Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 21. szám
HATVANADIK ÉVFOLYAM 21. SZÁM. CSÜTÖRTÖK, 1939. MÁRCIUS 16 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 SerBSZtÖflY pOÜÜkäi 8S társulatul lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. A szociáldemokrácia bukása (—) A magyar ember előtt megfoghatalan és megdöbbentő részletek kerülnek elő arról a bűnösen könnyelmű gazdálkodásról, amit a szociáldemokrata vállalatok és intézmények vezetői a kisemberek pénzével íolytattak. Hány család keservesen kuporgatott fillérei, öregségük remélt támasza, a serdülő leány kiházasítasi költségei omolnak össze semmivé csak azért, mert ezek az igen tisztelt szociáldemokrata vezérférfiak, akik évtizedek óta hirdették azt, hogy ők a magyar munkásság kizárólagos képviselői, eleg lelketlenek voltak ahhoz, hogy a magyar kisemberek keserves filléreivel hazárd spekulációkat folytattak. Ez a játék a tragikus bukáshoz vezetett s most, mikor a magyarországi szociáldemokrácia felett kongatják a halálharangot, mikor a régi híres, sokszor „hir- hedt“ szociáldemokrata intézmények bezárják kapuikat — elszomorodva és elgondolkodva állunk meg. A szomorúságunk azért van, hogyan lehetett ennyi esztendőn keresztül lelkiismeretlen játékot űzni szegény magyar véreink pénzével. A konszolidáció, a Bethlen-féle, de sajnos a Gömbös-uralom is keztyűs kézzel bánt a szocialdemokratakkal és nem merte vagy nem akarta levonni a szükséges konzekvenciákat. Ha Gömbös Gyulának elevülhetetlen érdemei is vannak a magyar népi tömegek szervezesenek meginditasa körül, pályája olyan volt, mint egykor Géza fejedeleme, aki csak megindította a kereszténység fele az országot, a nagy munkát az utóda fejezte be. A Gömbös utáni idők két átmeneti kormányának nem állott rendelkezésére a szükséges idő, hogy az idegen szociáldemokrata vezérek terrorjának véget vessenek, s becsületes keresztény munkásságunkat megszabadítsák az évtizedes kényszerű és káros uralmuktól. Ahogy Imrédy Bélának izzó hazaszeretetei és hajlíthatatlan, bátor jellemét ismerjük, meggyőződésünk, hogy ez a kérdés is csakhamar megoldást talált volna. Az uj kormányelnöknek, Teleki Palnak is ismerjük becsűletes, igaz magyarságát, amit az erdélyi szellem százados élete különös színnel vont be. Olyan ezeknek az erdélyieknek lelke, mint a fenyő a Hargita oldalán, egyszerű, égbenéző, igénytelen kis földdel is beérő, de szívósan kapaszkodó a sziklák közé. Ilyen erdélyi magyar a mi miniszterelnökünk is, akinek bizonyára egyik legsürgősebb programmja lesz a szociáldemokrata szakszervezetek és a párt haladéktalan feloszlatása és felszámolása, Ne késlekedjék a miniszter- elnök : az egész nemzet osztatlan egységben áll mögötte e purifikáló munkában, elsősorban az a sok százezer kisember, aki a szociáldemokrata szakszervezetek utján kiszolgáltatott adófizetői a legnagyobb kapitalistának, a szoc. demokrata pártnak. Mert ne tévesszen meg senkit az, hogy a magyar szociáldemokrácia a Prágával és a vörös Madriddal való barátkozás után most életének utolsó óráiban nemzeti színekben tetszeleg és megtagad mindent, amit eddig hirdetett. Ne tévesszen meg senkit, hogy Malasits Géza a legutóbbi közgyűlésen — igaz, talán elszólás folytán — azt mondta, hogy „a mai világot a legridegebb marxista önzés vezeti“ s ezzel megtagadta saját tanítómesterét, a „nagy“ Marx Károlyt. A szociáldemokrácia hiába mázolja át színeit, hiába hazudj a le évtizedes küzdelmeit, a végső kimúlás előtt áll. Tömegei már régen elfordultak tőle. Az elmúlt hónapok s a legutóbbi napoknak a szociáldemokrata intézményekben jelentkezett sorozatos botrányai végkép megállj-t parancsolnak a szociáldemokrata garázdálkodásnak és sürgetőleg követelik, hogyha a kormány jobbfelé ütött és erelyes volt, haladéktalanul mutasson erélyt és üssön balfelé is és oszlassa fel a szak- szervezeteket. A szakszervezetek vagyonát el kell kobozni s ugyanakkor gondoskodni arról, hogy a munkásoknak aszak- szervezetekkel szemben" fennálló igényeit a jövőben is biztosítsák. Kérjük és várjuk a kormány intékedését. Megalakult az ősi vármegye új törvény- hatósági bizottsága Szombaton ünnepi napja volt Esztergomnak és az ősi Esztergom vármegyének. A trianoni 20 éves rabság után első Ízben gyűlt össze az ősi vármegye újonnan megalakított törvényhatósági bizottsága a vármegyeház nagytermében közgyűlésre. Az ünnepi gyűlésre a törvényhatósági bizottság tagjai jóformán teljes számban