Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 29. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE 1939. április 16 szépségére! Sőt növeljék annak szépségét a felkelő naphoz hasonlóan, melynek fénye és heve folyton növekedik, míg pályája tetőpontját el nem éri s tartsanak ki emellett állandóan a Szűzanyához hasonlóan: „Nagy jel tűnt fel az égen, egy Asz- szony, kinek öltözete a nap, lábai alatt a hold, fején pedig tizenkétcsillagú korona“. A leghűségesebb Krisztuskövető a szépszeretet Anyja, kinek ruhája napsugarakból van szőve, akit legtökéletesebben ragyog be a legfőbb igazság és jóság, tehát a legfőbb szépség Napja. A sorok között észrevehették igen tisztelt olvasóim, milyen végleti ellentét van az anyagias természet és Isten negatív és Esztergom vármegye törvényhatósági kisgyűlése ápr. 11 én dr. Ra- docsay László főispán elnöklete alatt tartotta meg rendes havi gyűlését. A napirend tárgyalása etőtt az elnöklő főispán emelkedett hangon emlékezett meg Ruszinszkó visszacsatolásáról, az ezeréves magyar határ újravaló eléréséről és indítványozta, hogy ebből az alkalomból a kisgyűlés táviratilag üdvözölje a m. kir. kormányt, továbbá a 14 es honvéd kerékpáros zászlóaljat, Esztergom vólt helyőrségét, amely a kárpátaljai hadműveletek során magatartásával különösen kitüntette magát. A kisgyűlés a főispán indítványait nagy lelkesedéssel, egyhangúan elfogadta. Ezután következett a tárgysorozat letárgyalása, amelynek során a kisgyűlés jóváhagyta a felterjesztett határozatokat. Ezek között szerepelt a trianoni békediktátum óta az első felvidéki ügydarab: Nána község egyik határozata ellen beadott fel lebbezés. Különös érdeklődéssel tárgyalta a kisgyűlés Esztergom város a cigány- kérdésben hozott határozata ellen beadott jogorvoslatokat. Az előadó indítványozta a városi határozatnak elfogadását, amelynek lényege — mint megírtuk — az, hogy a cigányokat Szentgyörgyme- zőről áttelepítik a Z^idódi patak mellett levő 600 m2-nyi területre. A város az áttelepítéshez 1000 P-vel járul hozzá, amely összegből 100 P gyűj tés útján folyt be, egy másik része megtérül az alispáni segélyezésből. A városi határozattal szemben a cigányok és a Salgótarjáni Kőszén- bányászati R. T. jogorvoslattal élt. Vitéz Szívós-Waldvogel József szólt hozzá a tárgyhoz s sajnálattal állapította meg, hogy ezzel az elintézéssel a cigánykérdés megoldva nincs. Eddig a szentgyörgymezőiek panaszkodtak a cigányokra, most majd a belvárosiak lógnak. Azok a tényezők, amelyek indokolttá tették a cigányoknak Szentgyörgymezőről való kitelepítését, nagyrészt az új, kijelölt helyen is fennforognak, súlyosbítva azáltal is, hogy a vízművek is a tervbe vett cigánytelep közelében vannak. Az egész cigány- kérdést gyökeresen,országos viszonylatban kell elintézni. Dr. Frey Vilmos alispán részletesen ismertette az esztergomi cigánykérdés előzményeit, a panaszokat, Szentgyörgymező életbevágó érdekeit. Dr. Radocsay László főispán hang súlyozta, hogy az osztó igazság megköveteli, hogy a szentgyörgy- mezőiek, akik 20 évig tűrték a cipozitív áramsarkisága között. Isten nem kifosztani akar minket, hanem adományaival betölteni, nem rabságban akar minket tartani, de a magáéhoz hasonló önálló létezési és működési állapotban. A Hozzá hasonló emberek lelki feszültségeit, áramenergiáját mégis jogosan számítottam a fizikából közismert módon husvétvasár- napi cikkemben. Ha ilyen értékeket gyűjtünk, a Patrona Hungáriáé kiesdekli nekünk az ép, független, boldog Nagymagyar- országot! „Nagy volt hajdan a magyar, nagy volt hatalma, birtoka : — Magyar tenger vizében hunyt el észak, kelet, dél hullócsillaga.