Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 2. szám
2 1939 Január 6 ESZTERGOM és VIDÉKÉ helyzetről, másrészt sürgetik a javítás érdekében szükségesnek mutatkozó lépéseket. Fényes ünnepség keretében hódolt az ország március 1-én vitéz nagybányai Horthy Miklós jelgtt kormányzóságának tiz éves jubileuma alkalmából. A revíziós mozgalom egyre nagyobb tért hódit magának, Esztergomban a Tesz rendezett revíziós tiltakozó nagygyűlést, a felvonult tömegek, a szónokok beszédei egy élni akaró város messzire . hangzó jajkiáltásai voltak. A nyár az egész .világ érdeklődésének homlokterébe állította .országunkat. Szent Imre hercegnek hódolt az ország fényes ünnepségek keretében. A pápa bíboros legátust küldött a Szent Imre évre Magyar- országba. Városunk is méltóképpen kivette részét a hatalmas programm- ból és ezzel nemcsak a köteles tiszteletet és hálát rótta le a liiiomos herceg iránt, hanem sikerült Esztergomot beállítani a világot járó idegenek útiprogrammjába. 1931. Vidéki városok életében izgalmasabb év alig fordult elő, mint Esztergomnak 1931. éve. A régóta feszülő erők ütköztek össze a városi politikában s olyan hullámokat vertek fel, amelyeknek lecsillapítása hosszú évek múlva , sikerült csak. Huszára Aladár felfüggesztette dr. Antony Béla polgármestert s ellene fegyelmi vizsgálatot inditott. Majd hatalmas szanálási terveket mutatott be. Lapunk legélesebben felemelte a főispán önkényeskedése ellen tiltakozó szavát s az idők minket igazoltak, a szanálási terv komoly sikeréről alig Ueheti; beszélni, mert Esztergom, helyzete azóta sem javult, sőt romlott, s egy üzemét,?a Közüzemi Rt.-t elvesztette. A polgármester fegyelmi .. vizsgálata sem T, igazoltadé azokat a vádakat, amelyeket .ellene felemeltek. Az izgalmakat még csak fokozta a nyár folyamán megtartott képviselőválasztás, amelyből elenyésző többséggel Mátéffy Viktor került ki győztesen. Az országos politikában döntő jelentőségű esemény volt Bethlen István miniszterelnök lemondása, akinek helyét gróf Károlyi Gyula vette át. Jött a magyar racionalizálás, takarékoskodás minden vonalon, a tisztviselői fizetések leszállítása, adóemelés stb. Ez az esztendő bizony nemcsak Esztergomra, hanem az egész országra is fekete esztendő voit, táján legfeketébb Trianon óta. 1932. Az év elején hatalmas választási küzdelem után Glatz Gyula polgármesterhelyettest választják meg Esztergom polgármesterévé. Dr. Hu szár Aladár főispán lemondott, helyébe a kormányzó Lingauer Sándort nevezte ki egyesitett vármegyénk főispánjává. A változást az egész várost közvélemény nagy örömmel fogadta, mert ettől várta Esztergom közéleti harcainak lecsendesedésót. Közben a szigorú szanálási rendeletek egymást érték, a fizetéseket újból leszállították, az adókat felemelték, hogy az ország gazdasági helyzetében javulás állhasson be. Az év közepe felé Esztergom idegenforgalma örvendetes ^fejlődésnek indult, városunkban mind gyakrabban jelennek, ;meg az idegenek, új élet- lehetőségeket teremtve városunk számára. Ebben az időben volt lapunknak több hónapon keresztül illusztris munkatársa, mint* főszer kesztő, dr. Kemenes Illés tankerületi kir. főigazgató. Esztergom városa fényes ünnepségek keretében ünnepelte a reáliskola 75 éves fennállásának: jubileumát. Az intézet ez alkalommal országos sikert aratott kiállítást rendezett. Az országos politikában nagy esemény volt vitéz Gömbös Gyula kormányrajutása, Gömbös Gyula még ez évben meghirdetett hatalmas reformprogramjában új alapokra helyezte az egész magyar politikai élet vonalvezetését. A külpolitikai életben Gömbös Gyula olaszországi útja, a belpolitikában pedig a 95 pont jelentették első sorban az új szellemet. 