Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 2. szám
1939. január 6 ESZTERGOM In VIDÉKÉ tergomi önkéntes Tűzoltó Egyesület fennállásának 70. éves jubileuma. Szeptemberben megindult az általános európai kibontakozás, a háborús válság egész hónapban izgalomban tartotta Európát, míg végre szép tember 30 án létrejött a müncheni egyezmény, amely Magyarország számára is megteremtette a reviziós lehetőségeket. Októberben megindul a nagy diplomáciai harc a magyar és a cseh kormány között, amely a jegyzékeken, a komáromi tárgyaláImrédy Béla miniszterelnök ónodi programbeszéde nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyar társadalom minden rétege: falu és a város, mezőgazdaság, ipar és kereskedelem együttesen tiszta képet kapjon arról a reformmunkáról, melynek újból való megkezdése szorosan ösz- szeíügg a parlamenti szünet lejártával. A törvényhozás azonnal folytatni akarja reformmunkáját s tárgyalás alá akarja venni a már beterjesztett úgynevezett „zsidójavaslatot“, hogy utána nyomban megkezdhesse a földreformjavaslat tárgyalását is. Ez érthetően az egész ország közvéleményét érdekli, hisz ez azt a kérdést van hivatva nyugvópontra hozni, amivel voltaképpen nagyatádi Szabó István kezdette meg ismert mozgalmát. Nem könnyű ez a kérdés sem. De Imrédy Béla nem az a férfiú, aki meghátrálna a nehézségek elől s aki egyszer vállalt programját, ha annak megvalósítása bármily nehézségekkel találkozik is, háttérbe szorítaná, vagy éppen elejtené. — Az a politika — mondotta Ónodon a miniszter- elnök —, amelyet én képviselek, a tiszta magyar politika s így célja és tengelye nem lehet más, mint a magyarság megerősítése. De biztosítani kell fejlődését is, hogy a magyar nemzet hivatását és történelmi rendeltetését a Duna medencéjében betölthesse. Azt is kifejti a miniszter- elnök, hogy mi a feltétele és lehetősége annak, hogy vállalt programját valóra is válthassa. — A rend és a reformok politikáját kell követnünk. Egyik feltételezi a másikat. Rend nélkül nincsen reform és reformok nélkül nem születhet meg a kívánt belső nyugalom és béke. így kapcsolódik tehát a két feltétel egymásba. És itt — szinte közbevetve — rátért a miniszterelnök arra a romboló munkára is, amit röviden és közismerten a „destrukció“ szó fejez ki. Mert ez folyton munkában van, hol titokban, hol elszántabb és merészebb formában, csak azért, hogy bizalom helyett kételyt, hit helyett csüggedést, szárnyalás helyett szárnyszegettseget támaszthasson. Ez a destrukció hirdeti folyton a küszöbön són keresztül a bécsi döntőbírósági ítélethez vezetett el. Felszabadult a Felvidék magyarlakta része, közötte egész történelmi vármegyénk. A magyar csapatok november 5 én kezdték meg a Felvidék megszállását. Párkányba november 6-án vonultunk be. Nov. 19-én meghalt Ernszt Sándor, városunk országgyűlési képviselője, utódjául városunk egyhan gúan Kunder Antalt, kereskedelmi- és iparügyi minisztert választotta meg. álló gazdasági válságot és csak természetes és érthető, ha Imrédy Béla, mint gyakorlati pénzember, röviden és velősen el is intézi ezt a romboló munkát. Kézzelfoghatólag bizonyítja be, hogy mennyire elszámolják magukat a rémhírterjesztők, akik még mindig a zavarosra vágynak, csakhogy abban kedvük szerint halászhassanak. Pedig minden próbálkozásuk hiába- ló. Ha valaha, úgy most igaz a francia megállapítás, hogy „kormányozni annyi, mint előre látni!