Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 26. szám
1939. április 2. 3 ESZTERGOM Rí VIDÉKÉ i Esztergom lakásproblémáival foglalkozott az építési bizottság A szokottnál nagyobb érdeklődés mellett és élénkséggel folyt le a legutóbb tartott építési bizottsági ülés: Esztergom lakásproblémájáról volt szó, ezt vitatták meg a bizottság tagjai a maga egész terjedelmében. Vitéz Dudás László előadásában, többek hozzászólásaival lassankint kialakult az egész kép : városunk lakáskérdóse nagyon súlyos, haladéktalanul alapos segítségre van szükség, a segítés pedig nagyon bonyolult és elágazó folyamat. Az egyik lényeges kérdés a házadókedvezmény ügye. Az eddigi kedvezmény szerint az ópitkezés inkább kifelé történt, így városunk szélei sokkal jobban kiépített formát mutatnak, mint a belseje, ahol úgyszólván évtizedek óta semmi sem történt és ahol alig található megfelelő lakás. Itt a házak megmaradtak a maguk régi, földszintes állapotukban, pedig Esztergom belső részei igazán megérdemelnék a modern, emeletes háztípust. A beltelki építkezésnek kell a legnagyobb adó- kedvezményt megkapnia, különösen az emeletieknek, a leghosszabb időre, a külső építkezések csak a rendeset kapják, A másik fontos kérdés a maximális munkaidő és a minimális munkabérek kérdése. A mostani helyzet nemcsak hogy nem használja ki a munkások munkaerejét és kontárokat nevel, hanem az építkezést is lényegesen megdrágítja. Ez a rendszer Esztergomban nem felel meg, kérni kell ennek eltörlését, vagy legalábbis módosítását a helybeli viszonyokra. A magas vizdij, különösen a fürdőszobákra, szintén sokat drágít. A fürdőszoba ma nem fényűzés, a magasabb vizdij összege igazságtalanul súlyos teher. Ugyanez áll a W. C.-re is. Ez szabályrendelettel könnyen megoldható. Esztergomban feltétlenül szükség van egy 20—30 lakásból álló bérházra. Legyen ez a legegyszerűbb, de legkényelmesebb kivitelű, csupa 2—3 szobás modern komfortos lakással. A közeljövőben 50—60 pénzügyi, 20 tiszti, 10—12 altiszti család elhelyezésével kell számolnunk, ez a mai helyzetben semmiképpen sem oldható meg. Az OTI az a tőkeerős tényező, amelynek szabályzata a 129. §ában határozottan kimondja, hogy az öregségi, rokkantsági, öz- vegységi és árvasági biztosítási járuléktartalékalap vagyona hogyan helyezhető el. A 3. pont b) bekezdése a bérházakat egyenesen előírja. Városunk vezetőségétől függ, hegy ennek a lehetőségnek mennyiben tud érvényt szerezni. A csatorna kérdése is alapvető fontosságú az építkezésben. Csatornahálózatunk nincs kiépítve, még a RAB GUSZTÁV DIANA TÁRSADALMA Ez a könyv egy emberről szól, akit a véletlen arra késztet, hogy fellázadjon saját élete ellen. Mohón hajszolja mindazt, amit álmai Ígértek, de bűnhődnie kell a vakmerő kísérletért. Ára 5 pengő 40 fillér. Kapható minden könyvkereskedésben Singer és Wolfner kiadása. műszaki rajzok sincsenek meg, a meglévő töredék-hálózatok között nagy a szintkülömbség, sőt van olyan csatorna-szakasz, amely a török korból származik. A csapadékot és a lezúduló hegyi vizeket a mostani méret nem bírja elnyelni. A mai helyzetben az átemelők tömege kellene a kérdés megoldására. Ezért teljesen új rendszert kell kiépíteni, teljesen új felmérés alapján. Erre a legutóbbi városrendezési törvény, amely a városok fejlesztését a minisztérium irányítása alá helyezi, módot is ad. A kormány támogatására is számítani lehet ennek a kérdésnek megoldásában, mert enélkül nincs építkezés, nincs fejlődés. A bizottság elhatározta, hogy legközelebbi ülésén a többi vonatkozásokat is megbeszélés tárgyává teszi, valamint a múltkoriakat végleg kon- krétizálja, hogy a közeljövőben már érezhető legyen az esztergomi lakásínség megoldására irányuló törekvésnek valamelyes eredménye. Reménykedéssel várjuk a folytatást mindnyájan esztergomiak, iparosság, háztulajdonosok és lakói egyaránt. A rendkívüli fegyver- gyakorlatra bevonniiak lakásbérlete A Budapesti Közlöny március 29- iki száma közli a minisztériumnak a rendkívüli fegyvergyakorlatra bevonult személyek magánjogi kötelezettségei tárgyában kibocsátott rendeletnek a lakásbérleti jogviszonyokra vonatkozó rendelkezései módosítása és kiegészítése tárgyában kibocsátott rendeletét. A rendelet a rendkívüli fegyvergyakorlatra bevonult albérlő érdek- védelmét kiterjeszti arra az esetre is, amelyben a háztulajdonos a bérlőnek felmondott; ilyenkor a háztulajdonos a bérlemény túlnyomó részének albérlőjétől a helyiség vísz- szabocsátását csak akkor követelheti, ha ezt a bérlő is követelhette volna. A havi bérletű kisebb lakások rendkívüli fegyvergyakorlaira bevonult bérlőjét a lakásváltoztatás terheitől akarja egy időre megkímélni az a rendelkezés, amely szerint, ha a bevonult bérfizetési kötelezettségének eleget tesz, a katonai szolgálat megszűnése után sem lehet