Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 1. szám
2 ESZTERGOM St VIDÉKÉ 1939 Január 1 sát továbbra is egészen teljesíthesse. * * # 1929 ben az „ Esztergom és Vidéke* 50 esztendős jubileuma alkalmából Szvoboda Román szakavatott tollából hatalmas tanulmány jelent meg, amely bőven és részlete sen foglalkozott lapunk 50 éves történelmével. Ennek a résznek ismertetésére tehát csak néhány jelmezőbb adattal utalunk. Az „Esztergom és Vidéke“ 1879- ben indult meg Mellinger (Medvei) Rezső kereskedő kiadósában. Megalapítója és első szerkesztője dr. Kőrösy László esztergomi reáliskolai tanár, országos hírű iró volt. A lap első példányát egy budapesti nyomda készítette el és összeállítója Sarkadi István újságszerkesztő volt. Első munkatársaink Hűti Árpád, Szölgyémy Ferenc, Hevesi József, Fötdvary István, Pósa Lajos, {Lévay Sándor voltak. 1881-ben a lapkiadó Mellinger-csa'ád elköltözőit Esztergomból, új kiadótulajdonos Berényi Zsigmond lett 1885-ben volt ismét változás a ki- adótuiajdonossagban s azt továbbra Tábor Adolf könyvkereskedő vállalta. A lap legtevékenyebb munkatársa ezidőben Munkácsy Kálmán volt, akinek két országos sikerű noveliás kötete is jelent meg. 1892-ben Kőrösy László, aki az „Esztergom és Vidékét“ 12 éven át szerkesztette, Budapestre költözött, helyet dr. Nógrády Jenő vette át, a lap kiadója továbbra is Tábor Adolf maradt. A lapot később a Laiszky- nyomdaban, majd a Hunnia-nyom- daban állították elő. Nógrády Jenő kénytelen volt még ugyanebben az évben a lap tulajdonjogát eladni: Etter Gyula, Brenner Ferenc, Pro Múlt év decmber 19.-éré hívta ösz- sze a főispán a vármegyei szabály- rendelet értelmében a törvényhatósá gi bizottság évi rendes közgyűlését és a közgyűlés tárgysorozatának elő- készítése és a határozati javaslatok előkészítése céljából ugyanaznap reggel 9 órájára a vármegyei kisgyülés rendkívüli ülését. A Budapesti Közlöny vasárnapi számában jelent meg a Felvidék visz- szacsatolasaval kapcsolatos közigazgatási kérdések rendezése, többek között Komárom és Esztergom vármegyék közigazgatási küönválása, úgyhogy a 19. i rendkívüli kisgyülés és rendes törvényhatósági közgyűlés a k. e. e. vármegyék kisgyü lésének, illetve törvényhatósági bizottságának utolsó ülésé lett. Ennek a regvárt, de mégis váratlan eseménynek hatása alatt zajlott le a két ülés, melyeken dr. Radocsay László főis pán elnökölt, a tárgysorozatot vi éz dr. Zsiga János vármegyei II. főjegy ző és ur. Závody Albin vármegyei főjegyző adiák elő. A kisgyülés 25 pontból álló tárgy- sorozata keretében foglalkozóit a var megyei személyszállító gépkocsi, a törvényhatósági útbiztosok szolgálati viszonyairól és a lótenyésztésről szóló vármegyei szabályrendeletek módosításával. A vármegyei mezőgazdasági bizottság kezdcményezesé- re a varmegyei lótenyésztési szabályrendeletnek azon rendelkezését, meiy szerint a kötelező tenyészirány az egész vármegyében a nonius, akként javasolja módosíttatni, hogy ahol te- livér nonius tenyésztés van, ezen községekben maradjon meg a nonius fajta, a vármegye többi városában községében azonban az erősebb kopp Gyula, Hulényi Győző konzorciumnak. Nógrády 1895-ig szerkesztette lapunkat, tőle Györffy Lajos dr. Áldori Viktor és Munkácsy Kálmán vették at fgymásutáni sorrendben a felelősségteljes pozíciót. 1896 bán lapunk kiadója Brenner Ferenc, szerkesztője pedig 1910 ig dr. Prokopp Gmla, 1910 tői Dénes Aladár dr., 1 y 11 -tői Kentpelen Farkas és Varsányi Ignác. 1912. év végén Kempelen Farkas és Varsányi Ignác laptulajdonos-szerkesztők átadják a lap tulajdonjogát Laiszky Jánosnak, a lap szerkesztését pedig dr. Gróh József ügyvéd vállalja. 1914 ben ismét változás áll be a lap szerkesztésében, dr. Gróh József megválik a lap szerkesztésétől, a felelősséget Laiszky János vállalja, a főmunkatársak pedig dr. Prikkel Marian bencéstanár és dr. Körössy László, a lap alapítója lesznek. 1916. végén hal meg Laiszky János kiadótulajdonos s a tulajdonjog a Laiszky örökösökre száll. 