Esztergom és Vidéke, 1938

1938 / 88. szám

ÖTVENK1LENCEDIK ÉVF 88 SZ. CSÜTÖRTÖK, 1938. NOVEMBER 17 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Keresztény politikai és társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenldnt kétszer Csütörtökön 10. vasárnap 16 fii. A szavatokat végre mégis csak meg kell kér­nünk, hagynák abba fáradha­tatlan buzgósággal teljesített hangteljesítményeiket e törté­nelmi napokban, — bármeny­nyire telve vagyunk is lelkes hazafias érzésekkel és a nagy magyar idők örömeivel. Sietünk hozzátenni : nem a felszabadult magyarság szóno­kairól beszélünk, akiknek ha­zafias áradozását a húszévi rab­ságból való felszabadulás ha­tártalan örömére természetesnek és indokoltnak tartjuk és szí­vesen hallgatjuk, akár kétszer- háromszor is viaszlemezről. Ezek között is azonban — megvalljuk — az az öreg ma­gyar férkőzött legközelebb szí­vünkhöz, akinek hangja pár őszinte szó után könnyekbe fűlt és néma meghatottsággal szorongatta a felszabadító ke­zeket. Nem is a szónokló asz- szonyokról, de különösen nem a szavaló kisgyermekekről, kis­leányokról szólunk, akik a be­vonulások legbájosabb köszön­tői voltak és akiknek édes hang­ját, közvetlen beszédét százszor is szívesen hallgatnánk. Nem ezekre gondolunk ak­kor, amikor a szavalok elcsön- desedését kérjük szeretettel, — de azokra sem gondolunk, akik a magyar irodalom klassziku­sait kultiválják előadóképessé­gük önzetlen felajánlásával. Nem ezekről van szó ! Csak szaval­janak ezek is és gyakorolják a szépséges magyar nyelvet zeng- zetes szavakkal. Szóval a hi­vatásosak beszéljenek, — de hallgassanak el végre e hiva- tatlan prókátorok, akik itt van­nak közöttünk mindenütt, ahol négyen-öten-tizen vagy többen megjelennek és akik abban a tudatos vagy öntudatlan téve­désben élnek, hogy az igaz ha­zafiasság ébrentartásához, a ma­gyar politikai és társadalmi gon­dolkozás helyes vagy helyesebb irányban való megőrzéséhez fel­tétlenül az ő sztentori hang­jukra, hazafiasságtól csepegő frázisaikra és ellenvéleményt nem tűrő, mellveregető szónok­lásaikra és „irányító“ beszé­dekre van szükség. Igenis ezek­re a bősz „hazafias“ figurát mutató szavalókra gondolunk és kérjük őket, hagyják nyu­godtan érezni és gondolkozni a magyar embert! Üzenjük nekik, hogy ismer­jük komolytalan szerepléseiket és tudjuk, hogy ők azok, akik a rendkívüli nagy idők alkal­mából mindenkor felvetődnek, hogy azután szépen el is tűn­jenek. Tudjuk, hogy közülük, a legjavából, a leghangosabb- jaiból, legerőszakosabbjaiból ter­melődnek ki a konjunkturalo- vagok, a könnyen jobbra-balra fordulók, akik aztán sokszor meg is égetik magukat vagy esetleg a mungókból bizonyos helyzetekben olyanokká válnak, Esztergom még ma is az ünnepély hatása alatt áll. Esztergom történél méhen sok nagy nap volt már, de a november 6-a mindig arannyal fog állni majd városunk annaleseiben. Most, amikor az ünnepnapokból át- hajlunk a hétköznapok munkás csendjébe, lelkesedést és erőt merí­tendő, emlékezzünk vissza arra jele netre, amikor leomlottak a trianoni korlátok Párkány és Esztergom kö­zött. # * * Az esztergomi hídfőnél azalatt, míg a katonaság felsorakozott, az állomás- parancsnok vezetésével a