Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 49. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKÉ 1939. junius 25 Nem parcellázzák fel a Megyeri-féle birtokot, helyette a Zjalazsaabaa kapa'i hízhelyet a dorogi bányamunkások orsodg hatalmas kereskedelmi flottát épit. — Németországban a múlt évben 2300 millió márkával szaporodtak a bankbetétek. — Göb- bels a német birodalom támogatásáról biztosította a danzigiakat. — Rothermere Erdély visszaadását követeli a románoktól. — Hivatalosan megcáfolták a csehországi német csapatösszevonások hirót. — Német olasz haditengerészeti megbeszélések lesznek Fridrichshafenben. — Portugália elnöke három hónapos afrikai körútra ment. — Németországban intézetet állítanak fel a műanyagok feltalálására. — Hit ler egy ősi raguzai ágyút ajándékozott Pál jugoszláv régensherceg- nek. — Belgium törvényjavaslatot hozott a külföldi politikai pénzadományok ellen. — A fegyverkezés Angliában megszünteti a munkanélküliséget. — Anglia új javaslatot tett a tiencsini kérdésben. — Meghalt Jovanovics volt szerb külügyminiszter. — Indiában zavargások törtek ki a hinduk és a muzulmánok között. — Katasztrófális sás kajárás pusztít Közép-Afrikáoan. — A kinaiak levegőbe röpítettek egy japán katonavonatot. — Mélységbe zuhant egy autóbusz Glocknerstras* sen. 12 halott. — A német hatóságok megtiltották a szokol-egyenruha viselését. — Bulgária nem csatlakozik a Balkánszövetséghez. — Az angol királyi pár csütörtökön érkezett vissza amerikai útjáról Londonba. — Felrobbant és elpusztult egy angol óriás repülőgép. — Böszörményi Sándor lett a szlovákiai magyar reformátusok új püspöke. — Jugoszlávia újjáépítteti Szendrő- várát. — A csehországi zsidók vagyonjogi viszonyait szigorú rendeletben szabályozták. — Németország ősz előtt nem tesz lépéseket Danzig ügyében. — Három évre emelik fel a katonai szolgálati időt Franciaországban. — Angliában 60 százalékos hadinyereségadót vezettek be. — Német és Olaszország veszik át a mexikói petróleum nagy részét. — Szlovákia jegygyűrűkből akarja megteremteni aranyalapját. -— Olaszország vasutakat épit Albániában. — Zsidóknak nem szabad menni a Práterbe. — Húszezer magyar ünnepelte Brassóban a magyar iskolanapot. — Kitiltottak több svájci lapot Olaszországból. — Húszezer vagon buzafeleslege lesz Jugoszláviának. — A békéért imádkozott a hajón az angol királyi pár. — Japán meg akarja vásárolni Hongkongot Angliától. — A Hitler- ifjak résztvesznek az aratási munkálatokban. — Elrejtették a kinaiak Dzsingiszkán ezüstkoporsóját. — A német orosz gazdasági tárgyalások megkezdődtek. — Elkészült a szlovák alkotmány. — Háborús nyersanyag tartalékolására készül Románia. — Máris biztosítva van Németország jövőévi kenyérszükséglete — Enyhítik a jugoszláv határbirtokosok helyzetét. — Németországnak szállítja Szlovákia új termése: egy részét. — Olaszország jutalmat ad a beszolgáltatott devizákért. Francia vállalatok ajánlkoznak Jugoszlávia vasúthálózatának kiépi tésére. Meghalt Margirus Ottó német gyáros, a gúlyáságyú feltalálója. Kitiltották az olasz „Tri- buna“ c. lapot Olaszországból. — A szovjet Anglia garanciáját követeli orosz-japán háború esetére. — A szlovák hadseregből minden zsidót kizárnak. — Lengyelország ötmillió font kölcsönt kap Angliától. — Megszűnik az amerikai Speyer- bankhaz. — Beolvasztják a cseh vállalatokat a német bankok. — Svájc egymilliárd frankot költött fegyverkezésre. -- A pápa julius 1-én Cnstel Gandolfoba megy nyaralásra. Swatau kinai kikötőt elfoglalták a japánok. — Török csapatok is védik a szuezi csatornát. Esztergom vármegye tövényható- sági kisgyülése dr. Radocsay László főispán elnöklésével f. hó 13-án rendes gyűlést tartott. A elnöklő főispán üdvözölte a megjelenteket, majd sor került a tárgysorozat letárgyalására, amelynek során elhatározta a kisgyűlés, hogy tekintettel a több alkotandó szabályrendeletre, bizottságot küld ki a szükséges munkálatok elvégzésére. Több kisebb jelentőségű pont le- tárgyalása után, Esztergom város képviselőtestületének a Megyeri-féle parcellázási kdeimet elutasító határozatának fellebbezése szerepeit napirenden. Az előadó javasolta, hogy az elsőfokú határozatot a kisgyűlés hagyja jóvá. Az előadói javaslathoz elsőnek dr. Schmidt Sándor szólt hozzá. Felszólalásában