Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 88. szám
2 ESZTEftOUH Cl VIDÉKÉ 1938. november 17 ~ Mit adhatunk ennek a férfiúnak mindezért. Hálát és fogadalmat: Köszöntjük és követjük őt továbbra is. — Hálával és szeretettel fordulunk Magyarország fanatikus hitű miniszterelnöke felé, Kánya Kálmán, a nagy magyar diplomata felé, a tudós Teleki felé, Rátz Jenő, a dicső magyar hadsereg hadügyminisztere felé. (Lelkes és hosszantartó ünneplés.) — Hálával és örömmel köszöntjük azokat, akik örömmel és lelkesedéssel siettek a zászlók alá, hívják bár őket Horthy bakájának, Kossuth honvédjének, Rákóczi talpasának, mert változnak a korok, de a magyar mindig örök vitéz katona marad. (Lelkes éljenzés.) — Mélységes szeretettel köszöntek felszabadult felvidéki magyar testvéreinket és hálásak vagyunk nekik, hogy húsz év után is magyarok maradtak. — Most, amikor az ünnepi napokból átmegyünk a hétköznapokba, álljunk meg egy pillanatra és tartsunk őszinte magyar szívvel lelki ismeretvizsgálása és fogadjuk meg, hogy Istenben és Krisztus Királyban, aki előtt az Eucharisztikus Kongresz- szuson leborult hívő lélekkel az egész nemzet, még jobban hinni és bízni fogunk. — Mi, a magyar nemzet tagjai, akik ezekben a napokban annyira összetalálkoztunk, maradjunk meg ebben a nagy testvéri összeborulás- ban. Ne legyen pártoskodás, ne legyen önzés, önérdek ,égjenek el ezek a nagy szeretet tüzében. — Megemlékezünk megdicsőült hőseinkről, akik ott fenn az égben könyörögtek érettünk, a lent küzdőkért, hogy megköszönjük nekik, hogy a halottak estéjéből az élet hajnala lett. A gyönyörű beszéd elmondása után a törvényhatósági bizottság hosszasan ünnepelte az illusztris szónokot, majd elhatározta, hogy az egész beszédet szószerinti terjedelmében jegyzőkönyben örökíti meg. Nagy lelkesedéssel fogadta a közgyűlés Péntek Pál indítványát, hogy a törvényhatósági bizottság hódoló táviratban köszöntse a kormányzót, táviratban üdvözölje vitéz Imrédy Béla miniszterelnököt, Kánya Kálmán külügyminisztert és gróf Teleki Pál kultuszminisztert. Az ünnepi közgyűlés végén dr. Radocsay László főispán szeretettel üdvözölte a muzslaiak küldöttségét, majd a Hymnus hangjaival befejeződött a rendkívüli közgyűlés. A kormány 20 százalékkal csökkentette a cukor árát akik ott voltak. Álljon közülük itt egy: A Lőrinc-utcában az ablakokból dobálták a katonáknak a cigarettát. Kisleányok, fiúk, férfiak szedték fel a cigarettákat, amelyek távolabb estek le a derék honvédektől és odavitték nekik. De ime, két cigarettát senki sem vett fel. Valahogyan elkerülte mindenkinek a figyelmét. S jött az öreg csavargó, aki egész napját csak azzal tölti, hogy fürkésszi az utcák kövezetét, hátha talál egy-egy eldobott, teljesen el nem szívott cigarettacsikket. Az öreg rutinos szeme az elgurult cigarettát hamarosan észreveszi, felemeli a földről, megdörzsöli a szemét, nem álmodik-e, hiszen ez egy egész cigaretta, nem piszkos, sáros csikk 1 Körülnéz. Örömmel bólogat, de rájön, hogy hogyan kerülhettek oda ezek a cigaretták. Könnyes lesz a szeme, elindul a katonák felé, majd újra megáll, újra megindul, tusako- dik magával, hogyne, hiszen egy egész cigarettáról van szó, de azután odalép az egyik honvédhez, hosszú pillantást vet a cigarettára és odanyomja a katona markába ... * * * Párkányba mikor bevonult a magyar hadsereg, voltak könnytől fátyolos szemek, örökre felejthetetlen beszédek, mámoros öröm, de a lelkesedést, a szívből jövő érzéseket semmisem jelképezte jobban, mint az, hogy alig néhány órával a csehek kivonulása után minden házon magyar zászló lengett, a * kirakaKomárom-Esztergom k. e. e. vármegyék törvényhatósági bizottsága szombaton rendkívüli közgyűlés keretében ünnepelte meg a magyar lakta Felvidék visszatérését. Az ünnepi ülésnek különös fényt adott az, hogy megjelent azon dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegpri- más, akit a közgyűlési terem bejáratánál dr. Radocsay László főispán fogadott és kisért a helyére. A Magyar Hiszekegy elmondása után dr. Radocsay