Esztergom és Vidéke, 1940

1940 / 89. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKÉ 1940. november 16 mellékleteként volt fenntartható. Volna tehát mind látszólagos köz­szükséglet a gőzfürdő, melyre télen- nyáron sok betegnek van szüksége. Ám azt látjuk, hogy ez sem kell a közönségünknek. Az a néhány kösz- vényes, podegrás, rheumás hiába dicséri jó hatását; nem tud nép­szerű lenni és a forgalom statiszti­kai adatai elkedvetlenítő képet mu­tatnak. Dacára, hogy a fürdőtelepnek ez az üzeme évek óta veszteséges számadásokkal zárul, a tulajdonos a város közönsége iránti figyelem­ből mégis állandóan fenntartotta napjainkig. Azonban ... és itt ér­kezett fordulópontjához ez a régtől mostohán támogatott kérdés. A gőzkazán, mely eddig hűségesen táplálta a gőzkamrákat, meleg für­dőkemencét, fürdőkádakat és a fűtő­testeket, — minden haladó alko­tása véges lévén, — véglegesen felmondta a szolgálatot. A hatalmas ötméteres kazán vastag, kovácsolt vasfalát kimarta a tűz és örök ellensége a viz, kijavíthatatlanul tönkre ment. Történt pedig a lehető legrosszabb időben, a téli főidény előtt és a háborús nyersanyaghiány legválságosabb idejében. Jó szeren­cse még, hogy az. elgyengült magas feszültségű kazán fel nem robbant és nem okozott szerencsétlenséget. A fürdőtulajdonos Takarékpénztár vezetősége most ezt a kemény diót kell, hogy feltörje: érdetnes-e vesz­teséges üzletbe a szükséges tízezer pengőt belekölteni és e mellett leg­alább tíz hétig várni a helyreállítási munkákra? Ezzel a kérdőjellel elér­keztünk fejtegetésünk végére. Mert hiába jó a víz, hiába hoz a Takarékpénztár áldozatot, a pártolás hiánya miatt — úgy érezzük — a közönség el fogja veszíteni ezt a régi, közszükségletet kielégíteni óhajtó városi intézményt. Mert a mai világban egyetlen intézménytől sem lehet kívánni, hogy vesztesé­ges üzeme fenntartásával közjóté­konyságot gyakoroljon. A MÉP válaszmányának ülése Párkányban A Magyar Élet Pártja párkányi és esztergomi választókerületeinek vá­lasztmányai vasárnap délután tartot­ták meg Párkányban az ezévi nagy választmányi ülésüket közel ezer főnyi választmányi tag részvételével. Az ülés elnöki asztalánál ott lát­tuk dr. Antal István igazságügyi államtitkárt, ár.Késmárki Frey Vilmos főispánt, dr. Porubszky Gézát, a párkányi kerület országgyűlési kép­viselőjét, Gürtler Dénes és Salkovszky Jenő országgyűlési képviselőket, Azsaltovics Gyula párkányi és dr. Divéky István esztergomi kerületi vezetőket. Az ülést Azsaltovics Gyula elnök nyitotta meg, hitet téve a párkányi kerületnek a kormányzópárt iránt való hűségéről s emelkedett szavak mellett tett indítványt arra, hogy a nagyválasztmány táviratilag üdvö­zölje a pártvezért. Ezután Porubszky Géza, a kerület orszgy. képviselője, beszámolt a kormány és a törvényhozás mun­kásságáról, majd Antal István ál­lamtitkár másfélóras beszédben is­mertette az ország időszerű külső és belső kérdéseiről. — A nemzet előtt álló legfontosabb feladat ma az, — mondotta többek között — hogy helyt tudjon állni a körülötte tomboló világzivatarban, amelynek időtartamát ma még senki sem láthatja előre. — Féltő gonddal kell ügyelnünk a magyarság erkölcsi és hatalmi erőinek épségére, ellenállnunk min­den olyan igyekezetnek, amely az erők állására