helyőrség tisztikara, egyházi, világi hatóságok képviselői jelentek meg, valamint hatalmas tömeg gyülekezett. Egymásután érkeznek a hídfőhöz az előkelőségek: dr, Radocsay László főispán, dr. Frey Vilmos alispán, dr. Brenner Antal h. polgármester, a biboros-hercegprimás képviseletében dr. Meszlényi Zoltán c. püspök, a főkáptalan tagja, dr. Krecsányi Kál­mán rendőrfőtanácsos, az intézetek, hatóságok vezetői stb., stb. Féltizenegykor megharsannak a kürtök, jelezve, hogy megérkezett a csapatok vezénylő tábornoka, nagy- baconai Nagy Vilmos altábornagy, törzskara élén. Pattogó vezényszavak hallatsza­nak, majd újból kürtszó jelzi, hogy megérkezett József királyi herceg is, aki mint a 2. honvéd gyalogezred tulajdonosa, csapatai élén fog be­vonulni Párkányba. Az idő ettől a perctől kezdve ólomlábakon jár s az izgalom, a fe­szültség tetőfokra hág, míg végre visszaérkezik a magyar parlamenter­küldöttség s jelzi, hogy a hid sza­bad és megkezdődhetik a felvo­nulás. Hatalmas lelkesedés és óriási él­jenzés köszönti a trianoni bilincs elszakadását, majd dr. Brenner An­tal h. polgármester áll elő s meg­hatott hangon, mély megilletődéssel, beszédet intéz vitéz Kolozsváry Imre ezredeshez, az átvonuló m. kir. Jó­zsef Nádor 2. honvédgyalogezred pa­rancsnokához s a magyar honvédek­hez Esztergom város nevében. Háláját, köszönetét fejezi ki a honvédség iránt, amely most, hosz­akiknek az idők fordulásával számot kell adni viselkedéseikről. Kérjük tehát ezeket a szava­lókat, hogy hallgassanak el végre, mert tudják meg, hogy a világ az ő hangjuk nélkül is ugyanúgy forog tovább. A ko­moly emberekre ma már nincs hatással a nagy hang és a mellveregető hadonászás. Az ő szónoklásaik kora lejárt. Ok is — ha egyebet nem tehetnek — inkább imádkozzanak egy Mi- atyánkot a hazáért, — fárad­hatatlan szavalásaik helyett! szú húsz év után átlépi Esztergom­nál a trianoni határt. Igazságot visz­nek át a honvédek a rabságból fel­szabadult testvérek számára, legyen áldás rajtuk. Vitéz Kolozsváry Imre ezredes bensőséges örömét fejezi ki, hogy a magyar katonák bakkancsai letipor­hatják a trianoni határt. Most pedig — mondotta — a Kormányzó Ur Őfőméltósága parancsának megfele­lően : Isten és a haza nevében előre 1 Van-e toll, amely méltóan leír­hatná a határtalan lelkesedést, amely e szavakat fogadta, van-e szó, amely méltóképen kifejezhetné a telkekből, a szivekből feltörő örömet lelkese­dést . . . És megkondultak a Bazilika Nagy­boldogasszony harangjának és a többi harangnak érces szavai, a re- pülőgép motorjai búgtak, felharsant a Rákóczi-induló és elindult a ma gyár honvédség, élén József királyi herceggel és nagybaconai Nagy Vil­mos altábornaggyal, hogy bevonul­jon a drága magyar földre, a Fel vidékre . . . A katonaság elején egy tiszt, ma­gyar nemzeti szinű szalaggal átkö­tött magyar kenyeret vitt, oldalán pedig az a két magyar cseh had­seregbeli katona, aki csütörtökön szökött át a magyar földre. A nagyhid gyönyörűen feldíszítve várta a honvédséget, ezernyi zászló rajta a felírás : „Isten hozta a ma* gyár testvéreinket“, „Isten hozta a magyar honvédeket“. Szem nem maradt szárazon, amint a máskor oly néptelen hídon egy­másután vonultak át a honvédség