Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 89. szám
1988. november 20 ESZTERODM 1% VIDÉKÉ 3 legsajnálatosabb csoport, amelybe — hála az Istennek — a legkevesebben tartoznak. Ez a megtévedtek, árulók szánalmas csoportja, amely most megérdemelten mindent elveszített. Ennek a kisebb, sötétlelkű, gyengelelkű csoportnak tagjai mint magyar emberek nem állották ki a becsület nagy próbáját. A magyar nemzettest természetes önvédelme most egyszerűen kiveti magából ezt a mérget. A magyar gondolkozás és megítélés nemes, gavallér és megbocsátó. Nem is lesz bántódásuk azoknak, akik a cseh terror és a hivatalos hatalom kényszere alatt tűrve és hallgatagon teljesítették kötelességüket, — de ha akadtak olya nők, akik arcátlanul ágáltak a magyar haza ellen és vétkeztek magyar testvéreik ellen és ez most bebizonyosodik róluk, akkor ezeknek most felelniük kell bűneikért. | VESZÉLY GÉZA | Városunk katolikus társadalma mély megilletődéssel értesült először a rádión keresztül, majd a hivatalos gyászjelentésből is, hogy Veszély Géza győrróvfalui plébános folyó hó 16-án, szerdán virradóra meghalt. A szomorú hirt őszinte részvéttel fogadta mindenki, aki Veszély Gézát esztergomi működéséből ismerte. Itt élt közöttünk, mint belvárosi káplán, tevékeny, áldásos papi életet nyolc éven keresztül. Csendes, de annál eredményesebb volt munkássága. A belvárosi plébánia sokfelé elágazó pasztorációs munkája jóformán teljes egészében igénybe vette Veszély Géza papi lényét, sokszor kellett hosszabb időre helyettesíteni plébánosát. Akik működését ismerték, megszerették és tisztelték benne a talpig Isten szolgáját, aki nehéz időkben, mindig alázatos lélekkel végezte a reánehezedő legnehezebb feladatokat is. Működési köre kiterjedt a társadalmi és egyesületi életre is. A hitbuzgalmi egyesületeken kívül tevékeny munkát fejtett ki a Belvárosi Kát. Olvasókörben és a Kát. Legényegyletben, amelynek másodelnöke is volt. Az egyesütet ifjúsága rajongásig szerette. Veszély Géza lelkének, szellemének kincseit sohasem hordozta az emberek szeme előtt: csöndes volt és halkszavú, s ha hivatása, vállalt feladata szerepre szólította, akkor is megmaradt Isten alázatos papjának. Esztergomból Győrrévfalu plébánosává küldte őt Főpásztorának bizalma. Szerényen, de kemény akarattal dolgozott Révfalu hitéletének művelésén és a városrész törekvéseinek is határozott szószólója lett. Az átlagon jóval felüli kultúrával rendelkezett, szép lelkét költői érzések tették még gazdagabbá (lapunkban is jelentek meg mélyértelmű költeményei). Tudását szívesen plántálta át a lelkekbe s most, mikor már a négyéves betegség alaposan igénybe Vette törékeny szervezetét, akkor is, most az elmúlt vasárnapon is előadást tartott hívei egy összgyűjtött csoportjának. A figyelmet magára vonó, érdekes művészfeje ezen a vasárnap délutánon jelent meg utoljára hívei előtt, már nagy betegen. Mintha csak érezte volna, hogy ez lesz utolsó találkozása híveivel, mert az alattomos kór — vesezsugorodásban szenvedett — ezen az estén kérlelhetetlen erővel támadt rá. Ágynak dőlt és föl sem kelt többé: elkészült a nagy útra, magához vette az Élet Kenyerét és — szerdára virradó hajnalon, fél egykor, káplánja karjai között meghalt, visszaadta lelkét Teremtőjének. Az elhunyt plébános 1883 december hó 19 én született Bucsányban. 