Esztergom és Vidéke, 1940

1940 / 23. szám

HATVANEGYEDIK ÉVF. 23. SZÁM. VASÁRNAP, 1940. MÁRCIUS 24

Szerkesztőség,kiadóhivatal:Simor-u.20 SorOSZtÓÜV politikai 0S társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér

'Megjelenik hetenldnt kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii.

Husvétra

Alig találhatunk szebb és időszerűbb húsvéti gondolatot, mint a művelt lélek diadalának gondolatát, amelyet dr. Serédi Jusztinián biboros hercegprímás hangsúlyozott a Szent István Társulat közgyűlésén elmondott beszédében.

A magasabbrendű kultúráról szólva azt mondotta a biboros főpásztor, hogy : amint az ember leikével, szellemi és erkölcsi életével emelkedik az anyagi világ fölé, éppen úgy egyéni és kollektiv vonatkozásban csakis szellemi erőink, tudásunk és és erkölcseink kiművelésével emelkedhetünk ki embertársaink közül.

Vannak ugyan az emberiség életében korszakok, amikor a materiális erők felülkerekednek a szellemieken, a tudatlanság és erkölcstelenség a tudományosan és erkölcsileg kiművelt embereken, közületeken, sőt egész nemzeteken, de ez nem lehet maradandó, mert a szellem, a tudomány és a tiszta erkölcsök felsőbbrendűsége előbb- utóbb diadalmaskodik.

Amikor pedig igy az igazán művelt lélek nagypéntekjére és feltétlenül eljövő, dicsőséges husvétjára gondolt a biboros főpásztor, figyelmeztette nemzetét arra is, hogy a világ sorsát eldöntő, gigászi mérkőzéseknek ne tétlen szemlélője legyen, hanem iparkodjék komolyan tovább művelni a lelkét és a tudományokat, hogy azután életéhez és régi nagyságához való jogát ezen a címen követelhesse.

Az élet és az iskola függő viszonyát juttatva eszünkbe arra utalt a hercegprímás, hogy az iskolákban minél komolyabb és lelkiismeretesebb tanításra és tanulásra van szükség, mert minél műveltebb lesz a magyar ember, annál jobban megérti az egyéni, családi, társadalmi, gazdasági és állampolgári élet feladatait és nehézségeit.

Az egyház már akkor is a tudomány és a műveltség fáklyavivője volt, amikor az államok és közületek még nem törődtek az iskolával, ezért ma sem mondhat le erről a hivatásáról. Ez a hivatás pedig azt mondja,'*hogy az igazság keresésében, megállapításában és felhasználásában nem függetleníthetjük magunkat minden igazság örök forrásától, az Istentől.

A tudomány és a tiszta erkölcs teszik igazán műveltté az embert és ezek adják azt a felsőbbrendű kultúrát, amelyben a( lélek felsőbbségének biztositá-; sával a test is, lélek is megkapja a magáét. Nekünk tudományos és erkölcsi alapon felépült konstruktiv kultúra kell, — mondotta a hercegprímás —, olyan műveltség, amelyet Szent Istvántól kaptunk és amelyet a szent király szelleme mindeddig fenntartott.

A hivő magyar ember számára szinte megnyugtató és felemelő a mai tusakodó, zűrzavaros világban a lelki műveltség egyéni és nemzeti értékelésének ez a fennséges gondolata, amelyet a biboros hercegprímás szavaiból értünk meg és amely irányt szab és utat mutat a jövőre is.

Esztergomot Szent István király kultúrája, ennek a kultúrának lelki, szellemi és erkölcsi felsőbbrendűsége tette nagy- gyá és híressé. Ennek a városnak jelentősége es nevezetessége ebben a kultúrában rejlik és ebből a műveltségi szellemből táplálkozik. Sorsa, történelme is szorosan egybekapcsolódik ennek a műveltségi szellemnek virágzásával vagy elnyomásával. Ennek a ténynek igazságait nagy erkölcsi felelősséggel kell magáévá tennie minden esztergomi embernek és ezekért mindenkor, minden körülmények között felelnie kell minden lelkiismeretes közéleti férfiúnak!

A műveltség és a szentist- váni kultúrából fakadó szellemiség felsőbbrendűségének különösen Esztergomban elvitathatatlan gyakorlati követelményei vannak. Ezek a követelmények pedig elsősorban iskoláinkra vonatkozóan állanak fenn elengedhetetlenül. Különleges erkölcsi kötelezettségeink vannak ez irányban! Iskoláinkat mindenkor fejleszténi, emelni, virágoztatni kell mind a belső élet, mind az épületek és ellátás dolgában. Mindig előre, mindig felfelé kell haladnunk

ezen az úton és sohase visszafelé, — s ezek ellen a kötelezettségek ellen, amelyek a műveltség felsőbbrendűségének gondolatával járnak együtt, sem gondolatban, sem gyakorlatban véteni nem szabad!

A magyar életet meghatározó

Az Esztergomi Takarékpénztár Rt. vasárnap tartotta meg évi rendes közgyűlését Reusz Ferenc igazgató elnöklete alatt. A közgyűlésen a részvényesek igen nagy számban vettek részt.

