Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 66. szám

HATVANADIK ÉVFOLYAM 66. SZÁM. VASÁRNAP, 1939. AUGUSZTUS 27 Szerkesztőség,kiadóhivatal:Simor-u.20 geresatéay politikai és társadalmi! lap Megjelenik hetenkint kétszer Előfizetési ár í hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Megrendítő szózat, szép és mélységesen igaz a pápa békeszózata. Krisztus földi helytartójának szava úgy hang­zik a mai feszült nemzetközi helyzetben, a háborús európai hangulatban, mintha Krisztus szelíd szavával le akarná csen­desíteni a háborgó tengereket. A világ első erkölcsi tekin­télyének szózata valóban hi­vatott és alkalmas arra, hogy a béke megmentése érdekeben a népek . és nemzetek felelős vezetőinek lelkiismeretéhez for­dulva figyelmeztesse a világot, hogy a béke a cél és nem a háború és hogy az emberiség nem a háború, hanem a béke útján akar eljutni boldogulá­sához. Krisztus földi helytartójának szelíd szava felszólítja a világ hatalmasságait, hogy kezdjenek tárgyalásokat és ne fegyverrel, hanem békével keressék az igaz­ságot, mert a háború szenve­dést és nyomorúságot hoz mind a győzőre, mind a legyőzöttre. A béke védésében, a béke óhajtásában valóban együtt van­nak a pápával a népek milliói, elsősorban azok, akik nem hal­lathatják szivük szavát a nem­zetközi fórumokon és akik csa­ládjukkal együtt élni és boldo­gulni akarnak és irtóznak a háború kegyetlenségeitől és bor­zalmaitól. A Szentatya szózatában szó­lalt meg ezeknek a névtelen millióknak lelke és békevágya. Krisztus földi helytartójának szavaival szólaltak meg az édes­anyák, akik fiaik életéért resz­ketnek, a családapák, akiknek háború esetén ott kell hagy- niok családjukat, az ártatlan gyermekek seregei, akiket a fegyverek esetleg árvaságra, Ín­ségre kárhoztatnak. Végül a Szentatyával szól a békeszó­zatban a világ Megváltója, Krisz­tus, a béke királya. Eszünkbe jut Magyarország kormányzójának az országgyű­lés megnyitásán elhangzott be­széde, amelyben a világ első erkölcsi tekintélyének és hatal­mának, a pápa oszentségének kezdeményezését javasolta egy olyan világértekezlet összehívá­sára, amely rendezné az euró­pai ügyeket, megszüntetné az igazságtalan helyzeteket és tűr­hető, igazságos életviszonyokat teremtene a megrövidített, meg­fosztott népek számára is — békés úton. A magyar állam­főnek ez az előrelátható, bölcs javaslata akkor élénk visszhan­got keltéit az egész világon. Sok minden történt azóta, — de kétségtelen, hogy a béke ér­dekében a legkevesebb. Ma a helyzet az, hogy bár ott él a szivekben a béke vágya, a fegy­verzörej elnyomja a béke hang­ját. Adja Isten, hogy háború nél­kül jusson igazságos békéhez a világ és benne a sokat szen­vedett magyar haza is igazság­hoz, boldoguláshoz jusson. A költségvetés jóváhagyása, az új mezőgazdaság! népiskola ügye, a hérauiéviteMijak drágasága a vá­rosi közgyűlésen Esztergom város képviselőtestü­lete f. hó 24-én, csütörtökön dél­után fél 5 órai kezdettel rendes köz­gyűlést tartott a tagok élénk érdek­lődése mellett. Az elnöklő dr. Brenner Antal fő' jegyző, h. polgármester tárgysorozat előtt bejelentette, hogy a polgármes­ter betegsége miatt nem lehet jelen a közgyűlésen. Frommer Ferenc főtanácsos be­jelentette, hogy a belügyminiszter az 1939. évi háztartási költségvetést jóváhagyta, majd ismertette a mi­niszteri leiratot és azokat a kisebb módosításokat, amelyeket a minisz­ter a költségvetésen eszközölt. Vitéz Szívós-Waldvogel József fel­szólalásában kifogásolta, hogy a költ­ségvetés, amelynek szeptember 15-én az alispánnál kell lenni, későn ke­rült a közgyűlés elé és egyes ágak­ban nem történhetett meg a részle­tes előkészítés. Az előadó válaszában a költség- vetési munkálatok késését azzal in­dokolta, hogy kevés munkaerő áll rendelkezésre, a számvevőségi tiszt­viselők létszáma 4-re apadt, ezzel a létszámánál pedig kép elenség gyor­sabban dolgozni és a költségvetést pontos határidőre elkészíteni, — noha megfeszített igyekezettel dolgoznak. Illetékes helyen ezt a körülményt idejében, többször is jelentette. Sorra került ezután dr. Köhalmy László előadásában a kultuszminisz­ter leirata a városban felállítandó mezőgazdasági népiskola megszer­vezése ügyében. A miniszter 80.000 pengőt helyezett kilátásba az iskola felépítési és megszervezesi költsé­geire. A város ebből háromtanter mes iskolát és háromszobás igaz­gatói lakást épittet a dorogi úton és felszereli az iskolát bútorral, tan­szerrel, mezőgazdasági és háztartási eszközökkel. A tanerőket az áilam fizeti. A város 24 hold területet ad az iskolaépület és gyakorlóterület céijára. A gyakorlóterület jövedel­mének 80 %'a a várost illeti. Az is­kolát a népiskola 6 osztályát vég­zett