1906-ban szentelték áldozópappá. Először Modorban, majd Nagyszombatban, 1921—1928-ig Esztergomban káplánkodott. Tiz éven át vezette a révfalui plébániát. Pénteken délelőtt 10 órakor dr. Breyer István győri megyéspüspök gyászmiséje után temették el plébániája templomából a révfalui temetőbe, ahol pihenni fog addig, mig szülőföldjére nem vihetik holttestét. A temetőbe híveinek osztatlan részvéte kisérte. Temetésén Legényegyletünk is képviseltette magát, koszorút helyezett volt elnökének ravatalára és még több tisztelője vett részt városunkból a végtisztességen. R. i. p.! EGYRÖL-MÁSRÓL Az esztergomi iparosok és kereskedők megdöbbenéssel látták, hogy a honvédcsapatok átvonulása után a Mávart-autók a régi esztergomi járás községeinek lakosságát nem Esztergomba, hanem Komáromba irányítják. Irányításról van szó és ezt az irányítást nem a közigazgatási hatóságok, hanem maga az autóbuszüzem eszközli. Minden járáshoz taitozó község közigazgatásilag Esztergom városhoz kell hogy gravitál- jón, összes közigazgatási hivatalai Esztergomban vannak. Iparosaink és kereskedőink 20 éve várják azt a percet, amikor az elrabolt túloldali területek visszatérnek és a város vérkeringését felfrissítik, most azt kell látnunk, hogy Komárom irányitói élelmesebbek^vol- tak és a természetszerűleg is felénk gravitáló túloldali visszatért községek lakóságát nem régi megyeszékhelyére, hanem a csehek által fejleszteni kivánt Komáromba viszik. Kérünk egy oly járatot, mely Far- nad, Nagyölved, Szölgyén, Gyiva községeket és a hozzájuk tartozó egyéb településeket (Kúrál, Sárkány stb.) Kőhidgyarmaton, Nánán, Párkányon át Észtergomba hozza. Itt sürgős és gyors beavatkozásra van szükség, mert a visszatért községek lakóságát most még irányítani lehet, később, ha már Komáromot megszokta, nehezebb less Esz tergomba, ősi járási és megyei székhelyére visszahozni. * * * nagy választékban CÉGNÉL Még valamire fel kívánjuk hívni az illetékes urak figyelmét. A heti piacra átjövő túloldali községek la- kósai terményeiket mindig Észter- ; gomba hozták. A piac rendezése figyelmen kivül hagyia azon körülményt, hogy a távolabbról piaci árusokat és arúkat hozó szekerek hol fognak tartózkodni ? Ha Esztergom város nem jelöl ki ily szekerek részére díjmentes tároló helyet (ajánljuk a Simor János-utcának a Magyarutcától kifelé eső részét), akkor ki vagyunk téve annak, hogy szekere sek nem jönnek át a hidon és Párkánynak nagyobb heti piaca lesz, mint Esztergomnak. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a Mária Valéria-hidi vámszedés szűnjék meg, éppen úgy a piacra jövő túloldaliak, mint az esztergomi iparosok és kereskedők érdekében. Sokkal nagyobb és több haszna ván a város közönségének közvetve a nagyobb számban átjövök itt elvásárolt pénzéből, mint a vámból. Ha iparosaink és kereskedőink nagyobb forgalmat tudnak elérni, erősebb üzleti forgalmuk révén adóalapjuk megnövekszik és az adókülönbözetből eredő bevétel bizonyára meghaladja a vámból befolyó jövedelmet. A vám miatt sorvadt el eddig is pacunk és a vám miatt erősödött meg a dorogi heti piac. Ha a vám miatt a városba be nem jövő szekerek a hidon túl maradnak, a piaci árus nem Esztergomban fog vásárolni, hanem Párkányban és ez esetben a javulást, melyet 20 éve várunk, sem az esztergomi iparos, sem a kereskedő nem fogja élvezni. Az „Isten hozott“ áldozatot is jelent és kíván 1 Tároló szekerek részére