Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 90. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE 1938. november 24 — Nagyon rosszul érzem magam ... nem tudom... mi van velem ... Néhány perc múlva már a betegágyánál volt háziorvosa, dr. Párdá- nyi Emil. Megvizsgálta Erszt Sándor szivét és közölte a képviselőkkel, hogy Ernszt Sándornak már csak percei vannak hátra. A trombózis a szivét támadts meg. Percek alatt ott állt a haldokló prelátus mellett Marczell Mihály dr. a papnevelde rektora és az intézet elöljárói. Mindenki letérdelt a szobában és Marczell Mihály feladta Érnszt Sándornak a halotti szentségeket. Párdányi öt injekciót adott a nagybetegnek, a szív verése azonban 'mindig csendesebb lett s fél egy órakor a fáradt szív megszűnt dobogni. F. hó 21-én, hétfőn délután volt a temetése óriási részvét mellett a budapesti kerepesitemetőben. Ravatala körül garmadával állottak a koszorúk. Zászlók alatt vonultak fel a különböző katolikus egyesületek tagjai és különböző csoportokban érkeztek a szerzetesek és az apácák. A ravatalozó helyiségben sorra gyülekeztek a notabilitások : Serédi Jusztinián dr. bíboros hercegprímás, József főherceg, lmrédy Béla miniszterelnök, Teleki Pál gróf és Jas- nády-Nagy András miniszterek, Kor- nis Gyula képviselőházi elnök, akik a koporsó mellett állottak fel szemközt az Egyesült Keresztény Part és a Keresztény községi Pórt vezetőivel. Sok püspök, egyházi és politikai előkelőség és hatalmas tömeg vett részt a temetési szertartáson, amelyet Tóth Tihamér püspök végzett. Ezután a Keresztény Párt nevében Zichy János gróf, a Keresztény Községi Párt nevében Csilléry András, Esztergom város nevében Brenner Antal dr. mondott búcsúbeszédet, majd a főváros által adományozott diszsirhelyen örök nyugovóra helyezték Ernszt Sándort. * * * Ernszt Sándor 1870-ben született Galgócon és 1892-ben szentelték pappá Esztergomban. A budapesti egyetemen kánonjogi doktori diplomát szerzett, majd mint segédlelkész Pozsonyban kezdte meg működését. Megalapította a Pressbur- ger Tageblatt-ot. Külföldi tanulmányútjai után 1897- ben felelős szerkesztője lett az Országos Néplapnak és ugyanekkor mint titkár belépett a néppárt központi irodájába. Sokat foglalkozott politikával is és 1901-ben jutott el- sőizben mandátumhoz a néppárt programmjával a privigyei választó- kerületben. A kommunizmus alatt Bécsbe menekült és onnan hazatérve folytatta politikai tevékenységét és megalapította a keresztény szociális gazdasági pártot. 1920-ban Ipolyságon választották meg képviselőnek az első nemzet- gyűlésbe. 1922-ben kincstári főtanácsos lett, a pápa pedig nagyváradi kanonokká, majd pápai prelá- tussá nevezte ki. Tagja volt a második nemzetgyűlésnek is és 1926- ban ismét ‘Ismét Ipolyság küldte be a parlamentbe. Állandó előadója volt a népjóléti tárcának és Vass József halála után 1930-ban a kormányzó népjóléti miniszterré nevezte ki. Gróf Károlyi Gyula kormányában a kultuszminiszteri tárcát is vezette. 1931-ben öt választókerületben jutott mandátumhoz és a győri mandátumot tartotta meg. Az 1935 ös választáson a pestkörnyéki listán első helyen jutott mandátumhoz, de arról lemondott Tobler János javára. Győrben kisebbségben maradt Drobny Lajossal szemben. 1926-ban az elhunyt Túri Béla utódjaként Esztergomban választották meg egyhangúlag képviselővé és ezt a mandátumát haláláig megtartotta. 1937-ben pedig közéleti munkásságáért a kormányzó a titkos tanácsosi méltósággal tüntette ki Ernszt Sándort. Városunk ügyeit szivén viselte és mindig törekedett arra, hogy Esztergom problémáit az országos tényezők elé tárja és orvoslást keressen arra. Halálát egész városunk őszinte részvéttel gyászolja. á felszabadult magyarság Szent Islván-knltaszát vette programjába a Varm. Népművelési Bizottság Komárom és Esztergom Vármegye Népművelési Bizottsága f. hó 21-én, hétfőn délelőtt tartotta rendes évi gyűlését a vármegyeháza kistermében az érdekelt körök élénk érdeklődése mellett. A főispán és alispán távollétében dr. Záiody Albin vár megyei