Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 22. szám
2 ESZTERGOM «s VIDÉKÉ 1939 március 19 nap folyamán is folytatták tervszerű előnyomulásukat, az ellenállást leverve az előnyomulás mindenütt biztosan folytatódik. Csütörtök délután a magyar honvédség Vereckénél elérte a lengyel határt s ezzel megvalósult a lengyelmagyar határ. A lengyel határon hi heteden lelkesédéssel és örömmel fogadták a magyar honvédséget. Pénteken is továbbfolytatta a ma gyár honvédség tervszerű előrehaladását, a jelentkező ellenállást erélyesen letörte s igy Ruszinszkó megszállása néhány nap alatt megtör ténik. Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója hadpa- raccsot intézett a honvédséghez, amelyben kiemelte az előrenyomuló csapatoknak a régi magyar dicsőséghez méltó magatartását. Érdemes megemlékezni a visszakerült Ruszinszkó néhány fontosabb földrajzi adatáról. 1930 as adatok szerint a Ruténföld kb. 12.000 négyzetkilométernyi terület, lakosainak száma 752.000, ebből cca 500.000 ruszin. A ruténföld területeinek mintegy 50%-át erdő borítja (cca 900.000 hold), ezeknek a hegyeknek visszakerülte egyszeriben megoldja a magyar faimport kérdését, amely pedig eddig igen súlyos passzív tétele volt a magyar külkereskedelemnek. A keleti tájakat főleg bükk, a délieket nagyjában tölgy jellemzi. A russzinföldnek is hasznára van ez a körülmény, mert igy faiparuk könnyen megközelíthető piacot kap Magyarországban. Igen fontos sóbányákat is kapunk vissza, amelynek közgazdasági hatása szintén beláthatatlan. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a kőrösmezei petroleumforrásokat, a Beregmegyében előforduló mészkőt, jáspist, márványt, opált, porcel- lánföldeket stb. Kitűnő ásványvizek állanak majd rendelkezésünkre Hársfalván, Szi- nyéken, Szolyván, Királyszálláson, Szarvaskúton, Zánykán és Iványben. Idegenforgalom szempontjából pedig beláthatatlan érték rejlik Ru szinszkóban, gyönyörű hegyei, szűzi őserdői, remek vadászterületei Magyarország legnagyobb idegenforgalmi vonzóerői lesznek. Ünnepélyesen fogadták Budapesten a Rómából hazaérkezett hercegprímást Serédi Jusztinján bíboros-hercegpri- más, aki körülbelül egy hónappal ezelőtt utazott el, hogy résztvegyen a pápaválasztáson, szerdán délelőtt há negyed 10 órakor érkezett vissza az örök városból. A déli pályaudvaron óriási közönség gyűlt össze, amely az Actió Catholica rendezésében ünnepi keretek között fogadta a nagy történelmi jelentőségű eseményről visszaérkező főpásztort. Amikor a vonat befutott, a rendőrzenekar a pápai himnuszt játszotta. Óriási é jenzés fogadta a bíboros hercegprímást, amint kiszállt szalonke- csija ajtajából és először meghallgatta a ruszinszkói Verhovina énekkar nak Hladonik karnagy vezetésével előadott üdvözlő dalát. Most az Actio Catholica és a magyar katolikus tar sadalom nevében gróf Zichy János v. b. t. t., volt miniszter üdvözölte a visszatérő főpásztort. Az üdvözlő szavak után Cser Edit, az Angolkisasszonyok lanitónőképző- jének V öd éves növendéke mondott kedves üdvözlő szavakat és virágcsokrot nyújtott át, majd az Angol- kisasszonyok énekkara üdvözlő éneket adott elő. Ezután a bíboros-hercegprímás köszönte meg az üdvözléseket és rámutatott arra, hogy a magyar ember mindig a legnagyobb örömmel tér vissza hazájába. Kiemelte, hogy a hónap, amelyet távol töltött, a vilégegyházban óriási fontosságú volt. Olyan eredményt hozott, amely mindenkit, de elsősorban bennünket, magyarokat örömmel tölt el, főképpen azért, mert az új pápa jelszavában is a békét munkálja, amelyet családi neve is jelent. A legnagyobb örömmel tölti el, hogy Magyarországon milyen nagy örömet keltett a pápaválasztás eredménye. Elmondotta, hogy mikor visszatérése előtt kihallgatáson volt az új pápánál, a Szentatya mennyire kifejezte szeretetét a magyar nép iránt, amelyet az eucharisztikus kongresz szus alatt tanult megismerni és meny nyire hangsúlyozta ennek a világünnepségnek nemcsak külső, hanem főleg belső tartalmát és mennyire kiemelte mint követendő példát, hogy abban a hivatalos világ is méltóképpen vett részt. Ezzel Magyarország — mondotta a pápa — a további kongresszusok rendezésére