Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 26. szám
2 ESZTERGOM Is VIDÉKÉ 1939 április 2 annak ellátásával Reusz Ferenc vezérigazgatót bizzák meg. Ez a szervezési átalakitás mind tárgyi szempontból, mind alanyi oldalról Reusz Ferenc vezetésre hivatott kiváló kvalitásainál fogva egyhangú megnyugvást és megelégedést eredményezett. Az Igazgatóság és az Igazgató- tanács tagja lett a régi tradíciónak megfelelően Einczinger Ferenc titkár, az igazgató helyettese. Főkönyvveze- tővé vitéz Zsámbéky Pált, pénztárossá Mátray Gyulát választották meg. Az igazgatósági jelentés ezután a kisebb jelentőségű ügyeket ismerteti. A közgyűlés ezután egyhangúan tudomásul vette Philipp József felügyelőbizottsági elnök jelentését, majd az igazgatóságból kilépett öt tagot újra megválasztotta az igazga- gatóság tagjaivá. Ezután dr. Gróh József, az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank elnöke szólalt fel. Felszólalásában többek között a következőket mondotta : — Az Esztergomi Takarékpénztár közel százéves múltja és közhasznú tevékenysége alapján joggal tölti be városunkban az őt megillető vezetőszerepet. ~ — Reusz Ferenc — folytatta dr. Gróh József —, az Intézet igazgatója résztvett az Iparbank közgyűlésén és felszólalásában hangoztatta, hogy a két helybeli pénzintézetet érdekközösség köti egybe és hogy harmonikus együttműködésük magas- értékű missziót van hivatva betol teni. — Az Iparbank — mondotta dr. Gróh József — köszönettel vette tudomásul a kollégiális, baráti kéz- szoritás jellegű kijelentést és azt az Intézet részéről nagy megtiszteltetésnek vette azzal a gondolattal, hogy Esztergom minden polgára szívesen veszi tudomásul a két pénzintézet baráti összefogását, melynek alapkövét Reusz Ferenc igazgató helyezte el nagy közmegelégedésre. Dr. Gróh József nagy tetszéssel fogadott felszólalására Reusz Ferenc igazgató válaszolt. Meleg szavakkal üdvözölte dr. Gróh Józsefet és köszönetét mondott felszólalásáért. — Meg vagyok győződve — folytatta — hogy ha a két intézmény A Magyar Távirati Iroda kiadta a Ruténföld demarkációs vonalon túli részének adatait az 1930. évi állapot szerint. A nagybereznai járásban 813.34 négyzetkilométeren 31 község és 29.197 lakos van. A népsűrűség négyzetkilométerenkint 36. A huszti járásban 962.46 négyzetkilométeren 21 község és 71.311 lakos van. A népsűrűség 74. Az irsavai járásban 751.61 négyzetkilométeren 38 község és 50-231 lakos van. Népsűrűség 67. A munkácsi járásban 708.51 négyzetkilométeren 74 község és 65.544 lakos van. Népsűrűség 92. A perecsényi járásban 623.96 négyzetkilométeren 19 község és 24 399 lakos van. Népsűrűség 39. A rahói járásban 1938.43 négyzetkilométeren 16 község és 60.852 lakos van. Népsűrűség 31. A nagyszőllősi járásban 521.76 négyzetkilométeren 33 község és 5632 lakos van. Népsűrűség 108. A szolyvai járásban 1407.81 négyzetkilométeren 66 község és 54.459 lakos van. Népsűrűség 39. A técsői járásban 1768.16 négyzetkilométeren 35 község és 79.419 lakos van. Népsűrűség 45. Az ungvári járásban 438.86 négyzetkilométeren 31 község és 25,144 lakos kart-karba öltve fog együttműködni, az a köznek és a városnak egyaránt négy hasznára lesz. E nemes eszmék érvényesitéhez van szükség a kát Intézet összefogására. Reusz Ferenc felszólalását azzal fejezte be, hogy tettre készen, erős gyakorlati tevékenységgel kiván az együtt kifejtendő munkának hathatós érvényt szerezni. A felszólalásokat a közgyűlés nagy lelkesedéssel vette tudomásul és ezzel az ünnepi hangulatú közgyűlés véget ért. A kiadott hivatalos jelentés a következőképpen szól: Az Esztergomi Takarékpénztár Rt. vitéz Szívós-Waldvogel József ny. honvédtábornok ez idei közgyűlési elnök vezetésével lefolytatott 94. évi üzletévi rendes közgyűlésén megállapította az 1938-i óv zárószámadásait. A mérlegben kimutatott 73,383 pengő tiszta nyereségből az alapszabályszerű levonások- és jutalékokra fordított összegek után 45,000 pengőt, rószvónyenkint 3 pengő osztalék fizetését határozta el a közgyűlés. Az