Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 21. szám
2 ESZTERGOM «• VIDÉKÉ 1939 március 10 szőr látjuk a közgyűlési teremben párkányi járásberfi édes testvéreinket. — Megilletődött ünnepi lélekkel, mélységes tisztelettel, határtalan hazafias örömmel és meleg testvéri szeretettel üdvözlöm a párkányi járásbeli bizottsági tag urakat és szivem egész melegével kérem őket, hogy ugyanilyen szeretettel és a legte jesebb testvéri bizalommal vegyenek részt törvényhatósági bizottságunk komoly és lelkes munkájában, amelyet Isten dicsőségére és nemzetünk boldogulására rendületlen hittel és törhetetlen szent akarással folytatunk. Ezután bejelentette a főispán, hogy a kormányzó Esztergom vármegye főispánjává kinevezte. — Programom — folytatta a főispán, — amelyet 1934-ben kifejez tem, azóta sem változott és nem változtam én sem. — Teljes meggyőződéssel és törhetetlen akarattal követem azt a keresztény, nemzeti és népi, erőteljesen jobboldali politikát, amelyet boldogult Gömbös Gyula, a magyar feltámadás lánglelkű fanatikusa, annak idején megindított, — amelyet az ő korai halála után Darányi Kálmán és vitéz Imrédy Béla rendkívüli rátermettséggel és áldozatos, nehéz munkával, töretlen vonalán sikeresen folytattak, s amelyet tovább fejleszt gr. Teleki Pál kormánya. — Fanatikus hirdetője vagyok a munkának, megbecsülöm és szeretem a munkát, sőt csakis a munkást becsülöm. Dr. Radocsay László ezután hangsúlyozta programjának főeszméií: a vallásosság, az ifjúság és a nép nevelése, felekezeti és társadalmi béke, közegészségi és gazdasági fejlődés, az autonómia megbecsülése. Majd befejezőül a következőket mondotta: — Ezeknek a vázlatosan ismertetett vezető eszméknek a szellemében kívánom én Esztergom vm-t és rajta keresztül a nemzetet Isten segítségével mindaddig teijes odaadással szolgálni, amig a m. kir. kormány bizalma ezt a munkaterületet jelöli a nemzet szolgálatára. Ehhez a jószándékú munkámhoz kérem én továbbra is a Törvényhatósági Bizottság szives témogatását. A nagy tetszéssel fogadott megnyitó beszéd^ után dr. Radocsay László főispán a következő bejelentéseket tette. 1. A törvényhatósági bizpttság kiegészíttetett a párkányi járási tagokkal. 2. A belügyminiszter dr. Szalay Gyulát vm. tiszti főügyésszé, dr. vitéz Zsiga Jánost párkány járási főszolgabíróvá, Vizváry Viktort vm. II. főjegyzővé, dr. Gedeon Gábort vm. aljegyzővé nevezte ki. 3. A szakszerűség képviselete címén új tagjai lettek a pénzügyi bizottságnak : dr. 7ill Károly esztergomi pénzügyigazgató, Horváth Ist. ván, az államépítészeti hivatal főnöke, Borz Lajos kir. tanfelügyelő. A főispán a kinevezésekkel kapcsolatban meleg szeretettel emléke zett meg az új hivatali vezetők elődjeiről, majd kegyelettel elparentálta Meszlényi Pál földbirtokos ny. főispánt. Ugyancsak napirend előtt felszólalt még dr. Frey Vilmos alispán. Nagyhatású, mély gondolatokkal telt beszédében többek között a következőket mondotta : — Az ünnepi érzéseknek, amelyek mindenkit eltöltenek, legjobban az önkéntes Tűzoltótestület jelmondatával lehetne kifejezést adni: „Istennek dicsőség, egymásnak segítség." Ebben a mondatban benne van a hálaadás Istennek, hogy vérontás nélkül megnyitotta a magyar igazság érvényesülésének útját, a mondat másik része pedig hozzásegit "bennünket az igazi nemzeti egységhez. — Ennek a produktiv egységnek megteremtésében elsőrendű ^feladata van az olyan közigazgatásnak, amely nem a bürokratizmusnak elérhetetlen magasságában lebegő szentélye, hanem a mindennapi életnek forgalmas és mindenki által könnyen elérhető piaca. Ebben a megyében munkás, szociális közigazgatás van, amely kivételes elbánást csak a szegényebb, elesettebbekkel, gyámoltalanabbakkal gyakorol. Dr. Frey Vilmos ezután dr. Rado csay László főispán érdemeit méltatta, akinek munkássága, tettei abban a közmegbecsülésben, szeretet ben és bizalomban találják meg leg nagyobb jutalmukat, amelyet méltán kiérdemelt. Befejezésül kérte az alispán a törvényhatósági bizottságot, hogy őszinte bizalommal áthatott együttműködés sei mutassa ki, hogy ez a területi leg legkisebb vármegye a nagy és boldog Magyarország megteremtésére irányuló munkában követendő példát mutató első vármegyéje lesz szeretett hazánknak. Az alispán nagy lelkesedéssel fogadott szavai után dr. Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos köszöntötte a törvényhatósági bizottság Párkány járási tagjait, akiknek nevében dr. Porubszky Géza országgyűlési képviselő köszönte meg a hozzájuk intézett üdvözléseket. Hangsúlyozta beszédében, hogy a magyar vármegye lényegét legjobban azok értik meg, akik éreztek annak hiányát. A vármegyét semmiféle zsupánság és hasonló szervezet pótolni nem tudta. A hozzájuk intézett szavakat csupán előlegnek tekinti, amelyeket komoly nemzeti, keresztény munkával fognak meghálálni. Dr. Porubszky Géza beszédét nagy tetszéssel fogadta a törvényhatósági bizottság, majd sor került a napirend letárgyalására, üdvözölte a törvényhatóság gr. Teleki Pál miniszterelnök kormányát, amelyel szemben a törvényhatósági bizottság egyhangú bizalmát dr. Gróh József beszéde domborította ki, majd a különböző bizottságoknak választások útján való újjáalakítása következett. A kisgyűlésbe tagokul választották dr. Porubszky Géza, Gürtner Dénes országgyűlési képviselőket, Klész József kereskedőt es Hegedűs Balázs főtitkárt. A különböző bizottságok újjáalakítása után a törvényhatósági bizottság örökös tagjaivá választotta dr. Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos és dr. Porubszky Géza ország- gyűlési képviselőt. Ezután a közgyűlés folyó, kisebb jelentőségű ügyeket tárgyalt. A közgyűlés előtt a belvárosi kegyúri plebaniatemplomban ünnepélyes Te Deum volt. A városi gimnázium hangversenye Vasárnap délután az esztergomi államilag segélyezett községi Szent Imre gimnázium segélykönyvtára és segélyalapja részére jótókonycólú hangversenyt rendezett. A Fürdő Szálló színháztermét ezalkalommal zsúfolásig megtöltötte az előkelő kö zönség, amelynek ólén ott láttuk Glatz Gyula polgármestert, a Szé kesfőkáptalan több tagját, a társin tézetek igazgatóit, a közhivatalok vezetőit stb. stb. A hangversenyen az ünnepi beszédet dr. Porubszky Géza kéméndi plébános, országgyűlési képviselő mondotta. Mély gondolatokkal telt beszédében kérte az esztergomi közönséget, hogy fogadja szeretetébe az intézet felvidéki növendékeit, akik sokat szenvedtek és húsz éven keresztül szinte árvák voltak, mert nem élvezhették mindnyájunk édesanyjának, a magyar hazának szeretetét. Az illusztris szónok beszédének további részében az ifjúsághoz szólott, figyelmeztette őket a köteies szülői tiszteletre. E téren ugyan az ősi dogmának ma sokan azt a gon dolatot szeretnék tulajdonítani, hogy tiszteld atyádat, hogy hosszú életű légy a földön. Nem szabad ennek a kórtünetnek hálójába esni, mert soha sem szabad szem elől téveszteni azt, hogy a földön Isten után legtöbbet szülőinknek köszönhetünk. Porubszky Géza beszéde végén figyelmeztette az ifjúságot a pontos kötelességteijesitésre és szociális szeretőire. A nagyhatású ünnepi beszédnek sikerültebbnél-sikerültebb műsorszámok adtak méltó keretet, amelynek során az intézeti vonós zenekar id. Zsolt Nándor vezénylésével két sikerült zeneszámot mutatott be. Kitűnt az énekkar is ifj. Kiinda Károly vezetésével precíz, biztos féké szükségével. Az énekszámok közül különösen nagy sikert arattak a Ka tonadalok (Kodály—Bartók gyűjtés). Nagyon tetszett a megjelent közönségnek a mozgásos gimnasztika- bemutató, amely a modern testnevelésből adott igen leleményesen es művészien összeállított ízelítőt. A betanítás fáradságos munkáját Király László testnevelő tanar végezte. A műsoron szerepelt meg két színdarab, Kanizsay Ferenc és Radva- nyi Kálmán diakvigjatekai, amelyeknek kiváló megrendezése Mihalyft László és Szemes József dr. tanaroa odaadó munkáját dicséri. Tatár József Vili. o. t., Cser Géza Vi. o. t. szavalataikkal, Ország h Pál I. o. t. zongorajátékával tűnt ki. Ipartestületi közlemények Az iparosnyúgdij felállításával kap csolatosan elrendeltetett az iparosok statisztikai adatainak felvetele. Az Ipartestület