fiúk és leányok látogatják. A fiúk mezőgazdasági és közgazdasági, a leányok háztartási és háziipari is­meretekben nyernek elméleti és gya­korlati kiképzést. Az iskola meg­nyílása után az eddigi gazdasági is­métlőiskola, amely már nem felel meg a kor követelményeinek, meg­szűnik. A közgyűlés örömmel és megelé­gedéssel vette tudomásul az új is­kola létesítését, amely kétségtelenül hézagpótló a városban és hozzájá rult a pénzügyi javaslathoz. Az is­kola előreláthatólag mar az őszkor megkezdi működését. A közgyűlés ezután tudomásul vette a polgármesteri jelentést a ruszin-magyar testvérközösség moz­galmáról. Köszönetét mondott a Szent Imre-gimnázium igazgatóságának, amely példát adva 1 herencsi fiút 8 éven át díjtalanul taníttat és ellát az intézetben. Vitéz Szívós- Waldvogel József felszólalásával kapcsolatban sajnálat­tal állapította meg a képviselőtestü­let, hogy a város tisztviselői kará­ban nincs utánpótlás, nincsenek a vá­rosnál képzett fiatal tisztviselők, akik majd átvehetik az öregebbektől és akik ma is megoszthatnák a munkát. Ezen a bajon feltétlenül segíteni kell. Dr. Brenner Antal elnök bejelen­tette, hogy a közeljövőben betöl­tésre kerül egy fogalmazói állás. A Szenttamás-hegyi földcsuszam­lásokról tájékoztatta ezután a polgár- mesterheiyettes a közgyűlést. Több kilakoltatás történt és az ügyet a város vezetősége idejében jelentette az alispánnak. A szándék az, hogy a város telket jelöl ki és a belügy­miniszternél államsegélyt eszközöl ki a szerencsétlenül járt háztulajdono­sok számára. Vitéz Sivós Waldvogel József fel­szólalásában kérte, hogy világosit- tassanak fel az érdekelt szenttamási lakosok abban a tekintetben, hogy itt a városi semmiféle felelősség és jog; kötelezettség nem terheli. A vá­ros segíthet, de kártalanítást nem követelhetnek tőle. Obermüller Ferenc véleményesze. rint szükség van Szenttamás-hegy állandó, beható ellenőrzésére a ké­sőbbi bajok és szerencsétlenségek megelőzése szempontjából. Dr. Darvas Géza azt ajánlotta, hogy évenkint 1—1 házat ki kellene sajátítani a hegy veszélyeztetett ré­HETI ESEMENYEK BELFÖLD Berlin főpolgármestere meglátó - gáttá Budapestet. — A pécsi rend­őrségi palota négyemeletes építke­zési állványzata összeomlott. Hu­szonkét sebesült. — Csermely Gyula neves regényíró meghalt. — A bel­ügyminiszter feloszlatta a Háztu­lajdonosok Szövetségét. — Közel harminc zsidó virilist töröltek Mis­kolc törvényhatósági bizottságából. . — Virág Ferenc pécsi püspök be- | töltötte 70. évét. — Szeptember hó 14 ig elnapolta magát az országgyű­lés. — Grösz szombathelyi püspök árvette egyházmegyéje kormányzá­sát. — A földmivelésügyi minisz­ter eltiltotta a juhok téli legeltetését a közlegelőkön. — Erősen tiltakoz­nak a kádárok a hordóbehozatal el­len. — Kun Bélát, a hirhedt ma­gyar kommunistavezért kivégezték. — Félmillió mázsa magyar búzát vásárolt Görögország. — ISO szo­bás lesz a fővárosi Tabáni Gyógy­szálló. — Háromszáz kilométeres távvezetéket építenek a lispei olaj szállítására. — Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás meglátogatta a pestkörnyéki munkatábort. — HiU ler kanczellár Szent István ünnep alkalmából üdvözlő táviratot intézett a kormányzóhoz. KÜLFÖLD Lengyelországban egy év alatt parcellázzák a nagybirtokokat. — Összeírják Szlovákiában a külföl­diek vagyonát. — Háború esetén az összes dominiumok támogatják Angliát. — Amerika hazahívta Eu­rópából polgárait. — Hadilétszámú katonaság szállta meg a holland ha­tárokat. — Bolívia köztársaság el­nöke agyonlőtte magát. — Kitört egy tengeralatti vulkán az Egei-ten­geren. — 1 ámadják Rooseveltet háborús politikája miatt. — A vi lág cserkészeinek száma 3.300.000. — Aranytelepeket találtak Spa­nyolországban. — Brünnben a zsi­dók csak cionista lobogót tűzhetnek ki házaikra. — Éhínség fenyegeti Közép Indiát. — A pápa 1941-re összehívja az ökumónikus zsinatot. — Fegyveres összetűzés volt a né­met-lengyel határon. — Németor­szág és Oroszország megnemtáma­dási szerződést kötöttek. — Lipót belga király rádióbeszédet mondott a háború ellen. — Tízezer méter magasságba lövik fel gránátjaikat a német légvédelmi ágyúk. — Mezikó megszüntette az ezüstkiviteli illeté­ket. — Újvidéken Skodáék hajó­gyárat építenek. — Diktátori telj­hatalmat kap az angol kormány. — Franciaország elrendelte a részle­ges mozgósítást. — A japánok ed­dig több mint ezer orosz repülőgó • pet lőttek le. — A zsidók százezer katonát akarnak összpontosítani Pa­lesztinában. — Légizárlatot ren­deltek el Keletporoszországra. — Oroszország nemzetiszocialista ál­lamma alakul. — Hárommillió gázálarcot gyárt Belgium. — Ang­lia hadikikötőt épít Törökországban, i

Next

/
Thumbnails
Contents