Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 17. szám

2 ESZTERGOM «9 VIDÉKÉ 1939 március 2 mentek és mennek, mert nem kap­tak megfelelő lakást. Beszélünk a város fejlesztéséről és a lakósság száma mór évek óta nem emelkedik semmit, sőt a városé magáé csök­ken. Össze kell fognia itt minden­kinek, elsősorban a város hivatalos vezetőségének kell megmozdulnia ; utána kell járni a pénzügyi lehető­ségeknek, kidolgozni az adóterveze­tet, felvilágosítani, propagandát esi nálni, induljon meg a város fejlődé­sének ez a fontos és régen várt lépése. (m.) Utazási és Tiznmkedvezmé- nyek a budapesti mezőgaz­dasági kiállításra Az Országos Magyar Gazdaság1 Egyesület által március 22—27-ig napjain Budapesten rendezendő negy­vennyolcadik országos mezőgazdasá­gi kiállítás és tenyészállat vásár ren­dezőbizottsága 9 állam (Csehország, Jugoszlávia, Románia, Bulgária, Gö­rögország, Lengyelország, Olaszor­szág, Svájc, Törökország) területén különféle 25—50 százalékig terjedő utazási és hazai vizumkedvezmónyt eszközölt ki, amelyeket a kiállítási igazolványok alapján bárki igénybe vehet. A kiállítás alkalmából március 12- től 27-ig a kiállítási igazolvány és az útlevél felmutatása mellett vizűm nélkül lehet Budapestre utazni. A külföldiek részére kiadott kiállí­tási igazolvánnyal az összes magyar vasutakon és hajókon március 12 tői 27-ig Budapestre a féláru menet­jeggyel lehet utazni és ugyancsak féláru menetjeggyel lehet utazni Bu­dapestről vissza, vagy bármely más irányban és határállomáson át el­utazni március 22-től április 6-ig. A rendezőbizottság félreértések el­kerülése céljából nyomatékosan fel­hívja a figyelmet arra, hogy a bel­földön kedvezményes utazásra jogosí­tó igazoiványok rövidebb ideig, a felutazásra március 16 tói 27-ig, a visszautazásra március 22-től április 2-ig érvényesek. ••••••••• A mezőgazdasági munkások kötelező biztosítása A mezőgazdasági munkaadók és munkavállalók figyelmét felhívjuk arra, hogy az 1938: XII. te. értelmé­ben minden férfi gazdasági munkás, segédmunkás, napszámos és cseléd — törvényben jelzett esetek kivéte­lével — 18-ik életévétől kezdve a 65-ik életév betöltéséig f. évi ja­nuár hó 1-től kezdődóleg biztosítási kötelezettseg alá esik. A munkaadók tehát kötelesek a munka kiadasa előtt a munkavállaló­tól biztosítási könyv, vagy biztosi tás alóli mentességet tanúsító igazol­vány felmutatását kérni. Ezek vala­melyike nélkül munkára felvenni sen­kit sem szabad. Ha valamelyik gaz­dasági munkavallaió biztosítási könyv­vel, vagy mentességi igazovánnyai még nem rendelkezik és mezőgaz­dasági munkát vállalni akarna, a munkaadó utasítsa a munkavallalót, hogy az említett okmányok valame­lyikének beszerzése végett haladék­talanul jelentkezzék a Városházán, a közgyámi hivatalban (földszint 25. ajtó) s vigyen magéval születés., pontos idejét és helyet igazoló vala­mely okmányt, ahol vagy a biztosí­tási könyvet, vagy a biztosítás aió.i mentességet tanúsító igazolványt * munkavallaió azonnal megkapja. Mentességi igazolvánnyal rendel­kezők biztosítási dijat nem fUeincK. Minthogy a törvény értelmében a mezőgazdasági munkálatok ideje alatt ellenőrző közegek kötelesek a határt bejárni és a törvény végrehajtását ellenőrizni, tehát felhívjuk a munka­adók figyelmét, hogy biztosítási könyv, vagy mentességi igazolvány nélkül mezőgazdasági munkára sen­kit fel ne vegyenek. A munkavállalók figyelmét — sa­ját érdekükben — különösen felhív­juk, hogy minél előbb szerezzék meg a fenti okmányok valamelyíkétt mert most még időt és munkabért nem veszítenek. A biztosítási dij hetenkint 20 fillér és annak mikénti lerovását követ­kező cikkünkben ismertetjük. Küszöbön a radióelőiizetes, távíródij és telefonelöfizetés leszállítása A kereskedelem és közlekedésügyi miniszter értesülésünk szerint — a postai díjszabások új rendezésének kérdésével foglalkozik. A gazdasági élet már régen