Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 90. szám
ÖTVENKILENCEDIK ÉVF 90. SZ. CSÜTÖRTÖK, 1938. NOVEMBER 24 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Seresatéa? politikai és társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Szlovákok békejobbja Uj hang ütötte meg fülünket a pozsonyi és besztercebányai szlovák rádióból, ahonnan eddig csak a propagandaközpont álhireit, hamis beállításait és szitkozódásait hallottuk. Mach Sándor szlovák propagandafőnök beszélt szlovák, majd magyar nyelven. Beszéde új szellemet áraszt az eddigi gyűlölködések helyett. Békejobbot nyújt a magyaroknak, kikkel húsz éven át együtt harcolt a csehek elnyomó politikája ellen. A beszéd határozott irányváltozást jelent az ottani kisebbségek helyzetében. Megértést mutat, emberséges bánásmódot, politikai, kulturális és gazdasági téren való egyenlő érvényesülést hirdet a Szlovákiában maradt magyarság számára. Mach Sándor régi harcosa a szlovák autonomista törekvéseknek. Jogot, emberibb életlehetőségeket követelt kisebbségi sorsban vergődő népének. S most, amikor nemzeti ideáljai megvalósulóban vannak, amikor beteljesedett az a szép álma, melyért húsz éven át küzdött s amelyért börtönök martiromságát is el kellett viselnie, következetes marad, eddigi álláspontját most sem adja fel. 0 tudja, hogy az elnyomott kisebbség nem szolgálhatja híven az állam érdekeit. A lelkekre nehezedő nagy nyomás alól felszabadult nemzetiség az államnak igen értékes elemévé válik, ha az uralkodó nemzetiség a nemzet egyenlő jogokat biztosít számára, ha lehetővé teszi, hogy minden tekintetben szabadon gyakorolja jogait. Ennek az országépítő munkában felbecsülhetetlen értéket jelentő jogegyenlőségnek a biztosítását jelentette be rádióelőadásában a szlovák propagan- daíőnök. Az egykori kisebbségi politikus mentalitására vall az a kijelentése, hogy a magyarság a szabad szervezkedés mellett énekelheti nemzeti imádságát és használhatja a magyar nemzeti színeket. Ez az érzelmi momentumokon alapuló elgondolása a kisebbségi sorsközösségben lévők részére rendkívüli horderejű. Mach tudja jól, hogy a lelkek felszabadítása nélkül nem kelthet bizalmat az uralkodó rendszer iránt s enélkül botorság volna elvárni tőlük, hogy hű polgárai legyenek a hazának. Hogy a szlovákiai magyar kisebbség helyzetében ez a jelentős változás várható, az a magyar politika sikeréül tudható be. A szlovák nép vezetőit a kormányzó úr Őfőmél- tóságának kassai szlováknyelvű szózata és a kassai magyar rádió megnyitásakor felcsendült „Hej Slováci“ akkordjai döbbentették rá, hogy a szomszéd Magyarország lovagiasan ápolja és fejleszti az ezeréves magyarszlovák barátságot, a féktelen gyűlölet propagandájával néha elhalványult, de soha ki nem halt testvéri érzés tudatát. Erre célzott a propagandafőnök azokkal a szavaival, amelyekkel kijelentette, hogy sokszor önhibáján kívül esett a testvéri Szombaton délben világgárepült a hir, hogy dr. Ernszt Sándor, városunk országgyűlési képviselője, ny. miniszter, preláius-kanonok stb. hirtelen meghalt. Halála teljesen váratlanul ért mindenkit, hiszen az ősz prelátus még a legutóbbi napokban is teljes aktivitással vett részt a mostanában különösen tevékeny politikai életben. Ernszt Sándor egész egyéniségén megérződöít az igazi keresztény politikus jellemerőssége. Ifjúsága politikai nevelőköre a katolikus néppárt volt. Sokszor láthatott hasonlóságot a néppárt ideje és a mai idők között, amely, ha később bele is kényszerült az akkori politikát uraló közjogi vitákba, soha fel nem adta egészen eredetének és rendeltetésének célkitűzéseit a szociális és nemzetiségi kérdés tisztultabb európai és haladó kezelésében. Igaz, a liberalizmus egyoldalú szellemi uralma és állami omnipotenciája akkor, ma pedig a diktatúra, a totalizmus fenyegető veszélye között van hasonlóság. Rég hirdette azt a katolikus politikát, amely egykori katolikus nemzetiségeink, testvérnépeink felé a régi tradicionális erők újjáébresztésát és a Dunavölgye magyar vezetésű integrálódását mondotta. Valósítása igaz, sorsunk oroszlánrészben nép- fajkozi sors lévén, nem kizárólag tőlünk függött, de bizonyos, hogyha Ernszt Sándor igazságát kellő időben megértették volna, akkor talán Hünka András nem mint a szlovák autonómiai törekvések magyarellenes érzületű vezére halt volna meg és talán a legutóbbi zsolnai határoszlovák nép abba a tévedésbe, amely a magyar testvéreitől minduntalan el akarta választani. Örömmel fogadjuk a felénk nyújtott békejobbot, mert ez a nemes gesztus eddigi feltevéseink igazolását jelenti: a