csapatai, rohamsisakjukon csillogott az örömtől kacagó napsugár. Pár­kány házain a szél lengette a szent hárornszinű lobogót. Csengtek, bong­tak a harangok Esztergomban és Párkányban és mi esztergomiak reszkető kézzel dörzsöltük öröm­könnyektől fátyolozott szemünket, vájjon álmodunk-e vagy valóságot élünk ? . . . * * # A Párkányba bevonuló honvédeket lakóságunk elhalmozta szeretőiének minden jelével, virággal, kézfogással, cigarettával . . . Könnyes, felejthetet­len jeleneteknek lehettek szemtanai, HETI ESEMENYEK BELFÖLD Három hónapra betiltották az EVISzO hivatalos lapját. — Egy­hangúlag törvénybe iktatták a Fel­vidék visszacsatolását. — As agg­teleki csepkőbarlang egészen a mienk lett. — Kassa vagyonának hetven százaléka Szlovenszkóban maradt. — Tízmillió pengő kiviteli többletünk van az októberi mérlegünkben. — Rengeteg bort engedtek ki a cse­hek a magyar pincékből. — Több- ezer leszerelt magyar katonát kény­szermunka-táborban tartanak a cse­hek. — Révkomáromban az állá­sukban maradi magyar és szlovák tisztviselők letették az esküt. — Kül­kereskedelmi mérlegünk idei tizhavi eredménye 105 3 millió pengő aktí­vum. — Kedden átalakult az ím- rédy-kormány. — Lord Rothermere elutazott Budapestről, de három hó­napon belül újra visszatér közénk. — A nyilasok több munkásotthont megtámadtak Budapesten. — A mun­kácsi temető a cseheké maradt. KÜLFÖLD Németországban igen sok zsina­gógát felgyújtottak a párisi német követségi tanácsos meggyilkolása miatt. — Egész Olaszország szere­tettel ünnepli a 70-ik évébe lépő ki­rályát és császárját. — Nagy láza­dás tört ki orosz Kelet-Szibériában. — Inonü tábornok lett a török köz­társaság új elnöke. — Kibékül az angol királyi család a windsori her­ceggel. — Amerikában feltalálták a napfénylámpát. — Ezer zsidó ván­dorol Pozsonyból Bolíviába. — Ba- selben letartóztatták a nemzeti szo- ciálisták vezetőit. — Permi Enrico olasz tudós kap a meg a fizikai No* bel-dijat. — Megállt az Amerikába irányuló aranyáramlás. — Meggyil- kolíák Risztics Jugoszláv szenátort. — Háromszorosára fokozzák a francia gyapottermést. — Kolozs­várott kikapcsolták az áramszolgál­tatást a kassai rádiókozvetités ide­jére. — Franciaországban felemel­ték a jövedelmi, kereseti és fogyasz­tási adót és emelték a postadijakat is. — Egymilliárd márka pénz­büntetést vetettek ki a németországi zsidóságra a párisi gyilkosság miatt. — Szerdán életbelépett az angol­olasz egyezmény. — Nagy fegyver­gyárat építtet az ir szabadállam. — Légvédelmi hadsereget toboroz a japan kormány. — A jövő hét kö­zepén temetik el Kemal pasát. — A német gyarmati követelésekről tárgyalnak Londonban. — Fellázadt a feketetengeri szovjetorosz flotta. —- Katonai zendülés fenyeget Szlo­vákiában. — Kanada nem ad a cseheknek kölcsönt. — Lindbergh ezredes amerikai állampolgár marad. — A forrongó russzinföldön foko* zódik az anarchia. — Ausztrália is elrendelte a fegyverkezést. — A román király 15 millió fontos köl­csönt keres Londonban, — A szlo­vákok 20 milliárd csehkoronát kö­veteinek Prágától, hogy 20 évig ha­logatták Szlovákia önkormányzatát, Visszapillantás a honvédség november 6-iki dicsőséges Párkányi bevonnlására

Next

/
Thumbnails
Contents