1919-ben lapunk tulajdonosa és felelős szerkesztője Laiszky Kázmér lett, ki ezen minőségben a mai napig vezeti lapunkat, s az új sajtóörvény értelmében a múlt héten le őrkezett engedélyokirat szerint a mi- niszterelnÖKseg ebben megerősitette. A főmunkatársi teendőket Szvoboda Román és Vitái István látták ei hosszú esztendőkön keresztül. Vitái István 1929-ben vált meg lapunktól, helyébe Vécs Ottó követte szerkesztői minőségben egész 1934 ig. Az utolsó években Marczell Árpád dr. és Szvoboda Román fő- munkatarsak es Gábriel István bel ső munkatárs fejtettek ki élénk pub- licisztai tevékenységet lapunknál, mig a szerkesztőséget 1936-tól Sebők József tölti be. csontú angol félvérre térjenek át. Foglalkozott a ki-gyűlés a több gyermekes mezőgazdasági cselédek es munkások anyagi helyzetének javításával is és ré zletes javaslatot terjesztett a közgyűlés elé, amejye a közgyűlési beszámolónkban ismertetünk. A rendes közgyűlést megnyitó dr. Radocsay László főispán kegyeletes szavakkal emlékezett meg Kolozsvári Lózert Kálmán, Füle István törvényható ági bizottsági tagok elhalálozásáról. A közgyűlés tagjai felállással áldoztak a meghaltak emléké- kének. Dr. Radocsay főispán a szent karácsony küszöoén és az idei ünnepi esztendő vegén a legmélyebb tiszte lettel emlékezett meg a hercegpri más Ur O eminenciajának magas személyerői, aki iránt a törvényhatósági bizottság tagjai felekezeti kü önbseg nélkül mélységes ti zteieí lel viseltetnek s akinek a lefolyt ünnepi esztendőben kifejtett úgy egyházi, mint nemzeti szempontból kiválóan nagy értékű, áldásos munkásságát az egész nemzet osztatlan hálája és nagyrabecsülése kíséri. A fő ispánnak egyhangú helyesléssel el fogadott indítványára a közgyűlés a Karácsonyi ünnepek és a közelgő évforduló alkalmából üdvözölte a Hercegprímást, békességet, boldog kegye. emteljes karácsonyi ünnepeket es boldog újévet kívánt. Ez után megemlékezett a főispán a vasárnap megjelent kormányrendeletről, mely a Felvidék visszacsatolásával kapcsolatoan megszüntette Komarom és Esztergom vármegyék közigazgatásának ideiglenes egyesítését és visszaállította a két vármegye integritását és önálló közigazgatását. Énnek folytán ez a közgyű lés a k. e. e. vármegyék utolsó közgyűlése és ezért megható szavakkal búcsúzott a k. e. e. vármegyék törvényhatósági bizottságától. A meg jelentek em'ékébe idézte négy és fél év előtt elmondott főispánt installá ciós beszédéüen leszögezett célkitűzésen és fogadalmát és a közgyű és egyhangú helyeslése és éljenzése közben igazoha be, hogy legjobb tudásával és igyekezetével törekedett a a programot százszázalékig betartani. Ezt később a közgyü!és és a törvényhatósági bizottsági tagok nevében felszólaló Vida Jenő felsőházi tag hangos ováció mellett megerősítette. Bár örvendetes esemény, a Felvidék visszacsatolása okozta a két vármegye elkülönitését, mégis kissé fájó érzés a válás, Régi francia közmondás szerint: e utazni annyi, mint kissé meghalni. Az elválás is annyi, mint kissé meghalás, de mégis kéri a törvényhatósági bizottság minden tagját, hogy az ő emléke ne egészen, hanem csak kissé haljon meg lelkűkben, mint ahogy ő ígéri, hogy az ő emlékében a k. e. e. vármegyék közönségé sohasem fog meghalni. Dr. Frey Vilmos alispán a maga és a varmegye tisztikara nevében vett búcsút a közgyűléstől. Utalt arra, hogy négy és felévi alispán- saga alatt Komarom vármegye ügyeit is azzal a szeretettel és páriatlanság- gal intézte, mint szülővármegyéjét, amelynek rögeit, lakosságit és tisztviselőit megszerette és ezert a megyék integritásának visszaszerzése feledi öröm kelyhébe a Komarom vármegyétől való elválás ürömeseppjei vegyülnek. A közgyűlés nevében Vida Jenő felsőházi tag mondott köszö tetet úgy a főispánnak, mint az alispánnak és a vezetése alatt álló vármegyei tisztikarnak, a k. e. e. vármegyék érdekében kifejtett buzgó és eredményes munkás águkért. A 25 pontból álló tárgysorozat keretében felolvasták a Kormányzó Ő Főmáltósága és vitéz Imredy Béla m. kir. miniszterelnök köszönő ira tát a Felvidék magyarlakta terüle leinek visszacsatolasa alkalmiból előterjesztett üdvözletekre. A közgvűlés állandó érdeklődése és több bizottsági tag hozzászólása melleit ismertette vitéz Zsiga János dr. vármegyei II. főjegyző a több gyermekes mezőgazdasági cselédek és munkások anyagi helyzetének ja vitására irányuló kisgyűlesi javaslatot. Végül kérte a közgyűlés a pénzügyminisztert oly rendelet kibocsátására, hogy fentiek szerint segítésben részesülő minden gyermek részére havonkint egy kg cukor