Esztergom és Vidéke, 1940

1940 / 89. szám

HATVANEGYEDIK ÉVF. 89. SZÁM. SZOMBAT, 1940 NOVEMBER 16 Szerkesztőség kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai és társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér. Megjelenik hetenkint kétszer, Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD 87.000 pár cipőt osztottak ki az erdélyi Ínségesek között. — Az or­szág második műjégpályája Kolozs­váron épül. — Kolozsvárott zsidó leány- és fiúgimnáziumot állítanak fel. — 450.000 kg. volt az idei se- lyemgubótermés. — Három évre szállították le az ügyvédi és bírói vizsgához szükséges joggyakorlat időtartamát. — Miskolc 3 millió pengős költséggel kislakásokat épít. — Ötszáz svájci tenyészállatot ho­zunk be. — Harminc százalékkal felemelték a dohánybeváltási árakat. — Előzetes letartóztatásba helyez­tek két nyilas képviselőt. — A ké­zigránátos nyilasok ügyét a rendes bírósághoz utalták. — Budapestre 190 hitlerifjú érkezett. — Nyolcvan millió pengőt fordít az állam bekötő utak építésére. — Budapest lesz az olasz dunahajózási társaság székhe­lye. — 120.000 holdon fogunk nap raforgómagot termelni a jövőre. — Leszállították a falusi családi házak adóját. — József Ferenc főherce­géknél fiú született. KÜLFÖLD Húszmillió font bankkölcsönt vesz fel az angol kormány. — Roosevel- tet meglepte nagyarányú győzel­me — A Szuez-csatorna 1000 olasz munkását koncentrációs tá­borba vitték. — Albániában felállít­ják a világ legnagyobb csillagvizs­gálóját. — Japán fegyverhez nyúl, ha nem tud megegyezni fiolland- Indiával. — Ötezer új pilótát képez ki Argentína. — 1400 elsüllyesztett hajót emelnek ki a hollandi kikö­tőkben. — A francia kormány Ver- saillesbe tette át székhelyét. — 64 millió métermázsával kevesebb búza termett az idén Európában. — Az amerikai hadseregben boncoló kés helyett villamossággal operálnak. — Molotov szovjet külügyminiszter tár­gyalásokat folytatott Berlinben fiit- lerrel. — Antonescu román minisz­terelnök Rómába utazott. — Le­szúrtak egy portugál püspököt. — Lemondott a Francia-Indokina kor­mányzója. — Feloszlatták a francia szakszervezeteket. — Román köz- tisztviselő idegen származású nőt nem vehet feleségül. — Amerika 120 fehérhajót épít Angliának. — — Meggyilkolták a déldobrudzsai bolgár nacionalisták vezérét. — Bu­karest épületeinek több mint felét megrongálta a földrengés. — Mil­liókat sikkasztott a marosvásárhe­lyi közüzemek román vezetője. — Berlin és Moszkva mindenben meg­egyeztek. — Egyiptom miniszterel­nöke hirtelen meghalt. — Felmen­tették a francia Akadémia rektorát. — Bezárják a török cigarettagyá­rakat. — Németországban 70 millió tonna burgonya termett. — Német- birodalom lakosságának fele római katolikus. — A szovjet kényszerí­teni fogja Törökországot a semle­gességre. — unási sztrájk kitörése fenyeget Angliában. — A német és román hadsereg között megkezdő­dött az együttműködés. — X. Pius pápát boldoggá avatják. — Japán kiürítette Dél-Kina egy részét. — Amerika hajóhada 1941-ben 26 ha­dihajóval fog szaporodni. — Svájc­ban a friss péksütemények árúsítá- sát megtiltották. — Zsidó nem le­het ezentúl katona a francia had­seregben. Vármegyei közgyűlés Vármegyénk törvényhatósági kis- gyűlése ezen a héten tartotta dr. Késmárki Frey Vilmos főispán elnök­lete alatt rendes havi gyűlését. Elhatározta a kisgyűlés, hogy a vármegyei, vármegyei számvevőségi tisztviselők és egyéb alkalmazottak részére 50 %-os karácsonyi segélyt, illetőleg jutalmat engedélyez. Az egyik közlekedési vállalat ké­relmével kapcsolatosan Hegedűs Ba­lázs szóvátette, hogy a késő