főjegyző elnökölt a gyűlésen, amelynek résztvevői között ott láttuk Jeszenszky Kálmán prelátus- kanonokot, dr. Balogh Albin bences- gimnáziumi igazgatót, Nádler István pápai kamarás, tanitónőképző intézeti igazgatót, vitéz Szabó István tanügyi tanácsos, kir. tanfelügyelőt, Borz Lajos tanügyi titkárt, dr. vitéz Zsiga János varmegyei II. főjegyzőt, dr. Vizkelety Sándor városi tanácsnokot, dr. Stockinger János vármegyei tiszti főorvost, Német István ácsi plébánost, Párkányból Bitter Béla, Dorogról Rákosi Károly igazgató-tanítókat, az esztergomi tanítóság több tagját és több bizottsági tagot. Az elnök megnyitó szavai után Wiesenbacher József vármegyei népművelési titkár számolt be alapos ismertetésben az elmúlt év népművelési munkájáról és az elért eredményekről. A kettős vármagye minden egyes községére vonatkozóan feltárt népművelési adatok intenzív munkáról és szép eredményekről beszélnek. 11.072 egység jelzi szám szerint azt a munkamennyiséget és kulturteljesitményt, amelyet nagyrészt a tanítók, tanárok, papok, or vosok, jegyzők és más előadók különféle hazafias, vallásos, alkotmány- jogi, földrajzi, egészségügyi előadásait és a sok szinelőadást, szavalóestet, főző és kézimunkatanfolyamot, írás-olvasástanfoly amot fejezi ki a a beszámolóban statisztikailag egybefoglalva. 421 többletegységgel szá- számolhatunk a múlt évi eredménynyel szemben. Erélyesen hangsúlyozta ezzel kapcsolatban a népművelési titkár, hogy ez a szám nem fikció és nemcsak papíron meglévő szám, hanem hűségesen jeLik a való életet és munkát. Jellemző többek között — és ezt örvendetesen vehetjük tudomásul —, hogy 461 sikeres magyar nótaestet tartottak a kettős vármegye községeiben. Feltűnően szép és hasznos eredményeket értek el a háztartási és főzőtanfolyamok, amelyek szintén szép látogatottságnak örvendenek. Külön kiemelte a beszámoló a tár- kányi cigányiskola kiváló és eredményes működését. A cigányiskola igen jó hatással van az egész cigánytelepre, a gyerekek szívesen járnak az iskolába, amelynek működése óta a lopások csaknem teljesen megszűntek a községben és környékén. Az iskolát támogató hatósági személyeknek és az iskolát lelkes hozzáértéssel vezető Jász Dénes tanítónak köszönettel és elismeréssel adózott a bizottság. Dr. Balogh Albin bencésgimnáziumi igazgató hozzáfűzte a beszámolóhoz annak a nagy és lelkes népművelési munkának elismerését, amely a Szent István év alkalmából mutatkozott meg részint az esztergomi tanügyi kiállításon, részint az első Szent Király emlékének áldozó előadások, színdarabok során. Német István ácsi plébános a filmcenzúra megszigorítását kérte a falusi fiatalság erkölcsiségének védelme szempontjából, illetve javasolta, hogy ilyen irányú kérelemmel forduljon a bizottság illetékes helyre. Tegyenek különbséget az erkölcsileg kényesebb filmek megítélésénél a falu és a város között. Elnök javaslatára a beszámolót tudomásul vette és teljes elismerést szavazott meg a bizottság a népművelési titkár lelkes munkásságáért. A jövő évi népművelési programot terjesztette ezután elő az előadó titkár, amelyben már a felszabadult területeknek a magyar népkultúrai munkába való bekapcsolása is szerepelt. Helyesléssel vette tudomásul a bizottság, hogy a felszabadult részek népművelésénél sorra kerül Szent István király jubileumi és történelmi jelentőségének ismertetése is. Az elnyomás húsz esztendeje alatt talán a magyar történelem igazságai szenvedték a legnagyobb sérelmet az ottani magyarság szellemi életében és Szent Istvánról is legfeljebb vallásos szempontból beszélhettek, de magyar szempontból nem emlegethették és ünnepelhették az államalkotó és nemzetépítő Szent Királyt. Ezen a téren igen sok a pótolnivaló odaát a nép között és erre a munkára fel kell készülniük a magyar népművelés munkásainak. Dr. Balogh Albin magyar irodalmi termékeknek a volt megszállót területekre való juttatását javasolta és helyesléssel járult hozzá a bizottság, hogy a népművelési titkár ilyen irodalmi termékekre is fordíthasson bizonyos összeget. A vármegyei