“ S Imrédy bizonyítékkal is szolgál, hogy a kormányzat előrelátását igazolja. Annyira előrelátó volt a kormány, hogy még olyan események sem hozták zavarba, amelyekre valóban senki sem számíthatott, mint például a Felvidék szerencsés visszacsatolása, amelynek alkalmából — amint tudjuk — egy számottevő és új felszerelesű hadsereget kellett rövid idő alatt mozgósítani és készenlétben tartani, ami valóban igénybe vette a kincstárt anélkül, hogy annak kiadásai azt egyetlen pillanatra is zavarba hozta volna. Ez az előrelátás teszi lehetővé a reformok megindítását is, mert a kormányzat rendelkezik azok keresztülvitelét biztositó tartaléktőkével, még pedig — amint a miniszterelnök mondotta — nemcsak anyagi tőkét értve, hanem szellemi erőt is. A kormányzat szükség eseten pótolni és helyettesíteni tudja mindazon szellemi erőket, melyeket az új rendelkezések a gazdasági életből ki fognak kapcsolni. Ez a gondosság és előrelátás adja meg a kormányzatnak azt a nagy nyugalmat és biztonságot, mellyel munkáját minden destruktiv támadás ellenére is folytatja, meghátrálás és habozás nélkül, úgy, amint azt a miniszterelnök többízben is programszerűen az országban ismertette. Ez az előrelátó gazdasági politika teszi lehetővé, hogy evenkint most már minimálisan százezer holdat tudjon a kormány kisemberek kezére juttatni, anélkül, hogy ezzel a programmal a gazdasági életben a termelt javak csökkentését és az árak esését érné el. De biztosítja egyben azt is ez a gazdaságpolitika, hogy az új tulajdonos megfelelő tőkével rendelkezhessék ahhoz, hogy a földből mindazt kihozza, ami abból a területből csak kihozható. á mi mindennapi kenyerűnk Egyél kenyeret.. ., mert a kenyér nem hizlal, az izomműködés főforrása, megóv az idegességtől és elősegíti a népszaporodást. A M. kir. Természettudományi Társulat hivatalos lapjában a „Természettudományi Közlöny “-ben dr. Wéber József főorvos a kenyérről a többek között a következőket Írja : — Tárgyilagos orvostudományi vizsgálatok bizonyítják, hogy kenyér táplál, de nem hizlal. A szervezet a kenyér szénhidrátját szőlőcukorrá alakítja át, egy részét a májban megfelelő alakban raktározza, tartalékolja és szükségképen mozgósítja. Az ilyen módon létrejött szőlőcukor minden izommunka főtényezője. — A kenyér szervezetünk legfontosabb energiaforrása. A szervezetben azonban üzemi zavarok léphetnek fel, megbetegedhetik. Az üzemzavarok egy részében zsir halmozódik fel, bekövetkezik az elhízás. — Az elhízás okait kutatva nem is olyan régi tankönyvekben azt látjuk, hogy a lustaság és túlbő étkezés e’őkelő helyet foglal el az elhízás okai fejezetében. Innen került az elhízottak indexére a kenyér és eb bői az időből származik a kenyér- evéstől való félelem. A modern orvoskutatás a túlétke- zési elméletet megdöntötte, de sajnos, a kenyérkerülés, mint csőké vény, túlélte a régi elméletet. A hatalmas lendületei vett orvostan ál- laíkisérleti és klinikai vizsgálatainak eredményei gyökeresen átalakították gondolatmenetünket e tekintetben is és megvilágították az elhízás valódi okait. E vizsgálatok szerint úgyszólván kizárólag a belső elválasztó mirigyek : pajzsmirigy, hipofízis, nemi mirigyek, a központi idegrendszer káros elváltozásai, valamint öröklés okozzák az elhízást. Hogy milyen úton-módon, az e cikk keretében nem tárgyalható, de bizonyés, hogy egyikük vagy másikuk minden elhízásnál kimutatható mint ok. Mint látjuk, ilyen okok között a kenyér már nem szerepel a hízókúrákban sem, vsgy ha igen, csak nagyon alárendelt módon, mint a szervezetbe biviendő tápanyagok vivö- szere. A katonaság ésszerű okokbó1, a szerényebb néprétegek pedig ösztönszerű eg a legerősebb kenyérfoa gyasztók és elhízásról közöttük bizony nincsen szó. A kenyérnek étlapunkból való kihagyása célszerűtlen és egyenesen bűn a szervezettel szemben. Miért ? Az izomműködés főforrasa a kenyér. A gép az izomzat, a kenyér a benzin. Egy másik fontos élettani szerepe a kenyérnek a