Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 22. szám
4 ESZTERGOM és VIDÉKÉ 1939. március 19 Ipartestflleti közlemények Az iparosnyugdij felállításával kapcsolatosan elrendeltetett az iparosok statisztikai adatainak felvétele. Az Ipartestület ennélfogva felhívja minden önálló iparos tagját, hogy a statisztikai kérdőív kitöltése céljából minden nap délután 2—7 óráig az Ipartestület hivatalában feltétlenül — saját érdekében is — jelenkezzók. Tanoncévek, segédévek, születési év, gyermekek neve és kora is bejelentendő. Értesíti továbbá mindazokat, akik az Országos Mezőgazdasági Kiállítás megtekintésére Budapestre akarnak utazni, hogy a félárú jegyre szóló kedvezményes utazási igazolvány az Ipartestülel irodájában T30 pengős árban naponkint d. u. 4—7 óra között rendelkezésre áll. H1HEK A honvédtemető kultusza — hiába akarjuk szépítgetni, ezzel vagy azzal indokolgatni a valót és hiába próbáljuk az eseménydú- sabb, viharosabb, sorsdöntőbb idők járásával megnyugtatni lelkiismeretűnket — mindinkább szürkül és kiveszőfélben van Esztergomban. A ma ifjúsága csak nehe zen alkothat magának fogalmat a régi esztergomi március tizenötödikékről, amikor a Széchenyi-téren összegyülekezve zászlók alatt vonult ki a város apraja-nagyja a honvédtemetőbe, miközben nemzeti zászlókat lobogtatta a friss márciusi szél, a szentgyörgymezei hosz- szú úton pedig fiatalok és öregek, asszonyok, lányok és gyerekek együtt énekeltek a diáksereggel * Ha még egyszer azt üzeni, mindnyájunknak el kell menni! Oda- kinn a közös sirok körül, amelyekre a kőoroszlán vigyáz, felhangzott az ének, beszéd és ima, és letettük a kegyelet koszorúját. Tagadhatatlanul felemelő, szép és egységes volt a honvédtemetói ünnep és az együttérzés őszintesé gében nem egy könnyet láttunk csillogni a szemekben. Ma nincs igy. Elmaradtak a honvédtemetói felvonulások és a régi szép szokásokkal együtt lassankint elmaradnak a régi közös lelkesedések is. Vájjon miért ? Igaz, hogy azóta a legnehezebb, legkeservesebb idők zúgtak el felettünk, világháború volt és mindnyájunknak el kellett mennünk, életet és vért áldozott a nemzet, nemzedékek valtak rokkanttá, árvává, világfelfotdutás, ország- csonkítás volt, nyomorúság, szegénység, kenyértelenseg senyvesz- tette a magyart és ugyanaz ki nozta, terhelte az esztergomi polgárt is, — de mindez nem cáfolhatta, nem hazudtolhatta meg a márciusi eszméket. Mindez nem homályosithatta el a márciusi ese ményeket, amelyek jelentősége az, hogy a magyar nemzetnek meg van a lelki adottsága és ereje ahhoz, hogy önerejéből új életre támadjon és hogy ver télén forradalom útján reformokat valósítson meg, amelyek megteremtik szarná ra a korszerű életfeltételeket. Ez a gondolat és eszme tulajdonké pen a nemzet életrevalóságának és nagyrahivatoitságának eszméje, amely minden viszontagságon keresztül épen és tisztán megmaradt és ennek ugyanúgy áldozhatunk a honvédtemtiői sirok felett, mint a régi jobb időkben. Nem is ez eszme homályosuk et, hanem a lélek lett kopottabb, szürkébb, érzéketlenebb ! Igaz, hogy pia már más stílusa van az életnek és unjuk a sok beszédet és szavalást, de ez nem jelenti azt, hogy lelkűnk is eltompuljon minden szép és nemes dolog iránt és hogy elhanyagoljuk régi szép szokásainkat. Sok tanulsággal gazda gabban, de még ma is hivogató- lag intenek március 15-én a honvédtemetői öreg fák a város felé. Húsz esztendő elmúlása után végre a párkányiakkal is találkozhatunk itt a minden magyart össze fogó márciusi gondolat jegyében. Halálozás. Mély részvétet keltett március 15-ike reggelén dr. Szegedi József ügyvéd, vármegyei tb. főügyész 61 éves korában hirtelen elhalálozásának szomorú hire. Az erdélyi havasok tájáról származott mint Kolos város menekült tisztifőügyésze városunkba s az új otthonában rokonszenves egyéniségével