Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 1. szám
1939. január 1 ESZTERGOM és VIDÉKÉ Beszámolt dr. Lépőid Antal arról is, hogy az ásatásoknál még tizennégy darab faragott követ találtak, amelyek kétségtelenül Szent István bazilikájából valók. A Szent István emlékévben létrehozott esztergomi munkák egész sorozatáról emlékezett meg a továbbiakban, amelyeknél a társulatnak áldozatos szerepe volt. A képtar gazdagítása, a kincstárba a villany bevezetése, a Balassa szoborhoz való hozzájárulás, a régészeti és történelmi muzeum átszervezése, gyarapítása, Hellebrand tanár Szent István- érme, stb., csak a hamarjában előadottak, amelyekhez a Társulatnak köze van. Varosunk muzeális érté keinek ezévi gyarapitasara 35.000 pengőt költöttünk. Az ásatások látogatásáról szólva megemlítette dr. Lépőid Antal, hogy a 15.000 pengős bevételhez viszonyítva a jubileumi évben 60—80.000 volt a várhegyi ásatások látogatóinak száma. Ezek között igen sokan voltak a külföldiek, akik az ásatások hírét szótviszik a művelt világban. A társulat áldozatos, lelkes munkásságát méltató elnöki megnyitó és beszámoló beszéd után dr. Balogh Albin bencósgimnáziumi igazgató tartott értékes előadást Esztergom Szent István-kori idegenforgalmáról. Bemutatta Esztergomot mint Szent István Magyarországának vallási, kulturális és gazdasági középpontját, amelyen keresztül az akkori művelt Európával érintkezett. Az előadást különösen értékessé tették a nagy részt egyéni kutatások alapján és komoly tudományos készültségen nyugvó megállapításai. Vörösné Kürschner Lili remekül előadott zongoraszámai (Liszt egyik rapszódiája és egy magyar ábránd) után, amelyeket a közönség lelkes tapssal honorált, miközben szép virágkosarat nyújtottak át a művésznőnek, — Sittka Ferenc Pál társ. igazgató tartott igen tanulságos felolvasást Szent István édesanyjáról, Saroltáról, aki Géza fejedelemmel itt lakott fenn a várban, majd a fia házassága után Veszprémbe költözött és ott is halt meg, a kérésére Szent István által oda telepített görög apácák zárdájában. Az érdekes felolvasás tudományos értekezés alakjában is meg fog jelenni. A társulat ezen gyűlésével az év folyamán Esztergomban lezaj'oíí Szí. István-ünnepségek méltó befejezést nyertek. A hercegprímás karácsonyi beszéde az emberi méltóság megbecsüléséről Nagykarácsony ünnepén az esztergomi bazilikában dr. Serédi Jusz- tinián bíboros hercegprímás nagymisét pontifikáit, majd a szószékre lépett és azzal a viiágjelentőségű történelmi ténnyel kapcsolatban, högy az Isten Fia emberre lett, nagy beszédei mondott az emberi méltóság megbecsüléséről. Beszéde elején hangsúlyozta a bíboros főpászLor, hogy noha az ember értelmében és uralkodnivágyg- sában hasonlít Istenhez, mégsem Isten az ember, hanem csak hasonló hozzá. Az Isten tiszta lélek, az ember testből és lélekbői áll, — az Isten végtelenül tökéletes, az ember tökeletess6ge nagyon is véges, — az Isten önmagától vaió, az ember Istentől nyerte letet, — az Isten élete szüntelen munka és tevékenység, az ember életének csak egy része az ! Az ember tehát csak hasonlít Istenhez és ezeit az ember méltósága sem egyenlő az Isten méltóságával. Az Istenhez való hasonlóság és méltóság az ember természetével jár együtt. Azonban az Isten bölcsességénél fogva magasabb méltóságot adott az embernek, amikor ősszüleioket felemelte és saját természetének uráva tette. Amikor pedig bűnbeesve ezt elvesztettek, Isten megfeönyorült az emheűségen és egyszülött Fiat küldte a főidre, ki születésevei, életevei és halálával visz- szaszerezte az ember szamára a boldogulás lehetőségét. így valósaggal isten fiai lehetünk. — Szédületes méltóság ez az ember szamara 1 De Isten határtalan szeretete módot talalt arra, hogy még nagyobb méltósággal tüntesse ki az embert, ez az, hogy mar itt a földön a iegbensőségesebben egyesüljünk Vele. Meg is történik a ieg- tökfcietesebb egyesülés, valahányszor az Élet Kenyeret esszük. A legfölségesebb méltóság, amelyre az Isten íelmagasztaita az embert, mégis akkor következett be, amikor az ige testté lön és mibennünk la- kozek. Krisztus Isíenemberségéről szólott ezután a bíboros föpasztor. Krisztusnak, mint embernek cselekedetei is isteni cselekedetek, ezért voltak elegsegesek arra, hogy velük megváltsa az emberiséget. — Mi következik abból — folytatta beszédét a hercegprímás — hogy az Isten így fölemelte az embert és ilyen szédületes méltóságra emelte ? — Az következik, hogyha az Isten megadta és megtartotta szamunkra ezt a méltóságot, akkor ne künk híven meg keli becsülnünk az emberi méltóságot. Rámutatott ezután a bíboros főpásztor arra, hogy noha az Isten szüntelen fenntartja az ember szamára a kegyelmet és a mél'óságot, űz emberek nemcsak hogy nem becsülik, hanem sokszor egyenesen megvetik a méltóságot önmagukoan es másokban. — Talán soha annyi esetben nem vétettek véget az emberi életnek, mint