Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 17. szám
1939. március 2 ESZTERGOM is VIDÉKÉ 3 TillóresJhelyárakM még egyszer előadják vasárnap d. u. fél ö-kor a Fürdő Szállóban i „FEHÉR HOLLÓ“-!! káig süket fülekre talált a reformigé- retektől hangos magyar közéletben. A nagy országmentő és ország- épitő fogadkozások légkörében a munka megállott, a rendelés megcsappant, a vállalkozás pang és most a kereset hijján terheik alatt össze- roskadó kisiparosság kiált segítségért. Ennek a kiáltásnak a lényege, hogy kevesebb jelszót, de több munkát és több kenyeret. Megvan annak a módja, hogy a magyar névtelen adófizető kisiparosokat megerősítsük teherbíró képességében, csak munkáról kell gondoskodni. Ennek pedig első feltétele az, hogy a közmunkák kiadásánál a kisipari szakmák ne csak ígéretet, hanem munkalehetőséget kapjanak, aminek megszervezése a kisipari hitelkeretek tágításával meg is valósítható. A vigadói országos nagygyűlésen úgy az iparügyi miniszter, mint Szendy polgármester ismét hangsúlyozták, hogy mennyire a szivükön fekszik a magyar kézműipar boldo gulása. Bejelentették azt, hogy háromezer kislakás felépítésével sietnek munkaalkalmakat teremteni. Az építőipar munkához juttatása nagyon sok ipari szakma részére megélhetést jelent. De itt megállni nem lehet, mert az ^építőiparban érdekelt szakmákon kívül nagyon sok olyan kézműipari munkakör áll ma megbénultan, minden vállalkozási kedv és rendelés nélkül, amelyiken az építkezések egymagukban nem segitenek. Itt van például a ruházati ipar. A szabókon, cipészeken és valamennyi ruházati és iparon a közszállitás és közmunkák kiosztásánál lehetne komolyan segíteni, de nem úgy, hogy a megrendelések egy bizonyos hányadát ígérjük a kisiparosoknak, hanem úgy, hogy valamennyi egyenruházati és a közmunkák keretébe- tartozó rendeléseknél elsősorban a kézműiparosok számára biztosítanak olyan munkákat, amelyek átsegíthetik a mai válságos időkön a közterhek alatt roskadozó iparosokat. Ipartestületi közlemények Be kell jelenteni a négy középiskolával bíró iparos segédeket és tanoncokat. Az Ipartestület felhivja összes tagjait, hogy minden tanoncot és segédet, kinek négy középiskolája vagy magasabb iskolai képzettsége van, a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról szóló 1928. évi XV. te. értelmében az Értelmiségi Munkanélküliség ügyei Kormánybiztosának jelentse be, mert kihágás miatt eljárás alá kerül. Nyomtatványt a Városházán vagy az,Ipsr- testületben igényelhet. HÍRBE Március is megjött ismerős frisseségével, ébredést hozó égboltozatával, tavaszt hirdető reggeleivel. Tavaszi fények ragyognak a kupolán, amelyen reménykedve sokszor elpihennek a fáradó esztergomi szemek . . . 1939. március. Az ébredést, szabadságot hordozó szelek nem verődnek többé vissza az esztergomi Dunánál. Szabadon zúghatnak, énekelhetnek tovább magya rul más határok felé, amelyeken túl már csak a szellő titkos szavával zörgetheti az ablakokat és hordhatja az örök üzenetet magyartól magyarig. Ki tudja, mit hoz a március, — hová merre futnak a márciusi szellők? Nem nyugzzik körülöttünk a világ. Innen is, onnan is piroslik az ég. A március nem a nyugalomnak és békének hónapja, hanem inkább a felkeléseké, megindulásoké. A világtörténeti március szinte félelmetes. Rákényszerit mindenkit arra, hogy az erőszakkal leláncolt erőkre, a hazugsággal leigázott igazságokra gondoljon. Jó Gárdonyi Gézánk igy Írogatott népének a márciusról: Azóta már jön felénk egy nagy fekete felhő : azok a fecskéink, — és úszik felénk egy nagy fehér felhő: azok a gólyáink. Boldogabb idők, boldogabb ember ekj Ma másféle felhők úszkálnak az égen, többnyire feketék, vészesek. Isten kezében vagyunk, Hozzá fohászkodunk, hogy a felhőjárásból ne villámlás, pusztulás és vihar, hanem a megbékélés és a boldogulás szivárványa jusson a magyarra. Uj hercegprimási titkár. Dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás Rómából keltezett rendelkezésében — tekintettel