Reusz Ferenc mélyen szántó gondolatokban bővelkedő, valósággal közgazdasági tanulmányszámba menő elnöki megnyitójában többek között a következőket mondotta :

— Mai közgyűlésünkön, midőn társaságunk fennállása 98-ik évének üzletviteléről az igazgatóság beszámol, az elért eredmények mérlegelésénél figyelemmel kell lennünk nemcsak a korszellemet átalakító és az országok határait is megváltoztató, nagyhorderejű történelmi eseményekre, melyek jegyében most élünk és amelynek égiszé alatt az elmúlt évi üzleti életünk is lefolyt, hanem tekintetbe kell vennünk ezen eseményeknek hazánk gazdasági életére is gyakorolt kihatásait,

— Hazánk az elmúlt évfolyamán Kárpátaljával megnövekedett s igy elértük az ország ezen részén az ezeréves magyar határt. E területnek visszacsatolása gazdasági és pénzügyi életünkben is éreztetni fogja majd jótékony hatását, mert természeti kincseinek okszerű kihasználásával gazdagon fogja gyarapítani országunk javait.

Reusz Ferenc ezután kitért az Európában dúló háború kihatásaira, amely nemcsak a harcban álló nemzetekre hagyott mély nyomokat, hanem világrészünk összes államainak és igy hazánk gazdasági élete kialakulásának kedvezőbb lehetőségét is nagy mérvben befolyásolják.

Ezután Reusz Ferenc rámutatott arra, hogy mezőgazdasági helyzetünket az elmúlt év jótermése, a búza árának a világparitáshoz mért magasabb színvonala, az állatárak emelkedése, a kivitelek fokozódása kedvezőbb helyzetbe hozta, mig az ipar legnagyobb részben a hadiszükségletekhez alakult át, a békés idők gazdasági élete egysége fenntartása lehetősége erősen csökkent, ennek folyamányaként a kereskedelem folyamata is gyengült.

— Megnyugvással lehet megállapítanunk — folytatta Reusz Ferenc igazgató — hogy társaságunk a mai nehéz időkbeni súlyos viszonyok között is fényes múltjához -méltóan állotta meg városunk és megyénk gazdasági életében a helyét.

— A tiszteletre méltó alapítók és intézetünk életének történetében kimagasló helyet elfoglalt és részünkről a nagyrabecsülés érzéseitől áthatott emlékezetünkben élő vezetőkszellemi és erkölcsi műveltség gondolatának, amely a nemzet történelmében, hitében és hivatásában győzedelmes húsvéti gondolat is, — külön esztergomi jelentősége van s ez a tudat mint szent kötelesség él az esztergomi ember szivében !

nek, a haladást nem gátló, csak annak iramát bölcsen mérséklő, becsületes konzervatizmusuk szellemében folyik társaságunk üzletvitele.

— A közönség részéről társaságunk iránt megnyilatkozott bizalom fokozódásának egyik kétségtelen jelét a betéti tőkék örvendetes emelkedése mutatja és a hiteligénylések terén történt visszaesés ellenére a jövedelmeket jelentő kölcsönkihe- lyezések átlagának az előző évihez mért összegben történt viszonylagos fenntartása azon helyes üzleti szellem követésének az eredménye, mely az intézetünk vezetésére hivatott igazgatóságot, illetve igazgató-tanácsot áthatja.

Reusz Ferenc ezután köszönetét mondott az Igazgatóság, az Igazgató Tanács, a Felügyelőbizottság tagjainak, továbbá az Intézet tisztviselőkarának a kifejtett lelkes, értékes és fáradhatatlan munkásságukért.

— Az eredményekből — folytatta az elnöki megnyitó — örömmel lehet megállapítanunk azon kétségtelen tényt, hogy társaságunk, mint a helyi hiteléletnek egyik legelőkelőbb szerve hivatásának magaslatán állt.-— Intézetünk minden időben megértő szellemmel illeszkedett be vármegyénk és városunk életébe és készségesen támogatta mindazon nemes törekvéseket, melyeket ezek vezetőhatóságai a *közjó érdekében önzetlen törekvéssel elérni igyekeztek.

— Az üzleti felfogást meghaladó céltól vezéreltetve létesített és áldozatos készséggel eszközölt beruházásokat fürdő telepének szépítésére, hogy annak a nagy közönség részéről történő megkedveltetése által városunk idegenforgalmát növelje és ezáltal a város polgárságának illetve a megyének, a városnak jövedelmeit gyarapítsa.

— Készséggel állott más közintézmények szolgálatába is azért, hogy azok fejlődését hiteleivel, vagy pedig adományaival elősegítse.

— Ez üzletvitelnek ezen céloktól vezérelt következetes betartása biztos záloga társaságunk további fejlődésének és habár most a háború pusztitó viharai dúlják fel a szomszédos államok gazdasági életét és amely viharok uszálya a mi gazdasági és pénzügyi életünkben való előrehaladást is gátolja, mégis meg van a reményünk arra, hogy állam- férfiaink bölcsesége meg fogja óvni hazánkat mindazon borzalmaktól, melyeket a háború fúriáinak országunk területére történő elszabadulása okozhatna és nyugodtan végezhetjük ezen épitő muukát, mely a gazAz Esztergomi Takarékpénztár Rt közgyűlése