szeretné, ha ebben a vonatkozásban érdemleges“mérséklés történne. Erre most kilátás van: Kunder Antal kereskedelemügyi mi­miniszter — mint értesülünk — eb ben az irányban adott útmutatást. Az új díjszabás egyaránt vonatkozik a postai szállítószolgálatra, tehát le­vélre és csomagra is. Vonatkozik ezenkívül a távbeszélő és rádiószol- gáíatra. A távbeszélő szolgálatnál — tudomásunkra jutott hírek szerint — az alapdíj mérséklése és a belépési dij eltörlése várható, ezenkívül pe­dig a távolsági beszélgetés díját je­lentősebben csökkentenék. A rádiószolgálat dijszabásmódosi- tására vonatkozó terveket részben már ismertettük: a vevőkészülékek teljesítménye alapján oldaná meg a kérdést olyképpen, hogy az olcsóbb és a kisebb hatókörű készülékek az eddiginél kisebb előfizetési dijat vi­selnének, mint a többcsöves, nagy vevőkeszülekek, amelyeknek dijat viszont felemelnék. Úgy értesülünk, hogy az illetékes tényezők szándéka az, hogy a mó­dosított díjszabásokat még a tavasz folyamán életbelépténk. Ezt a gaz­dasági elet — különösen, ha számot­tevő mérséklésre kerül sor, — nagy rokonszenvvel fogadná. Harangzngas hirdeti az egész magon az áj papa megvaiasztasat Február 19-e óta az egész világ minden katolikus templomában na­ponta könyörögnek a hívek az uj papa szerencsés megvalasztasáert. A megyespüspökók rendelkezése sze­rint most mar a megválasztandó pa­páért (Pro eligendo Summo Pontifice) előirt szentmisét mutatjuk be. Ma,a pápaválasztás megkezdésének napjan a püspöki székesegyhazak­ban ünnepélyes énekes szentmisét mutatnak De a Szén delekről (Missa de Spiritu Sancte), viszont a kon- kiave tartama alatt vásár- és ünnep­napokon a délutáni istentisztelet al­kalmával a nyilvános imadasra kitett Oitariszentseg előtt a papság a hí­vekkel eg>ütt imadkozza a szenioi- vasót az uj papa szerencsés meg választásáért. Mihelyt Romából megérkezik h niteles hír az uj pápa megválasztá­sai ói, negyedórán át megszólaltatják az összes templomok harangjait. A megvaiasziást követő vasárnapon a pUspó.u székesegyházakban es az összes piéoaniaternpiomokoan ünne­pélyes ualaado istentiszteletek lesz­nek Te Dcummal. Ettől a naptol *ezdve pedig a mindennapi szent misek kánonjában mar az uj papa nevet kell a miséző papnak említenie. A város köszöneté lapnnknak Glatz Gyula polgármester a vá­ros képviselőtestülete nevében a következő köszönőiratot intézte la­punk felelős szerkesztőjéhez: „ A szab. kir. megyei város kép viselőtestülete az elmúlt év utolsó közgyűlésében őszinte hálával és elismeréssel emlékezett meg azon értékes és közhasznú tevékenység­ről, melyet a kettős jubileumi év­nek városunkat érintő eseményei­ben kifejteni kegyes volt. Városunk ezen közhasznú és ön­zetlen tevékenységgel volt képes az ünnepségeknek oly sikerét biztosí­tani, amely úgy a kormányható­ságok, mint az ide zarándokolt közönség széleskörű rétegeinek tel­jes elismerését váltotta ki. Amidőn a hálának, köszönetnek és elismerésnek ezen szerény meg­nyilatkozását tolmácsolom, arra kérem, hogy városunk közérdekű kérdéseit és ügyeit továbbra is ér­tékes támogatásában és meleg ér- deklödésében megtartani méltóz- tassék. Őszinte tiszteletem nyilvánítá­sával Esztergom szab. kir. megyei vá­ros képviselőtestületének 1938. évi december hó 23 an tart ott ^ ülé­séből.a Bálint Lajos és társai kitüntetése A Nemzeti Munkavédelmi Intéz­mény országos felügyelője Bálint Lajos ny. városi tisztviselőt az intéz­mény szervezése és tovább fejlesz­tése érdekében tanúsított hazafias és önzetlen tevékenységéért dicsérő elismerésben részesítette. Ugyancsak elismerésben részesí­tette a nehez szolgálatban résztvett Nemzeti Munkavédelmi Tagokat név szerint: Magyar Ferenc, Újhelyi Sándor, Egerszegi István, Gerendás Lajos, Somlyó Ferenc, Szabó Endre, Velencei József, Major István, Dob- rai József, Garai József, Kőhalmi József. Az erről szóló díszes kivitelű