Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 1. szám

HATVANADIK ÉVFOLYAM 1. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Símor-u. 20 Megjelenik hetenklnt kétszer K&mám politikát és társadalmi lap VASÁRNAP, 1939. JANUÁR 1. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Hatvani esztendőnk gjT Az idő feltartóztathatatlanul robogó szekere biztosan ropja az Örök Idő évmilliárdjait. Hogy honnét indult el ez a vágtatas és merre, meddig tart, azt a* véges emberi elme fel nem ér­heti. A nagy tovarohanásban hat­van esztendő csak egy pillanat, amely tovatűnik, mielőtt meg­jelenne. De az embert, aki benne él a robogó rohanásban, meg­csapja az idő, a történelem sze­le; világtörténelmi eseménye­ket temet el és ott áll újak születésén. Amikor megpihen a világ- történelem mesgyéjén, vissza és előre nézve, rajön arra, hogy ő a teremtés koronája, az év­ezredes drámának főszereplője; s az évmilliárdokhoz hozzá- arányítva a maga 50—60 esz­tendeiét, akkor leboiul Isten nagysága előtt az ember, aki mégis nélkülözhetetlen a min- denségben, mint órában a haj­szálrúgó. Az idő kérlelhetetlenül ro­bog, meg nem áll egy pilla­natra sem, de az ember visz- szatekint s új lendülettel indul el új küzdelmekre. A hatvan esztendő egy pil­lanat alatt rohant el felettünk, de vastag történelemmé bővül, ha eseményeit összefogjuk, bő­vizű folyókká áradt a könny­patak, amit emberek elsirtak, végtelen allelujává az öröm, amit megértek. A hatvan esztendő vaskos történelme pedig szürke hét­köznapokból tevődik össze, na­pokra, amelyek közül mind­egyikre a nagy történésznek csak egy-egy kis mozaikja esik. A mozaikoknak egységbe fog­laló cementező anyagát csak a lángész és a késői utókor is­merheti fel, de a kis mozaik™ daraboknak kellő értékelése, a nagy keretbe való befoglalása a mindennap emberének a fel­adata. Ezeknek az örökké múló és megújuló kaleidoszkopszerűen változó mozaikoknak volt 60 esztendőn keresztül hűséges krónikása lapunk. Ott állottunk ennek a kis városnak hatvan esztendejében s féltő, aggódó tekintettel fi­gyeltük életének minden meg­nyilvánulását, letöröltük köny- nyeit, beráncoltuk elbizakodott mosolyát, kritizáltunk, megdi­csértünk, hol győztünk, hol el­buktunk, de városunk iránti szeretetünkről egy pillanatra sem feledkeztünk meg. Vezéreszmeink, amelyet az alapítóktól kezdve hatvan éven keresztül minden szerkesztőnk, munkatársunk hűségesen köve­tett, ma is töretlenül, kristály- tisztán csillannak meg lapunk hasábjairól. Az igazi hazaszeretet volt első s legnagyobb alapgondo­latunk, a megalkuvást nem is­merő, töretlen, mindig hűséges hazaszeretet, amely nem esett bele sémmiféle divatos áram­latnak, nemzetközi hóbortnak, álszenteskedő humanizmusnak a hálójába s amely ma is tisz­tán, szeplőtelen ennteucnseg- ben áll ott lapunk hasábjain. Hivei voltunk mindig a ha­ladásnak, de nem a felhőkben járó fantáziálásnak, hanem az emberiség természetszerű fejlő­désének, amelybe szervesen kap­csolódik be a speciális magyar evolúció. Nem akartuk elszakítani so­hasem azokat a vasnál is erő­sebb láncokat, amelyek ben­nünket hozzákapcsolnak az 1000 éves múlt hagyományaihoz, de a túlzó tradicionalizmus íél- szegségeit lenyesegetve szerves kapcsolatba igyekeztünk hozni mindig a jövőt a múlttal. A hazafiasság szent eszméje mellé odaállítottuk mindig ve­zérlő csillagnak a keresztény gondolatot, de nem azt, ame­lyet sokan csak vasárnapi jel­meznek tartanak, amelyet le lehet tenni, ha kicsit kényel­metlen: hanem az igazi, krisz­tusi, evangéliumi szellemét, amely átjárja egészen az em­bert s belső lényege lesz, akár­csak a lélek. Ennek az eszmének elvá­laszthatatlan része a szociális gondolat, amely minden em­bernek biztosítani akarja az emberhez való eletet. De ez a szociális gondolat nem doktrí­nákba foglalt, mindenkire rá­tukmálni akart merev illúzió, hanem az elet minden eshető­ségéhez simuló rugalmasság, mert az élet esetlegességekből áll. „Az életből kiszűrt böl­csesség és szociálpolitika épen- séggel nem azonos az élettel.