osztalék fenntartá- saját az igazgatóság az intézet fellendülő belső kedvező helyzetének kialakulása folytán hozta javaslatba. A takarékpénztár beruházási hozzájárulása a tőketartalék terhére vonatván le, a már teljesített befizetések után fennmaradó 288,667 pengőt függő számlán mutatja ki. A mérleg főbb tételei a következő számadatokat tüntetik fel: váltótárca 5.092,611 P, azonnal rendelkezésre álló tőkék összege 413,215 P, adósok 956,684 P, ingatlanok 1.152,048 p, értékpapirállomány 426,337 p, a pénztár összes évi forgalma 152.877,583 P volt. Takarék- és folyószámla-betétek összege 2.731,733 P, a múlt évihez viszonyított csekély 23.151 P csökkenés a két ízben indokolatlan betételvonással és a közpénzekből létesült nagyarányú beruházásokkal van kapcsolatban. Alap- és tartaléktőkók ösz- szege 1.373,548 P. Az eredmény számlán jelentkező 464.095 P kamat- jövedelem, az ingatlanok 72,782 P hozama, a betétkamat és közterhek kifizetésének egyensúlya a tavalyihoz mért kedvezőbb színvonalat eredményezett. Jótékonycélokra az évköziekkel együtt 3379 P-t fordított az intézet. van. Népsűráség 57. Az ökörmezői járásban 1150.34 négyzetkilométeren 26 község és 35.226 lakos van. Népsűrűség 31. A községek száma tehát 390, a lakosoké 552.124. A terület 11.085.24 négyzetkilométer, a népsűrűség átlaga 50. A demarkációs vonalon túli Ruté- nia nemzetiségi adatai 1910-ben és 1930-ban: Rutén illetve orosz 1910-ben 326.666 (70%), 1930ban 413,481 74.09 %), Magyar 59.279 (12.8 %) és 25.394 (4.7 %). Német 55.448 (12%) és 8725 (1.6 %). Román 11.387 (2.5%) és 1930-tól nincsenek adatok. Tót, illetve csehszlovák 6020 (1.3%) és 17.495 (3.2 %). Zsidó (1910-től nincsenek adatok), 1930 65.828 (11.9%). Egyéb 3652 (0.8 %) es 13 336 (2.4%). Külföldi (1910-ből nincsenek adatok, 1930- ban 7365 (1.3 %). A lakosság megoszlása vallásfelekezetek szerint, az 1910-es és 1930 as adatok alapján ; Róm. kát. 1910-ben 29.602 (6.4%) és 1930-ban 36.187 (6.5%), görög kát. 358.488 (77.5%) és 315.392 (57.1 %), református 12.046 (2.6%), ág. h. ev. 906 (0.2 %), az 1930-as adatok a két vallásfelekezetet együttesen számolják. Eszerint 1930-ban református és ág h. ev. vallású 13.343 (2.4%) volt a ruténföldön. Görögkeleti 406 (4.1 %) és 110.756 (20.1%), izraelita 60.978 (13.2%) és 69.504 (12.6%), egyéb 25 (0.0 %) és 6992 (1.3%). Dr. Feiber Gyula lett a Kát. Legényegylet elnöke Az Esztergomi Katolikus Legény- egylet az elmúlt héten tartotta rendes évi közgyűlését Mátéjfy Viktor örökös elnök elnöklésével a tagok élénk érdeklődése mellett. Mátéjfy Viktor elnöki megnyitójában üdvözölte a megjelent előkelőségeket, köztük különösen dr. Drahos János érseki helynököt, aki a hercegprímás képviseletében jelent meg, ezzel is kimutatva a főpásztor érdeklődését a Legényegylet működése iránt. Megköszönte Béres István odaadó elnöki működését, majd hangsúlyozta, hogy a Legényegyletnek hivatása nélkülözhetlen a mai életben a szociális mozgalom, a társadalmi megelégedettség szempontjából. Merényi Gyula ezután terjedelmes titkári jelentését olvasta fel, amelynek fontosabb részleteit a következőkben ismertetjük: Vallásosság terén mindenben megfelelt az Egylet Kolping útmutatásainak. 11 en vettek részt a Manré- zában lelkigyakorlaton, a jubileumi évvel kapcsolatosan lelkigyakorlat volt helyben is 120 résztvevővel. A lelkigyakorlatokat dr. Hóka Imre érseki tanácsos tartotta, az ünnepi nagymisét Mátéjfy Viktor, az ünnepi szentbeszédet pedig dr. Lépőid Antal prelátus-kanonok tartotta. A Legényegylet dalárdája Ammer József karnagy vezetése mellett szép működést fejtett ki. A szokásos alkalmakon kivül közreműködött az EMSzO esztergomi fogadásán, a Stefánia jótékonycélú ünnepélyén, az esztergomi és székesfehérvári dalosversenyen, a párkányi visszacsatolási ünnepségeken, amely alkalommal a Párkányi Katolikus Legényegyletnek nemzeti zászlót vitt emlékül. A szinigárda az elmúlt évben különösen kitűnt Stang Lajos „Csavargó“ című színművével és az „Abbé“ című dráma előadásával. Jelentésében