Esztergom és Vidéke, 1938

1938 / 89. szám

2 E5ZTERG OB la VIDEEB 1938. november 20 elszakított felvidéki magyar területek visszacsatolásának megoldását vár­tuk. Megemlékezett az alispán az október 9-i komáromi tárgyalások­ról, a mikor a magyar delegációt hatezerfőnyi tömeg élén dr. Radocsay László főispán fogadta és Alapy Gáspár m. kir. kormányfőtanácsos, Komárom város polgármestere üd­vözölte. Hogy a nagy lelkesedéssel, figyelemmel és várakozással kísért tárgyalásoknak mily lehangoló vége lett és hogy a bizonytalanság újból mennyire felfokozta a háborús izgal­makat, különösen vármegyéink ha­társzéli helységeiben, az közismert tény. A hónap vége felé mindinkább enyhült a feszült helyzet, mig végül a felajánlott döntőbíráskodásnak a cseh kormány által történt el­fogadása és a két nagy baráti nem- zet kormánya által történt vállalása meghozta a régvárt enyhülést és a jogos bizakodást az igazságos ma­gyar követelések beteljesülése iránt. Bár a hivatalok ügymenetének za­vartalanságát és gyorsaságát erősen befolyásolja a fegyvergyakorlatra be­hívott tisztviselők hiánya, mégis gon­doskodás történt arról, hogy az ügyek elintézése ne szenvedjen ké­sedelmet. A kir. tanfelügyelő október havi jelentése szerint a tanítás a népokta­tási kerület iskoláinak zömében za­vartalanul folyik, a Duna mellett fekvő községek egy részében azon­ban, ahol a katonaság az iskola- épületeket beszállásolás céljaira le­foglalta. átmenetileg szünetel az ok­tatás. Mihelyt ezen zavaró körülmény megszűnik, újból megkezdődik a ta­nítás. A folyó évi népművelési te­vékenység is megindult. A háborús hangulat kissé késlelteti és nehezíti a népművelést, viszont azonban mindent elkövetnek, hogy a köz­hangulat e téren is teljesen nyugodt és fegyelmezett képet adjon. Befe­jezték a bánhidai háztartási- és főző­tanfolyamot, folyamatban van a nyer­gesújfalui és tatai főzőtanfolyam, sok jellemképző és közműveltségi tan­folyam. Az államépitészeti hivatal októberi jelentése szerint az állami és törvény- hatósági kezelésben lévő közutak for­galomképes állapotban voltak. Telje sen befejezték az esztergom—dobogó­kői, bikolpuszta—tardosi, a bajót— lábatlani és felsőgalla—tarjáni, ösz- szesen 30 km-nyi útépítést. Folya­matban van a mocsa—naszályi es kis­bér—császár—dadi vicinális utak épí­tése. A m.kir. kereskedelem- és köz­lekedésügyi miniszter engedélyezte a Sárisáp—Dág közötti 3 5 km hosszú útszakasz, úgszintén a Tatatóváros község északi területén nyitandó uj út megépítését. A fenntartási fed anyag szállításának befejezését az igahiány késlelteti, remélhető azon­ban, hogy az év végén itt sem lesz hátralék. A hivatal tagjai közül Kins- ker Ármin kir. műszaki tanácsos új állomáshelyére, Debrecenbe távozott, Smidt József és Zarka Elemér kir. segédmórnököket a kereskedelem­ügyi miniszter a felszabadult ré­szek műszaki igazgatásának előzetes megszervezésénél alkalmazta. A vármegyei m. kir. gazdasági felügyelő havi jelentése szerint októ­berben általában száraz és meleg volt az időjárás, a csapadék kevés volt. E kedvező időjárás lehetővé tette — dacára az erősebb katonai igénybe­vételnek — az őszi munkák kéthar­madának idejében való elvégzését és kisebb késedelemmel a többit is be­fejezték. Az őszi gabonavetést októ­ber közepén elvégezték és idejében megtörtént a tengeri törése és beta­karítása is, csak a cukorrépaszedés és elszállítása van folyamatban, de ez befejezés felé közeledik. A leg­több gazdaságban az őszi szántások­kal foglalkoznak. A kötelező munka- segitség-szolgáltatási kormányrende­let és főleg a megyében