vezetne és küzdenünk azok ellen a kísérletek ellen, ame­lyek ezekben a válságos időkben meggyengíthetnék a nemzet egysé­ges lelki és politikai erőkifejtését. — «Sajnos, a veszedelmeken még nem vagyunk túl s minden pilla­natban készen kell állnunk, hogy ismét latbavessük a nemzet egész anyagi és lelki ellenállóerejét. A belső egység, rend, nyugalom s a termelő munka zavartalanságának fenntartása ma nemcsak élet, de egyenesen sorskérdés a számunkra s nagy barátainknak is az ő ha­talmas élethalál küzdelmükbe azzal teszünk a legnagyobb szolgálatot, ha a mi kis országunkat itt a há­tuk mögött a rend, a nyugalom és a termelés mintaállamává fejleszt­jük. E cél elérése végett vannak feladataink gazdasági téren, szociá­lis téren, a nemzetszervezés, illetve a közjog területén, de vannak fel­adataink lelki téren Is. — Legnagyobb feladataink lelki téren vannak: egyensúlyt, békét, bizalmat kell teremtenünk a magyar lelkekben, kiűznünk a kétkedés, a a csüggedés és a kicsinyesség szel­lemét s megszüntetnünk a defetiz- musnak azt a ragályát, amely néha erőre kap a polgárság szellemén. Semmiféle defetizmusra nincsen ok: ebben az országban mindenki ott van a helyén, akinek kötelességei vannak polgártársaival szemben. Az 1918-as események ebben az ország­ban megismétlődni soha semmiféle színben és formában sem fognak, nemcsak azért nem, mert most a konzulok ébren őrködnek, de azért sem, mert a Catilinák az egész nem­zeti közvélemény egységes és töret­len akaratával találják szemben ma­gukat. — Tudomásul kell venni, hogy elmúltak azok az idők, amikor az ország sorsát a pesti külvárosok döntötték el: ma az ország sorsa a falusi milliók kezében van, ezek pedig békét, nyugalmat, egységet es fegyelmet akarnak. Ezért vannak ezek a falusi milliók mi mellettünk — a keresztény és nemzeti politika mellett —, mert egyedül ez a poli­tika az, amely békét, nyugalmat, a polgári munka folytonosságát s az ország viszonyainak zökkenésmen­tes átalakítását biztosítani tudja. — E keresztény és nemzeti poli­tika mögött már húsz esztendős múlt áll — egy szegedi ellenforra­dalmi múlt, egy másfélévtizedes küzdelmi korszak —, amelyet a bal­oldallal folytatott és Gömbös Gyulá­tól kezdve folytat ma is az alkolás és beteljesedés korszaka, amelynek egyes határkövéit az ország három­szori meggyarapodasa jelzi. Mi, akik e politikának voltunk és vagyunk a munkásai, ezt a jobboldaliságot senki által magunktól elvitatni nem engedjük, legkevésbbé azoktól a po­litikai újoncoktól, akiket nein lát­tunk magunk körül, mikor ezért a gondolatért harcolni és szenvedni kellett. — Mi jobboldaliak voltunk, va­gyunk és maradunk, soha más uta­kat nem jártunk, legkevésbbé pedig a forradalom útját, amely tagadása minden jobboldali gondolatnak. A jobboldaliság és az erőszak össze­férhetetlenek egymással, az erőszak a marxizmus politikai módszere s aki magát jobboldalinak tartja, de közben az erőszak-politikát mun­kálja, az lényegében marxista-szo­cialista, forradalmár, akármilyen köntöst is húz magára. — A politikában a módszereken sokszor nagyobb hangsúly van, mint az elvi célkitűzéseken s méltatlan módszerekkel, alantas eszközökkel nem lehet nagy nemzeti célokat szol­gálni. A jobboldali politika lényege a nemes eszközök összhangján