kincstári haszonrészesedéstől mentesen, tehát a forgalmi áron alut utaltassák ki. Dr. Frcy Vilmos alispán, Vida Jenő és Schalkház Ferenc bizottsági tagok hozzászólása után a közgyű lés egyhangú helyesléssel e.fogadta a vármegyei mezőgazdasági bizottság előierjesz é>e «lápján készült kisgyűlési javaslatot, feliratilag kéri a kormányt, hogy e kirdést lehető mielőbb (három hó apón belül) ren dezze és a közgyűlés ezen hat-no zatát megkü’di a társtörvényhatósá goknak is, hogy azok felirati j *guk kai élve, illetékes helyen támogassák a k. e. varmegyénknek e^en nagy- jelentőségű szociális a'dóját. A közgyűlés tárgysorozatában sze repelt több bizottság újraalakítása és az üresedésben lévő szoigabirói állas választás útján való betö.tése, valamint a vármegyei közúti alap 1939. évi költségvetése, a vármegyei közigazgatási és gyámpónztari kész pénzfeleslegek 1939. évi gyümöl- csöztetóse, azonban ezeket a pontokat a fennt említett kormányrendelet értelmében le kellett venni a napirendről. Egyedül az igazoló választmányban megüresedő tagsági helyeket lehetett és kellett betölteni, amelynek során a megejtett titkos választás eredményeként Eggenhof- fer Jenő, dr. Felber Gyula, dr. Gar- zuly József, dr. Gróh József, dr. Mike Lajos, dr. Paár Lajos, F. Péntek Pál és dr. Tomanőczy József bizottsági tagokat választottak meg. Ezután a középfokú mezőgazda- sági tanintézetek kérdésével foglalkozott a közgyűlés és a kisgyülés javaslatára feliratilag kéri az intézetek létszámának gyarapítását, mert az országban jelenleg meg'évő ily intézlek létszáma igen csekély és a mezőgazdasági kisbirtokos társadalmi osztály megfelelő kiképzése szempontjából nem elegendő. A közgyűlés módosította a vármegyei személyszállító gépkocsi használatiról és a törvényhatósági ut- biztosok szoigálati viszonyaikról szóló és a lótenyésztési szabályrendeletet. Dr. Schleifer József vármegyei árvaszéki h. elnök és dr. Pékh Gyula tb. főszolgabíró részére személyi pótlekot állapított meg a közgyűlés, majd Fejér vármegye átiratával kapcsolatban feliratot intézett a m. kir. kormányhoz, hogy a földmivelő lakosok rádió dófizetésének díját az ezidő- szerinti havi 2 pengő 40 fillérről egy pengőre mérsékelje, a három havi felmondási és bekapcsolási határidőt köt hétre szállítsa le és eszközöljön ki az agrár Lkosság részére olcsó, de jó rádiófelvevő készüléket, úgynevezett néprádiot. Ezekkel a szociális jelentőségű határozatokkal ért veget a k. e. e. vármegyék törvényhatósági bizottságának utolsó közgyűlése. A közgyűlési tárgysorozat összeállításakor és a meghívók kibocsajtásakor még nem lenetett tudni, hogy ez lesz az utolsó közgyűlés. Viszont a közgyűlési program igy beszédesen demonstrálja azt a szellemet, amely a k. e. e. vármegyék eletet irányította és ezért a közgyűlés végén a jelenlevők 1-elkes és hangos éijenzessel köszönték meg a főispánnak, alispánnak és a vármegye tisztikarának a vármegye érdekében kifejtett buzgó és eredményes munkáját. Az Esztergomi Régészeti és Történelmi Társulat Szent István-evi diszgyűlése Az Esztergom-Vidéki Régészeti és Történelmi Társulat karácsony másodnapján delu án ötórai kezdettel a Szent István jubileumi év alkalmából diszgyűlést tartott a ben- césgimnazium dísztermében. A gyű- lest a Magyar Hiszekegy után dr. Lépőid Antal preiátus-kanonok nyitotta meg, aki Szent István emlékéről szólva megemlékezett és beszámolt arról az értékes, sokoldalú munkásságról, amelyet a társulat csendesen, feltűnés nélkül végzett ebben az esztendőDen és amely te'- jesitmfnyeiben is méltó a jubileumi szentévhez. Többek között kiemelte azt. az ériékes kutató munkát, amelyet dr. Zákonyi Mihály, a társulat szakosztályi elnöke végzett. Ez olyan eddig ismeretlen adatok birtokába juttatott bennünKe', amelyek alapján most már biztosan meg mijük határozni Szent Is.van király születési helyét. Méltatta továbbá dr. Balogh Albinnak a régészeti szakosztály elnökének és igazgatójának szigeti ásatásait és történelmi kutatásait. Ennek az értékes tudományos munkának eredményeként most már bebizonyítható az, hogy a szigeti romok egy Szent István-korabeli kolostor maradványai. A megkezdett munka to vábbi rendszeres ásatások alapján szolgálhat. Komárom-Esziergom egyesített vármegye utolsó ülése