elhelyezett katonai alakulatok fogatsegitsége — a nyugalmi időben — tették lehetővé, hogy a megyében a gazdasági mun­kákat idejében elvégezték. Az elnöklő főispán ezzel kapcso­latban meleg szavakkal mondott kö­szönetét a vármegye alispánjának, a gazdasági felügyelőnek és a járási főszolgabiráknak, valamint a jegyzői karnak e téren kifejtett buzgó és eredményes munkásságáért. A köz igazgatási bizottság lelkesen meg­éljenezte dr. Frey Vilmos alispánt és Jezierszky Mihály vármegyei gaz­dasági felügyelőt. A m. kir. tiszti főorvos bejelen­tette, hogy az elmúlt hóban a k. e. e. vármegyék egészségügyi viszonyai az évszakhoz viszonyítva és általá­ban kedvezőek voltak. A m. kir. bel ügy miniszter a varmegyék részére — az arra rászoruló terhes anyák közötti szétosztásra újabb 750 kgr., a kisgyermekek részére pedig 450 kgr. ingyen cukrot bocsátott rendel­kezésre. A hatósági orvosok ellen­őrző vizsgálataik alkalmával súlyo­sabb szabálytalanságot nem észlel­tek. Tényleges katonai szolgálatra bevonult három körorvos, egy gyógy­szertárvezető és a vármegyei orvos­gyakornok. A komáromi és hudapest-vidéki m. kir. pénzügyigazgatók beszámoltak arról, hogy az összes adónemek ki­vetése a pénzügyminiszter által meg­állapított terv szerint befejezést nyert. Majd ismertették a behajtási ered­ményeket. A plénum után az albizottságok üléseztek. Szomorú tény, hogy Esztergom lakósága az utóbbi időben semmit sem fejlődött, ennek pedig részben a drága élet volt az oka. Beszélünk fürdővárosról, iskolavárosról, nyug­díjasok városáról, magyar Grácról, csak éppen elnézzük azt, hogy két alaptétel : a jó és olcsó lakás és az olcsó megélhetés hiányozzék. A la­kás ára budapesti, de jó lakás alig akad, a megélhetés pedig sokkal drágább. így aztán a kisiparosnak is drágább az élete, tehát drágább a munkája is. Ez megint általános drágaságot okoz. Nem lehetne ezen valamikép se­gíteni ? Nem lehetne a piaci árakat megszabni, az árusokat és az élelmi­szert árulókat hatóságilag ellenőriz­tetni ? Nem lehetne egy panasztfel- vevő irodát felállítani, ahol gyorsan, alaposan és pártatlanul elintéznék az odákerülő ügyeket, mert a mostani helyzet és rendszer sehogyan sem felel meg. Megnyugvással vettük ugyan, hogy a város polgármestere ezen ügy előadójául egy fiatal városi tisztvise­lőt már megbízott, de őt arra kérjük, ne várja meg az esetleg felmerülő zúgolódást és elégedetlenséget, ha­nem kisérje figyelemmel az áralaku­lásokat és már előre tegye meg a szükséges intézkedéseket s ha szük­ségesnek találja, kérjen egy központi revizort az árak kivizsgálására. Bizony, bizony, nemcsak nekünk, a jelenben, hanem Esztergom jö­vője szempontjából sem mindegy ez a helyzet és bizony az az igazi vá­rospolitika, amely ezekkel a kérdé­sekkel is nagy gonddal törődik. Amit nem szabad felednünk A becsületesség próbája volt a túl­sóféli magyarságra nézve a húsz­esztendős cseh rabság. Ezt állapít­hattuk meg mindnyájan, akik a húsz év alatt akár rokoni kötelékek, akár régi ismeretségek vagy akár egysze­rűen a régi hazafiúi emlékek és von­zalmak miatt a trianoni határ da­cára tartottuk az összeköttetést a Felvidékkel és akik figyelhettük, számontarthattuk az elszakított ma­gyarság életét és viselkedését. Még inkább megállapíthatjuk ezt most, a felszabadulás után, amikor túlsóféli testvéreink elbeszéléseiből is értesülünk olyan esetekről, ami­lyeneket annak idején csak sejtet­tünk és amilyenekről csak suttogva mertek beszélni. Most, amikor végre szabadon beszélhetnek és gondol­kozhatnak odaaát, kiderülnek az ak­kor szinte érthetetlennek tetszett