nyug­szik, s ha valamilyen politikából e tényezők valamelyike hiányzik, az nem jobboldali politika s nincs lét- jogosultsága a magyar földön. A népes választmányi gyűlés a Himnusz eléneklésével ért véget. Tűzharcos közlemények Bajtársak ! Vezetőségünk előterjesztésére az Országos Elnökség hozzájárult ah­hoz, hogy az eddig átigazolásra nem jelentkezett Bajtársak ebbeli szán­dékuknak még eleget tehetnek. Felkérem ezért a még át nem igazolt Bajtársakat, hogy összes katonai okmányaikkal (Károly csap. kér., kitüntetések igazolványai, le­szerelési irat, stb.) alulírott lakásán minden délután 3—5 óráig és va­sárnap délelőtt 9-11 óráig jelent­kezzenek. Fényképes tűzharcos igazolójegyeiket is hozzák maguk­kal. November hó 17 én délelőtt 10 órakor a városházán tájékoztató megbeszélést tartunk. December hó 8-án az Országos Elnökség Budapesten nagytanács­ülést és dísztáborozást tart, amelyen már résztvesznek az eddig vissza­tért Felvidék és Erdély bajtársai is. Felkérem a formaruhával rendel­kező Bajtársakat, hogy részvételünk megbeszélése céljából alulírott la­kásán a fenti órákban felkeresni szíveskedjenek. Sürgős! Ismételten hangsúlyozom a Baj­társak előtt a felebaráti, bajtársi szeretet ápolását, tartsunk össze s erős akarattal, igaz magyar haza­fiúi szeretettel dolgozzunk szeretett magyar hazánk, Nagymagyarország újjáépítésén : Esztergom, 1940. november 13 Bajtársi üdvözlettel: Báíky Endre s. k. íőiitk .r Csúcsteljesítmény a postás lövészversenyen Az Esztergomi Postás Lövész Szak­osztály f. hó 10-én rendezte meg meghí­vásos célíövőversenyét a MOVE Lövész­csapat lőterén, amelyen résztvettek a fővá­rosi és helybeli postás csapatok, az Esz­tergomi és Újpesti MOVE csapatok, a 1 okodüveggyári Lövészcsapat és a helybeli középiskolák versenyzői. A verseny reggel 8 órakor kezdődött s mindvégig izgalmas, de szép levezetésű versennyé minősült. A verseny nívóját nagyban emelte Ochsenfeld János ezredes, megyei és városi katonai parancsnok, va­lamint Dr. Brenner Antal h. polgármester, MOVE S. E. elnökének jelenléte, akik az elért eredmények felett teljes megelégedé­süket fejezték ki. Ott láttuk még a Lövész­szövetség képviseletében Dr. Katona szövet­ségi kiküldöttet, Horváth Zoltán posta­felügyelő, postafőnököt és Boromisza Gyula bencés gimnáziumi testnevelő tanárt, aki a rendezés és bírálat munkájában fáradt hatatlanul közreműködött. A verseny kimagasló eseménye egy csúcsteljesítmény volt, melyet Török István (Bpesti P. Les.) 290 pont egységgel ért el az egyéni versenyben, Nagy Sándorné (Bpesti P. Les.) pedig kétszer 50-es pont egységgel a kapáslövésben a megérde­melt első helyezett lett. A verseny eredményei a következők : Kunder-vándordíj esztergommegyei csa­patok részére : 1. Esziergomi Postás Lövész­csapat 1343, 2. Esztergomi MOVE Szent István Lövészcsapat 1326, 3. Tokodüveg- gyári Lövészcsapat 1212 pont egységgel. Egyéni: 1. Marosujvári (E. P, Les.) 281 p. Nyílt csapatverseny: 1. Bpesti P. Les. 1394, 2. Esztergomi MOVE 1326, 3 Újpesti MOVE 1282, 4. Tokodi Les. 1212 ponttal. Egyéni verseny : I. csoport, 1—11. oszt. lövészek részére : 1. Török István (Bp. P. Les ) 290, 2. Marosujvári Gyula (E. P. Les.) 281, 3. Lahucsky István (E. P. Les.) 278, 4. Nagy Sándorné (Bp. P. Les.) 276, 5. Martsa