a főegyházmegye megnövekedett ügykörére, amely új munkaerő beállítását tette szükségessé —, dr. Gigler Károlyt, az esztergomi szeminárium kiváló tanárát hercegprimási titkárrá nevezte ki. Tanári ^kinevezés. Dr. Serédi Jusztinián bibornok hercegprímás a szemináriumban kinevezés folytán megüresedett tanári állásra dr. Brückner Józsefet, a budapesti Központi Szeminárium oeconomusát nevezte ki. Nagyböjt! ájtatosságok a belvárosi plébániatemplomban. A belvárosi plébánia közli híveivel, hogy a nagyböjt idején minden pénteken d. u. 6 órakor a templomban keresztjárás, minden vasárnap d. u. 4 órakor pedig nagybőjti szentbeszédek vannak, melyekre a híveket szeretettel várja. A Belvárosi Kát. Olvasókör hagyományos társasvacsoráját febr. 19 én tartotta meg, melyen Kunder Antal városunk képviselője, Radocsay László dr. főispán, Frey Vilmos dr. alispán, Glatz Gyula polgármester, Felber Gyula dr. városi plébános mint* házigazda és a városi vezető- férfiak közül többen vettek részt. A nagyszámban összejött földműves osztály vig beszélgetésben költötte el a vacsorát, majd pedig vidám hangulatban szórakozott a reggeli órákig. Frontharcosok figyelmébe. F. hó 5-én, vasárnap d. e. 11 órakor a Magyar Király nagytermében tájékoztató ülést tartunk, melyre az összes bajtársak megjelenését elvárja a Vezetőség. A Belvárosi Kai. Főldmives Ifj Egyesület farsangi bálját február 20 án tartotta meg tartalmas műsor keretében. Mészáros Mariska haza fias költeményt szavalt bevezetőül, mely után a műkedvelő gárda ta .Fekete toborzó“ c. irredenta egy- felvonásost mutatta be, melynek szereplői Cserép Annus, Dodek Ica, Vörös Ferenc, Meszes János, Kiffer János és Téglás Lacika voltak. Ezután magyar tánc következett, melyet Gárdonyi Sárika tanított be; zongorán kisért Meszéna Jolán tanítónő ; a táncosparok Burány Juci — Vörös Gyula, Cserép Juci — Bartal Ferenc, Holop Anci — Majtényi János, Tóth Bözsi — Béták Lajos voltak. A műsor következő száma Holdampf és Balogh Mariska vig párosjelenete volt, majd pedig Balogh M. magyar nótákkal szórakoztatta a közönséget. A műsor befejező számaként Bajusz Mariska, Cserép Annus, Kolh Anci, Vörös Ferenc, Tóth- Major Márton és Kiffer János vig jeleneteket adiak elő. A változatos műsort tánc követte, emelkedett hangulatban reggelig, mikor is egy ked vés bál vig emlékével tértek haza a férsangoló párok s zárták be a mulatós farsangot. Szü!ői értekezlet. A Szent Imre elemi fiúiskolában kedden délután szülői értekezlet volt, amelynek során többek között a Virágos Esztergom ügyét tárták az előadó tanítók a szülők elé, kérve őket, hogy legyenek az iskola segítségére abban, hogy a gyermekeket a virágok sze- retetére, az utcai ültetvények, virágágyak védelmére neveljék. Az esztergomi méhészet székhelye : Komárom. A fölmivelés- ügyi miniszter a m. kir. méhészeti felügyelőségek székhelyeit és működési körzeteit megállapította. A hatodik méhészeti körzet székhelye Komárom, működési területe: Komárom, Esztergom, Győr—Moson-Po- zsony közig, egyenlőre egesitett, Nyitra—Pozsony közig, egyenlőre egyesitett, Bars—Hont közig, egyenlőre egyesitett vármegyékre, valamit Győr városra terjed ki. Ideiglenes vezetője Stahly György m. kir. méhészeti segédfelügyelő. Az Esztergom-Szentgyörgy- mezői Kát. Olvasókör farsangvasárnapján az Olvasókör nagytermében Lukács István: „A negyedik parancsolat“ c. énekes népszínművét adatta elő a Kát. Agrárifjúsági Legényegylet (K. A. L. 0 T.) műkedvelő gárdájával Ezen gyönyörűen felépített népszínmű valóságos mestermű, melyet szerző valaha alkotott, Elejétől végéig lebilincselte a nézőközönséget. Az iró remekelt. A szülői szeretet, mely végigvezetett bennünket ezen műben, talán sohasem volt olyan időszerű, mint éppen a mai időben. Ezen mű kimagasló példája annak, hogy hogyan kell a gyermeknek szülőit tisztelni ás szeretni, kinek Isten után legtöbbet köszönhet. Kellenek az ilyen színdarabok, amelyek mélyen belemarkolnak a lelkekbe. Az előadás nehéz és fáradságos