Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 49. szám
FSTfTRfiftH J/mtKE HATVANADIK ÉVFOLYAM 49. SZÁM. VASÁRNAP, 1939. JUNIUS 25 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Keresztény politikai ÓS társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Imádkozzál és dolgozzál E két szó nemcsak az élet múlandóságát tárja az ember elé, hanem figyelmeztetés arra is, hogy vannakmagunkkal szemben, de a közülettel szemben is kötelességeink. Ez a két szó annyit jelent, hogy úgy imádkozzunk, mintha azonnal meghalnánk és úgy dolgozzunk, mintha sohasem halnánk meg. Á húsz esztendő alatt úgy imádkoztunk, mint aki számít arra, hogy a halál bármelyik percben bekövetkezik s viszont úgy dolgoztunk, hogy küzdelmünk még soká, nagyon soká fog tartani. Hitünk erős, amiben nem csalatkoztunk. Sokan azt mondják, hogy a felvidéki magyar népet megrabolták az elnyomók. Nem! Minket nem raboltak meg. Ellenben megrabolták azokat, akik leikeiket júdáspénzért eladták. Minket erős hitünkkel nem lehet megrabolni, mert tudjuk, hogy minden ember csupán annyi értéket képvisel, mint amilyen értékű munkát kifejt a magyar társadalom érdekében. Ma is kerülnek egyének, akik jó állásokban ülve a jólét tobzódásában a lelkek megrablá- sát tűzték ki célul. Eme törekvések célkitűzőinek el kell tűnniük közéletünkből. Hitvány lélekre nincs szüksége a magyar társadalomnak. A szerzett előjoggal rendelkezők csak ama részének van létjogosultsága, aki azokat nem önző célokra, még kevésbé lelkek megrablá- sára használja, hanem dolgozik a közület ügyeinek előbb- revitelén. Kerülnek előjogokat szerzett egyének, akik jólétükben arra vetemednek, hogy a cseh elnyomás hiveit támogassák, akik idegen nemzetiség felé hajló érzelmüknek adtak kifejezést, hogy a cseh járszallagon járókat tolják előtérbe. Ezek elfelejtik azt, hogy a nép filléreiből tobzódnak a jólétben. Ezek megrabolt lélekkel kell, hogy távozzanak a magyar élet teréről. Magyar Testvér! Emelt fejjel járj, mint ahogy emelt fejjel jártál húsz év alatt. Bátran szállj síkra a magyar igazságért. Húsz év megacélozta minden izmodat, lelked erős lett. Ebből tanulni kell azoknak, akik most jöttek közénk, de tanulni kell még azoknak is, akik érdem nélkül jutottak kiváló és jó állásokhoz, akik ma még közel a nemzetárulás útján járnak, kik nem akarják tudni azt, hogy a nemzet, a nép nehezen megkeresett filléreiből élnek jólétben. Magyar Testvér! Húsz év Amikor Esztergom a török uralom alól való felszabadulásának kétszázötvenedik évfordulóját ünnepelte, a Magyar-Lengyel Egyesület a fölszabadító Sobieski János legyei király emlékére az esztergomi Dunaparton díszes emlékoszlopot állított. Azóta ezt az emlékművet minden évben ünnepélyesen megkoszorúzzuk és ettől indítjuk el azt az evezős versenyt, amelyet a legyei kor mány ugyanakkor alapított a nagy lengyel király párkányi és esztergomi diadalának emlékére. Valahányszor eddig a dunaparti emlékműnél egybegyűlt díszes és előkelő ünneplő közönség előtt elhelyeztem az Egyesület koszorúját, mindig fájdalmas érzéssel tekintettünk át valamennyien a Duna túlsó partjára, Párkányra, amelynek lakossága nem vehetett részt az esztergomi ünneplésben, pedig az ünnep jelentősége Párkány részére ugyanaz, mint Esztergom részére. Párkány éppen úgy szenvedett a kegyetlen török uralom alatt, mint Esztergom és Párkánynak éppen úgy meghozták a fel- szabadulást Sobieski fegyveresei, mint Esztergomnak. Nem is helyi jelen tősége, országos jelentősége volt Sobieski párkányi győzelmének, amey Esztergom fölszabaditását tette lehetővé és egész Magyarországnak a török hódoltság alól való fölszabaditását készítette elő. A visszaemlékezés azokra a nagy történelmi eseményekre, amelyek az 1683-ik év októberében a felszabadulás mámoros örömének boldogságával töltötték el úgy az esztergomiak, mint a párkányiak lelkét, kínos fájdalmat vegyitett minden emlékünnepélyünkbe amiatt, hogy amikor Esztergom a felszabadulás emlékét ünnepli, a párkányi testvért még mindig idegen uralom súlya alatt sínylődve kellett látnunk s a Duna két partjának lakói nem borulhatnak egymás keblére a gyászos múlt közös szenvedéseinek elmúlása fölött való testvéri örömükben. Azóta ez a nyomasztóan fájdalmas helyzet megváltozott. A múlt év október havának történelmi eseményei meghozták Párkánynak is és a magyar felvidék egy részenek is — a felszabadulást a cseh uralom alól. Ez a felszabadulás pedig szintén nem helyi, hanem országos jelentőségű, alatt úgy imádkoztál, mintha azonnal meghaltál volna s úgy dolgoztál, mintha soha sem érted volna el a földi szenvedések végét. E hited erőt ad ahhoz, hogy eme küzdelemből fog fakadni a boldog magyar jövő. Az