esti párkánynánai vonatokhoz, jóllehet a csökkentett vonatforgalom miatt jó­formán csak ilyen vonatok közle­kednek, nem járnak az autóbuszok, így a nagyszámú utazóközönség télvíz idején is gyalogosan kényte­len Párkánynánáról Párkányba be­jönni. Ez ügyben a kisgyűlés elhatá­rozta, hogy a párkányi járás fő­szolgabíróját hívja fel a közlekedési vállalatokkal való érintkezés felvé­telére. A kisgyűlés ezután különböző folyó ügyeket tárgyalt. A kisgyűlés után a közigazgatási bizottság ülésezett Az alispáni jelentés beszámolt arról, hogy október 6-át az egész vármegye kegyelettel ünnepelte meg, Ünnepélyesen beiktatták az esz­tergomi Szent Anna templom új plébánosát, dr. Kaiser Ferencet. Bejelentette az alispáni jelentés, hogy az esztergomi választókerület országgyűlési képviselője, Kunder Antal ny. miniszter, kilépett a Ma­gyar Élet Pártjából és az Imrédy- pártba lépett be. A továbbiakban a következőket mondja az alispáni jelentés: „Sajnálatos eseményként be kell jelentenem, hogy a dorogi bánya medence bányamunkásai és a To- kodi Üveggyár Rt. munkásai októ­ber hó 15-én sztrájkba léptek és a sztrájk nov. 7-ig tartott. Bár két­ségtelen, hogy a bányamunkási bé­rek bizonyos rendezésre szorulnak a jelenlegi drágaságra való tekintet­tel, azonban kétségtelen megállapí­tást nyert, hogy a munkabeszünte­tés nem azért történt, hanem a Nyi­laskeresztes Párt ezen okot felhasz­nálva, a munkásságot felizgatta a munkabeszüntetésre oly céllal, hogy ezáltal megakaszt minden gazdasági életet s így alkalma lesz oly állapotot teremteni, hogy a kormány helyzete tarthatatlanná válik és a hatalmat ők fogják átvenni. A munkabeszüntetés f. hó 7-én végétért s a katonai ha­tóság az engedelmességet megtaga­dott mintegy 300 vezető és bánya­munkás ellen a haditörvényszéki eljárást megindította.“ Örömmel számolt be még az al­ispáni jelentés arról, hogy a Szo­ciális Szövetkezet megalakítása meg­történt, s amint a törvényszéki cég- bejegyzés megtörténik, a Szövetke­zet megkezdi áldásos működését. Az alispáni jelentéshez dr. Haiczl Kálmán szólt hozzá. Kifogásolta a párkányi járásban uralkodó közle­kedési mizériákat. Párkányba Érsek­újvárból fél 3-ig nem érkezik sze­mélyvonat, jóllehet Párkányban az embereknek igen sok elintézni való dolguk akad. Dr. Haiczl Kálmán egy konkrét esettel kapcsolatban szóvá tette, hogy a községek oly módon igye­keznek takarékoskodni s a megta­karított összegeket teljesen felesle­ges célokra költeni, hogy a szüksé­ges és költségvetési leg előirányzott összegeket nem adják ki a mutat­kozó szükségletekre. így történt meg például, hogy egyes községek­ben nincs fűtőanyag az iskolák ré­szére. Az alispán közölte, hogy ennek a súlyos szabálytalanságnak az orvoslására sürgősen megindítja a legszigorúbb vizsgálatot. A kir. főügyész jelentéséhez vitéz Szivös-Waldvogel József szólt hozzá. — Vannak kilengések — mon­dotta —, amelyeket meg kell torolni, tekintettel arra, hogy súlyos követ­kezményekkel járhatnak. A várme­gyében egyik kisebbséghez tartozó magyar állampolgár az őt ért állító­lagos sérelem miatt panasszal for­dult az egyik idegen állam külkép­viseletéhez. A külképviselet termé­szetesen visszautasította a panaszt, s közölte vele, hogy mint magyar állampolgárnak kötelessége a ma­gyar törvényekhez alkalmazkodni. Ez a cselekmény súlyos bűntett a ma­gyar törvények ellen, tehát szigo­rúan meg kell torolni. A pénzügyigazgató jelentésével kapcsolatban dr. Haiczl Kálmán kérte, hogy adóbehajtásokat, tekin­tettel egyes vidékek katasztrofális termésére, a lehető legkíméleteseb­ben foganatosítsák. A