1933. Az év elején az egész világot bejárta XI. Pius pápa rádiószózata, amelyben az óvet szent- évvé nyilvánította. Az év első napjaiban előkelő vendége volt Esztergomnak, dr. Innitzer bécsi bíboros hercegérsek látogatta meg Magyar- ország hercegprímását. Számos cikk jelent meg lapunkban, amelyek az esztergomi mentőügy fogyatékosságait akarták orvosolni. A revíziós mozgalom országszerte mind nagyobb erővel indult meg. Ennek a mozgalomnak egyik jelentős eseménye volt a városunkban megtar- jott revíziós megyegyűlés, amelynek szónokai Hunyady Ferenc gróf országgyűlési képviselő és Nadler István tanitónőképzőintézeti igazgató voltak. Mátéffy Viktor január végén lemondott a belvárosi plébániáról. Nagy megdöbbenést keltett február eiejen gróf Apponyi Albert, a magyarság langelmójű nagy politikusának haiála, amely nemcsak országunkat, hanem az egész művelt Európát is gyászba borította. Vármegyénkben különös izgalommal vették azt a hirt, hogy ősi megyénket Pest- vagy Győr-megyéhez csatolják. Egymást követték a tiltakozások, melyeknek meg is lett a kellő eredménye, amennyiben az illetékesek elejtették az életképtelen tervet. Általános részvét kísérte sírjába dr. Paikovits László alispánt, akinek halála egy közszeretetnek örvendő kiváló érteket ragadott ki polgáraink sorából. Megjelent lapunkban az első cikk, amely szorgalmazta az ^OTI esztergomi székházanak építési ügyet. (Ezirányú újságírói tevékenységünknek ez évben élvezhettük gyümölcsét.) Mátéffy Viktor lemondásával megüresedett belvárosi kegyúri piebaniara a város képviselőtestülete nagy szótöbbséggel dr. Feiber Gyula teológiai tanart választotta meg. A nyár első hónapjaiban varosunk fokozatosan fejlődő idegen forgalma uj szint kapott. A hercegprímás kezdeményezesere itt jött léire az első katolikus nyári egyetem, amelynek hallgatói azóta is évről- évre visszatérő kedves vendégei Esztergomnak. Fényes ünnepség kereteben emlékezett meg polgárságunk ebben az évben Esztergomnak a török uralom alól való fel- szabadulásáról. Sportéletünk is szép fejlődésen ment át ebben az évben, különösen lövészeink értek el országos viszonylatban is jelentős eredményeket, a sportrepülők is ebben az évben kezdték el aktív, városunknak azóta is sok dicsőséget hozó tevékenységüket. 1934. Az év elején az ország közvéleményét erősen foglalkoztattak azok a nagy belpolitikai harcok, amelyek a parlamentet is tel jesen igénybe vették. Városunk kulturális életének nagy eseménye volt az a nagyszabású külügyi-est, amelynek illusztris előadói gr. Teleki Pai, dr. Lutter János, Eöttevónyi Olivéi voltak. Folytonosan fokozódó idegenforgalom ügyeinek legfőbb irányítására hivatott idegenforgalmi bizottság március hónapban kezdte meg aktív munkáját. Különös fény- nyél tartották meg az Actio Cathoiica esztergomi szervezetei zászlóbontásukat. A díszgyűlós szónokai Huszar Károly és P. Bangha Béla voltak. Sok cikkben folyt a csata a dorogi _vasartarl£Sj jog ellen. Áprilison nagy