Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 29. szám

W80.' április 16. ESZTERGOM Bl VIDÉKÉ 3. a csecsemők a hetedik élethónap kezdetétől első életévük betöltéséig, tehát szintén 180 napon keresztül, az egykét éves kisdedek 360 napon át hároméves korukig bezárólag részesíthetők napi félliter szintejben, a 3—5 éves korúak 360 napon át, a 6—11 évesek 12 éves koruk be­töltéséig, 1939. január 1-től számítva 120 napon át részesíthetők napi egynegyed liter szintejben. A havonkinti orvosi vizsgálat vég­telenül fontos azért, mert úgy a gyermeket, mint a terhes anyát min­den hónapban megvizsgálva preven­tív intézkedéseket tud elrendelni az orvos és megelőzhet oly veszedel­mes betegségeket, amelyek az Ifjú Halál legélesebb fegyverei, sőt gon doskodhatik a rendellenes szülések veszedelmének preventív elhárításá­ról is, esetleg a terhes nő kórházba való utalásáról is. A tej- és cukorakció mindezek szerint egyik leghatalmasabb fegyver a gyermekbetegségek és a gyermek- halandóság ellen. Kívánatos, hogy az arra illetékesek megértsék ennek nagy jelentőségét és tisztában legye­nek azzal is, hogy hol kell ezt a természetbeni segélyezést kérelmez­niük. HMMIMUIMMMIHIMMMIMIHMMIIHIMIIIIIIMIIIIIIHIIMHIMIIIIAI A magyar katolikusok első hivatalos zarán­doklata XII. Pius pápához Még mindenkinek élénk emlékeze­tében élnek azok a felejthetetlen na­pok, amelyek az elmúlt esztendőben Magyarországra köszöntöttek. Akkor még csonka, országunk abban a ki­tüntető megtiszteltetésben részesült, hogy Budapesten rendezhette meg a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresz- szust, amely éppen első Szentkirá­lyunk, Szent István jubileumi évére esett. Százezrek hömpölyögtek a főváros utcáin s leírhatatlan lelkesedés vett erőt úgy az itt tartózkodó külföldiek tízezrein, mint rajtunk, magyarokon, hogy itt járt közöttünk Istenben bol­dogult pápánk legátusa, Pacelli Jenő bibornok államtitkár, akit XII. Pius pápa néven most március 12-én ko­ronáztak meg Rómában. A magyar nemzet hálájáról és lo­vagiasságáról hires. így ismernek szerte a világon minket s ennek a hálának akarunk kifejezést adni, ami­kor bíboros Főpásztorunk vezetésé­vel 1839. június 27-én elindul a ma­gyar katolikusok első hivatalos za- rándoklása Rómába, hogy ott a ma­gyar nemzet háláját és ragaszkodását fejezzük ki a minket annyira szerető XII. Pius Pápa előtt. A hivatalos zarándoklást rendező Actio Catholica Országos Elnöksége azt óhajtja, hogy ebben a zárándok- lásban az ország apraja-nagyja, sze­génye és gazdaga egyformán vegyen részt és éppen ezért úgy állította össze a programmot, hogy már tel­jes ellátással 96.— pengőért is részt lehet venni a zarándoklásban. Egyéni útlevél nem szükséges, mert hiszen akinek nincs útlevele, úgynevezett csoportos útlevéllel utazhat. Ez is óriási könnyítést jelent. Egy csoportban megy az országos zarándoklás és együtt töltik el Ró­mában a felejthetetlen napokat, majd ott a zarándokok „A“ és „B“ cso­portra válnak. Az egyik csoport jú­lius 3 án tér vissza Budapestre, a másik, a „B“ csoport pedig Rómán kívül megnézi Nápolyt, Pompeit, Capri szigetét, Assisit, Fiesolét, Cer- tosát, Firenzét, Velencét, Triestet és Postumiát. Ez a csoport július 8-án érkezik vissza Budapestre. . A részletes programmot bárki kí­vánságára az Actio Catholica Orszá­gos Elnökségének központi irodája (Budapest, IV., Ferenciek tere 7.) készségesen megküldi. Jól sikerült a Párkányi Levente Egyesület bemutatkozó előadása Húsvéthétfőn a Párkányi Levente Egyesület nagy bemutatkozó előadást rendezett a Párkányi Kát. Legény- egylet színháztermében. Az előadáson Párkány közönsége hatalmas számban vett részt és lel­kesedésével máris kimutatta nagy szeretetét a leventeintézmény itánt. Az ünnepi beszédet Hegedűs Ba­lázs miniszteri biztos mondotta s nagyhatású beszédében hangsúlyozta, hogy a 20 évi trianoni rabság után a Felvidéknek erőteljesen ki kell vennie részét a nagy országépitő munkából. Hegedűs Balázs beszéde további során párhuzamot vont a demok­ráciák es a totális államok között s ennek kapcsán rámutatott arra, hogy