eljöttek s a karzat is megtelt érdeklődő közönséggel. Az ünnepi gyűlést dr. Radocsay László főispán nyitotta meg. Emelkedett hangú, hatalmas beszédéből a következőket idézzük : — Mélységesen gyászoló lélekkel emlékszem meg Istenben boldogult XI. Pius pápa Őszentségének haláláról, amely nemcsak a katolikus egyházat bontotta mély gyászba, hanem kegyeletes érzelmekkel töltötte el a művelt világ minden népét és nemzetét. — XI. Pius pápa kimagaslóan a béke nagy fejedelme volt, aki nemcsak hirdette Krisztus békéjét Krisztus országában, hanem a szeretet hatalmával és áldott nagy lelkének minden rendkívüli erejével az egészháborgó földi világ megbékülésének nagy célját tettekkel is szolgálta élete utolsó pillanatáig. Ennek a nagy békecélnak egyik leghatásosabb esz- I köze a szociális igazságosság, a | krisztusi szocializmus megvalósítása volt. A törvényhatósági bizottság egy perces néma felállással áldozott a nagy pápa emlékének. — Azóta — folytatta a főispán — a biborosi-testület bölcseségén keresztül az isteni gondviselés Pa- celli Jenő bibornok-államtitkár urat ültette Szent Péter örökébe, aki a XII. Pius nevet vette fel. — Megválasztása az egész világon osztatlan örömet és megnyugvást keltett, mert Ö Szensége kiemelkedő nagyságát az egész világon ismerik. Jelmondatául ő is az igazságos béke gondolatát választotta : A béke az igazságosság műve. — De nekünk magyaroknak különösen nagy az örömünk, mert nem felejtjük el az eucharisztikus kongresszus napjait, amelyet ő Szentsége, mint pápai legátus, országunkban töliött, amely alkalommal ismételten kifejezésre juttatta nemzetünk iránt való szeretetét. Résztvett esztergomi felejthetetlen ünnepségeinken is. — Kó*jük a Mindenhatót, adjon neki dicsőséges, hosszú uralkodást és árassza el őt legbőségesebb áldásával és kegyelmével. A főispán ezután kifejezte az egész törvényhatósági bizottság nagy örömét, hogy 20 évi rabság után előHETI ESEMENYEK BELFÖLD Szentgyörgyi professzor felsőházi tag lesz. — Rimaszombat megyei város akar lenni. — Komáromban állítják fel a volt 12 es gyalogezred emlékművét. — falsoviczky Károlyt kultuszminiszteri államtitkárrá nevezték ki. — Újra szabad az ér- tékpapirforgalom egész Magyarországon. — Nyolcmillió pengőért 18 tisztviselői tarsasház épül Budapesten. — Nem mehet ki több munkás Németországba, mint tavaly. — Hüiöhás és vágóhid épül Miskolcon 300.000 pengő költséggel. — Kassa elérte a 60.000 lélekszámot. — Újpesten tavaly 2000 munkás dolgozott, az idén csak 300. — Egyesült a Nemzeti Front a Keresztény Nemzeti Szocialista Fronttal. — A végleges határrendezés északon 212 négyzetkilométerrel és 9000 lakossal gyarapítja Magyarországot. — Teleki Pál gróf miniszterelnök április elsején Rómába utazik. — Gróf Esterházy Ferenc, a tatai és tóvárosi hitbizományok ura Stockholmban meghalt. KÜLFÖLD 260 millió frankjába kerülnek a franciáknak havonta a spanyol menekültek. — Japán kifogásolja a Kinának adott pénzügyi segítséget. — Newyorkban feltűnően emelkedik a k csketej fogyasztása. — Franciaországban 43.000-rel múlta felül a halálozás a születések számát. — A legújabb amerikai játékkártyák Angliát gúnyolják. — Mag- lione biboros lett az új szentszéki államtitkár. — Tízmilliónál több a munkanélküli Amerikában. — A cseh fasiszták vezére, Gayda Rudolf visszakapta tábornoki rangját. — Ab angol királyi pár május 6-an indul el kanadai és amerikai útjára. — A cseh hadsereg létszámát egyharma- dara szállítják le. — Németország föidfoglalasra készül a déli sarkvidéken. — 2139 millió ember él a vígon. — A lengyelek kisajátítják a határmenti német földbirtokokat. — Kanada a világháború óta ötszörösére fejlesztette hadianyag-fejlesztését. — Folytatják Bécsben a drágaság letörését. — Erősen romlott Jugoszlávia külkereskedelmi mérlege. — Anglia átvette a tavaly lekötött 204.000 tonna román búzát. — Alagútba vezetik a németek a Weser—Majna csatornát. — Szidor Károlyt nevezték ki szlovák miniszter- elnöknek. — Brünnben véres ösz- szeütközések voltak a németek és csehek között. — Lezárták a határt Szlovákia és Ausztria között. — Bomba robbant a pozsonyi németek nagygyűlésén. — Két cseh hadosztályt mozgósítottak Pozsony felé. — Murgácsot. a Hlinka-gárda vezérkari főnökét elmozdították állásából. — Bizalmat szavazott Gandhinak az indiai nemzeti kongresszus. Németország rendcsinálás céljából megszállta Csehországot. — A sem- legességi törvény felfüggesztését kéri Roosevelt,