ok­iratot a város polgármestére f. hó 5-én, vasárnap d. e. 11 órakor a városház nagytermében fogja ünne­pélyes keretek között a^ kitüntetet­teknek átadni. A megérdemelt kitüntetéshez a közönség osztatlan háláját és kö­szönetét fűzzük, mert tudjuk, hogy Bálint Lajos és a szervezete alá tartozó derék városi polgárok a leg­nehezebb időkben ébren őrködtek a varos légvédelmi biztonsága felett és ezzel a fáradságot nem kímélő ön­zetlen szolgálattal a város minden lakójának elismerését és hálás kö­szönetét érdemeltek ki. Ö&öivivó mérkőzés városimban Mint már jeleztük, március hó 4-én este fél 9 órai kezdettel ökölvívó mérkőzés lesz a Magyar Király-szálló bán a Kecskeméti Vasutasok és az Esztergomi Levente Egyesület kö­zött. A mérkőzés sorrendje : 1. Légsúly : Tarapcsik (K)—Varga (E). — Tarapcsik közópkelet és ke rületi lev. Eger, Szeged országos iev. bajnoka. 2. Bantam : Kovács (K)—Tölgyesi. (E). 3. Pehely: Faragó (K)—Mundi (Ej. Mundi Ferenc országos lev. bajnok. Esztergom bajnoka. 4. Könnyű: Major (K)—Kőhalmi (E). Kőhalmi {József országos lev. he­lyezett. Esztergom bajnoka. «§ 5. Velter: Rácz (K)— Skuta'~(E.) Rácz Enpre országos vasutas helye­zett, orsz. lev. bajnok stb. 6. Közép: Laftka (K)—Németh (E). 7. Kisnehóz: Nagy (K)—Mojzsis (E). 8. Nehéz: Hegedűs (K)—Juhász (E). Hegedűs nehézsúlyúj kerületi válogatott. Bozsik^István Keletmagyarország háromszoros bajnoka. Olimpiai ke­ret tagja, Eger, Szeged többszörös bajnoka. 4 Többszörös kerületi válo­gatott. Csepreghy Sándor, országos közép­súlyú lev. bajnok, Esztergom baj­noka. EGYRÖL-MÁSROL A cserkész belső fegyelemre ne- valő fogalmáról sok szó esik azóta, amióta Magyarország tiszteletbeli fő­cserkésze az ország miniszterelnöke lett. Most a világ minden zugából érkezik Teleki Pál grófhoz a világ- cserkészeinek köszöntése ; Jó mun­kát I Ezt várja a sokat próbált, so­kat szenvedett magyar nép is. Biza­lommal várja, mert eszébe jut a cser­készek tizparancsolata, amely azt mondja: 1. A cserkész egyeneslelkű és fel­tétlenül igazat mond. 2. A cserkész híven teljesíti köte­lességét. 3. A cserkész ahol tud, segit. 4. A cserkész minden cserkészt testvérének tekinti. 5. A cserkész másokkal szemben gyöngéd, magával szemben szigorú. 6. A cserkész szereti a természe­tet. 7. A cserkész feljebbvalóinak jó lélekkel és feltétlen engedelmeske­dik. 8. A cserkész vidám és meggon­dolt. 9. A cserkész takarékos. 10. A cserkész testben és lélekben tiszta. Olyan egyszerű és emberi ez a tízparancsolat, mint amilyen a cser­készet angol elgondolása, amely ab­ból indúlt ki, hogy az embereket belső fegyelemmel vissza kell ve­zetni a természetes, egyenes, nyilt gondolkodáshoz és rá kell vezetni az életismeretre, a bátorságra és arra a tudatra, hogy minden szen­vedő embertársunkon segíteni kell és minden emberben tisztelnünk kell magát az embert. Jóleső köztudat az, hogy a cser- késztizparancsolat ismerője és hit­vallója vállalkozott Magyarországon arra, hogy ismét közelebb hozza egy­máshoz az embereket. Egyszer már vállalkozott rá és akkor sikerült is ez a nehéz és nagy vállalkozás. Re­méljük, hogy most is sikerül, mert ha cserkészeket jellemző meggon- doltsaggal és körültekintéssel ráve­zetik az embereket arra, hogy kö­zös sorsú, egymásra utalt emberek vagyunk, akkor mindenki ráeszmélt arra, hogy az igazi ember minde­nütt segit, ahol tud és ahol lehet. Ha a cserkészeknek ez a régi és szép hitvallása érvényesülhetne a vi­lágon, kevesebb gyűlölet bontaná meg a társadalom békéjét és keve­sebb jelszó bénítaná meg a termelő munkát. Csak munkával lehet előbbre vinni a nemzet életét és boldogulá­sát. Ezt az igazságot megtapsolták a Vigadó nagytermében, ahol orszá­gos panasznapot tartottak és egy- uásután szólaltak fel az ipar- és <ereskedelemügyi miniszter színe előtt \z ország kis- és kézműiparának képviselői. Ez az igazság pedig so«

Next

/
Thumbnails
Contents