népművelési titkárság költségvetését fogadta el a bizottság, amely örömmel hallotta, hogy ez ez intézmény 18.000 pengős vagyonleltárral dolgozik. Elhatározta a bizottság, hogy belép a Magyar Népművelők Társaságába. Végül Wiesenbacher József meleg szavakkal búcsúztatta el a bizottság eddigi ügyvezető elnökét, vitéz Szabó István tanügyi tanácsost, akit a kultuszminiszter a két megye felsza- felszabadult része népoktatásának megszervezésével bizott meg. Vitéz Szabó István megköszönte a bizottság lelkes, megértő támogatását és ezt a jövőben utóda, Borz Lajos tanügyi titkár számára kérte, aki felszólalásában Isten áldását kérte a bizottság vallásos és hazafias szellemű munkásságára. Az elnök ezután a gyűlést bezárta. á Stefánia Szövetség Mikulás- és karácsonyi vásárja Mint már múlt számunkban jeleztük, az „Országos Stefánia Szövetség“ esztergomi fiókja folyó hó 26 án és 27 én a Fürdő Szálló nagytermében mikulási és karácsonyi vásárt rendez. A vásár megnyitása szombaton délután fél 6 órakor lesz, a megnyitás után tánccal egybekötött tea. Vasárnap egész nap a vásár nyitva van. Délután 5 órakor műsoros est. A Stefánia Szövetség minden évben karácsony előtt néhány héttel meghirdeti immár hagyományossá vált jótékonysági akcióját. Esztergom közönsége minden évben a magáévá tette e felhívást s ki-ki tehetségéhez mérten járult hozzá a Szövetség célkitűzéseihez. Ez természetes is, hiszen ma már egyetlen egy kulturált magyar ember előtt sem vitás az, hogy a nemzet egész jövője a bölcsőkben szuny- nyadó kis apró magyarokhoz van kötve és minden azon múlik, hogy ezek a kisgyermekek egészségben tudnak-e felnőni, avagy elcsenevé- szednek a fiatalkori nélkülözések között. A nemzetnek azonban nemcsak azokra kell gondolni, akiknek életfeltételeik biztosítva vannak, hanem azokra is, akiknek bölcsője mellett szegénység, nyomor leskelődik. Ezeknek a sorsát — pedig nem kevesen vannak — karolja fel a Stefánia. Munkásságát tehát minden magyar embernek támogatni kötelessége, tegyük tehát magunkévá a Stefánia Szövetség célkitűzéseit és támogassuk tehetségünk szerint. magyar fiúk! Magyar lányok! A felszabadult Felvidékről egy kis magyar pajtástok a következő levelet írja nektek : Magyar Pajtások 1 Visszakerültünk az anyaországba, Magyarországba, drága Ha- zánka. Örömünk nagy, de bánkó- dásunk is. Bánkódásunk afölött, hogy nincsenek magyarországbeli tankönyveink és térképeink. Kérve- kórünk benneteket, küldjétek nekünk könyveket. Nagyon fogunk örülni minden használt könyvnek és térképnek is. Pajtási szeretettel a fűri elemisták nevében szeretettel üdvözöl benneteket Handasdrik Gyula III. oszt. tan. Ott voltam náluk. Örömtől sugárzó arccal mesélték el az utóbbi napok történetét. Titokban készültek a katonák fogadására. Megtanulták a Himnuszt is. Csukott ajtó mellett, halkan tanultak. Ma már kót- szólamban is tudják. Megérdemlik ezek a felszabadult kis magyarok, hogy használt könyveiteket szüléitek engedélyével ősz- szegyűjtsétek és elküldjétek nekik. Bármelyik osztályba való könyvet szívesen elfogadnak és azok fogják megkapni, akik megérdemlik. Címük : Für (u. p. Kürt) Komá- rommegye; — vagy küldjétek el Kurucz Károly kántortanitó címére : Esztergom, Hősök-tere 5., aki majd elviszi az összegyűjtött könyveket. K—CBIpartestületi közlemények Az iparügyi miniszter az iparos tisztviselők minimális munkabérét a 45.201—1938. XIII. sz. alatti rendeletében megállapította. A vonatkozó rendelet az Ipartestület hivatalában a hivatalos órák alatt megtekinthető. Az Országos Népegészségügyi ős Munkavédelmi Szövetség kézműipari osztálya „Boldog Élet* cimen lapot indított, mely állandóan egy iparos Tudósító c. rovatot tartalmaz. A lap kézművesipari szociális problémákkal foglalkozik és megkívánja teremteni az egészséges, harcolni és dolgozni tudó uj magyar iparos generációt a nagy magyar jövő érdekében. A lapra előfizetéseket felvesz az Ipartestület. Az iparosság részére az előfizetési dij évi 3 pengő. Lapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol.