sok bará tot szerzett magának. A világháborúban mint tart. tüzérhadnagy szerepelt, a Károly csapatkereszt és a Háborús Emlékérem tulajdonosa volt. Kiterjedt közéleti tevékenységét jelzi, hogy a Borászati Egylet, Dorogi Takarékpénztár, Dorogi Ipartestület, Kereskedelmi Társulat és a Tűzoltó egylet jogtanácsosa volt. Temetése penteken délután volt és nagy rokon sága és sok jóbarátja búcsúzott igaz részvéttel tőle. A bencés gimnázium Szent Benedek-iinnepéiye. A bencés gimnázium folyó ho 25-én délután 5 órakor az intézet dísztermében Szent Benedek tiszteletére ünnepélyt rendez, melyre egykori tanítványait, jóakaróit és barátait szeretettel meghívja. Az ünnepély műsora a következő: 1. Szent Benedek himnusza. Angol szerzője ismeretlen. Előadja az intézet vegyeskara. 2. Horka Géza verse Szent Benedek tiszteletére. Szavalja Szomor István II. o. t. 3. Loschdor/er : Himnus Szent Benedekhez. Énekli a vegyeskar. 4. Szabó Patrik O. S. B. : Rómától Cassinóig. Szavalókórus. 5. Dr. Salkovszky jenő országgyűési képviselő úr ünnepi beszéde. 6. Révfy : Magyar nóta. Énekli a vegyeskar. 7. Popp : Svéd versenymű. Fuvolán előadja Fekets György VII. o. t., zorgorán kiséri Sugár Ödön VII. o. t. 8. a) Bardos : Széles a Duna. Előadja a vegyeskar. b) Farkas : Népdalok. Előadja a gyermekkar. 9. Schubert: Rosamunda, nyitány. Előadja a szalon- zenekar. 10. Beethoven : Hat variáció. Zongorán előadja Búkor Gyula III. o. t. 11. Kulinyi—Vincze : Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyaroszag 1 Előadja a szalonzenekar. Belepő díj nincs, a mű^or megváltása 1 P-ert és 50 fillérért kötelező. Képkisorsolás. A vitéz Barsi- Leidenfrost Pál által felajánlott olajfestményt március 11-én sorsoltad ki a hatósági kiküldött jelenlétében. A képet a 463. számú sorsjegy nyerte. A sorsolás 182 50 pengőt eredményezett a „Magyar a magyarért“ mozgalomnak. A Verchovina hangverseny a legszebb siker jegyében folyt le hétfőn este a Legényegylet dísztermében. A hangversenyt nagy érdeklődés előzte meg. Képviselve volt azon a hivatalos vármegye és varos, a főkáptalan, a papság, városunk intelligens közönsége és társadalmunk minden rétege. A műsor előtt Föl- dessy országgyűlést képviselő üdvö zölte a hallgatóságot, majd Lhado mik István tanitÓKépző intézet énekes zenetanár, karnagy vezénylete melleit megkezdődött a Verchovina- énekkar hangversenye. Egyházi énekek, népdalok, sőt még kurucnóták is szerepeltek a műsoron, me yet az előadott orosz népdalok még változatosabbá tettek. Az énekkar tagjai között vannak gör. kát. papok, kü tönböző értelmiségi foglalkozású és más, ipari és gazdaság munkások is, mig azelőtt csak növendékpapok lehettek tagjai. Kitűnő a hanganyag, páratlan a fegyelem. Énekük művészi és bizony ritka műélvezetben volt részünk, amelyet sokáig nem tudunk elfelejteni. Uj ovoda és iskola Párkányban. Az őszre Párkányban ovoda nyílik meg. Az építkezéshez a belügyminiszter 16 ezer pengőt helyezett kilátásba. Az ovoda állami jellegű lesz, két óvónő végzi majd a feladatát. Azt is tervezik, hogy az óvodában napközi otthont is létesítenek. Ugyanitt említjük meg, hogy a párkányi volt állami iskola épületében három tantermesf állami iskolát helyeznek el. A szervezési munka már megkezdődött. Nagyböjt! lelkigyakorlatos tri- duumok a Szent Anna-templom- ban. 1. Március 16—18-ig délután 4 órakor a Szent Anna-zárda iskola es Szent István-iskola részére. A szentbeszédeket Raab Alajos prefektus mondja. Gyónás szombaton 3— 6-ig, közös áldozás 19 én, vasárnap fél 9 órakor. — 2. Az Urinők Kongregációja, a vasutasok és az erdészeti iskola részére március 16— 18-ig este fél 8 órakor. Gyónás 18 án este 6 tói fél 8-ig, közös áldozás 19 én, vasárnap fél 9 órakor. A szentbeszedeket dr. Gianone Egon teológiai tanár mondja. — 3. A többi hívek részére március