Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 2. szám
4 ESZTERGOM és VIDÉKE 1939. január 7. A tanfolyamra való jelentkezésnek 1939. január 15-ig személyesen kell megtörténni a hivatalos órák alatt. A tanfolyam részvételi díja 2 50 P és az ebből befolyó összeg az Idegenforgalmi Alap javára lesz fordítva. Felhívja a hivatal a régi vezetőket, hogy a birtokukban lévő írégi karszalagokat fenti határidőig szolgáltassák be, mert 1939-ben új karszalagok kerülnek forgalomba. Kiadó „bútorozott“ szobák és lakások nyilvántartása. Az Idegenforgalomnak egyik legelső feltétele a vendégellátás rendes, kellemes és panaszmentes lebonyolítása. Esztergomban, ahol egyelőre még szállodahiány van és penziók sincsenek, a nyaralók zöme magánlakásokban keres elhelyezkedést. Az Idegenforgalmi Hivatal reméli már a közeljövőben elérni azon célját, hogy a városban nyaralni szándékozó idegeneknek lehetőleg összessége, a hivatal díjtalan közvetítése révén jusson olyan megfejelő bútorozott szobához vagy lakáshoz a nyaralás időtartamára, amely a hivatal által van nyilvántartva s ellenőrizve s amely ily módon biztosítja is a rendes és panaszmentes vendégellátást s ezáltal idegenforgalmunk javulását. Minden rendes és szolid szobakiadónak érdeke, hogy az Idegenforgalmi Hivatal lakásnyilvantartasába belépjen, mert ha híre megy, hogy ily módon — és csakis ily módon — Esztergomban minden nyaraló kellemesen és panaszmentesen nyerhet elszállásolást, ez a körülmény az itt nyaralni szándékozóknak nagyarányú megnövekedését fogja maga után vonni. Az Idegenforgalmi Hivatal felkér tehát mindenkit, aki nyaralók elszállásolásával illetve ellátásával óhajt foglalkozni, hogy haíadékiaianu! lepjen be a hivatal nyilvántartásába, mert már most is igen sok nyaralni szándékozó érdeklődik magánlakások iránt. Természetesen a hivatal a legnagyobb készséggel és örömmel áll a felszabadult testvéri Párkány polgárainak rendelkezésére is, nemcsak e tekintetben, de általában minden forgalmi vagy utazástechnikai vonatkozásban. milyen menetrendváltozást szeretnénk ? Az Idegenforgalmi Hivatal ezúton is felkéri a város közönségét, de kü Ionosén a közvetlen érdekelteket, hogy a nyári vasúti-, (hajózási- és auió- buszközlekedési) menetrendre vonatkozó kívánságait és óhajait akár írásban, akár szóval sürgősen közöljék a hivatallal, hogy a küszöbön áiló ezirányú tárgyalások alkalmával a Máv igazgatóságánál a többség kívánságainak megfelelően, valamim az általános érdekek szemmekariá- sával interveniálhasson és e kívánságokat a lehetőséghez képest érvényesíthesse. ♦ #t#tf Az OSzTGE Rakóczi-fcnltasza Rákóczi-kultuszunk indokolja teljes együttérzésünket a mostani Kassára bevonulásnál. Magunk előtt lat juk Papváry Elemérne nagyasszonyunkat, amint buzdít egyik költeményével Rákóczi szellemeben hazafias vallásos munkánkban. Valóban „Rákóczi a kassai dómban* c. költeménye magában foglalja azokat az eszméket, melyek a mostani időkben alkalmasak tettreserkentésre. „Rákóczi alszol-e" kezdi Nagyasszonyunk ostorozását azoknak a különben kiválóságoknak, akik szónokolnak és lelkesedni is tudnak talán, de nem cselekszenek. Tettre hiv fel minket, oly tettekre, melyek kihatással lehetnek a teljes integritás keresztülvitelére. Ily hatás alatt zarándokoltunk Kassára Rákóczinknak a kassai dómban nyugvó hamvaihoz. Fogadal műnk megismétlődése csak természetszerű, hogy Rákóczi szivét Gros- boisból hazaszállítani törekszünk. Hisz ő már megnyughatik a hazai földben az ő szivével, mikor teljes megértéssel találkoznak eszméi, magasztos tervei és a megértés az együttérzéssel szüli meg az integritási tetteket. Megállapíthatjuk örömteljes önérzettel egyesületünk részéről, hogy