Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 22. szám
1939 március 16 ESZTERGOM is VIDÉKÉ Téli gazdasági Iskolát Esztergomnak Nemrégen számoltunk be a háromhónapos téli gazdasági tanfolyam vizsgájáról. Beszámolónk végén rá mutattunk arra, hogy az ily rövid tanfolyam csak tájékoztató alapismereteket nyújthat, alaposabb gazdakép. zéshez gazdasági iskolára van szükség. Ezek közül a mai kisgazdaélethez leginkább simuló, állandójellegű m. kir. téli gazdasági iskolának van legnagyobb jelentősége. A téli gazdasági iskolákban, mint nevük is mutatja, az elméleti tanítás csak a téli hónapra terjed. Két esztendő, illetve két tél alatt nemcsak az alapvető gazdasági ismereteket sajátíthatja el a tanuló, de megtanulhatja azoknak gyakorlati életbe való átvitelét is. Az elméleti tanítással kapcsolatban rendszeres gyakorlati bemutatások is vannak. Kiképzést nyernek a tanulók a legfontosabb háziipari munkában is, mint amilyenek a kosár-, kefe-, seprőkötés, kap- tárkészités, valamint az egyszerűbb gazdasági eszközök elkészítését szolgáló furásfaragási munkák. Mivel a tanulók csak télen vannak az iskolában, az nem vonja el őket az otthoni munkától. A tanítás általában november elejétől március közepéig tart, tehát akkor, amikor a gazda a fiát leginkább nélkülözheti. A mezei munkák idején a tanulók odahaza vannak és tanáraik itt keresik fel őket, hogy az iskolában tanultak gyakor lati keresztülvitelére mindenkinek a maga földjén, a maga gazdasagában adják meg a kellő felvilágosításokat. Az iskolába a környék gazda- ifjai járnak. A tanárok megismerik a vidék talaj, éghajlati, piaci és egyéb viszonyait s ezek ismeretében igazán értékes, hasznos és megvalósítható tanácsokat adhatnak. A tanuló s két óv elmúltával is összeköttetésben marad az iskolával s minden gazdasági vonatkozású ta- nácskóréssel odafordulhat, csakúgy, mint a környék bármelyik gazdaja. Úgy a tanítás, mint a tanácsadás ingyenes. A téli gazdasági iskolába felvehetők a 17—21. év közti gazdagyere kék, méltányos esetben ennél öregebbek és fiatalabbak is. Az iskola internátussal van egybekötve, ahol a vidéki gazdagyerekek csekély ellátási díjért kapnak lakást, élelmezést, teljes ellátást a téli hónapok alatt. Ennek megkönnyítése végett a legtöbb iskolánál a környék községei alapítványi helyeket létesítenek, hogy távolabb lakó, szegénysorsú gazda- gyerekek is részesülhessenek az iskola és tanulás áldásában. A helybeliek, valamint azok, akiknek vonattal vagy autóbusszal való közlekedésre lehetőségük van, bejáró tanulók lehetnek. A téli gazdasági iskola helyes Irányba terelheti egy-egy vidék mező- gazdaságát. A hazai és külföldi tapasztalatok szerint ez az iskolatípus a legalkalmasabb a kisgazdák oktatására, ez a jövő gazdaiskolája s ezért kell minden lehetőséget meg ragadni arra, hogy Esztergom város és ezzel Esztergom vármegye mielőbb m. kir. téli gazdasági iskolához jusson. A párkányiak kegyelete a Honvédtemetőben Zimankós, hófúvásos, kegyetlen téli időben mintegy kétszázan jöttek át a párkányi testvéreink március 15-én városunkba, hogy húszéves rabságuk után első alkalommal rójják le kegyeletüket azok iránt a honvédhősök iránt, akik 1848-ban a magyar nemzet szabadságharcában legdrágább kincsüket, életüket áldozták fel « mi édes magyar hazánkért. Dlouhy László községi biró, Bliesz- ner Ferenc főjegyző, Azsaltovits Gyula bankigazgató, Szklenár István ipartestületi elnök a párkányi elöljáróság derék tagjaival, a tűzoltózenekarral, a leventék zászlóikkal, a cserkészek és nagyszámú közönség — dacolvá az ítéletidővel — lelkes hangulatban kígyóztak ki a Honvédtemetőbe, amely már hosszú idő óta nem látott ilyen lelkes, szép közönséget. Meghatottan állottunk ott 640 hős honvédet és 175 osztrák katonát magában porlasztó hantok felett, ott a méltóságosan őrködő oroszlános kőtömeg előtt és úgy éreztük, hogy ezeknek a derék párkányiaknak itt ezen a kedves kis hazafias ünnepen nyílt meg igazán a szivük, amikor húszéves keserves rabság után velünk együtt ünnepelhették a magyarság szent ünnepét és fogadalmat tehettek annak az édes magyar hazának, amely újra kebelére fogadta őket és amelytől most már soha többé nem fognak elszakadni. Dlouhy községi biró kegyeletes szavakkal helyezte el a község szép