példát mutatott. Örömmel tudatta azt, hogy a Szentatya különleges áldását kül dötte az egész magyar nemzetre, az Actio Catholicára, a katolikus intézményekre és külön a magyar vasu- tasségra és annak vezetőjére. A főpásztor ezután egyenként üdvözölte a fogadására megjelent előkelőségeket. A rendőrzenekar Szöl- lősy Zsigmond vezetésével a magyar Himnuszt intonálta, majd a biboros- hercegprimás a Rákóczi induló hangjai mellett elhagyta a pályaudvar épületét és kíséretével a budavári primási palotába hajtatott. Városunk kegyelete a 48-as hősöknek Esztergom város hazafias közönsége ezévben is felemelő ünnepségekkel áldozott a márciusi hősök emlékének és ülte meg a szabadság ünnepét. Eszlergom a kora reggeli órákban zászlódiszt öltött, majd 9 órakor a belvárosi kegyúri plébánia-templomban ünnepi istemisztelet volt, melyen részivettek a hatóságok, a köztestületek képviselői, az intézetek, stb. A hagyományos ünnepség délelőtt 11 órakor volt a kedvezőtlen idő- járasrásra való tekintettel a Legény- egylet nagytermében, amelyet ez- alkalommal a megjelent hazafias közönség zsúfolásig megtol ölt. A Szózat eléneklése után Pintér Lajos, községi gimnáziumi VIII. o. t. Petőfi : Nemzeti dalát szavalta el lelkesen, Csiszér Ferenc bencés gimnáziumi Vili o. t. alkalmi be- beszédben ismertette az ünnep jelentőséget az ifjúság szempontfából. Az Érseki Tanítóképző énekkara két énekszámot adott elő Geyer Béla tanár vezényletével. Búzás Kálmán levente Kiss Menyhért : Feltámadás című költeményét adta elő mély átérzéssel, Tóth István tűzharcos a párkányi tűzharcosok köszöntőjét mondotta el. Az ünnepi beszédet dr. Köhalmy László városi aljegyző mondotta. Nagyvonalúan felépített beszédében lelkes hangon méltatta március idusának nagy nemzettörténelmi jelentőségét és a márciusi ifjakat példakép gyanánt állította az ifjúság elé. A lelkes hangulatú ünnepséget a Himnusz fejezte be. A legényegyleti ünnepség után a város vezetősége küldöttségileg megkoszorúzta a Honvédtemetőben lévő honvédsirokat. Este 8 órakor a Polgári Egyesület a Magyar Király szállodában fényes keretek között tartotta meg március 15-i ünnepi vacsoráját, amelyen nagy és előkelő vendégsereg jelent meg. A mégjelentek közül a következők neveit sikerült feljegyeznünk : dr. Ra- docsay László főispán, dr. Frey Vilmos alispán, Glatz Gyula polgár- mester, vitéz Kolczváry Béla ezredes, állomásparancsnok, Jeszenszky Kálmán prelátus-kanonok, dr. Kre csányi Kálmán rendőrfőtanácsos, dr. Závody Albin vm. főjegyző, vitéz dr. Zsiga János főszolgabíró, dr. Divéky István ny. vm. tiszti íőügyész, dr. Brenner Antal városi főjegyző, dr. Rudolf Béla ny. járásbirósági elnök, dr. Balogh Albin, Blaskovics Phcid, Obermüller Ferenc és dr. Weiss Ri- hárd gimnáziámi igazgatók, dr. Tóth Péter ferences házfőnök, Ámon János rendőrfőfelügyelő, dr. Mike Lajos közjegyző, Reusz Fetenc takarékpénztári vezérigazgató, dr. Szalay Gyula vm. tiszti főügyész, dr. Till Béla pénzügyigazgató, dr. Baumly József OTI ügyvezető, Klész Ferenc adóhivatali főnök, Reicher József va_ suti áilomásfőnök, dr. Almásy József vízivárosi és Kaiser Ferenc szent- annai plébánosok, dr. Gianone Egon és Béres István theol. tanárok, dr. Marczell Árpád, Grassánovics Leo és Olajos János gimnáziumi tanárok, dr. Csűri István postafőnök, Horváth István államépitészeti hivatal főnöke, dr. Szemesy Ferenc já- rásbirósági elnök, dr. Darvas Géza Máv főorvos, Gyarmathy Lajos főmérnök, dr. Prokopp Gyula járás- biró, dr. Tóth István és dr. Szath- máry Ernő pü. tanácsosok, Hegedűs Balázs párttitkár és még sokan vettek részt városünk iparos-, kereskedő és földmives társadalmából. A vacsoránmintegy 140-en vettek részt. Vodicska István, a Polgári Egyesület elnöke jelentette be, hogy az ünnepség felkért szónoka, Kunder Antal kereskedelmi és iparügyi miniszter, városunk országgyűlési képviselője, a történelmi fontosságú külpolitikai események miatt nem tudott megjelenni az ünnepségen s egyben a megjelenlek lelkes éljenzése közben közölte, hogy a miniszter távollétében az ünnepi beszédet a Kossuth-serlegget dr. Po- rubszky Géza kéméndi plébános, országgyűlési képviselő mondja. Dr. Porubszky