Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 22. szám

HATVANADIK ÉVFOLYAM 22. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap VASÁRNAP, 1939. MÁRCIUS 19 Előfizetési ár 1 hóra : 1 Dengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Felszabadult Ruszinszkó népe! Március idusán, a szabadság hősi ünnepnapján a magyar nemzet, amely annyit küzdött a szabadságért, szabadságot vitt a testvéri ruszin népnek, amely felett már-mar összecsaptak az erőszakosságnak, a féktelen ter­rornak, a húszéves cseh elnyo­másnak hullámai. A ruszinfölddel visszakerült a magyar szent korona testébe az egyik értékes drágakő, ame­lyet ideig-óráig eltulajdonítha­tott tőlünk az idegen erőhata­lom, de amelynek elvesztésébe a magyarság sohase nyugodott volna bele. A ruszin nép iránt érzett sze­retetünk, mély érzésből fakadó rokonszenvünk nem a pillanat­nyi lelkesedés fellángolása, ha­nem sok száz esztendőn ke­resztül kijegecesedett öntudatos érzés. Ez az érzés vezetett bennün­ket mindig, amikor a Kárpátok medencéjében élő népekről, nem­zetiségekről, mi magyarok, akik számbeli és kulturális fölényünk­nél fogva vezetésre hivatottak voltunk, gondoskodtunk. Ezt az összeolvadást, össze­kapcsolódást ármánykodás, in­trika, vak gyűlölet szetrobbant- katta ideig-óráig, de a testvéri összetartozás érzése az első adódó pillanatban újra fellán­golt. Hogy is lehetett elképzelni, ■' hogy a ruszin nép, Rákóczi népe, a gens fidelissima és a magyarság egymásnak valaha is hátat tud torditani? Ki is képzelhette, hogy évszázadok alatt történt összeolvadást csak úgy szét lehet tépni papírra irt tintával, vagy az erőszakosság vasával ? Fátyolt lehet borítani a múlt­ra, de ha jön az első szélvi­har, letépi a takarót és alóla a múlt, mint megszépült régi ismerős biztosan csillan elő. Honvédeink lábainak dobo­gása nyugalmat, biztonságot visz a ruszin földre, a büszke háromszinű lobogót ott lengeti a szél a Kárpátok ormán Len­gyelország felé. A magyar kül­politika egyik nagy célkitűzése tehát, a közös lengyel határ megvalósult. A lengyel-magyar határ, a lengyel-magyar barát­ság sem valami újkeletű kita­lálás, az eseményeknek kor­szerű maszkba öltöztetése, ha­nem évszázadokon keresztül megszentelt, vérrel öntözött fo­galom. A magyar és lengyel nemze­tet nem valami szerződés, dip­lomáciai megállapodás kétes tar- tósságú okmánya köti össze, ha­nem az a sok áldozat, az a sok küzdelem, amellyel a két nemzet a történelem során egy­mást mindig támogatta. A Kárpátokon keresztül öröm­teli szívvel nyújtjuk baráti job­bunkat a nemes lengyel nem­zetnek és biztosan tudjuk, hogy a két nemzet sorsa, ha lehet, ezen a kézfogáson keresztül még jobban, még biztosabban összekovácsolódik. A magyar honvédség diadal­ra viszi a szent magyar lobo­gót a ruszin földön. A magyar honvéd nem pihen, nem fárad, szinte levetkezi az óvatosság páncélját, mert tudja, hogy a magyar lobogónak a Kárpátok ormán van a helye. Hiaba lö­völdöztek rá gálád módon, les­helyről terroristák, rablóbandák, a Kárpátok felé való menete­lésében nem tudja megakadá­lyozni senki és semmi. A magyar igazságnak érvé­nyesülnie kell, az ezeréves tör­ténelem erejét friss dinamizmus hatja át, a történelemnek, az igazságnak napfényre kell jön­nie. Ezekben az ünnepi órákban az egész Magyarország forró szeretete száll a Keleti-Kárpá­tok felé. Szeretettel várjuk visz- sza az anyaországba a testvéri ruszin nemzetet, ahol nyuga­lom, biztos megélhetés, szabad­ság várja a gens fidelissimát. WW1WM»WIIWWH%WWWM<MWMWWVmiWWWWIWMMWIWWWWWf Hegvalósait régi álmunk: & közös lengyel—magyar határ A ruszinszkói események lélegzet- állitó gyorsasággal fejlődnek a vég- kifejlés felé. Az események sorozatának tulaj donképpeni elindítója a vizkereszti provokáció volt. Ettől kezdve napi renden voltak a határsértések, lövöl­dözések, ezek a terr rcselekmények azután a hét elején egyenesen tűr hetetlenné váltak, a ruszinszkói ha­táron békés egyén egyáltalán nem tartózkodhatott anélkül, hogy rá ne lőttek volna, a vagyon, a jogbizton­ság, a határok tiszteletbentartása tel­jesen megszűnt. És mindezt ismé­telten a cseh sorkatonasággal támo­gatott ukrán terroristák követték el. A magyar kormány megelégelte a tűrhetetlen helyzetet és kedden ulti­mátumot küldött a C'eh kormány nak, amelyben 12 órai időtartamot tűzött ki következő kívánságainak teljesítésére : 1. a magyar nemzetiségű internál­tak azonnali szabadlábra helyezése ; 2. a magyar nemzetiségűek üldöz­tetésének véget vetése ; 3. a magyar önvédelmi alakulatok részére fegyverek kiszolgáltatása ; 4. Ruszinszkó területének 24 