bélműködés szabályozásában áll. Az életet elkeserítő székrekedés, bélrenyheség egyik főoka a kenyérszegény táplálkozás. A kenyér tartalmazza ugyanis a bélműködés legtermészetesebb ingerét, a cellulózénak nevezett salakot. Ez az emberi szervezet részéről fel nem szívódó tömeg mozgatója a beleknek, hiánya a bélmozgás ingerének elmsradását jelenti. De a kenyér az emberi élet fenntartására nélkülözhetlen vitaminokat is tartálmaz, így a B1 és E vitaminokat. A B1 vitamin hiánya, illetőleg megvonása okozza a beriberi ne vezetű kínzó betegséget. Az E vitamin élettani hatásaira vonatkozólag folynak még a kutatások, de már eddig is kiderült róla, hogy hiánya a kisórleti nőstény állatok meddőségét, a hímnek termékenyítő képtelenségét okozza. Ha sikerülni fog az amberre való hatását megállapítani, úgy népszaporodási és nemzeti szempontból is igen nagy jelentőségre tehet szert. Már eddig is sikerült vele asszonyok szokványos elvetélését megakadályozni. Legnagyobb mértékben a búzacsíra olaja tartalmazza, de van a gabonában és van a kenyérben is. A cikk Írója dr. Wéber József főorvos a továbbiakban kimutatja, hogy fontos élettani feladata a kenyérnek a bélbaktérim flórájának szabályozása. A bélkaktériumok különböző betegségeket okozhatnak, a belső környezetben vegyi féknek tekinthető, gyakran gyógyszer, hiánya megbetegedésre vezet. Tehát együnk kenyeret! Népművelés a varmegyénkben. Nagysáp község legutóbbi népművelési előadásán Gábor Ágoston tanító Szent István intelmeiről beszólt. Mécs István községi aljegyző az Érsekújvárba való bevonulásról beszólt hallgatóinak. Miadoniczky Miklós kán- tortanitó elbeszélő órát tartott. Az iskolás gyermekek szavalatai tették kedvessé a műsort. Ép testben — ép lélek — címen tartott előadást dr. Bagyi Gyuláné tanítónő Csév községben december hó 15-én megtartott népművelési előadásán. Gonda Bóláné tanítónő ujsághireket olvasott fel hallgatóinak. Gárdonyi Aurél áll. s. tanító pedig a János vitézt ismertette a hallgatósággal. Keresztény Mária tanuló magyar énekeket énekelt nagyon kedvesen. Kozár István pedig magyar táncot járt, a táncot harmonikán ügyesen kisérte ifj. Péceli Pál. Dr. Tulassay József körorvos tartott Süttőn egészségügyi előadást a december 11 -i népművelési előadáson. Trencsén várát ismertette Kiin- esek Béla áll. tanító. Több kedves dalt énekeltek az iskolások. Bellus Béla főjegyző „Én és a törvény“ címen tartott ismeretterjesztő előadást december hó 15-ón Tokod községben. Bankó Mihály tanító egy elbeszéléssel szórakoztatta a hallgatóságot. Zab Julianna tanuló ügyesen szavalt. Az iskolások éneke és filmdiapozitivek vetítése tették változatossá a műsort. IdegeDtorgalmi hírek Rovatvezető: Deseő Győző Idegenvezetők jelentkezése az Idegenvezető-tanfolyamra. Jóval meghaladja az 1000 pengőt az az összeg, amelyet az Idegenforgalmi Hivatal az elmúlt esztendőben idegenvezetői díjak címén az idegen- vezető gárdának kifizetett. Elég csinos kis mellékjövedelmet jelenthet tehát ez a foglalkozás, annyival is inkább, mert 1939-ben a díjak valamivel magasabban lesznek megállapítva, de azért is, mert az idegenvezető-testület ezentúl csak a tanfolyamot jelesen végzettekből fog rekru- tálódni s így a kisebb létszám folytán az egyesre eső jövedelmi quóta is nagyobo lesz. Tekintve, hogy az elmúlt esztendőben a hölgyidegenvezetők közül többen férjhez mentek, illetve állásba kerültek, a hiány pótlására az Idegenforgalmi Hivatal új jelentkezőket is elfogad, de ezúton is felhívja a régi vezetőket, hogy az ezidei tanfolyamot nekik is végig kell hallgatniok és újra vizsgát kell tenniök, amiért az ő jelentkezésük is feltétlenül szükséges. Munkában ismét a destrukció