“ A hármas pilléren épült fel hatvan esztendőn keresztül a mi újságírói etikánk s abból fakadt minden célkitűzésünk: közéleti tisztaság, a közvéle­ménynek helyes, indulatmentes irányítása, ortállás a családi és egyéni becsület mellett; az igazi nagyok megbecsülése, ál­emberek leleplezese ; a bulvár­szellem távoltartása. Ezekből a célkitűzésekből nem engedtünk egy tapodtat sem, még a népszerűség árán sem, pedig a közönségnél na­gyobb sikere van annak a pró­fétának, aki természetes hajla­mainak megfelelő tanácsokat és útmutatásokat ad. Lapunk ott állt Esztergom hatvanéves fejlődésében. Böl­csője még ott ringott a köve­zet, a primáspalota, a dunahid, a vízvezeték, a villany nélküli Esztergomban, zsendítő kora altató muzsikáját a fejlődő Esz­tergom vajúdása adta, a hat­vanéves „Esztergom és Vidéke“ pedig már a modern Esztergom­nak szemtanúja. A hatvan év utolsó negyedé­ben Esztergom, amely Szent István király, Arpádhazi kirá­lyaink és országunk 1000 eves nagyságát jóformán az ország szivében hirdette, egy ránk erő­szakolt békekötés után kikerült a határszélre, elvesztette élet- feltételeit és lassú, de biztos halálra Ítéltetett. A húsz évi keserves meg­próbáltatás után végre ez ev meghozta a magyarlakta Fel­vidék visszacsatolását s ezzel együtt Esztergom feltámadását. Ma, midőn lezárjuk az 1938. évet, fátyolt borítunk a múlt minden szenvedésere és küz­delmére és letépünk a naptá­ron egy lapot, mely után elő­tűnik a rejtelmes szám: 1939. LX. évfolyam. Mit fog hozni az újesztendő, hogyan formálódik át a világ képe, amig újabb jubileumhoz érkezünk el, ki tudná meg­mondani ? Sorsunkat, életünket odahe­lyezzük az isteni Gondviselés kezeibe, legyen áldasa mun­kánkon, célkitűzéseinken, hogy lapúnk hatvanesztendős hivata­HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Eltiltották a papirtalpú cipők ké* sziiését. — 3000 vágón lengyel fát hoz be a kereskedelem. — Telje» üzembe kezd a füle«i zománcgyár. — A főváros lakosságának vagyo­na 3 milliárd, évi jövedelme 500 mil­lió pengő. — A nagyszalánci ha­társértést a csehe* provokálták. — Január 1-től életbeióp a polgári igazságszolgáltatás a Felvidéken. — Négy fiókot állít fel a Nemzeti Bank a Felvidéken. — Beterfesztették az ói zsidótörvényt. — Betiltották az Uj Kor (Harc) című hetilapot. — Kiss Ferenc lesz a Szinészkamar a elnöke. — Hódmezővásárhelyről százezer pulyKá; szállították el az idén. — Százötven kispesti üzem ellen kihágasi eljárás indult meg a munkabérek be nem tartása miatt. — A magyar kisipat 800.000 pen­gőért vitt ki árút külföldre. — Es­terházy Pál herceg újabb 50.000 pengőt adott orvosi tudományos mun­kák támogatására. — Üzembe akar­ják helyezni a debreceni halottóge- tőt. — Kassa 300 000 pengő köl­csönt kapott a Kereskedelmi Bank­ói. —* Magyar tanszéket állítanak fel a londoni egyetemen. KÜLFÖLD Magyar sajtgvárat alapítanak Ang­liában. — Németországban be kell szolgáltatni a temetőkből a sír­boltok vaskerítéseit. — Leszállít - jdk a német zsidók nyugiját. — Eden lesz az angol hadügyminisz­ter. — 600 földrengés volt novem­berben Japánban. — A románok razziákkal zaklatják az erdélyi ma­gyarokat. — A francia miniszter- elnök 7 főnyi többségét kapott. — Januárban B lgrádba megy Ciáno gróf olasz külügyminiszter. — Ang­lia 30 millió fontot költ légvédelmi óvóhelyekre. — Az olaszok fel­mondták a négy óv előtt kötött fran­cia egyezményt. — Franco tábor­nok öt kilométer mélységben törte be a spanyol vörösök frontját. — Kilencezer elsővonalbeli harcigépet épit Amerika. — Nagy veszteség­gel zárják mérlegeiket a híres párisi áruházak. — Nem lesz cseh hiva­talnok ezentúl Szlovákiában- — Bor­zalmas vasúti szerencétlenség volt Ro uaniában 80 halott és o20 sebe­sülttel. — Megszűnt Ausztria 164 hitbizománya. — Növekszik az an­gol munkanélküliség. — Veszedel­mesen kié ez te a francia—olasz vi­szonyt a francia mi liszterelnök tu­niszi útja. — Felrobbantottak egy utcát Algírban. — Franciaország nem enged át semmit gyarmataiból. — Megmérgezték a sziámi minisz- terelnös csaladjai. — A kínai Ja­pán háborúnak eddig 47.13J japán és 823.300 kínai halottja van. — Csehszlovákia ki akar lépni a Nép- szöve sógbói. — A németek öt óv alatt 3000 kilométer autómat építet­tek. — Vasplakettek Készülnek az 50 éves Huierrői. — Vandervelde, a beiga szociáldemokraták vezére meghalt. —

Next

/
Thumbnails
Contents