Rákóczi hamvainak Kassáról Budapestre hozatalát elleneztük, azzal a felfogással, hogy Kassa mindig hazánk területét képezte, a megszállás csak ideiglenes, meri sokáig nem tarthat. E felfogáson nyugodott oly- sói Gabányi János tábornok áldott- emiékű társelnökünk Rákóczi ódája. Rákóczi szellemét idézi történettudósunk e költeményében és hasonlóképen Papvári Elemérnéhez Rákóczi áldozatosságára hivatkozással serkenti tettre az együttérzőket. Mindkét költeménye e két kiválóságunknak alkalmas arra, hogy festői megjelenítésben részesüljenek. Fel is kértük már Lengyel Reinfuss Ede festőművészünket qly óda beli jele netek megfestésére, amelyek most befolyással lehetnek a „Mindent Visz- sza“ jelszó keresztülvitelénél. Szinte most is halljuk a Kormányzó Ur F6méltóságától és a kijelölt nagy szónokoktól Rákóczink apostoli szózatát és életének elénk varázslását követendő mintaképül. Buzdítottuk is esztergomi kiválóságainkat kapcsolatban a székesfővárosiakkal a zarándoklatra. Zarándoklatnak nevezzük, mert nemcsak vallásos zarán- doklásokat ismerünk, hanem hazafiasakat is, melyeknek alapja a mélységes hit és ebből forrasozó bizalomteijes szeretet. Nernzetneveíő hatása kétségtelen, nagyjaink sírjának felkeresésénél mikor az áldozatosság oly mérvben nyilvánul meg, mint Rákóczinknál, ki összes vagyonáról és szabadságáról lemondott a hazáértNagy befolyást tudunk be annak Kassa visszavételére, hogy Rákóczink hamvai a kassai dómba kerültek. Az a gondolat, hogy megszállott területen az elnyomott magyar testvérek között legyen s mindig élénkségben tartotta a fogadalmat, hogy elsősorban törekszünk Kassa visszavételére, épigy fogja hatását gyakorolni nagyjaink ku'.tusza Nyitra visszavételénél. Hisz itt ringott bölcsője Prohaszka püspök atyánknak, aki 1^58 bán ott született és aki iránt való rajongó lelkesedés még a teljesen érzéketleneknek tekintett cseheknél is, helyesebben csehszlovákoknál is megnyilvánult akkor, mikor a Prohászka emléktábla felállítását nem elleneztek. Természetszerű, hogy gondolatunk Rákóczinknál Proha&zkára is terelődött a megszállással és a megszállott területek visszavételével kapcsolatban. Bizonyos tekintetben a Prohászka- és Raaóczi-kultusz hasonló aiapo kon nyugszik és egyben hasonló gondolatokat és terveket is vált ki. Elsősorban a tekintetben, hogy mind két nagyságunknak boldoggá avatását óhajtjuk előkészíteni, azoknak az adatoknak beszerzésével, melyek a boldoggá avatáshoz szükségesek. E két kultusz együttes gyakorlása két kiválóságunkkal egyformán foglalkozás és pedig mind a hazafias, mind vallásos téren könnyen eredményezheti a lelkeknek oly felemelkedését, hogy az Istentől a Pro hószka- és RákóczLcsodákat kies- dekelni tudják. Az esztergomi Szent Gallért Otthon Prohászka-emléktáblája kietneii, hogy buzgó lélek ki itt a Szent Gel- lért-utcában Prohászka „derűs leikü- lettel töltekezel“ a boldoggá avatási csodákat a Missziós-feszületnél, vagy a kegyúri templom stációinál éred el. Rákóczi-emléktábiáink a művészi dkoíásainak ily szempontból óhajtják a közvéleményt kialakitani. Irodalmi téren Rákóczi sugalmazó erővel belterjesen foglalkozunk. Most csak érintjük Szatmáry István költő iróynagy Rákóczi alkotását és azoknak az Íróknak költeményeit és irodalmi munkáit, kiket sikerült reábirni, hogy a liráról hazafias térre irányítsák figyelmüket. Kötelességünknek tartottuk Kassa városának figyelmét felhívni Lengyel Reinfnss Ede festőművész gyönyörű alkotására, mely elénk varázsolja Rákóczinknak a fehér ménen Kassára bevonulását. Nem tudunk ellent- élini a gondolatnak, hogy ugyanez a nagy festőművész megörökítené a Kormányzó Ur Főméltóságának hasonló bevonulását Kassára. Hivatottnak