István (E. MOVE) 275 ponttal. II. csoport, III—IV. o, lövészek részére : 1. Siklósi Gyula (E. P. Les.) 277, 2. Fábián Ferenc (Újpesti MOVE) 275, 3. Ajtay János (Komáromi HOT1S) 264, 4. Almásy Ferenc (Bp. P. Les.) 263, 5. Madarász Gyula (E. MOVE) 258 ponttal. III. csoport, V. o. lövészek részére: 1. Németh Ferenc (E. P. Les.) 257, 2. Ágotái László (E. MOVE) 254, 3. Bognár János (E. MOVE) 243 ponttal. IV. csoport, Vl. oszt. lövészek részére : 1. Formanek Jenő (E. MOVE) 260, 2. Bátori István (E. MOVE) 255 ponttal, V. csoport, kezdők versenye : 1. Szabó Ferenc (E. MOVE) 264, 2. Vándor Ferenc (Tokodi Les.) 251, 3. Hajnali Gyula (E. P. Les.) 250, 4. Zabinyik Ferenc (Tokodi Les.) 239, 5. Bognár Ferenc (E. MOVE) 238, 6. Dr. Abonyj Géza (E. MOVE) 235 ponttal. Középiskolások versenye : 1. Tili István (Bencés gimn.) 258, 2. Hauser István (B. g.) 232, 3. Segély Gyula (B. g.) 228, 4. Mezei Mihály (Tanítóképző) 217 ponttal. Kapásverseny : 1. Nagy Sándorné (Bp. P. Les.) 50 4-50, 2. Siklósi Gyula (E.P. Les.) 50, 3, Marosujvári Gyula (E. P. Les.) 50, 4. Almásy Ferenc (Bp. P. Les.) 49, 5. Csikesz Lajos (Bp. P. Les) 49, 6. Fábián Ferenc (Újpesti MOVE) 48 ponttal. A dijakat Revisnyei Reviczky Elemér alispán képviseletében Dr. Brenner Antal h. polgármester, MOVE S. E. elnöke, ün­nepi beszéd keretében osztotta ki. Hazafias érzéstől áthatott s a jelenlegi európai válsággal kapcsolatos beszédében rámutatott arra a nagyfontosságú elhiva­tottságra, amelyet a céllövészet s annak minden kultiválója van hivatott megvaló­sítani nemcsaklegyéni érdekből és verseny- szempontból, hanem egyenesen hazafias kötelesség szempontjából akkor, amikor a mai európai tűzben meg kell mutatnunk nemzeti erőnket, önállóságunkat, össze­tartásunkat függetlenségünk érdekében és ezzel az erővel kell beilleszkednünk s he­lyet követelnünk nagy barátaink mellett az új európai rendezésben. Hazaszeretetre, áldozatkészségre, fegye­lemre és becsületességre buzdította a lövé­szeket s az ifjúságot, akiknek kezében van letéve hazánk sorsa, jövője, nagysága és dicsősége, vagy nemléte. Majd köszönetét mondott azoknak, akik dijak adományozásával elősegítették a verseny megrendezhetőségét, azonkívül a Postás Lövész Szakosztály vezetőségének a verseny megrendezéséért s annak agilis parancsnokának Németh Ferenc posta­felügyelőnek, a résztvevő egyesületeknek, az ifjúságnak, valamint Segély János ny. tiszt- helyettes, lőtérgondnoknak, akinek lelki- ismeretes munkáin nemcsak nagyban hoz­zájárult a verseny akadálytalan lebonyo­lításához, hanem az ifjúság s a leventék eredményes lövészkiképzése nélküle el sem képzelhető. A nagyhatású beszéd elhangzása után Dr. Brenner Antal h. polgármester lelkes éljenzésével zárult be a verseny. HtmiMOttHIMllltHMM» Esztergom vármegye tanítóságának közgyűlése Az Esztergom-vármegyei Általá­nos Tanítóegyesület f. hó 9-én, szom­baton tartotta alakuló közgyűlését, először azóta, amióta a párkányi járás visszatérése folytán a Komá- rotnmegyei tanítóságtól elvált. A közgyűlés az érseki tanítónőképző FÉRFIÖLTÖNY, FELÖLTŐ és TÉLIftABÁTSZÖVETEK ÚGYSZINTÉN NŐI SZŐVETUJDONSÁGOK NAGY VÁLASZTÉKBAN ÁLLANDÓAN KAPHATÓK SZOLIDSÁGÁBÓL KÖZISMERT ILLÉS SÁNDOR DIVATÁRU-ÜZLETÉBEN SZECHENYI-TÉR 21. SZ,

Next

/
Thumbnails
Contents