milyen nélkülözhetetlen az ifjúság komoly, korszerű nevelése. A levente intézmény a Felvidéken is meg­kezdte munkáját s az eddigi ered­mények a legnagyobb reménységgel töltenek el mindenkit. Hegedűs Balázs beszédét a kö­zönség nagy lelkesedéssel fogadta. Ezután következett a „Mese“ című zenés vígjáték, melynek szövegét Brassay László irta, zenéjét pedig Zahovay Ernő szerezte. Két igen tehetséges fiatalemberrel ismerked­tünk meg az előadás folyamán. Zahovay zenéje teljesen magával ragadta a közönséget. A mai kor modern zenéjét adta a — jazzt. A sima tangóktól kezdve a vad hote számokon keresztül egészen a ma­gyar nótáig mindent felvonultatott. Sok szép száma közül külön ki­emelni nem igen tudunk egyet sem, mert az egész zene vitte sikerre a vígjátékot. Megemlítünk azonban egy­két slágereimet : Mesélek magának, Hópehely, Fatime, Bevallom, Dzsun­gel dala, Havanna, amely szamok azt hisszük igen keresettek lesznek a táncot és a zenét kedvelő fiatal­ság körében, Reméljük, hogy még gyakran fogunk találkozni ezzel a fiatal igen tehetséges zenésszel. Brassai László, aki a szöveget irta és egyúttal a naturbur szerepet is játszotta a darabban, igen tehet­séges, különösen táncaival aratott nagy sikert. Eggenhoffer Zsuzsi bájos megje­lenésével és iskolázott hangjavai nagyban hozzájárult a sikerhez, mint primadonna. A kis szubrett Szajka Katóról a kritikát a közönség maga előadás alkalmával a rengeteg nyiltszini taps­sal nyilvánította. Minden jelenete, minden téncszáma, minden megmoz­dulása magával ragadta a közön­séget. Kedves egyénisége és játéka méltán megérdemelte a sikert, amit aratott. Hoffmann Marianna, Bejező Manci tudásuk legjavát adva bebizonyítot­ták, hogy a műkedvelő színjátszás Párkányban milyen magas fokon áll. Laczner László a vígjáték bonvi- vánja hangjával tűnt ki. A többi szereplő mindent megtett a siker érdekében és epizód jelene­teikben azt adták, amit a közönség várt tőlük. Külön említést érdeminek még a betétszámok a stepp kettős és a ba iettkeringő. Zahovay M mci és Bras­sai László steppeltek tökéletes biz­tonsággal és ritmusérzékkel, — be­valljuk, ettől a számtól kicsit féltünk ma, amikor a stepp majdiem az akrobatikával egyenlő — de kelle­mesen csa’óituik. A balettkeringőt Fiffka Piri táoco'ta, a kis 9 óvas kislány igen aranyos vo't ebben a számban. Mindent egybevetve egy igazán kellemes és szép estével lettünk gazdagabbak, amiért érdemes volt átmenni Párkányba. Gratulálunk! áz IOiSz 300 helyi megbízott beiktatásával megkönnyíti a kisipari kölcsönök folyósítását Az ország iparossága körében az a kívánság merült fel, hogy az Iparosok Országos Központi Sző vetkezete, amely tudvalévőén a vi­déki iparosság hitelellátását intézi, decentralizáció utján tegye lehetővé a kölcsönfolyósítás gyorsítását. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének elnöksége minden kérdésben arra törekszik, hogy a közvetlen kapcsolatot minél inkább kiépítse az iparosság felé, behatóan foglalkozott ezzel a kérdéssel és arra az elhatározásra jutott, hogy az or­szág mintegy háromszáz ípar.estü- letében megbízza az ipartestületi jegy­zőt a kisiparosok kölcsönügyeinek előkészítésével és a felkérendő „IOKSz megbízottak* utján az eddi ginéi egy gyorsabb és simább lebo­nyolítási eljárást biztosit. Az „IOKSz megbízottak* tökéle­tes tájékoztatást nyernek a köicsön- folyósitások szabályairól, megfelelő és részletes utbaigazitast nyújtanak a kólesöntigénylő iparosoknak, el­járnak és előkészítik a szükséges kér­vényeket és azok mellékleteit és igy ■llMIISimilllimilllMllllMllllimilllMIIIIMmiMIIMIIIIIMIIWIIMlllMI EGYRÓL-MÁSRÓL Magunk is belátjuk, hogy a zászló­kérdésről már annyit és annyiszor irtunk, hogy ezt már tulajdonképpen nem volna szabad emlegetnünk. De ahogy sohasem válhat közömbössé nekünk a mi szent szimbólumunk, a mi dicsőséges piros-fehér-zöld nem zeti lobogónk, éppúgy az sem lehet nekünk közömbös, hogy a kitűzött zászló valóban díszt jelent-e. Tavaly ősszel és ez év tavaszán, amikor Is ten segítségével több örvendetes al­kalom nyilt arra, hogy házainkat