elmondta, hogy Dorogon nincs lakás, a helyzet kétségbeejtő. Most végre lehetőség nyílna arra, hogy ezzel a parcellázással a lakáshiányt szenvedők alkalmas házhelyhez, majd családi házhoz jussanak. Hivatkozott arra is dr. Scmidt Sándor, hogy Dorog felszívta magába Esztergom város munkanélküliéit, kéri tehát Esztergom várost arra, hogy ne akadályozza meg ezt a parcellázást, ann él inkább sem, mert előjegyzés útján már igen sokan nehéz filléreiket fizették le a par- cellázóknak. Ne húzzák el ezt az ügyet időtlen időkig, mert ez az érdekeltek körében ez nagy felzúdulást keltene. A következő felszólaló dr. Gróh József, hangoztatja azon hátrányokat, melyek ezen parcellázással Esztergom városát igen sok szempontból sújtanak. Esztergom már több terhet nem bir el, ez a város már anyagilag a kormány támogatására szorul. Belátja, hogy az előtte szóló védi és pártfogolja bányászait, de Dorog és a tekintélyes Salgótarjáni Kőszenbánya r. t. nem kivanhatja a nincstelen Esztergomtól, hogy egy olyan terhet vállaljon el a dorogiak érdekében, amire teljesen képtelen. Ezért javasolta, hogy az előadói javaslat fogadtassák el. Vitéz dr. Zsiga János, mint volt közig, bizottság gazdasági albizott- sági előadó felhívta a kisgyűlés figyelmét arra, hogy annakidején, mikor a gazd. albizottság a dr. Megyeriféle ingatlanelidegenítést tárgyalta, úgy határozott, hogy az adás-vételt csak azzal a feltétellel veszi tudomásul, ha a szerződő fél 280 kát. holdat házhely céljára parcelláz. így tehát hatósági intézkedéssel kény- szeritették őket a parcellázásra. Dr. Zsiga Zános javaslata, hogy az iratokat a tárgyiatokhoz csatolják és az ügyet a napirendről vegyék le. Dr. Fehér Gyula hangoztatta, hogy nem kíván útjában állni a dorogiak szociális problémájának megoldásánál, de nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy Esztergom város semmiféle célért sem képes újabb anyagi áldozatokra. Glaiz Gyula polgármester, mint Esztergom szab. kir. m. város kép- viselője bejelentette, hogy a varos jól megfontolta a kérdést, mielőtt döntött. A város nem járulhat hozza egy olyan új külterületi településhez, mely csak igényekkel fog fellépni a várossal szemben és mely igényeket a város anyagi helyzeténél lógva képtelen lesz kielégíteni. Nem kivan azonban teljesen elzárkózik a kérdés megoldása elől, hanem mint a város határozatában is megtette, módot nyújt a házhelyet keresőknek arra, hogy ugyanolyan feltételek mellett a Zsalazson melletti részen kapjanak megfelelő házhelyet. A zsalazsoni település kész adottság, melyet ide jében nem lehetett megakadályozni, igy annak minden tekintetben való ellátása már úgyis szükséges, ezért e melletti, ezzel egybeépülő település ellen a városnak nincs kifogása. Kéri az ügyet a városnak megfontolás végett visszaadni. Dr. Schmidt Sándor hangsúlyozta, hogy a bányától távol áll, hogy Esztergom városától kérjen segítséget. Egyedül a munkásság érdekeit kívánja képviselni ebben az ügyben. Ha a Zsalazsonban van alkalmas hely a szóbanforgó célra, a maga részéről örömmel fogadja a város ajánlatát. Az elnöklő főispán ezután reflektált a felszólalásokra. Elsőnek vitéz Zsiga János hozzászólására válaszolt azzal, hogy tévedésen alapszik a felszólalás, amely szerint a gazd. albizottság a dr. Megyeri-féle ingatlan elidegenítésének tudomásulvételekor arra kötelezte volna szerződő felet, hogy az említett terület házhely céljára parcelláztassák. A kikötés a kis emberek földigénylésének kielégítését célozta, szó sem volt a házhelyről. Ami az ügyérdemét illeti 100 %-ban igazat ad Dr. Schmidt Sándornak, ki kell elégíteni a házhelyigénylőket. Azonban igazat ad Esztergom városnak is. Aggályosnak tartja a város belterületétől távol új település keletkezését. Szociális szempontból káros a várostól messze fekvő, de a városhoz tartozó település, különösen a szegény emberek szempontjából. Bármilyen csekéty ügyes-bajos dolog miatt kénytelen munkáját otthagyni és ennek intézése miatt V2—1 napot a városban eltölteni. Célszerűtlen lenne egy további másik helyen újabb települést alkotni, mikor már itt van a zsalazsoni település, mely már némileg belekapcsolódott a városi életbe. Ennek bővülése már a városra újabb terhet nem jelent. Ezért helyesebb volna, ha a város által felajánlott