László főispán nyitotta meg az ülést, aki többek között a következőket mondotta; — Az öröm, a hála és a szeretet érzelme még soha olyan lángolóan nem lobogott bennem, mint most, hogy én elnökölhetek ezen az ünnepi gyűlésen és én jelenthetem be a Felvidék magyarlakta területeinek visszacsatolását és magyar testvéreinknek a nemzetbe való visszatérését. (Hatalmas lelkesedés és éljenzés) Valamennyien, akik jelen vagyunk, résztveszünk a magyar nemzet határtalan örömében. — Hálát adunk legelsősorban a Mindenható Istennek, akinek jóvoltából megérhettük ezt az ünnepi napot .. . — Lelkűnknek hálája másodsorban ahhoz a férfiúhoz száll, akinek húsz év óta a legtöbbet köszönhetünk, aki húsz évvel ezelőtt kezébe vette a magyar nemzet sorsának intézését. Bensőséges hódolattal és hálával fordulunk vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó úr őfőmél- tóságához, kérve a Mindenhatót, hogy továbbra is kisérje legbőségesebb áldásával kormányzónkat (A főispán ezen szavait az egész közgyűlés állva hallgatta és határt nem ismerő lelkesedéssel ünnepelte a kormányzót.) — Hálával fordulunk — folytatta dr. Radocsay László — a baráti nagyhatalmak, Németország, Olasztokban, ablakokban Horthy Miklós kormányzó fényképe jelképezte a magyar feltámadást és a község főutcáján állott a gyönyörű díszkapu . . . Megkérdeztük a párkányiakat, hogyan voltak képesek erre a varázslatos gyorsaságra, hiszen egy nem- zetiszinű zászló főbenjáró bűn volt a csehek előtt. Örömmel mosolygott a párkányi informátorunk kérdésünkre és elmondta, hogy már otthon napokkal előbb összevásárolták a környéken található piros, fehér, zöld szöveteket, vásznakat, selymeket és dolgos asszonykezek azután elkészítették a szent magyar háromszinű lobogót. Horthy-képet is szereztek nagy titokban és az amatőr-fényképészek, a rajzolók egymásután állították elő a reprodukciókat. A diadalkaput néhány óra alatt állították fel, de dolgozott is a községnek minden magyarja. A diadalkapunak talán minden négy- zetcentiméterje más szorgos párkányi kéz munkája . . . íme, mit tud művelni a szeretet, a lelkesedés, az öröm ? * * * Párkányi vásár I Mennyi örömet, mennyi vígságot jelentett valaha ez a szó 1 De sokáig is nélkülöztük a lacipecsenyét, a párkányi fakanalat, a ringispilt. Volt a csehek alatt is, de mi volt ez, torzképe a múlt örömének. De már nem sokáig kell várnunk, mint hajtottuk a városbirótól, december elején újra megtartják az idén teljesen elmaradt párkányi vásárt, fog szólni a verkli, pereg majd ringispil, sütik majd a lacipecsenyét. Istenem, de jó is lesz 1 ... 1 ország és Lengyelország s államférfiéi felé. — Ugyanakkor azonban őszinte hálával kell lennünk a felelős magyar államférfiak iránt is. Dr. Radocsay László főispán be - szédének következő részét állva mondotta el, kegyelettel emlékezett meg Gömbös Gyuláról, Magyarország nagy miniszterelnökéről, aki a mostani nagy eredménynek alapköveit lerakta. „Legyen áldott halóporaiban is 1“ — Nagy szeretetünk szálljon — folytatta a főispán — felszabadított felvidéki testvéreink iránt. Nincs annyi szeretet, amely elég volna az ő hűséges szeretetüknek megjutal- mazására. — Megujhodott lélekkel látunk az ünnepnapok munkájához, hogy széthúzás nélküli nemzetünkön örökké rajta legyen az Isten áldása. Dr. Radocsay László nagy tetszéssel és helyesléssel fogadott beszéde után Surányi Miklós komáromi apátplébános mondott remekbe készült ünnepi beszédet. Beszédéből a következőket idézzük : — Megálmodott álmunk megvalósult. Láttunk mi már örömet, de aki mostan látja, az megérti a magyar nemzet örök hivatását. Katonáink kemény lépései alatt leomlottak a trianoni határok s harangzúgás közepette bevonult Komáromba a magyar álmok megtestesítője, vitéz nagybányai Horthy Miklós hadúr. (A törvényhatósági bizottság tagjai hosszasan, helyeikről felállva ünnepelték ezeknél a szavaknál a kormányzót.) — Húsz év óta hittel és bizalom mai vártuk ezt a napot, de a hitet és bizalmat a kormányzó úrtól kaptuk, aki ezt a hitet és bizalmat nemcsak