megrendezését a kör fáradhatatlan titkára, Nyári József taniió látta el a tőle megszokott nagy hozzáértéssel és rutinnal. Az ő fáradhatatlan munkabírása és tehetsége nagyban felemelte a kör tekintélyét és a fiatalságnak valóságos atyja, éjjelt nappallá téve közöttük van és oktatja az ifjúságot, hogy derék munkásai legyenek a társadalomnak és az egyháznak. De a szereplők mindegyike átérezte szerepének súlyát és legjobbat nyújtotta valamennyi. Sáska Bözsike az özvegyasszony, majd Drexler Lajos és Erős Erzsébet gyermekei szere pében nyújtottak tökéletes alakítást, mutatva, hogyan kell a gyermeknek szüleit igazán szeretni. Az örökké vidám S.efkó tót ember szerepében Szentgyörgymező nagy komikusa, Bartus György tökéletes volt. A gőgös parasztot nagyon jól végig játszotta Erős András, majd ennek Miska fiat Farkas Ferenc, ki a darabban egy régi magyar táncot mutatott be lelkes éljenzés közepette. Jól alakítottak még Móczik Sándor, Ekesi József, a kántortanitó szerepében Vodicska István, a pletykás Taminé asszonyt hűen utánzó Bábszki Anni, valamint a többbi szereplők: Vodicska Boriska, Erős Imre, Maradi Mariska, Erős Bözsike, Fiola Ferenc, Roppauer Mihály, Bádi Margit, Ernszt Kató, Válent János és Móczik Pannika. Műsor után reg- galig tartott a vidám tánc. Kirándulás Bénybe A Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya március 5-én kirándulást rendez Bény községbe. Színes népviselet, Szent István-korabeli román- stilű templom és avarsáncok a község érdekességei. Indulás a párkány- nánai állomásról 10’08-kor. Útiköltség oda és vissza (egész jegy) 1.80 P. Étkezés hátizsákból. Gyaloglás nincs. Kerékpárlopás. Ifj. Szkalka Lajos tulajdonát képező „Fidelia“ márkájú 45.845 gyártási számú, különleges feketére lakkozott, aranycsikos vázú kerékpárját a Lőrinc-utcai Guzli- fóle étkezde belső udvaráról ismeretlen tettes ellopta. Eredményre vezető 30 P. jutalomban részesül. Belgiumi magyarok szinielő- adása. A „Liege és Környéke Magyarok Egyesülete“ február 19-ón Liége-ben szinielőadást rendeztek, amelyen a Belgiumi Magyar Szociális bizottságot Miklós Mária misz- sziós nővér képviselte. Döntény Gábor elnöki megnyitója után a nagyszámú magyar közönség elénekelte a Himnuszt. A műkedvelő előadáson nagy sikert arattak Cserép An- nuska (esztergomi leány), Peilic Bözsi, Balek Ibolya, Boros Lajos, Árki József, Balek Pista, Frecska Sándor és Mihók József. A szinielőadást tánc követte Kiss J. cigányzenekarának kísérete mellett. Örömmel adunk hirt Cserép Anna földink és a műsoron szereplő többi magyar véreink szép estélyéről, amelyen bizonyára csak újabb dicsőséget szereztek a magyar névnek. Négy gólt rúgott vasárnap a Ferencváros Komáromban. A Ferencváros csapata vasárnap Ő-Ko- máromban játszott a KFC ellen. Az ősi magyar város forró szeretettel ünnepelte a 36 év óta nem látott zöld-fehér színeket. A közönség a Fradit ütemes „Sárosi, Toldi“ kiáltással, majd „Hajrá Fradi“-val biztatja. Fülöp Zsigmond polgármester üdvözölte a csapatot, melyre Battlay Imre válaszolt. A kölcsönös üdvözlések után megkezdődött a szép és komoly támadásokkal telt játék.JjKFC kezd és erősen ostromolja Pálinkás kapuját, amely azonban bevehetetlennek ígérkezik. Lassan feljön a Ferencváros és főleg a szép játékra törekszik, melyért a hálás közönségtől nyiltszini tapsot kap. Toldi feltűnő kedvet mutat. 2 :1. A második félidőben a Fradi minden erő nélkül játszik és illeszti be a végeredményt jelentő gólt Polgár a KFC kapujába, 4:1. A mérkőzés után a k özönsóg betódul a pályára és ünn epelte a népszerű Fradi együttest. (F.) A földmiveiésügyi miniszter kimutatást kér a húsfogyasztásról. A földművelésügyi miniszter leiratot intézett a polgármesterekhez, amelyben elrendeli, hogy az állategészségügyi hatóság negyedévenként kimutatást készítsen a város húsfogyasztásáról, amely kimutatást hozzá fel kell terjeszteni. Házassági kölcsönt kér 16.090 ember. Körülbelül 16.000 levél érkezett be az Epol intézményhez há.