babérkoszorúját, miután a zenekar és a közönség a Himnusz eléneklé- sével bevezette a szép ünnepséget. Utána egy kis városi gimnáziumi cserkészfiú, Koloasváry Tibor szavalta el Tóth Kálmánnak „Élőre“ című gyönyörű költeményét és úgy éreztük, hogy ebben a költeményben meg van Írva mindaz, amit a mi édes határunkon túl menetelő drága fiaink, apáink és testvéreink tesznek most a szebb magyar jövőért. A költeményt követte dr. Kő- halmy László lelkes magyar beszéde. Utalt felszabadult párkányi testvéreink példát szolgáltató kegyelet- m ilvánitására. A párkányiak szükségét érezték annak, hogy a hosszú huszévi rabság után még áldozatok árán is elzarándokoljanak azoknak a sírjához, akik a szent szabadságért haltak meg. Mert tudnunk kell, hogy a szabadság még nem virradt meg minden magyar testvérünkre és azért még sok sok áldozatot kell hoznunk. A szép beszéd utolsó hangjaival összeölelkezett a Hazádnak rendületlenül légy hive óh magyar, a zászlók meghajoltak és a párkányi nagyezüst-érmes vitézjelöltek barázdás arcán ott rezgett a gyémántként csillogó könnycsepp és velük együtt a fegyelmezett kis-zászlós leventék, cserkészfiúk és őszbecsavarodó polgárok szivét a hideg, velőkig ható szélben is hevitette az édes magyar hazának szeretete. Adja a Mindenható, hogy ez a nagy szeretet, a benne élő és foganó sok nemes érzelemmel, kötelességtudattal és áldozatkészséggel meg hozza részünkre a szebb magyar jövendőt. A derék párkányiak otthoni szabadságünnepségeiről lapunk más helyén számolunk be. dr. B. Tármegyei népművelésünk. Tokod. Tokod község Helyi Népművelési Bizottsága március hó 2-an megtartott előadásán Bors Szilveszter h. tanító népdalköitészetünkről értekezett. Az iskola énekkara több számmal működött közre. Dankó Mihály tanító elbeszélő negyedórát tartott. P^pp Máté ügyes szavalata, oktató filmdiapozitivek vetítése tarkították a műsort. Az est a Himnusz közös eléneklésével fejeződött be. — Március 15-én a hősök szobra előtt tartotta utolsó népművelési előadását a tokodi Helyi Népművelési Bizottság. Az ünnepi beszédet Bors Szilveszter h. tanító mondotta nagy lel kesedéssel. Dániel Ilona, Tokodi Antal, Simon István és Juhász Ferenc alkalmi költeményeket adtak elő nagy rátermettséggel. Az iskolai énekkar több hazafias dalt adott elő és a Himnusz eléneklésével, majd pedig a Hősök szobra előtti diszelvonulás- sal ért véget a szép hazafias ünnepély. Sárisáp. Március hó 2-án a Munkásotthon termében tartotta Sárisáp község legutóbbi népművelési előadását. Ötömösi Ida áll. tanítónő a 100 éves Nemzeti Színházról beszélt hallgatóságának. Jobbágy Tihamérné áll, tanítónő elbeszéléseket olvasott fel, Csiszér Jánosné áll. tanítónő pedig filmdiapozitiveket vetititett és azokat magyarázta hallgatóságának. Gramofonlemezről több szép magyar dalban gyönyörködött a hallgatóság. Dorog. A Dorog-bányatelepi Helyi Népművelési Bizottság keretében tartott nyolchetes varrótanfolyam f. hó 4-én záróünnepély keretében nyert befejezést, melyen megjelentek a bányaigazgatóság és a Helyi Népművelési Bizottság tagjai. A hallgatók által készített különféle munkákból tekintélyes mennyiségű és szép kivitelű kiállítás fogadta a nagy számban ösz- szegyűlt érdeklődőket. Annavölgy. Cser Simon tanító, leventefőoktató lendületes beszédben méltatta március 15-e jelentőségét az annavölgyi Népművelési Bizottság áltál tartott hazafias ünnepségen, melyen nagyszámban vett részt a lakosság. Izsó István levente Petőfi Nemzeti dalát szavalta mély átérzés- sel, a leventezenekar több hazafias dalt adott elő, majd pedig Kozma Imre: „Petőfi szüiei“ című színdarab következett, melynek minden egyes szereplője dicséretet érdemel a nagyszerű alakításért. Csév. Csév község Helyi Népművelési Bizottsága legutóbb megtartott előadásán Lugosi István jegyző a magyar nép művészetét ismertette a hallgató közönseggel. Gonda Bőláné áll. tanítónő elbeszélő negyedórát tartott, Jurák Kornélia, Hubácsek Maria, S'lovák Anna, Körmendi Ka talin, Vales Ilona és Kiányi Ilona kedvesen és ügyesen szavaltak. EGYRÖL-MÁSRÓL Rómában új pápát koronáztak, aki címernek a béke olajágát vivő galambot választotta s akinek a jelmondatában is benne van ez a szó : Pax, béke. Ugyanakkor a spanvol nemzeti és köztársasági rádió-áilo mások egyaránt