ma­gatartások és szereplések kuliszatit- kai, megismerjük a szomorú törté­nések rugóit. Megállapíthatjuk mindezekből, hogy nehéz volt odaát jó magyarnak ma­radni és hogy aki a nehézségek, az elnyomások és a kisértések százrétű módszerei dacára szeplőtelen, jó ma­gyar tudott maradni, az minden nagy­rabecsülésünket megérdemli, mert az kiállotta a magyar becsületesség ne héz tűzpróbáját. Gondoljunk csak arra, hogy a leg­különfélébb előnyök elnyerésével, jó állással és hivatallal, adóelengedé­sekkel vagy adócsökkentésekkel, ta- lek- és földajándékokkal kecsegtet­ték azokat, akik mint magyarok cse­heknek vallották magukat és mint ilyenek készeknek mutatkoztak a magyarelnyomó politika szolgálatába állani a Felvidéken 1 Viszont a ko- miszság, a mellőzés, igazságtalan­ság, kenyérelvevós, fizetésmegvonás, hihetetlen mérvű adóemelés, a csen­dőrségen, a rendőrségen való meg- hurcolás és bebörtönözós kegyetlen módszereit alkalmazták azokkal szem­ben, akik a magyar haza iránti hű­ségüknek kifejezést mertek adni. A magyar becsületesség húszévi nehéz próbája után a túlsóféli magyar­ság háromféle típusáról beszélhetünk. Az első csoportba tartoznak a ma­gyarságukért bátran kiállók, akik ezért vállalták a legnehezebb, leg- komiszabb sorsot, — céltudatosan és nem csüggedve. Most ezeké a győ­zelem és dicsőség. A másik típus a néma tűrök és a passzív ellenállók csoportja amely valószínűleg a legnagyobb magyar csoport volt odaát. Tehetetlenségük, szegénységük és természetük miatt nem szánhattak szembe az álllam- hatalommal, de megmaradtak jó ma­gyarnak. A harmadik típus a legszomorúbb, tllllWIIWWMMMWIWIIIIWIIIWItlWIWIWIIttWIIWWMWIWWIIMMW Rendezni kell az esztergomi árakat Régi panasz az esztergomi drága­ság és régi probléma az itteni vá­sárlás ügye, amelyről sokat hallot­tunk, de eredményben még semmit sem láttunk. Aki azonban az utóbbi hetek áralakulásait és az ott észlel­hető drágulást nézte, már pedig min­denki nemcsak nézte, hanem meg szenvedi, annak egyenesen meg keli döbbennie. Budapesten 10 fillér egy tojás, nálunk 14, ott 1.76 P a zsir kilója, nálunk 1.80 a zsirszalonnáé, a borjúhúsnak pedig 1 P-vel fizetjük drágábban kilóját, mint a pestiek. Különösen a háborús feszültség szöktette fel az árakat ijesztően s kérdés, mikor fognak lejebb szállni?! Pestről mindjárt a drágulás megin dulásakor olvastunk hatósági intéz­kedésekről, sőt szigorú megtorlások­ról, nálunk pedig ezen a téren — mintha nem is lenne hatóság. — Esztergom általában drága város, ez a legújabb drágasági hullám még jobban sújt. Annak a kisjövedelmű családnak, amely eddig is fillérekre beosztott költségvetés szerint élt, igazán nem mindegy az a 8—10 pengős kiadási többet, amit élelme­zése terén havonta a drágulás okoz. A legutóbbi napokig a zöldség ára is magas volt, leesése talán már a túloldal hatása ? Mindent külső té­nyezőktől várunk, magunktól sem­mit sem tudunk tenni ? Menjen min­den csak magától tovább ? Már eddig is nagy baj volt, hogy egy nagyobb pesti bevásárlásnál nemcsak a vas­úd költség térült meg, hanem még haszon is maradt. Megsínylette ezt nemcsak az, aki nem tudott lemenni, hanem az egész gazdasági életünk. Az esztergomiak pénzére városunk kereskedelmének és iparának van szüksége, minden fillérért kár, ami nem itt forog. Mennyit lendítene az rajtunk, ha még a népes internátu sok is minden! i!t vásárolnának! ReqinaldOWEH AbnMÁRSHAL * HenrySTEPHENSON LileERICSQH DameMAyWHITTOernCORDCN Rendezte: CLÄRE NCE BROWN ELIT MOZI: november 19., 20., 21.-én szombat, vasárnap, hétfón.

Next

/
Thumbnails
Contents