riadalmat okozott Esztergomban a földrengés, amely igen sok házat megrongált. Dr. Lingauer Sándor főispán lemondott, helyébe dr. Radocsay László került vármegyénk élére. Ebben az évben nagy ünnepséggel ünnepelte meg a város a Nagyboldogasszony napját. Hatalmas kiállítás is volt, amelyről a budapesti lapok is hosszabb tudósításokban számoltak be. Nagyon ér dekes cikkek jelentek meg lapunkban, amelyek a mindjobban meginduló várbeli ásatásokkal Esztergomban elhelyezendő ipartelepekkel foglalkoztak. Paikovits Lászió halála után megüresedett alispáni székbe a kettős vármegye törvényhatósági bizottsága dr. Frey Vilmost választotta. Háborús konfliktus fenyegette országunkat a szerb király meggyilkolása kapcsán országunk ellen indult rágalomhadjárat. Esztergom közönsége megérezte vitéz Gömbös Gyula reformpolitikájának nagy nem- zetmentő fontosságát és ezt a megértést Gömbös Gyulának díszpolgárrá való választásával juttatta Külsőleg is kifejezésre. Az év vége felé városszerte nagy részvétet keltett Számord Ignác c. kanonok halála. 1935. Január hónapban Esztergom sz. kir. város képviselőtestülete tiltakozott a reáliskolának Esztergomból való elvitele eilen. A tiltakozást memorandumba foglaltak és eljuttatták az illetékes minisztériumba. Az országos politikában nagy esemény volt a második Gömbös kormány megalakulása. A képviseióházat fel oszlattak, Esztergom új képviselője Tun Béla preiatus-kanonok lett. Meleghangú sorokban emlékezett meg lapunk az Etnczinger sütőhaz fennállásának 200 éves évfordulójáról. Az egész magyar nemzet részvété kisérte sirjaba a baráti lengyel nemzet nagy áiíamférfiújat, Pusudszky msrsalit. Országos megdöbbenést keltett dr. Matiyasóvszky Kasszián, varosunk nagy fiának meggyiikoiasa. A Nemzeti Egység Partja a nyár foiyaman Esziergotn szegény gyér mskeit nyaraltatasi akcióban részesítette. Vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök avatta fel a dobogókői műutat, amelybe azóta Esztergom is bekapcsolódott. Országos sikert aratott az első esztergomi repülönap. Ebben az évben halt meg Keményíy Dániel vízivárosi plébános. A évnek őszen avatták fel Esztergom or- szagzászíóját. 1936. Az év elején megkezdte működését a helyi Szent István bizottság. Dorogon veszedelmes tűz pusztított, leégett a centraló teteje, komoly ve- szejiyel fenyegetve az egész bányaüzemet. A város társadalmi életének nagy eseménye voit a Turista Dalárda impozáns Liszt hangversenye. Egymásután jelennek meg lapunk hasábjain sürgető cikkek a cigányoknak Szentgyörgymezőről való elhelyezése érdekében. Túri Béla Esztergom országgyűlési képviselőjének halálát az egész ország nagy és me ieg részvéttel fogadta. Varosunk új országgyűlési képviselője uiana dr. Ernszt Sándor ny. miniszter lett. A vaios nagy szeretettel vette kürül a Turista Dalárdát fennállásának 25 eves évfordulója alkalmából. A magyar zeneművészetben pótolhatatlan űrt hagyott maga után ifj. Z^olt Nan dór hegedűművész, városunk nagy rianak halala. A Szent István évi előkészületek ez óv nyarán legfelsőbb kézirattal hivatalosan is megkezdődtek. Ez a kézirat jelölte ki Esztergomot is az ünnepségek egyik székhelyévé. Nagy fénnyel Ülte meg varosunk a Bazilika építősének 80 éves évfordulóját. A szent beszédet dr. Seredi Jusztinián bíboros hercegprímás mondotta, Liszt: Esztergomi miséjét pedig a Koronázó Főtemplom ének- és zenekara adta elő. Gömbös Gyula volt ennek az évnek nagy magyar halottja, tudása, politikai koncepciói előtt legnagyobb ellenfelei is meghajoltak. Az év őszén a rádió röpítette világgá Mussolini szózatát, amelyben a lángeszű duce követeli Magyarország revízióját. Ez a beszéd volt az, amely megindította a trianoni építmény összeomlását. 