Futuránál nagyon helyes volna, ha bevezetnék az előlegeket, ezáltal igen sok gaz­dán lehetne segíteni. A pénzügyigazgató megnyugtató válasza után Borz Lajos kir. tan- felügyelő ismertette havi jelentését, amelynek során különösen Kassay János és Schuszter Ilona kurali ta­nítók munkásságát emelte ki, mint akik a kissebbségi nyelvű köz­ségben a magyar nyelv tanítása kö­rül igen kitüntették magukat. A vármegyei gazdasági felügyelő jelentése szerint a cukorrépa lesze­dése és leszállítása befejeződött igen jó terméseredménnyel, úgyszintén a kukoricatörés is elenyésző kivétel­lel szintén jó terméseredménnyel, eléggé jól beérve. Az őszi vetések helyénkint még folyamatban vannak, a korábbiak szépen fejlődnek A mangalicatenyésztő községek­ben a gazdasági felügyelőség 50 drb tenyészkocát osztott ki igen kedvezményes áron. A havi jelentések letárgyalása után a közigazgatási bizottság ülése véget ért. Baj van a fürdéssel Népünk ősi hittel, aprólékos gond­dal tisztelte a vizek rejtelmes szel­lemén keresztül az azokban rejlő titokzatos erőket. A folyók nemcsak halat adtak s szomjat oltó italt, de már régtől kezdve tapasztalták s helyesen, hogy egyes források vize a betegeket is meggyógyítja. Ért­hető, ha kiváltotta a lelkekből a vizek tündéreinek misztikus meséjét. A tudomány ma a kémia titkait nagyrészt feltárta, azonban az egyes források csodálatos hatásának tit­kát mindmáig nem tudjuk teljes egészében megfejteni. Az esztergomi Szt. Tamás hegy lábában fakadó melegvizű források is már többször képezték a tudós világ tanulmányozásának tárgyát. A Szent István fürdőtelep artézi mély fúrásának vize is vegyelemeztetett és abban igen sok, értékes, az em­beri szervezetre egészen rendkívüli hatású ásványi alkatrész találtatott. Ezek a finom összetételű vegyi alkatrészek frissítik fel és szervezik újjá munkában elbágyadt szerveze­tünket. Az Esztergomi Takarékpénz­tár Rt. tulajdonában lévő bővizű forrásokat az intézet maga kezeli és áldozatkész gondoskodással fá­radozik azon, hogy különféle für­dőiben minél többen ápolhassák egészségüket, felüdíthessék fáradt testüket s mindent, megtesz a gyó­gyulni és üdülni vágyó vendégei kényelmére. A fürdőtelep tulajdonosa a téli és nyári fürdőüzemet minden kü Iső vagy felsőbb helyről származó in­tézményes támogatás nélkül, maga látja el, kizárólag saját erejéből, ami a befektetett hatalmas tőkéhez viszonyítva bizonyára igen silány jövedelmezőséget jelent. A nyári legfeljebb öt hónapra terjedő fürdő­idényben, mikor a nagy strandfürdő, férfi és női uszodák üzemben le­hetnek, még csak látszik, főleg vasárnapokon némi élénkség a tele­pen. Nem hasonlítjuk ezt a fürdőt országhíres vagy fővárosi fürdő­inkhez, de megállapíthatjuk, hogy az esztergomi fürdőzés sok kelle­mes adottsága mellett, a telep fel­karolása még a hasonló kis városok fürdői forgalmának is mélyen alatta marad. Nem tudja és nem akarja méltá­nyolni városunk közönsége azt a nagy értéket, amit ebben a fürdő­ben bir. Az öthónapos szabad fürdés le­hetősége mellett az év többi hét hónapjában a kád- és gőzfürdő nyújt fürdési lehetőséget. Itt azon­ban már nem elégséges a természet bőkezű, 29 C° meleg ajándéka és télen erősen, nyáron mérsékelteb­ben melegíteni kell a gyógyító és üdítő vizet. A fűtés révén előálló költségtöbblet folytán és a mind­inkább csökkenő látogatottság miatt ez az üzem kívánja a legnagyobb áldozatot. A városi vízvezeték létesítése óta, mikor a magánlakásokban sorra készültek a fürdőszoba-berendezé­sek, a kádfürdő forgalma alig számbavehető és csak a gőzfürdő

Next

/
Thumbnails
Contents