díjmentes helyet és vámok eltörlését 'kérjük azért is, hogy túloldali testvéreink szívesebben és minél nagyobb számban keressék fel városunkat, hogy magukba szívják a Magyar Sión magyar levegőjét, a hozzánk való tartozás érzetét, jöjjenek naponta, jöjjenek sokan, érezzék itthon ma- gukat, érezzék, hogy nemcsak szavakkal üdvözöltük őket, hanem szivünk minden melegével öleljük magunkhoz visszatért véreinket ós a fenséges Duna ne legyen választó vonal, hanem összekötő kapocs a két part mentén lakó magyarok között. * * * A felszabadulás után sok olyan dolgot tudunk meg a párkányiak, tói, amelyek nemcsak a magyarság szorongatott helyzetére és lelkivilágára jellemzőek. Érdekel bennünket például az, hogy miket gondoltak a csehek a müncheni négyhatalmi határozat és a bécsi döntés között éltéit válságos és izgalmas napokban. Kétféle csehet lehetett ebben az időszakban látni: egyrészt begyulladt gorombáskodókat és minden kis megmozdulásra gyáván erőszakos- kodókat, másrészt úgynevezett „komolyabb“ elemet, amely csöndes kétségbeeséssel járt-kelt és szidta a pragai kormányt, különösen a mozgósításkor és a hadikészülődés láttán. Ezek a csendesebb, komolyabb csehek még a magyarok előtt is megmondták véleményüket a prágai kormányról: „Ezek akarnak háborút és ezzel a néppel, a mai viszonyok között?! Őrültek 1 Szamarak 1“ így beszélgettek. Ezek tudták, hányadán áll a csehek dől ga I ...-*♦♦♦♦ ♦ ♦ ♦ ♦ Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel- mint külföldön. Körzetképviselet: ifj. Jnracsek Ferenc Bákóczi tér. Telefon: 182. Visszajönnek a magyar barázdák Kék erdők töretlen csendje borzong most a néma éjben, bolygó lidérc ijedt fénye lebeg a völgyek előtt, s kemény bilincses örvénylő lázban Délre fordulnak a kárpáti fenyők. Tiltó karjukból palástot vonnak a fák, eltakarják alant a sok falu-fészket, s az alvó mezők békéjét vigyázzák, mert barbár veréstől vérzett mindig e föld és vonaglottak a magyar barázdák. S bárha télt búg őszi ködkiirt az Ister felett: a nagypénteki tájak húsvétja jön s feltámad minden hatom, győzelmi díszben vár Észak, Kelet, Dél és ledördül az öklöm : akarom 1 A távolból már napverte tornyok hívnak, s szagos tengerré nőnek az őszirózsák, miket katonákra szórnak a lányok. Csípős mustok íze csurran le a számon, ahogy mögöttük csendesen megállók. S mint ringó bölcsőmnél kerek gyermeki szemembe nézett jó anyám, hogy szelídsége ma is lelkemben zsong még : úgy nézek rá minden szép leányra, kit álmaimhoz vigaszul szeretnék. Maroknyi népünk szebb jövőjét hordozzák ők, s hogyha kacagásuk’ a szenvedések merengő messzi mosolyra alázzák : beleremeg Észak, Kelet és Dél tája, s visszajönnek mind a magyar barázdák. ifj. Baldes János. November 26-án és 27-én lesz a Stefánia Szövetség Mikulás- és karácsonyi vásárja A Stefánia Szövetség Esztergomi Fiókja minden évben mikulási és karácsonyi vásárt rendez, hogy annak tiszta jövedelme a Szövetség nemes, nemzetmentő célkitűzéseit elősegítse. A Stefánia Szövetség nemzetmentő munkája ma már nélkülözhetetlen az ország szociális szervezetében, tehát, aki a Szövetség célkitűzéseit támogatja, honmentő és hazafias kötelességének tesz eleget. Az idén nov. 26- és 27-én lesz a Mikulás- és karácsonyi vásár a Fürdő-szálló nagytermében. A vásár megnyitása november 26-án, szombaton délután fél 6 órakor, utána tea (teajegy ára 50 fill).