ennélfogva felhívja min- dev önálló iparos tagját, hogy a sta úsztikai kérdőív kitöltésé céljából minden nap délután 2—7 óráig az Ipartestület hiVatalaDan fellellentll — sajat erdekeben is — jeienaezzek. Tanoncevek, segedévek, születési év, gyermekek neve és kora is bejelentendő. Értesíti továbbá mindazokat, akik az Országos Mezőgazdasági Kiállítás megtekintésére Budapestre akarnak utazni, hogy a íeiarú jegyre szóló kedvezmenyes utazási igazolvány az lpartestüiel irodájában 1'30 pengős áröan naponkint d. u. 4—7 óra között rendelkezésre áll. Idegenforgalmi hírek Rovatvezető: Deseő Győző Félárú vasúti kedvezmény Budapestre. Az Idegenforgalmi Hivatal közli, hogy az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Tenyószállatvásár alkalmából 1939. évi március hó 16-ának 0 órájától március hó 27 ének 12 órájáig az odautazásra, a visszautazásra pedig 1939. évi március hó 22-ének 16 órájától április hó 2-ának 24 órájáig félárú kedvezménnyel lehet Budapestre és visszautazni. Ezen kedvezményes utazásra jogosító menettérti igazolványok L30 P árban az Idegenforgalmi Hivatalban beszerezhetők. Lapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol. HIBEK Március idusát, a szabadság napját ünnepeltük. Boldog, örömteli ünnepe ez a magyarnak, amely századokon át sóvárogta a március által megszen- telt reformokat. Körülöttünk forr, ég a világ, zűrzavar nyngtalanitja a lelkeket. Az élet kérlelhetetlenül rohan előre, sodorja magával a halandó embert. Álljunk meg néhány percre és mélységes hittel ünnepeljük meg azt, ami nem halhat meg, ami uem múlhat el: a szabadságot. Elnyomni lehet, de megölni soha ! Ez az ünnep most más, most örömtelibb, mint a többi volt, mert vetünk ünnepelnek húsz év elnyomása után visszatért felvidéki testvéreink, akiknek szivében ott élt húsz éven ÓA a vágy a márciusi szabadság után. És Ti, Testvérek, akik még — reméljük nem sokáig — a rabság keserűi kenyerét eszitek, jöjjetek el hozzánk lélekben és ünne- peljeteh velünk. Jöjjetek, imádkozzunk a mi Istenünkhöz, adja meg nekünk a hőn óhajtott szabadságot, hisz megbűnhődtük már a a múltat s jövendőt ! ... Thnránszky László az áj sajtófőnök Kolozsváry-Borcsa Mihály lemondásával megüresedett sajtófönöki széket vitéz thuriki és komjá hnai Thnránszky Lászlóval, Tolna vármegye főispánjával töltötte be gróf Teleki Pál miniszterelnök. Az új sajtófőnök 1892-ben született Sátoraljaújhelyen. Itt, továbbá Kolozsváron, Münchenben, Párizsban tanúit. Résztvett a világháborúban, ameiyet mint huszárszazadpa- rancsnok küzdött végig. Hazatérése után a külügyminisztériumban vállait szolgálatot. 1921 ben követség! attasséva nevezték ki, rövidesen külszolgálatra osztották be. Tóba évet töltött a belgrádi, majd a Dukaresti m. kir. követségeknél, előbb mint követségi attasse, késoob mint kóvet- segi titkár. 1929 Den berendeltek a kü ügyminiszieriumoa. ahol Csaky István gróf akkor külügyi saj ófö lök állandó helyettese volt. 1933-oan átmenetileg a külügyminisztérium sajtóosztályát vezette. Később a minisztérium politikai osztaiyaba osztottak be. Eoben a minősegében tööb iz- oen vett részt a genfi népszövetségi közgyűlések alkalmával a magyar küldöttségek munkájában. 1935. szeptember 8 án a Kormányzó Tolna vármegye főispánjává nevezte ki. Az uj sajtófőnökre fontos faladatok vámok. Agyműtét után meghalt a tatai hitbizomány ura. A svédországi Stocholmban agyműtét után beállott szivgyengeség következtében 43 éves korában meghalt galánthai és fraknói dr. gróf Esterházy Ferenc, a tatai és tóvárosi hitbizomány ura, volt huszárhadnagy, az ismert zeneszerző és műbarát. A hir nagy részvétet keltett mindenfelé. Gróf Esterházy Ferenc a háborúban fejlövest kapott az olasz fronton s azóta szinte állandóan fejfájás kínozta. Betegsége pár hónappal ezelőtt vált súlyossá, amikor orvosa, dr. Benedek László tanár megállapította, hogy a grófnak agytumorja van s az ő tanácsára Stockholmba vittek, a világhírű Olivccrona professzorhoz, aki március elsején hajtotta végre a nehéz műtétet. Az utolsó napokban szivgyöngeség támadta meg a gró-