ezután kitért azokra a nehézségekre, amelyekkel az egyletnek meg kellett küzdenie. Különösen az iparostársadalom nemtörődömsége az, amelyet sürgősen orvosolni kell. A felsőbb hatóságok is belátták ezt a nehéz helyzetet s erkölcsi és anyagi segítségükkel köny- nyitettek az egylet nehéz helyzetén. A titkári jelentés végén kiemelte Béres István hatalmas munkásságát, amellyel sikerült az egyletet igen sok nehéz helyzeten keresztül vezetni. Merényi Gyula nagy érdeklődéssel fogadott titkári jelentése után következett a számadások ismertetése és a tisztikar megválasztása. Béres István lemondása folytán egyházi elnökké egyhangú lelkesedéssel dr. Feiber Gyula c. kanonok, belvárosi plébánost választották meg, mig a tisztikar többi része változatlan maradt. Dr. Feiber Gyula mondott ezután köszönetét megválasztásáért, hangsúlyozta, hogy erős munkával kiván megfelelni a beléje helyezett bizalomnak, majd felhívta az iparosság figyelmét az egylet támogatására. Schweiczer Vilmos világi elnök zárószavaival ért véget a közgyűlés. Lapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol. D, DU MAURIER A MANDERLEY-HÁZ ASSZONYA Bravúros művészettel és szemkápráztató rövid leleménnyel bogozza ki az olvasó előtt különös hőseinek nem mindennapi, idegfeszítően izgalmas és mégis emberi történetét. Ára 5 pengő 59 fillér. Kapható minden könyvkereskedésben Singer és Wolfner kiadása. Schmidt Sándort vezérigazgatóhelyettessé választották A Salgótarjáni Kőszénbánya rt. Chorin Ferenc dr. titkos tanácsos, felsőházi tag elnöklésével hétfőn tartott 71-ik rendes évi közgyűlése az 1938. évi zárszámadásokat megállapította és a lefolyt üzletévre részvényenként 1*75 pengő osztalék fizetését határozta el. A szelvény folyó évi április 1-től kezdve kerül beváltásra. Az Unió bányászati és ipari rt.- gal való egyesülés tárgyában előterjesztett indítvány tekintetében, minthogy a forgalomban lévő részvények kétharmadát nem tették le, a közgyűlés nem határozhatott. Ezért az igazgatóság a közgyűlés határozata értelmében folyó évi április 14-ére rendkívüli közgyűlést hiv egybe, mely a letett részvények számára való tekintet nélkül fog az egyesülés tárgyában határozni. A közgyűlés Betitska Sándort, Láng Boldizsár bárót és Schmidt Sáudor dr.-t az igazgatóságba, sipeki Balás Béla dr.-t és Rassay Gyula dr.-t a felügyelőbizottságba új tagokul megválasztotta. A közgyűlést követő igazgatósági ülésen meleg szavakkal méltatták a nyugalomba vonuló központi bányaigazgató : Róth Fíóris bányaügyi főtanácsos működését, aki közel öt évtizeden át nagy műszaki tudással, rendkívüli odaadással és hűséggel szolgálta a társulatot, különösen elévülhetetlen érdemeket szerezvén a zsilvölgyi és salgótarjáni bányaművek fejlesztése körül. Mint az igazgatóság tagja, értékes műszaki tapasztalatait továbbra is a társulat rendelkezésére fogja bocsátani. Az igazgatóság Reimann Ernő dr. ügyvezető igazgatót és Schmidt Sándor dr. bányaügyi főtanácsos, bányaigazgatót vezérigazgazgatóhelyet- tesekké, ifj. Heinrich Antal dr. igazgatót ügyvezető igazgatóvá, Ambrózy Gusztáv, Déri József dr., Erdélyi Sándor dr. és Márkus György dr. igazgatóhelyetteseket igazgatókká, Neuröhr Béla dr. cégvezetőt igazgatóhelyettessé és dr. Korányi János báró titkárt cégvezetővé nevezte ki. Dr. Reimann Ernő közel három évtizede dolgozik fáradhatatlanul a Salgó konszera keretében. A kereskedelmi és ipari osztályok élén nagyfontosságú tevékenységet fejtett ki dr. Reimann Ernő, akinek nevéhez nem egy iparvállalat megalapítása fűződik. Előzékeny modora, szociális gondolkodása számos barátot és tisztelőt szerzett számára évtizedes tevékenysége alatt. Dr. Schmidt Sándor Magyarország egyik legkiválóbb bányaszakértője, aki a Salgó-konszern műszaki ügyeit irányította hosszú évek során át. Ezelőtt a dorogi bányák vezetője volt és azt európai nívóra emelte. A mostani kinevezéssel dr, Schmidt Sándor a Salgó budapesti központjában teljesít majd szolgálatot, 390 községet 552.124 lakossal kaptunk vissza eddig Ruténfölddel