fel­lobogózzuk, sajnálattal és — be kell vallanunk — szégyenkezve láttuk ennek az ellenkezőjét. Olyan, zászló­nak alig nevezhető, kétesszinű hol­mikat láttunk egyes helyeken kitűz­ve, hogy az minden másnak, csak éppen disznek nem volt nevezhető. Ezen a szégyenteljes állapoton sür­gősen változtatni kell. Mindenekelőtt egy általános rendeletre van szük­ség, amely kimondja a házak fello­bogózásának kötelező voltát s a köz- igazgatási szervekre bízza, hogy a zászló alakját és a fellobogózás mód­ját a helyi viszonyokhoz képest ha­tározzák meg. Ennek a rendeletnek a kiadására egy óra, végrehajtására pedig egy hét elegendő. Ennek el­telte után az első kíméletlen bírsá­golás észretéritené azokat, akikből a nemzeti színek megbecsülésének ér­zéke hiányzik. Ez utóbbit pedig tár­sadalmi munkával, jó példával, meg­szervezett, ügyes propagandával kell felébreszteni és kifejleszteni. Nem tudjuk és nem akarjuk elhinni, hogy a nemzeti szint nem tisztelik ebben a hazában, melynek fiai oly hősie­sen tudnak meghalni a zászló be­csületéért. A német konjunktúrakutató inté­zet rendkívül érdekes kimutatást ál­lított össze arról, hogy az egyes országok által termelt élelmiszerek milyen mértékben fedezik a belső szükségletet. A kimutatásból kitűnik, hogy az élelmiszerellátás terén az európai államok között Magyarország áll az első helyen. A magyar élelmi­gondoskodnak arról, hogy az IOKSz- hoz már olyan kérvények kerülje­nek be, amelyek gyors elintézése eleve is biz.osuva van. Az IOKSz nak ez az ujitása, amit az IpariestÜletek Országos Központ­jával és az Ipartestületi Tisztviselők Országos Szövetségével előzetesen letárgyalt, az iparosság körében a legnagyobb helyeslésre talált, mert nagy mértéiben segíti elő a kölcsön folyósítás menetének gyorsítását. Az uj rend mellett a vidéki iparosok mentesülnek minden utazgatástól, elkerülhetők lesznek az okmányok és adatok pótlásával járó felesleges levelezgetések, de sok felesleges költség és időveszteség is elkerül­hető. Az ipartestületi jegyzők készség­gel vállalják ezt a fontos megbízást es az e:.zel járó teendők elvégzését, mert igy eredményesebbé tehetik áz IOKSz. munkáját és segítségére le­hetnek a gondjaikra bízott iparos­ságnak a termelő munkát biztositó kisipari kölcsönök gyorsabb folyó­sításában. iiiiiuiHiiiiiniiuaiiiiHiiiiHiiiiHiiiuaiiiiHiiiiHiiiiuijiiiuiiiiHuiim szertermelés 121 % ig fedezi a belső fogyasztás szükségletét. Legkevesebb élelmiszert termel Anglia, amennyi­ben itt az önellátás csak 25 °/o-ot tesz ki. U ána következik Norvégia és Svájc, Ausztria a lakosság élel­miszerszükségletének 75%-át, Né­metország 83 %-ár, Olaszország 95 %-át tudja saját terményeiből fe­dezni. A délkeleteurópai államok élelmiszertermelése viszont megha­ladja a lakosság szükségletét. így Lengyelország 105, Jugoszlávia 106, Bulgária 100, Románia 110, Magyar- ország 121 %-ig képes saját szük­séglétéit fedezni. Szembetűnően mu­tatja a kimutatás Németország ön­ellátási törekvésének eredményét is. Németország jelenleg élelmiszerszük­ségletének 17 %-át kénytelen kül­földről beszerezni, mig 1927-ben 35 %-ig, 1937-ben 75 % ig szorult be­hozatalra. A tengerentúli mezőgaz­dasági államok élelmiszertermelése messze fölötte áll az európai orszá­gokénak. így Ujzélandban 173, Ka­nadában 192, Ausztráliában 214, Argentínában 264 % az élelmiszer­termelés arányszáma. ¥ihek Ebből a zsúfolt tavaszból ugyan mit érzünk mi esztergo­miak? Hála az Istennek, semmi rosszat. Földműveseink nem érnek rá politizálni, nem érnek rá tö­rődni a világ folyásával. Nem hallgatják lélegzetvisszafojtva a rádióhirekei egyszerűen azért, mert nincs rá egy percnyi idejük. A ránkzúdult tavasszal, a rügyfa­kasztó, napsugaras meleggel együtt rájuk szakadt a tavaszi munka is, amely pedig nem tűr halasztást. Fáradt, álmosszemű gyerekek­kel találkozunk, akiken meglátszik, hogy szüleikkel keltek hajnali pir- kadáskor, talán segítettek a lovat hefogni, ásót, kapát vinni, tehenet kihajtani. Az erős tavaszi munka szinte nyűvi a felnőttet és gyere­ket kora reggeltől késő estig, — de

Next

/
Thumbnails
Contents