területen telepednének le az érdekeltek. Dr. Radocsay László végül javasolta, hogy oldják fel a város képviselőtestületének határozatát és utasítsák a várost, hogy e tárgyban hozzon új határozatot, azonban e határozatának meghozatala előtt, az érdekeltek bevonásával a város áltai átengedni szándékolt területen helyszíni tárgyalást tartson. Dr. Schmidt Sándor háláját és köszönetét fejezte ki az elnöklő főispánnak, hogy az ügyet, az ő bányászainak ügyét ennyire a szivén viseli és remőlí, hogy most már ez a kérdés is közmegelégedésre végérvényesen el lesz intézve. Az elhangzottak után elnöklő főispán felteszi a kérdést, hogy kiván-e még valaki hozzászólni, majd az általa ismertetett javaslatot egyhangúlag elfogadottnak jelenti ki. Ezekután a folyóügyek letárgya- lásával a kisgyűlés végétért. Gyógyforrás-felavatás Párkányban E néven ismert az az intézmény, amely nemcsak Párkány, hanem az egész járás népének a szivébe bevésődött, sok-sok könnyet töröl le, nagyon sok nélkülözőnek enyhítette helyzetét. Sok-sok magyar szívbe a szeretet és megbecsülés szavaival Íratott be az akció neve, annak nemes irányilói és vezetői. Nemcsak a szivekben gyökeret vert emlékek, hanem maradandó intézmények is hirdetik a „Magyar a magyarért“ akció működését. Egyik ilyen közérdeket szolgáló mű adatott most át ünnepélyes keretek között hivatásinak és rendeltetésének. Párkányban van egy kénes és jódos kút, amelynek gyógyhatású vize majdnem hozzáférhetetlen volt. A „Magyar a magyarért" akció lelkes vezetője, dr. Móricz Miklósné elvezettette s most egy szép virágos kertben csobog a gyógyvíz s azt most mindenki használhatja akadálytalanul. Ünnepélyes keretek között történt az átadás, miután Medien István esperes megáldotta a művet. Himnuszt a kivonult cserkészcsapat énekelte. Vitéz dr. Zsiga János járási főszolgabíró szép beszédben ismertette a víz gyógyhatását és annak közegészségügyi jelentőségét. Hegedűs Balázs miniszteri megbízott ismertette az akció munkáját, övődák építését és iskolák emelését és bővítését s szívből jövő szavakkal mondott köszönetét a Kormányzó nejének, vitéz Horthy Miklósnónak, továbbá vitéz Imrédy Bélánénak, dr. Móricz Miklósnénak és mindazoknak, akik az ügyben bármilyen munkát végeztek, végül az iskolás leányok csoportja közepette hangzott el Szekér Erzsébet tanítónő költeménye. Dr. Móricz Miklósné, az akció párkányi vezetője, a magyar népért rajongó szeretettől áthatott nyilatkozatban adta át a művet a városbiró- nak, majd Dlouhy László városbiró emlékezett meg az akció munkájáról s megköszönte Párkány község nevében dr. Móricz Miklósnónak és Lőrincz mérnöknek, a mű tervezőjének a köz érdekében kifejtett munkáját. Nincs többé vidéki színtársulat A Színművészeti Kamara döntése szerint megszüntetik a vidéki szín- társulatokat és helyettük a kultuszminisztérium és a kamara elnöklóse mellett, tizenkilenc vándor-staggione kap engedélyt a vidéki színházak látogatására. Ezzel megoldódik az a régen vajúdó kérdés, hogyan lehetne a nívót a vidéki színpadokon emelni és ezzel együtt jobb anyagi helyzetet teremteni a vidéki színészek között. Egyelőre arra vonatkozólag nincsen döntés, kik lesznek azok, akik megkapják az engedélyt, illetőleg a megbízást a staggionék vezetésére, de minden valószínűség szerint az történik majd, hogy az eddigi vidéki igazgatók közül legfeljebb egy, vagy kettő kap megbízást. A többiek uj emberek lesznek, de természetesen régi tagjai a szinészvilágnak. A 19 vidéki staggione ügyét a budapesti központból intézik majd és a központi titkárok irányítása mellett jelölik ki azokat a helyeket, hogy bizonyos időben melyik staggione melyik városba utazik két-, esetleg négyheti vendégszereplésre. Érdekessége az előkészületeknek, hogy a tervek szerint minden műsoron szereplő darab próbáját Budapesten bonyolítják le, egy erre megfelelő helyiségben, a központi vezetőség irányítása mellett I Budapesten lesz a díszletraktárak központja is úgyhogy rövid egy-két óv leforgása alatt már hatalmas diszletanyag gyűlik majd össze, amelynek kelléktárából vidéki színpadokon ritkán látott, elsőrangú és szépkiállitású tárgyakat kérhetnek a turnézó staggionék. Szent Imre Reáliskola és Gimnázium volt növendékeinek és barátainak táncestélye 1939. július hó 2-án a Fürdő Szállóban,