hirdetik, hogy mindkét fel vezetői hajlandók megszün tetni az évek óta dúló polgárháború borzalmait, mert mindkettőjüknek ugyanaz a céljuk és vágyuk: a béke. De ettől a szótól hangos ma egész Európa, melynek minden államférfia azt h ngoztatja, hogy a fegyverkezéssel nem felbontani, hanem megőrizni akarja a békét. És békeüzeneteket k údöz az Óceánon át az Újvilág demokratikus elnöke is, hogy teljes lágyén a koncert, mintha csak az egész világ a római klasszikust idézné: „Nulla salus bello; pacem te poscimus omnes“ . . . Bizonyos, hogy ez az általános nagy békevágy őszinte, hiszen még élnek a legutóbbi háború szenvedő tanúi s az is bizonyos, hogy senki sem merné magára venni egy újabb világháború — már pedig másfeléről aligha lehet szó — előidézésének felelősségét. Ennek az előidézésnek a kérdése azonban nagyon is tág fogalom, amint azt a világháborús bűnösség meddő vitájából láthattuk s ha egyszer felkerekedik az ellentétek forgószele, halomra dőlnek az elméletek és helyükbe lép az érdekek által parancsolt fegyveres tevékenység, mint szükséges ség, amely elől büntetlenül kitérni em lehet. Ha ezt felismerjük és ha csak egy futó pillantást vetünk arra a fegyverkezési versenyre, amelyet az egyes államok állítólag a béke 8 biztosítása érdekében rendeznek, akkor világosan láthatjuk, hogy a békétől talán sohasem voltunk távolabb, mint most, amikor a neve már jelszóvá lett. Ezzel ugyanilyen világosan tisztában kell lennie a nemzet minden egyes tagjának, nehogy a jelszavak nyomán a magyar lelkeket elfogja a minden áron való béke vágya. Békére vágyni és békéről beszélni csak egy bizonyos időpontig erény: amig elérkezik a cselekvés pillanata. Azután már több mint bűn : jóvátehetetlen hiba I Cigányok garázdálkodtak Gyöngyös vidékén. Állati módon gyilkoltak, raboltak s csupán a gyors hatósági intézkedéseknek és csendőrségünk kitűnő munkájának köszönhetjük, hogy a haramiavezérüket a héten már elfogták. A két főtettes és segítőtársaik a börtönben várják véres tetteik megtorlását, tőlük a társadalomnak nem kell többé tartania, ezzel azonban még mindig nincs elintézve a dolog lényege, a cigánykérdés, amellyel úgy vagyunk, mint a zsidókérdéssel: van, tehát beszólni kell róla. Hiszen ami a beszédét illeti, abban etekintetben sincs hiány.. Valahányszor egy-egy bestiális gyilkossággal magukra vonták a közfigyelmet, mindig felvetődött a cigány- kérdés. Szakemberek és újságcikkek egyaránt követelték az ügy rendezését, beszéltek letelepítésről, cigánykataszterről s egyéb megoldási módozatokról, de amikor a bűnözők megbűnhődtek, a közvélemény megnyugodott és minden maradt a régiben. Ami Mária Teréziának nem sikerült hatalmi szóval, azt társadalmi úton József főherceg sem tudta elérni s az idők folyamán életbelépő tetett sok-sok közigazgatási intézkedés és rendelkezés ellenere is az a helyzet, hogy a cigányok egy része — talán korlátozott szabadsággal, de lényegében még ma is évezredes nomád életét éli. Városi embernek fogalma sincs arról, hogy egy-egy vidéken milyen felfordulást okoz a vándorcigány karavánok megjelenése s a nagyközönség ennek a kultúr- szégyennek a létezéséről csak olyankor vesz tudomást, mikor ebből a sohasem asszimilálódó és rejtélyes idegen lélekből gyilkosságokban robbannak ki az ősi indulatok. Legfőbb ideje, hogy véglegesen és gyökeresen leszámoljunk ezzel a kérdéssel. A cigányságnak letelepedésre alkal* matlan, kóborló, idegen népétől meg kell szabadítani ezt az országot, amelynek nemcsak élet- és vagyonbiztonságát, hanem külföldi jóhirne- vét is olyan sokszor és olyan nagymértékben veszélyezteti. MMMMkMMMMMMMM Idegenforgalmi hírek Rovatvezető: Deseő Győző Félárú vasúti kedvezmény Budapestre. Az Idegenforgalmi Hivatal közli, hogy az Országos Mezőgazdasági Kiáditás és Tenyészállatvásár alkalmából 1939. évi március hó 23 ának 0 órájától árpilis hó 7 ének 12 órájáig az odautazásra, a visszautazásra pedig 1939. évi március hó 29 ének 16 órájától április hó 8 ának 24 órájáig fólárú kedvezménnyel lehet Budapestre és visszautazni. Ezen kedvezményes utazásra jogosító menettérti igazolványok 1*30 P árban az Idegenforgalmi Hivatalban beszerezhetők. Az Ön érdeke nem a mienk l Még ma lépjen be a Légoltalmi Ligába I (Városháza, I. emelet 7. ajtó*,