Géza nagyhatású ünnnepi beszédét azzal kezdte, hogy 1939. március idusán a magyarságra történelmi események virradtak. Európában külpolitikailag ismét óriási események következtek be, amelyek mögött ismét az örök probléma: a nemzeti kérdés áll. — 1848 nagy eseményei döntőleg befolyásolták a magyar történelmet, a magyar alkotmány épülete átalakult — folytatta az ünnepi szónok —, de a nagy úijárendezésből kifelejtet tek egy óriási feladatot, a nemzeti ségi kérdést. — Ennek a kérdésnek a rendezése döntő fontosságú lett volna az egész szabadságharc szempontjából, mert ha a nemzetiségi kérdést megfelelően megoldják, nem lehetett volna őket ellenünk uszítani, s akkor talán a magyarság az oroszokat is le bírta volna küzdeni. — A szabadságharcnak ezen tanulságait nem szívleltük meg — mondotta dr. Porubszky Géza —, s 1918 bán újra a nemzetiségi kérdés volt az, amely tulajdonképen rázárta a magyarságra a trianoni börtön kapuit. — A nemzetiségi probléma ma is itt van felettünk. A kérdésnek meg oldására igen járható az út, ha a nemzetiségek előtt széppé, kívánatossá tesszük a magyar életet. — Ennek az építő politikának tengelyében áll a zsidókérdés és a földbirtokreform. Ezeknek megoldása elhalaszthatatlan, hiába szövetkeznek ellene az összes érdekeltek. — A magyarság vezetőeszméinek — fejezte be beszédét az illusztris szónok — a népiségnek kell lennie, ez a gondolat fogja újjáépíteni Szent István Magyarországát. Dr. Porubszky Gézát nagyhatású serlegbeszéde után a megjelent ‘díszes közönség hosszasan és lelkesen ünnepelte, a Polgári Egyesület nevében pedig Vodicska István elnök mondott köszönő szavakat. Az ünnepi vacsora után a megjelentek igen jó hangulatban, sokáig maradtak együtt. A vacsora lebonyolításáért Sörös Edét, s Magyar Király Szálloda bérlőjét a legteljesebb elismerés illeti meg. Párkány nemzeti ünnepe Március idusát Párkány község is lélekemelő külsőségek között tartotta meg. Húsz évi rabság után most első ízben nyilváníthatta szabadon magyar nemzeti életét és érzésvilágát. 14-én este a képviselőtestület és az összes egyesületek vezetésével a lelkes lakosság a leventeházhoz vonult. Minden házon nemzeti lobogó, minden ablakban gyertya égett. A leventeháztól zeneszó mellett a Főtérre vonult a tömeg, ahol Dlouhy László, Párkány község bírája mondott nagysikerű lelkes beszédet az egybegyűltekhez. — A csehek húszéves zsarnoki uralma után a magyar szabadság szent ünnepe nekünk fényességben tündöklő oltárt jelent — mondotta Dlouhy László. A cseh elnyomatás, a cseh uralom nem engedte meg, hogy csak egy hanggal is nyilvánítsuk magyarságunkat, szeretetünket a magyar haza iránt. Mi húsz éves rabság alatt a lelkűnkben tápláltuk a magyar nemzeti érzés tüzét, évről- évre guzsbakötötten tápláltuk lelkünket a hazafiság szent olajaval. Ma ez a láng szabadon loboghat, ennek a szent lángnak ma oltárt emelhetünk. Szólott ezután Dlouhy László a magyar szabadságharc nagyjairól, akiket példaképnek állított a mai magyar élet szabadságharcosai elé. Ma mindannyiunknak szabadságharcosoknak kell lennünk, mert azt akarjuk, hogy Nagyváradon, Aradon és Brassóban is felrepüljön a magyar trikolór az árbócra. Nagy, lelkes éljenzés fogadta a szép beszédet, mely után Bartha Sándor cserkész a „Talpra magyar“-t szavalta el óriási sikerrel. Ezután egy esztergomi frontharcos tolmácsolta Esztergom hazafias üdvözletét. Ezzel a térségi ünnepség véget ért. Este fél 9 órakor a Legényegylet kultúrtermében gyülekezett Párkány hazafias közönsége, hogy újabb ünnepséggel fejezzék ki a felszabadulás örömét. Az est ünnepi szónoka vitéz Zsiga János dr. főszolgabíró volt, aki magasan szárnyaló beszédében a történelmi idők horderejét, a mai időknek a 48-as időkhöz hasonló szabadságtörekvósét méltatta megrázó erővel. A nagyszámú közönség lelkesen ünnepelte a szónokot. Több szép szavalat és énekszám után a párkányi műkedvelők a „Csikós Álma“ c. irredenta darabbal arattak megérdemelt sikert. Masnap átjöttek Esztergomba és a Ho ivéd temetőben megkoszorúztak a honvédemlóket, melyről lapunk más helyén emlékeztünk meg. Lapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol.