a bérletet a szolgálat megszűnése napját követő hónap első napjától számított három hónap eltelte előtti időre rendes felmondással megszüntetni. Módot nyújt a rendelet arra is, hogy a bíróság a méltányosságnak 'megfelelően kiterjeszthesse a bevonult személyt megillető kedvezményeket az olyan bérletre is, amelyben a bérlő a bevonultnak a vele közös háztartásban élő olyan hozzátartozója, akinek eltartásáról a bevonult gondoskodott. tHimUMIHIMMHUHi» Időszerű megjegyzések Érdekes gondolatokra jutunk, ha elképzeljük, hogy Mussolni világraszóló beszédét nem Rómában, a Foro Mussolinin, hanem méshoL mondjuk, Esztergomban, a Széchenyi téren mondja el és ott kiáltja oda hármas kérdését a hallgatóságnak. Nevezetesen ezt: „. . . akartok-s tisztségeket, jutalmakat, kényelmes életet?!“ Vájjon mit 2Úgott volna erre válaszul a tömeg ? Azt hisszük, hogy a pillanat legelején nagy lett volna a meglepetés. A pillanat másik felében pedig tanácstalanul egymásra pillanottak volna az emberek. Ránéztek volna azokra — mert úgy-e, tagadhatatlanul vannak ilyenek és nem túlságosan kevés számmal —, akik bizonyos töríetésekben gyakorolták és gyakorolják magukat „tisztségekért“, melldöngető hangos kodással hívják fel saját maguk „jelentőségére“ a figyelmet „jutaloméért és bár nagyképűségükkel mást akarnak elhitetni, nem vetik meg a „kényelmes életet“, ha nem a saját érdekeikrői van szó. Ezek nagybőszen odakiáltották volna : Nem, nem, nem ! (Ennek a “neminek őszinteségéhez ugyan szó fér, de mit törődnek ők ezzel 1) — A többiek pedig, a csendesen nézők, látók és figyelők — aligha kiáltottak volna velük 1 Minek ? Voltak, akik kiáltottak helyettük, Éppen ezért az itteni „nem“ aligha tudott volna hasonlítani a római „nem“-hez * * # Mussolini maga is azt mondotta, hogy „a forradalomnak nincs vége, sőt a szokások, a jellem, a társadalmi osztályok közötti különbség szempontjából éppen hogy csak megkezdődött.“ Még a fascista Olaszországban is igy van a dolog, ahol pedig már van egység, erő, egységes fellépés és cselekedet. Hol vagyunk mi még ettől, akik csak alig tegnap vagy ma indultunk meg a reformok útján 1 * * * Bizonyos hivatásszervezeti mozgalommal szándékoznak keresztény és hazafias jelszóval és elvekkel egy nagy, országos szervezetbe tömöríteni a keresztény múnkásságot, hogy a munkás maga is beleszólhasson sorsának intézésébe és hogy a tőke jövedelmeiből a munkás is igazságosan részesüljön. Nevezetesen azért, hogy megszüntessék azt az igazságtalan állapotot, hogy amig a tőke nagyurai tízezres jövedelmeket vágjanak zsebre, addig a munkás még a legszükségesebbekben is szűkölködjék. Ez az új munkás- mozgalom a híres szociális pápai enciklikák szellemében indult. Helyes. Csak egy igen fontos dologra hivjuk fel a figyelmet és ezt minden vezető lelkére kötjük. A mozgalom legyen komoly, őszinte és a jelszó-mozgalmaktól élesen megkülönböztetett. Vigyázzunk: puszta szavakkal, szép beszédekkel ma már nem lehet ered ményeket elérni. A hivatásrendi kamarák terve és elgondolása igen szép és okos dolog, de mindent el kell követni, hogy ezek meg is valósulhassanak, erre pedig a szervezkedés mellett minden érdekelt tényezőnek és a kormányköröknek összefogására van szükség. Gazdasági megalapozást és újjászervezést tehát, — nem annyira indulókat .és frázisokat 111 nem Véletlen / hogy ez a tető még a íegnagyobb veszélyben is ellenáll, mert a törv. védj. , i Eternit ? azbesztcement pala tűzgátló ETERNIT MÜVEK Budapest, V., Berlini tér 5. HIBEK Vannak még hősök, vannak még magyar hősök — hála az Istennek — szép számmal. Érről gondolkozunk mostanában büszkén és boldogan, akár a legendáshírű üzenné gyesek, a volt esztergomi Bottyán János kerékpáros zászlóalj jut aa eszünkbe, amelynek katonái rettenthetetlenül rohantak előre a Kárpátok bér- ceire a lengyel határig, semmibe- véve az út rendkívüli nehézségeit, az ellenséges golyót és gránátot, — akár a városunkbeli Tóth Imrének szorongatjuk gondolatban a kezét, akár a sebezültvonattal érkezett honvédek szavát halljuk a rádión keresztül, akik öt golyóval testükben arról beszélnek csendesen, egy cigarettával szájukban, hogy mielőbb vissza akarnak menni a többiekhez — előre ! . . . Igenis, vannak még hősök és ez a büszke és boldog megállapítás, —■ hogy húszesztendős nyomorgás- ban, tiszti-lelki szenvedésben sem kocsonyásodott el a magyar vér és ifjúságunk megmaradt tisztának, erősnek és elöretörőnek, s hogy a magyar | katonaerények sértetlenül, örökifjan virulhatnak, — biztatja még a kishitűeket is és mutatja a szebb magyar jövőt. Ebben az előremenetelő magyar fiatalságban éppen az gyülemlett össze a feszülésig, ami az itthoni mellveregető szájhősökben és az egyes képmutató, sfőgösködő tár sadalmi és közéleti körökben hiány zik: a bátorság, elszántság, ön-