“ Adjon Isten! gányokat, végre megszabaduljanak tőlük. Dr. Schmidt Sándor bányafötaná- csos kijelentette, hogy a város határozatával szemben a Salgótarjáni Kőszénbányászati R. T. csak azért élt jogorvoslattal, mert semmiképen nem tartotta helyesnek, hogy a cigányok nemzetvédelmileg megbízhatatlan tömege a trianoni határ mellett települjön le. Természetesen ma már a trianoni határ megszűnésével ebben a tekintetben nincs veszély. A felszólalások után a kisgyűlés jóváhagyta Esztergom város képviselőtestületének határozatát azzal a módosítással, hogy a város polgár- mestere lépjen érintkezésbe a rendőrhatósággal, hogy az teljes szigorúsággal akadályozza meg újabb cigányok beszivárgását a város területére s tegye lehetetlenné számukra a városban kolduló zaklatásaikat. A kisgyűlés végül még jóváhagyta a városnak az Idegenforgalmi Hivatal vezetőjével kötött szerződését. A kisgyűlés után a közigazgatási bizottság ülésezett, melyen dr. Frey Vilmos alispán ismertette a va'.lás- és közoktatásügyi miniszter leiratát Borz Kajos eddigi mb. kir. tanfelügyelőnek az Esztergom vármegyei népoktatási kerü et vezetésével való megbízatása tárgyában. A közigazgatasi bizottság a miniszteri leiratot lelkes éljenzéssel vette tudomásul, az új kir. tanfelügyelő pedig rövid beköszöntőjében ismertette programját. — Most — úgymond, — hogy a miniszter úr bizalma és rendelkezése folytán Esztergom vármegyei népoktatási kerület vezetését ténylegesen is átveszem és az ősi primási vármegye kir. tanfelügyelői székét elfoglalom, mélységes alázattal borulok le a Mindenható magas szine előtt és első fohászom a jo Istenhez küldöm, akinek segítő kegyelme nélkül minden emberi törekvés amúgy is meddő, eredménytelen kísérlet. Vázolta ezután, hogy a reá váró feladat nem lesz könnyű, mert a visszacsatolt területek tőlünk homlokegyenest elülő népoktatását a mienkkel közös nevezőre kell hoznia és az anyaországi vérkeringésbe belekapcsolnia. Húsz óv elnmizetle- nitő, a vallás-erköicsös nevelést nélkülöző, túlzottan demokratikus kul túrpolitikájat kell megfordítani és homlokegyenest új vágányokra vezetni. Örömmel vállalja e nehéz feladatot és holát ad a Gondviselésnek, hogy a restauráció eme nemzelópitő munkájából kiveheti a részét. Programja ; 100 százalékig valláserkölcsös és hazafias tanít ónevelő munka, amit jellegkülönbség nélkül minden iskolától feltétlenül megkíván. £ tekintetben alkunak helye nincs, de nem is lehet, mert aki az isteni törvényeket nem tartja meg, az felborítja a gyarló emberek által alkotott állami törvényeket is, ilyenekből pedig szélsőséges felforgató elemek válnak. Egyébként is hazafias nevelés csak valláserkölcsös alapon lehetséges, — vallláserkölcsi alap nélkül nincs igazi hazafiság sem. Gondosan fog őrködni afelett, hogy a vegyesvallású községekben a hitfelekezeti béke megóvassék, mert kevesen vagyunk, egymásra vagyunk utalva és nem engedhetjük meg magunknak azt a fényűzést, hogy vallási hovatartozandósága miatt magyar a magyart marja. A társhatóságokkal, különösen a közigazgatással a legteljesebb összhangban fog működni, — a tanítókat, lelkészeket és jegyzőket pedig elsőrendű munkatársainak tekinti. A falu intelligenciájának sok helyütt — sajnos — fennálló egymásközti egyenetlenkedést romboló hatásúnak tartja, — a tantestületek kebelében itt-ott lábrakapott békétlenséget és torzsalkodást pedig minden rendelkezésre álló eszközzel ki fogja irtani, mert ilyen helyeken építő munkáról nem lehet szó. Az iskolai munkán kívül nagy súlyt fog helyezni az iskolánkivüli népművelésre, ami különösen a visz- szatért területekre lesz áldásos hatású, de kiváltkép a 15—30 év közötti generációnál, amely teljesen a megfertőzött cseh demokratikus lég körben nevelkedett fel. A tanítás rendkívüli fontosságú, de énnél még töob gondot fog fordítani a visszatért testvéreknél húsz év óta nélkülözött nevelésre, mert a szivet lelket nemesíteni, üdíteni, minden jóra-szépre befogadóvá tenni, jámborságra, szelídségre, alázatosságra, istenfelelemre nevelni az isA kormánynak az az akciója, amellyel a zöldkeresztes mozgalom keretében a cukorban és tejben rejlő nélkülözhetetlen kalória forrásokhoz kíván juttatni minden falusi és városi szegényt, örvendetes haladást és fejlődést mutat. A cukorellátás 1936-ban kezdődött és mindössze tiz vagon cukor állott az illetékes ügyosztály rendelkezésére, úgy, hogy kezdetben csupán a két éven aluli gyermekeket juttathatta havonkint megfelelő cukoradagokhoz. 