erős hit záloga annak, hogy Isten erőt ad a magyar igazságért küzdőknek. H. B. mert az ország többi elszakított területei felszabadításának kezdetét jelenti éppen úgy, mint az 1683-ik évi események is csak kezdete voltak az egész ország felszabadulásának és még azért is, mert országos érdek az, hogy Esz tergom, ez az ősi kultúrájú, nagy történelmi múló és nagy közgazdasági szerepre hivatott magyar város visszakapta azt a környéket, amelyre gazdasági életműködéséhez és kulturális hivatása betöltéséhez szüksége van. Most van tehát az első alkalom arra, hogy a Duna mindkét partjának lakói együtt ünnepeljék a török uralom alól való fölszabadulás emlékét és ezt az ünneplést összekössék az északi partnak a cseh uralom alól való fölszabadulása ünneplésével. Ennek az együttes ünneplésére f. hó 29-ón Péter és Pál ünnepén — Párkányban az Országzászló terén Isten szabad ege alatt hálaadó tábori nagymise lesz, amelyet, dr. Mertán János esztergomi prelátus kanonok úr fog celebrálni és amelyhez a kisérő zenét a párkányi önkéntes tűzoltó egylet fúvoszenekara fogja szolgáltatni. A mise után az esztergomi Dunaparton álló Sobieski emlékművet fogjuk ünnepélyesen megkoszorúzni s ott az ünnepi beszédet dr. Porubszky Géza a párkányi kerület országgyűlési képviselője fogja tartani. A Magyar-Lengyel Egyesület nevében azzal a kéréssel fordulok tehát Esztergom szabad kir. város és Esztergom vármegye hatóságaihoz, valamint a városi és környékbeli lakosság egész társadalmához, hogy f. hó 29 -ón úgy a délelőtti 10 órai tábori nagymisén, valamint az esztergomi Sobieski emlékmű megkoszorúzásának ünnepélyén minél számosabban vegyenek részt és megjelenésükkel is fejezzék ki Sobieski János lengyel király emléke iránt elévülhetetlen hálájukat, a legyei nemzet iránti hagyományos magyar barátságukat és az elszakítva volt honfitársaink felszabadulása és visszatérése fölött mindkét részen egyformán átórzett örömüket. wwMiimiiMMimimi Lapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol. HETI ESEMENYEK BELFÖLD Mecsér András vissza akar vonulni a közszerepléstől. —■ Kortnduy. női biztos fogja vezetni Kárpátalja ügyeit. — 75 éves a Budapesti Árú- és Értéktőzsde. — A MEFTR bevétele a múlt évben 10'3 millióról 11 2 millió pengőre emelkedett. — Káprázatos fénnyel iktatták be Kassa új polgármesterét. — Felfüggesztették a volt csehszlovák hatóságok tényei alapján a magyar állam ellen indított pereket. — Bereg és Űngmegyék visszakapták a Nyíregyházán őrzött irataikat és könyveiket. — Országos közös protestáns ünnepséget rendez a Bethlen Gábor Szövetség. — Holland orvosok tanulmányozták a budapesti gyógyfürdőket. — Radzizoill János herceg, a lengyel kormánypárt vezére Budapesten tartózkodott. — Pólya Iván neves festőművész meghalt. — 200 magyar 12 napos tanulmányútra ment Olaszországba. — Kassán 10.000 dalos vesz részt az országos dalosversenyen. — Élkészült a zsidótörvény végrehajtási utasitása. — Megoperálták Breyer István győri püspököt. — Koudela Géza hírneves egyházi muzsikus 46 éves korában hirtelen elhunyt. — Magyarország lakossága áprilisban 3974 fővel szaporodott. —Egymillió pengőre becsülik a biztosítók a júniusi jégkárt. — Kibővítik a Nemzeti Bank palotáját. — Közös vezetés alá kerülnek az állami bányák. Törökország ötmillió pengő értékű rádiórendelést eszközölt a budapesti Standard Villamossági Rt.-nál. — A képviselőház egyhangúlag megszavazta a felvidéki képviselők behívásáról és a repülőalapról szóló javaslatokat. — A kormányzó magas kitüntetést küldött a bolgár királynak. — Az Országház ingatlanvagyonának értéke 43,921.556 P. — Négyévi szolgálat után nősülhetnek csak a fővárosi kórházak segédorvosai. — Jfunius végén négyhetes szünetre megy az országgyűlés. — Tompa Mihálynak szobrot emelnek Budapesten. — Felére csökkent a lakástermelés a fővárosban a tavalyival szemben. — Megkezdődtek az olaj- és földgáz-feltárás előkészületei az Alföld délkeleti részén. — A fővárosi vágóhidakon csak 6 százalék állatbizományos működhet. — 9 millió kilogram magyar gyapjú kerül júliusban árverésre. — Kárpátalján magyar és magyar-orosz lesz a hivatalos nyelv. — Újjáalakítják a Magyar Élet Pártját. — A honvédség junius 29-tól julius 31-ig aratási szabadságot kap. KÜLFÖLD Mozgósították az angol kolóniát Tiencsinben. — A japánok 50 kilométeres villamos drótsövónnyel vették körül Tiencsint. — Ostromállapotot rendeltek el Haifában az újabb merényletek miatt. — Hitler fogadta az arab király küldöttjét. — Dietrich német sajtófőnök pár napot Budapesten töltött. — Spanyol • Sobieski emlékünnepély Esztergom és Párkány együttes ünneplése Irta: dr. Okolicsányi László a Magyar-Lengyel Egyesület elnöke