manapság — soha annyi gyilkosság nem történt a földön, mint manapság — soha annyi életei nem lettek lehetetlenné és soha annyi öngyilkosság nem volt, mint napjainkban. Isten a természet fölé emelte az emb rt és az örökkévalóság céljaira irányította, továbbá mindent megtesz ezeknek az örök céloknak elérésére, — az ember pedig nem be- c üli meg érteimet és szaoad akaratai, sőt szóval, írásban és cselekedettel akarja az emberi értelmet félrevezetni. Nem az igazságot, hanem a hazugságot akarjak elhitetni az emberrel. Ma szinte visszatartják az embert attól, hogy földi életéoen az örök célok eiérőset munkaija. Nem történik ma más, mint akadályozása annak, hogy az ember a földön leiki eleiének is eleget tehessen, pedig a lélek mindenek fölött való. Sokan önmagukat és másokat csalják és nem akarjak elismerni, hogy a földi dolgokhoz valamennyiünknek joga van, mert Isten az ember uralma alá hajtotta a földet. A termeszetfölötii elet kiépítéséről szólott ezután a bíboros föpasztor és hangsúlyozta, hogy akik ebben a tekintetben akadályokat gördítenek az ember elé, azok felelősek Isten előtt, mert azt a méltóságot tapossák meg, amelyet Isten adott. Amikor Isten annyira feimagasz* talta az embert, hogy Krisztusban egyesítette az isteni es emberi tér- mészetet, akkor ahelyett, hogy hálát adnanak ezért, ezt a méltóságot nem akarjak elismerni. Nem csoda, hogy ha Krisztusban 8á Körzetképviselet: ifj. Juracsek Ferenc Esztergom, Rákóczi-tér. Telefon: 182. nem becsüljük meg a legmagaszto- sabb emberi természetet és méltóságot, akkor másorban és önmagunkban sem becsüljük mag. Amikor ezen a karácsonyon ősz- szesereglettünk —■ fejezte be beszé dét a hercegprimás — hogy annak a világraszóló történelmi ténynek jelentőségét ünnepeljük, hogy az Isten emberré lett és amikor ezzel kapcsolatban észrevettük azt, hogy micsoda méltóságot adott ezzel az Úr az embernek, akkor fogadjak meg, hogy ezt a méltóságot megoe- csü'jük önmagunkban és másokban is 1 Esztergám képviselőtestülete díszközgyűlésen hódolt Szent István király emlékének Esztergom szab. kir. város képviselőtestülete december hó 23 án, pénteken délelőtt 11 órakor díszközgyűlést tartott Szent István király halálának 900. évfordulója alkalmából és igy fejezte ki hódolatát az országalapitó első magyar király, Esztergom nagy szülötte iránt. A díszközgyűlésen megjelent dr. Serédi Jusztmián bíboros hercegprímás, Kunder Antai kereskedelem és iparügyi miniszter, dr. Meszlényi Zoltán püspök, a székesfőkáptaian töob tagja, a honvédtisztikar képviselete, továbbá rész vettek a gyű é sen dr. Frey Vilmos alispánnal élén a helyi hatóságok, hivatalok, tantestületek vezetői, és a képviselőtestületi tagok nagy számmal. Ott lábuk a felszabadult Párkány küldöttségét is. Glatz Gyula polgármester szép beszéddel nyitotta meg a diszköz gyűlést ős hódolattal emlékezett meg Szent István király dicső országosáról. Utalt arra, hogy Esztergom város maradandó alkotásokkal örökítette meg a jubileumi esztendőben a nagy király emlőkét. Evvel kapcsolatosan háláját és köszönetét fejezte ki dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprimás, a kormány, a hatóságok és közületek iránt, majd felkérte dr. Lépőid Antal prelátus kanonokot emlekbeszádének meg tartására. Felemelő, gyönyörű ünnepi beszédben áldozott dr. Lépőid Antal a képviselőtestület részéről Szent István király emlékének. A hallgatóság elé festette a válságos történelmi kort, amelybe Szent István beleszületett, Ebben a korban szintén ott magasodott a lét vagy pusztulás, a beolvadás és önállóság őrök magyar problémája. Az első magyar király az Önálló, független magyar nópisóg és államiság mellett döntött, ezt megvédte a világ akkori legnagyobb hatalmával a némettel szemben és ölesen kijelölte a magyarság útját évezredekre. A magyar királyságnak nagy történelmi hivatása van Európában. A magyar szentkoronáról szólva hangsúlyozta, hogy Magyarország a szent korona árvaságában is királyság. Szent István király lelke itt maradt Esztergomban és úgy érezzük, mintha a nagy király szelleme még mindig innen őrködne országa fölött és viselné nemzet minden gondját. — Sok embert láttam könnyezni azon a heiyen, ahol megmutattam a várhegyi faiakat, amelyek fölött a szent király szelleme lebeg és a romokat, amelyeket egykor az első magyar király láöanyoma érinthetett, — mondotta beszéde befejező részében dr. Lépőid Antal. A mindenkit lelke mélyéig megilletett beszéd alatt lehullott a lepel arról a szép, hatalmas képről, amelyet a város közönsége Szent Istvánról festetett a diszterem számára. A polgármester javaslatára az em- lékbeszédet a díszközgyűlés jegyzőkönyvébe iktatják a nagy király emlékét megörökítő közgyűlési határozattal együtt, amelyet dr. Brenner Antal főjegyző olvasott fel és amely egy Szent István ösztöndíj alapítását is kimondja. A himnusz éneklésével véget ért a díszközgyűlés.