óra alatt való kiürítése a cseh és morva csapatoktól; 5. a magyar alattvalók vagyoná­nak teljes tiszteletbentartása. A csehek válaszoltak a kitűzött határidőn belül a magyar ultirná- támra, válaszuk azonban nem volt kielégítő, a határsértések is tovább folytak. Érre a magyar honvédség keddről-szerdára virradó éjszaka fegy­verrel verte vissza a provokációkat s benyomult Ruszinszkóba. Közben Csehországot, mint jól tudjuk, a német csapatok szálltak meg, gróf Csáky István külügymi niszter felszólítást intézett dr. Volo­sinhoz, hogy az általa gyakorolt ha­talmat a további vérontás elkerülése végett azonnal adja át a bevonuló magyar csapatok parancsnokának. Volosin a felhívásra azt válaszolta, hogy háromtagú küldöttséget indított Budapest felé s kérte a tárgyalások tartamára a hadműveletek abbanha- gyását. G. Csáky közölte erre, hogy a küldöttséget szívesen látja, a had­műveletek felfüggesztése azonban le­hetetlen. Ugyanebben az időben Prchala tábornok Ruszinszkó kiürítésére öt napos haladékot kért, a honvéd­vezérkar főnöke azonban azonnali fegyverletételt követelt. A magyar csapatok közben foly­tatták diadalmas ruszinszkói előnyo­mulásukat. A hadműveletek három irányban folytak : a Tisza völgyében, a Latorca völgyében és az Ung völgyében. A szerdai napon mintegy száz község jutott a honvédség birtokába. A lakosság a bevonuló csapatokat mindenütt hatalmas lelkesedéssel fogadta. Csütörtökön délelőtt gróf Teleki Pál a képviseiőház ülésén bejelen­tette a folyamatba tett katonai in­tézkedéseket és közölte, hogy a magyar honvédség a rutén nép veze­tőinek és tömegeinek kérésére hala­déktalanul megszállja az egész rutén­földet. „Ezzel azt a földet — mon­dotta a miniszterelnök — amelyhez Magyarországnak életbevágó érdekei fűződnek és amely ezer éven át Ma­gyarországhoz tartozott, az anya­országhoz visszacsatoljuk, önkor- kormanyzatot adva az ősi köteléke­ken belül is a testvér rutén nép­nek.“ A magyar csapatok a csütörtöki HETI ESEMENYEK BELFÖLD Pápán textilgyár alakult egvmillió pengő alaptőkével. — Budafok ne- gvedmilliós közmunkát indít meg. — Hét új főispánt nevezett ki a kor­mányzó. — Csilléry András bíróság elé állítja a rágalmazó zsidó lapo­kat. — Ab összeomlott szociálde­mokrata vállalatok ellen elrendelték a kényszerfelszámolást. — A kor­mányzó jelenlétében temették el Kiss Ernő főhadnagyot, a munkácsi hőst. — Stefániái Imrét bízzák meg a nemzeti Spanyolország zenei új iá- teremtésével. — A csanádmegyei németek tiltakoznak a németnyelvű iskolai oktatás ellen. — Tűzoltó• felszerelést kapott 13 borsódmegyei község. — Nyolc fillérrel olcsóbb lett a hús Miskolcon. — A Páris- ban lezajlott francia—magyar fut­ballmeccs döntetlenül végződött. — Magyarország elismerte a függet­len Szlovákiád —• Csökkenteni íog- jik a francia filmbehozatalt Magyar- országra. — A keresztény állatke- reskedők 2'5 milliós hizlalási és vá­sárlási hitelt kaptak a kormánytól. — Egymillió pengőbe kerül a szol­noki buzakeverő tárház. — Magyar követséget állítanak fel Pozsonyban. — Be kell jelenteni a cseh szlovák uralom alatti felvidéki birtokszerzó- seket. — A kormányzó üdvözlő tá­viratot intézett a közös határ meg­valósulásakor a lengyel államfőnöz. — Egy héttel elhalasztják az 0-sz. Mezőgazdasági Kiállítást. — A kor- mányzó legmelegebb szerencsekivá* natait fejezte ki Hitler kancellárnak. — Nyilas tüntetés volt a csütörtöki operai díszelőadáson, KÜLFÖLD Szlovákia kikiáltotta függetlensé­gét. — Czehországot megszállták a németek és megszűnt önálló állam lenni. — Hitler Prágába utazott és a Hradzsin palotában szállt meg. — Csehország teljesen német közigaz­gatás alá került. — Szlovákia Né­metország védelme alá helyezte ma­gát. — Ezer kommunistát kivégez­tek Madridban. — fapán ultimátu­mot küldött a Szovjetnek. — Két­ezer külföldi zsidót utasítottak ki Olaszországból. — Az egyipotmi királykisasszony aranyban kapta ho­zományát. — Madrid a legköze­lebbi napokban várja Franco táma­dását. — Anglia beszüntette a cseh kölcsönt. — Franciaországban a sajtót megrendszabáiyozzák. — A román petróleum bevitelét erősen fokozza Franciaország. — Olaszor­szág monopolizálja a bőrbevitelt és kivitelt. — A német márka mellett a cseh korona további intézkedésig fizetési eszköz marad. — Anglia elutasította a ruszinszkói kérdésbe való beavatkozás gondolatát. — A tisztviselők fizetését jelentősen fel­emelték Olaszországban. — A len­gyel zsidók tüntetésből két hétig nem esznek húst, mert a kormány ej akarja tibani a rituális vágást. — Kommunista mozgolódás volt a szerb fővárosban.

Next

/
Thumbnails
Contents