tekintjük őt erre annál is inkább, mert a nagyszámú gyönyörű „Kormányzó lelket“ megjelenítő festmények közül a Lengyel Reinfuss félék vezetnek. Természetszerű, hogy kötelességünk lészen a Szent Gellért- kápek festőire is felhívni a társadalom érdeklődését most, amikor a hazafias vallásosság szerves egységben visszatükröztetése oly nagy jelentőségű. Papváry Elemérné ifjú korát Kassán töltötte, mint Sziklay Ede főispán leánya, akit a kassai társadalom már akkor, mint tehetséget ismert fel. Rozsnyói születési helye szintén befolyással lehetett annak felszabadításéra és igy hálateljes szívvel adózunk a rádiónak, mely hovatovább mind beítöljesebben foglalkozik megszállott városainkkal abból a szempontból, hogy egyik vagy másik ivónk ebben vagy abban a városban irta meg ezt vagy azt az irodalmi alkotását. Reméljük, hogy hasonlóképpen fogják buzdítani íróinkat ily elbeszélések megírására, melyek az ily megszállást szenvedő városok sugalmazó erejét kiemelik. Lapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol. Vasúti menetrend Érsekújvár-Budapest között: Érsekújvárról indal P.-Nánáról indal Budapestre érkezik —•— 3-41 611 —•— 5-52 7 50 5-51 644 8 28 7-16 8'27 11 * — lO'oö 12 07 1431 13‘ i 1 14-50 17 16 1606 1717 19-40 18 38 19 29 21-22 20 50 21 49 —.— Budapestről indal P.-Nánáról indul Érsekújvárra érkezik —•— 6 10 7T5 6 17 8-51 953 8 15 1006 11-08 8 50 1115 13-50 12 23 1454 16-07 14T7 16 17 —•— 15-20 1714 18-07 17-15 19 37 21-00 19 10 21-20 22-22 20-27 2241 —•— Párkányáé na —Ipolyság között: Párkányáénírói indal Ipolyságra érkezik 517 7*15 10-05 12-04 15-10 1655 19 35 2138 Ipolyságról indái Párkánynánára érkezik 6-18 8 22 950 11 52 1455 17-01 17-20 19-10 Párkánynána—Léva között: Párkánynánáról Lévára indal érkezik 5 17 7 25 10-05 12’15 15-10 17-15 19 35 21-36 Lóvárói Párkánynánára indul érkezik 6’27 8 22 941 11-52 14 30 1701 17 30 19-10 Autóbuszjáratok Esztergom-P.-Nána között: Esztergomból Párkánynánára indal érkezik 6’20 635 8-00 815 9-40 9 55 11 40 1155 1425 14-40 IÜ'45 17-00 19-05 1920 Párkánynánáról Esztergomba Indal érkezik 6-40 6-55 8-25 8-40 845 9 00 ío-oo 10-15 12-00 12 15 14-45 15-00 17 10 17-25 19-35 19-50 Esztergom— Ipolyszalka között (Az autóbusz Letkésre is megy.) Esztergomból Ipolyszalkára indul érkezik 1230 12 57 18-50 19-26 Ipolyszalkáról Esztergomba índal érkezik 6 45 7-20 13 35 14-10 EsztergomHarcellháza között (Átszállással Komárom felé.) Esztergomból Harcellházára indul érkezik 14-25 16'40 fflarcellházárói Esztergomba indul érkezik 705 8-40 Nagysikerűnek ígérkezik a farsang első bálja Hosszú-hosszú időn keresztül folytatta Esztergom város sportegyesülete élet-halál küzdelmét a létért. Voltak időszakok, midőn azt hittük, hogy ezen küzdelmes harc győzelemmel végződik, de több volt az olyan idő, amidőn azt láttuk, hogy ezen heroikus küzdelem, melyet az egyesület vezetősége folytat, újabb kudarccal végződik. így állottunk az elmúlt hónapokban is, midőn az egyesület vezetőségének határozata értelmében csapatunk visszalépett a bajnoki küzdelmektől. Sokan ezen időben már végleg el- parentálták Esztergom sportegyesükét és csak kevesen voltunk azok, akik hinni mertük, hogy a felszabadult felvidék nemcsak városunk gazdasági életét fogja fellenditeni, de fellenditi annak sportéletét is akkor, ha a felvidéki számottevő egyesületek bekapcsolódnak hazánk sportéletébe. Amit hittünk és évek hosszú során át reméltünk, most bekövetkezni látszik, mert Esztergom sportegyesületét egy újonnan alakult első osztályba sorolták, abba az osztályba, amely osztályba besoroltatott Komárom, Tatatováros és Tatabánya egyesülete is. Ez az, ami arra .készteti a sport egyesület vezetőségét, hogy megpró*