megkívánta, hanem egyenesen megteremtette, aki, mint mondotta, hinni és bízni soha egy pillanatra meg nem szűnt. A kormány szociális gazdasági politikájának egyik legfőbb célja a széles néprétegeknek megadni az olcsóbb és jobb megélhetést. Ezért vált szükségessé, hogy ez a szociálpolitika bizonyos mértékig — ha kell — hatalmi szóval is kiterjedjen az árellenörzésre és áralakulásra, első sorban természetesen a közszükségleti cikkek árainak alakulására. Ilyen elsőrendű közszükségleti cikk a cukor. Különösen a gyermekek táplálásánál fontos a cukor, mint élelmiszer, mert sok vitamint és kalóriát tartalmaz. Nálunk eddig — sajnos — alacsony fokon állt a cukorfogyasztás és ennek legfőbb oka az volt, hogy a cukor belföldi ára túlhaladta a kisebb keresetű és vagyonú emberek vásárló- képességét. A cukorárak ily nagymérvű le- szállítása nem egyszerű feladat volt. Hiába egyik legfontosabb elemi cikk a cukor, a kincstári árrészesedés, továbbá a cukorgyárak és cukorrépatermesztők érdeke sokáig reménytelenné tették, hogy a cukor árát a kormány csökkenthesse. A cukorrépatermesztés ugyanis a mezőgazdaság egyik legfontosabb üzemága, amely már a kisbirtokon is örvendetesen elterjedt, a cukorgyártás pedig a cukorkivitel szempontjából mint valutaszerző tényező is figyelmet és támogatást érdemelt. Annál nagyobb sikeréül kell elkönyvelni az Imrédy-kormány szociális árpolitikájának, hogy mindezen nehézségek és figyelemre érdekek ellenére mérsékelte a cukor belföldi fogyasztási árát. Budapesten kilóg rammonként 22 fillérrel lett a kormány ármérséklő intézkedése követ keztében olcsóbb a cukor. Ez azt jelenti, hogy a kristálycukor ára, amely eddig Budapesten 1.28 P volt, 1.06 P-re, vidéken 1.32 P ről 1.08 P-re csökken. Ez az ármérséklés mintegy húsz százalékot jelent. Jelenti azt, hogy a cukor ára visszatért a világháború előtti színvonalra és je lenti azt, hogy a magyar cukor semmivel sem drágább már mint a német, jugoszláv és olasz cukor és jelent — ami a fő — a fogyasztóknak a mai alacsony fejkvóta mellett is évi huszonötmillió pengő megtakarítást Hogy a kormány ezt az igen nagy szociális és népélelmezési fontosságú eredményt elérhesse, mindenek előtt magának az államnak kellett áldozatot hoznia, tehát le kellett mondania a kincstári haszonrészesedésnek tekintélyes százalékáról és meg kellett állapodni a cukorgyárakkal, valamint a cukorrépa termesztőkkel. A termesztők lemondtak a nekik járó szerződéses ártöbblelről, a cukorgyárak pedig messzemenő árcsökkenést vállaltak. Ez az eredmény kétség kívül egyik legnagyobb sikere az államilag irányított árpolitikának, amelyet a kormány az árkormánybiztosság útján végez. De mindennél fontosabb a gyakorlati eredmény, amely ezzel az intézkedéssel jár és annak természetes következménye. Több lesz a cukor, amit a zöldkeresztes mozgalom a gyermekeknek juttat. Több sápadt szegény gyermek jut jobb, egészségesebb táplálékhoz és egészen bizonyos, hogy ennek eredményeként a halálozási arányszáma is javul. Bizonyos az is, hogy a gazdasági élet örök törvényeként a belföldi fogyasztás a közjótékonyság keretein túl is emelkedni fbg, mert a 108 filléres kristálycukrot többen fogják és bírják is megvásárolni, mint a 128 fillérest. A cukorfogyasztás fejadagjának emelkedése pedig ismét egy lépés lesz a nyugati kulturállamok fejlettebb gazdasági életszinvonala felé. Vármegyei kisgyűlés Vármegyei kisgyűlés november 8-án tartotta meg a vármegyei kisgyűlés szokásos rendes havi ülését a vármegyeháza kistermében dr. Radocsay László főispán elnöklete alatt. A 43. pontból álló tárgysorozatot dr. Závody Albin vármegyei főjegyző és Vizváry Viktor vármegyei aljegyző ismertették. A kisgyűlés ülését megnyitó főispán megemlékezett arról a régvárt és rendkivül örvendetes eseményről, hogy a magyar királyi honvédség csapatai pár nap előtt átlépték a volt trianoni határt, melyen túl határtalan lelkesedéssel és nagy szeretettel fogadták az idegen rabságDíszközgyűlésben ünnepelte Komárom-Esztergom vármegye a Felvidék visszatérését