1937-ben már 30 vagon, 1938 bán 40 vagon, 1939. évben pedig 148 vagon cukor all ily célból rendelkezésre és az ellátást először két évről öt évre, majd öt évről tizenkét évre emeltek fel és belevonták a terhis, nemkülönben a gyermekágyban fekvő és szoptató nőket is. A tejellátas 1939. évben vette kezdetét és erre a célra két és félmillió pengő áll rendelkezésre. Ellátásban részesülnek a ráutalt anyák és a tizenkét éven aluli gyermekek, akik tejellátásban helyi erőforrások igénybevételével nem részesíthetők. Szükséges és kívánatos, hogy minden hatóság és minden polgár tisztában legyen azzal, hogy milyen feltételek fennforgása esetén igényelhet az államtól akár maga, akár gyermeke részére cukrot vagy tejet. Tudni kell, hogy a segélyezés feltétele az anyagi és egészségügyi ráutaltság. Az egészségügyi ráutalt ság tényének megállapítása a hatósági orvosi vizsgálattal történik. Azoknak, akik akár saját maguk (asszonyok), akár gyermekeik részére tejet vagy cukrot igényelnek, legcélszerűbb a helybeli zöldkeresz- tes akció vezetőségéhez, vagy a kóla kötelessége. Csakis az ilyen növendékekből válhatnak derék, becsületes, józanéletű, valláserkölcsös, hazafias, a magyar házért élni ] és ha kell halni kész törvénytisztelő állampolgárok. Ilyen irányú működéséhez kérte a közigazgatási bizottság jóindulatú támogatását. Borz Lajos tanfelügyelő felszólalása után dr. Frey Vilmos alispán szokásos havi jelentését terjesztette elő. Az alispáni jelentés megemlékezik az ősi Esztergom vármegye első ünnepélyes közgyűléséről, kisgyűlé- léséről. (Lapunk annak idején bő referádákban számolt be az ünnepi aktusról.) Az alispáni jelentés további része kitér arra, hogy miniszterközi bizottság vizsgálta meg a községek költségvetéseit, háztartásaik vitelét és mindent — a rendkívüli idők ellenére is — a legteljesebb rendben talált, amiért a miniszterközi bizottság őszinte elismerését fejezte ki. Március 22-én Szőgyénben meleghangú ünnepség volt dr. Haiczl Kálmán plébános, törvényhatósági bizottsági tag aranymisóje alkalmából. Az ünnepségen a vármegye hi* vatalosan képviseltette magát. Schmidt Sándort vezérigazgató helyettessé nevezték ki. Ebből az álkalomból az alispáni jelentés meleg hangon méltatta dr. Schmidt Sándor érdemeit és annak az általános reménynek adott kifejezést, hogy dr. Schmidt Sándor új pozíciójában is azzal a szeretettel fog foglalkozni a vármegye ügyeivel, mint azt eddig tette. Az alispáni jelentés befejezésében a jegyzőkarban történt kinevezéseket közli. Az alispáni jelentés után a különböző havi jelentéseket tárgyalta le a közigazgatási bizottság. Stefánia-akció vezetőségéhez fordulni, ahol azután a bővebb felvilágosítást megkapják. Elkerülhetetlen feltétel akar a tejsegélyben, akár a cukorsegélyben részesülőknél a havon- kinti előzetes orvosi vizsgálat. Ezt az orvosi vizsgálatot a községi vagy körorvos végzi, viszont azt a tényt, hogy valaki részesíthető e szegénység jogcímen ilyen természetbeli cukor és tej segélyben, a hatóságok állapítják meg. (Községi elöljáróság.) Alapelv, hogy ingyen tejben vagy cukorsególyben csak azok a terhes és szoptatós nők, vagy azok a tizenkét éven aluli gyermekek részesíthetők, akiknél a család összkeresete, illetve jövedelme a 400 pengőt meg nem haladja és akik ehhez a támogatáshoz helyi forrásokból nem juthatnak hozzá. Az igénylést, illetve a kérelmet a zöldkeresztes akció vezetőségénél a legcélszerűbb bejelenteni, de a kormány gondoskodott arról is, hogy az igények megállapítása hivatalból történjék, hiszen például a gyermekágyas nőket a zöldkeresztes nővérek meglátogatják, hogy ott, ahol ez szükséges, az orvosi vizsgalat megtörténjék és »z illető család, illetve gyermek cukrot vagy tejet kapjon. A tejakció egyébként óvodákban és iskolákban hivatalból is folyik. Az ott gondozott, vagy tanuló ráutalt gyermek automatice megkapják azt a tejadagot, amelyet a határozatok megszabnak. A ráutalt [terhes nők a terhesség negyedik hónapjától kezdődőleg a szülésig, de legfeljebb 180 napon át, a ráutalt szoptató nők a szüléstől számítva ugyancsak 180 napon át, MMUtlIHWIIIIT**—-***-*******"****"i"***,l*M*l*M*M*l*Ma*M*MlMM* Jóváhagyta a vármegye a cigányok áttelepítését Kik igényelhetnek az államtól cukrot családjuk számára
