ezek már végérvényesen kész csarnokok. A számos magyar nagyvállalat változatos épületei mellett különösen érdekesek a külföldi államok részére rendelt nemzeti pavillonok. A berendezés utolsó munkája az Iparcsarnok és a különböző szakmai pavillonok belső beosztásának építése. Értesülésünk szerint ezt e héten fogják megkezdeni. Mindezzel a munkával párhuzamban gyors ütemben folyik a résztvevő, mintegy 1500 magyar vállalat helykijelölése. A Vásár ennek a kérdésnek egyénenként való letárgyalására a szakmai csoportok tagozása szerint egymásután hívja meg az érdekelt kiállítókat. Hangsúlyozottan figyelmeztetik ezzel kapcsolatban a kiállítókat, hogy a meghívóban megjelölt időpontot lehetőleg pontosan tartsák be. Érdeke ez az egyes kiállítóknak, akiknek óhajait és külön szempontjait csak a megjelölt időpontban tudják figyelembe venni, de kollegiális kötelessége ez az egyes cégeknek a többi kiállítóval szemben is, mivel a hely-kijelölés fennakadás nélkül való lebonyolítása általános kiállítási érdek. A Vásár egyébként az előkészületek menetéről a napokban jelentést tett a mértékadó hivatalos tényezőknek, akik megelégedéssel vették tudomásul, hogy a május 2-án megnyíló és május 12-ig nyitvaálló Budapesti Nemzetközi Vá-