1937. Az erősödő magyar dalmozgalomnak Esztergomban is megvolt az áldásos hatása, megalakult a Törvényhatósági Dalbizottsag. Megkezdődött a dorogi és dömösi műút építése, melynek fontossága városunk idegenforgalma szempontjából szinte felbecsülhetetlen. Tavasztól kezdve intenziven folyt városunkban is a Szent István jubileumi óv előkészítése. A „ kerektemplom“ 100 éves jubileumára impozáns ünnepséget rendezett Esztergom. Az 1937. évnek felejthetetlen eseménye voit Viktor Emánuel olasz király magyar- országi látogatása. Az olasz király városunkat is meglátogatta. Még egy illusztris veadeg volt ebben az idő táj bán városunkban: a lengyel kultusz- miniszter. A Nemzetközi Kát. Világszövetségnek képviselői is megtekintették városunk nevezetességeit. Az idegenforgalom szempontjából igen jelentős volt az osztrák Jungvolk esztergomi táborozása. A hercegprímás felszentelte szeptemberben a bazilika ujjáöntött nagyharangját. A belvárosi pióbaniatempiom hatalmas restaurációs munkája őszkor nyert befejezést. Dr. Meszlényi Zoltán prelátus kanonokot sinopei püspökké nevezte ki XI. Pius pápa. 1938. 1938 eseményeinek gazdag kronologikus sorrendje : jan 16-a körül megjelent a titkos választójog javaslata, amelyből kis változtatással törvény lett. Az év első hónapjában hatalmas lendülettel folyt a Szent István jubileumi év előkészítése. Márc. 25-en nagysikerű húsipari kongresszus. Marc. 25 én a Magyar Történelmi Társulat Szent István diszgyűiese. Az ünnepi beszédet Hóman Bálint mondotta. Ápr. 3-án ünnepelte az Esztergomi Katolikus Legenyegylet fenaliásának 75 éves jubileumát. Ápr. 28-án az Országos Magyar Jogászegylet rendezte meg varosunkban nagygyűlését. Április 30-án az Esztergomi Széchényi Kaszinó 100 éves jubileuma. Május 2-án a Nyugállományú katonatisztek Országos Elnöki Választmánya hódolt varosunkban Szent István emlékének. Máj. 15-én a Nemzeti Munkaközpont 1000 tagú küldöttséggel látogatott el Esztergomba. Máj. 22-ón a Szent István bencésgunnáziutn Szent István emlékművöt leplezték le. Máj. 31-ón A Szent Jobb Esztergomban Országos ünnepség keretében. Jun. 11-én 1600 tanító esztergomi zarándoklata. Jun. 12-én a Magyar Turista Egyesület Szent István zarandokutjának esztergomi ünnepélyes ^befejezése. Jun. 12 ón a Biztosítók Egyesületének diszgyűlése. Jun. 18-án a Gyosz diszgyűiese. Julius 3-án Frontharcosok disz- táborozása. Jul. 6-tól 9-óig Országos Erdészeti Egyesület látogatása. Jul. 24-ön a Fúszerkereskedok Országos Kongresszusa. Aug. 15-ón es 30 án országos ünnepség keretében, Horthy Miklós kormányzó jelenlétében átadták az Árpadok esztergomi palotáját a nyilvánosságnak, felavatták a Balassa szobrot ős a szenttamáshegyi Szent István emlékművet. Az ünnepi napok alkalmával országos pedagógiai kiállítás volt városunkban. Aug. 28-an a kenős vármegye dalárdái rendeztek impozáns dalosünnepólyt. Szept. 2-án az ország polgármesterei látogattak el Esztergomba. Szept. 8-án az Eß*-