szlovák nép nem tagadta meg a lelki közösséget, a közös dicső múltat s továbbra is tudatában van a becsületes, őszinte magyar barátság rendkívüli értékének. Mi, akik eddig is baráti érzelmekkel viseltettünk a szlovák nép iránt s a Csonkaor- szag szlovák kisebbségeinek eddig is teljes jogegyenlőséget biztosítottunk, mi is kívánjuk, hogy a határ, mint ahogy azt a propagandafőnök mondotta, csupán kötött forma legyen, amelyen az élet, a megértés szelleme áramlik. zat sem ilyen formában jött volna létre. Mindig őszinte hive volt az igazi szociális reformoknak. Természetesen nem azoknak, ahol a reformok igazságát és hangoziatóiknak egyéniségét sokszor áthidalhatatlan ür választja el. Vagy amikor egyesek zsebretett kézzel osztják a mások tulajdonát. Dt; vallotta : szükség van arra, hogy a nagybirtokok diminuál- íassanak s a magyar főid hozzáértő földmivesek, független magyar keresztény ckisexiszteneiék tulajdonába kerüljön. Azok tulajdonába, akik megművelik és akik nemcsak kenyeret, gazdasági ellátottságot akarnak, hanem önálló tulajdont és vele emberméltósagot, emberi függetlenséget. Igaz reformpolitikáját ezért Ernszt Sándor sohasem féltette a keresztény magyar nép akaratának szabad megnyilatkozásától. Az idősebbnek a fiatalságot min- dig őszintén megbecsülő és éppen ezzel a megbecsüléssel nevelő és fegyelmező magatartása volt Ernszt Sándor egyik legvonzóbb tulajdonsága. Ezt persze csak azok vették észre, akik az igazi szociális reformok lobogóját bátran és meg nem alkuvóan és hűséggel, a szociális kereszténység frontján bontották ki, ahelyett, hogy zsoldba szegődve, az éppen aktuális hatalom vagy divatos politikai áramlat táborához áí- somfordáiíak volna. A keresztény politikának mézes szavakat nélkülöző, sokszor ridegnek és érdesnek látszó, ősz prelá- tusa tudott hallgatni, sokszor talán helytelenül értelmezett taktikából sok mindent tűrni, de sohasem tudott! belső meggyőződése ellenére meg, szólalni. Viszont mindig elismerte- hogy azoknak, akik igazán katolikus alapon küzdenek az igazi szociális reformokért, amelyek konkrét feladatokat és nem frázisos handaban- dázást jelentenek, akik féltőn őrködnek a lelkiismereti és szellemi szabadság nagy értéke felett, amelynek a történeti egyházak utolsó menedékkövei, mindig megvan az erkölcsi joguk, hogy tisztelettel bár, de nyíltan és őszintén, ennek a kereszténypolitikának szükséges megújhodásáról beszéljenek. Hajlott borban, fiatalokat megszégyenítő szorgalommal és eréllyel őrködött a keresztény politika nagy hagyatéka fölött Ernszt Sándor, akinek igazi jelentősége az utóbbi időben már talán nem is politikájában, hanem etikájában volt, azok közé tartozott, akik szürke napokban élni és dolgozni tudtak meggyőződésükért, de meg tudtak volna érte halni is, ha kell. Azok * közé, akik sok emberi gyengeséget és hiányt, hibát, tévedést meg tudnak érteni és meg tudnak bocsátani, de akik ezt a megértési, öngyengeségeik számára legritkább esetben veszik igénybe. A halál angyala amilyen hirtelen jött érte, Ernszt Sándor nyugodtan fogadhatta, mert útját, melyet pályafutása elején választott, mindig egyenesen, csüggedés nélkül járta. Tisztán, töretlenül, sohasem ingadozva, néha már kissé fáradtan, a sir nyugalmát áhitva, futotta be ezt az utat, mely olyan volt, mint az ég felé szállt imáé. * * * Ernszt Sándor haláláról a nagyváradi egyházmegye budapesti káptalanja, amelynek tagja volt, az országos kereszténypárt, a Katolikus Népszövetség, valamint a rokonok közös gyászjelentést adtak ki. Ernszt Sándor körülbelül tiz nap előtt lett ismét beteg, amikor háziorvosa megállapította, hogy az idős politikusnak tromboflebitise van. A papnevelde egyetemutcai épületében lévő lakásán feküdt tiz nap óta a kereszténypárt vezere. A betegágy mellett egymást követték a fontos politikai tanácskozások. Képviselők, felsőházi tagok látogatták meg Ernszt Sándort és a kereszténypártnak a jelenlegi politikai helyzetben követendő magatartásáról tanácskoztak vele. Szombat délelőtt Makray Lajos és Homonnay Tivadar képviselőket kérette magához Ernszt Sándor. Előzőleg régi bizalmás hive Ötvös La" jós volt képviselő, a Katolikus Nép- szövetség vezérigazgatója volt Ernszt- nél. Beszélgetés közben egyszer csak azt súgta oda Ötvös Lajosnak : —- Meghalok. — Én is — válaszolta mosolyogva a vezérigazgató. Ötvös Lajos eltávozott, hogy az aláirt leveleket átvigye a Katolikus Népszövetség helyiségeibe és Ernszt Sándor betegágyánál megkezdődött a politikusok tanácskozása. Tizenkét óra lehetett, amikor Ernszt Sándor hirtelen hátrahanyatlott a párnán :