z2—24-ig, szerdától péntekig este este fél 8 órakor van lelkigyakorlat. A szentbeszédeket dr. Gigler Károly primási titkár mondja. Gyónás pénteken, 24 én este 6 órától, áldozás 25-én, szombaton, Gyümölcsoltó Boldog- asszony ünnepén fél 9 órakor. — 4. A leventék triduuma március 30- tól április 1-ig este fél 8 órakor lesz. Gyónás 1-ón este 6—9-ig, áldozás Virágvasárnap fél 8 órakor. A Vízivárosi Kör március 15-i ünnepélyén a kör zsúfolásig megtelt nagytermében igen bájosan szerepeltek a vízivárosi zárda apró elemistái. Szép énekszámaikkal és a „ Kis sajtóapostolok“ c. jelenettel nagy sikert arattak. M. Kornélia nővár tanította be és vezette az éneket és a bájos kis énekes jelenetet. A rendKivül hatásos, mély gondolatokkal telt ünnepi beszédet Kisházy Mihály gyakorló isk. tanító mondta. Kollár Ica kedvesen szavalt, az EMSzO ifjúsági garda pedig a „Talpra magyar!“ c. hazafias jelenetet adta elő kitűnő összjátékban. A szép ünnepélyt a Himnusz fejezte be. A mai kuhurest műsorát a zárdái pol- garista leánykák és a Szent Erzsé- Det Leánykor tagjai adják. Szavalatok, énekszámok, szavalókórus szerepelnek a műsoron. Előadó Szöl- gyémy József hitoktató. Kezdete este 6 orakor. A szabadság ünnepe Anna- vöigyön Ünnepi hangulatban emlékezett meg Annavölgy-bányatelep akossága a 48 as márciusi nagy napokról. Délelőtt ünnepi istentiszteletre, délután az ünnepélyre gyülekezett a bányászság apraja-nagyja. A Munkás-Otthon hatalmas termét zsúfolásig megtöltötte a nagyszámú hallgatóság. A műsort a leventezenekar, alkalmi szavalatok és dalok tették lélekemelővé és hangulatossá. Majd Csenke István ig. tanító ünnepi szózatával ragadta magával hallgatóságát. Megidézte a 90 óv előtti nagy márciusi nemzedéknek halhatatlan szellemeit, akiknek 10 millió magyar esdő szavát tolmácsolta, kérve őket, h°gy gyújtsák a mai nemzedék szivében is oly hatalmas lángra a haza- szeretet harcos szent tüzét, mely újból csodákat művel és diadalra juttatja szűzmáriás lobogónkat az ezeréves határokon. Utána a műkedvelők egy történelmi színművet adtak elő nagy hatással. A tartalmas műsort a Himnusz és a leventezenekar indulói zárták be, A túloldali állatvásárok fellendítése. Az Egyesült Magyar Párt főtitkára közli, hogy Dr. Porubszky Géza országgyűlési képviselő intervenciójára a földmivelésügyi miniszter ígéretet tett a túloldali állatvásárlások fellendítése érdekében. A miniszter úgy fog segíteni, hogy felvásárlásodra ad utasítást. A lóanyag értékesítése terén pedig úgy gondoljak a fejlődést és a javulást elérni, hogy a honvédelmi minisztert kérik fel. Már megígérték, hogy a honvédség részére remonda-lovakat vásárolnak, már csak azért is, mert a csehek egy évben kétszer is eszközöltek lóvásárlásokat. Minden remény meg van arra, hogy a túloldali vidék lótenyésztése nem fog csökkenni. Március 15-ike Sárisápon. Nagy lelkesedéssel ünnepelte Sarisáp község tótej kú, de szive gyökeréig magyar érzésű lakossága a szabadság ünnepét. Az ünnepi istentisztelet után a MunkásOtthon hatalmas termében gyülekezett a közönség, akiknek soraiban ott láttuk járásunk népszerű főszolgabiráját, revisnyei Reviczky Elemért is. Műsoron voltak a leventezenekar kitűnő zeneszámai, alkalmi gyermekszavalatok és dalok. Az ünnepély kimagasló eseménye Pallagi Pál községi főjegyző ünnepi beszéde volt, melyben megrázó szavakban idézte fel a 48 as nagy napok történetét. Testvéri összefogásra buzdítva hallgatóságát, Nagy Magyar- I ország szabadságának kivivására. Az I ünnepélyt tarsas ebéd követte, melyen Reviczky Elemér főszolgabíró mondott poharkószöntőjében elismerő szavakat a lakosság lelkes hazafiasságának megnyilvánulásáért. Viszonzásul Pallagi Pál főjegyző a község hűséges ragaszkodásáról biztosította az illusztris vendéget. Adakozzunk a belvárosi plébánia-templom berendezésére.
