Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 84. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE 1938. november 3 Fntballszakosztálynnk egyelőre nem vesz részt a Eölasz I. 8. bajnoki küzdelmein A Move Esztergomi Sport Egyesület vezetősége figyelembe véve mindazon nehézségeket, melyek az egyesület futballcsapatának a bajnokságban való részvételét akadályozták, elhatározta, hogy a Kölasz I. B. bajnoki küzdelmeitől egyelőre visszalép és ezen elhatározását felterjesztette a Kölasz elnöksége elé. Mi, akik Esztergom sportéletét élénk figyelemmel kisértük és várva vártuk azt az időt, amidőn Esztergom sportélete a hajdani fényben fog ragyogni, bármily fájdalmasan vesszük is tudomásul ezen elhatározást, csak helyeselni tudjuk a vezetőség ezen határozatát, mert láttuk azt a meddő és ádáz küzdelmet, melyet a létfentartás érdekében kifejtett illetve folytatott minden jelentősebb eredmény nélkül. Éveken át reméltük és hittük, hogy az egyesület anyagi áldozatot megkívánó munkája idővel minden tekintetben meg fogja hozni gyümölcsét, de ez nem következett be. A mostani bajnoki évad már a kezdet kezdetén nem hozta azt az eredményt anyagi téren, amit ezen évadbani szerepléstől várni lehetett. Feltételezhető, hogy az elszakított területek rövid időn belüli visszacsatolásával alosztályunkban kerületi beosztások válnak szükségessé, mely beosztás Esztergom sportjában jelentékeny előnyt jelent. Éppen azért a vezetőség nagyon he lyesen megkíméli egyesületét a további súlyos anyagi kiadásoktól, arra számítva, hogy ezen évad befejezése úgysem jelenthet előnyt az esztergomi egyesület helyezésére. Örömünkre szolgái az egyesület azon határozata, mely a kevesebb költséget igénylő dunamenti bajnokOrszágszerte megrendsza- bályozzák a szódavizet. A iparügyi minisztériumban rendelet készül a szódavízgyártás szabályozásáról. Egyrészt a felhasználható víz minőségi előírását, másrészt pedig a szikvizgyértás módjait kívánja megszabni a közegészségügy érdékében a kormány, amikor elrendeli, hogy szikvizet csak szakképzettek gyárthassanak. A kútvizet, ha az nem mindenki részére kívánatos lúgos anyagot tar talmaz, először meg kell tisztítani és csak azután lehet szénsavval telíteni. A szikvizgyárosok, illetve az üzemek vezetői részére tanfolyamokat rendeznek majd és a tanfolyamok elvégzése után kapnak jogot arra, hogy folytathassák mesterségüket. Szó van arról is, hogy a szódavíz árát is megszabhassák a ható Ságok és ily módon a túlzott árköveteléseket megakadályozzák. A rendelettervezet legfontosabb része azonban azokat az előírásokat tartalmazza majd, amelyek az üzemek felszerelésére, egészségügyi berendezésére vonatkoznak. wiiBittttmimtimiiM A mnokaidőrendeiei hatálybaléptetését elhalasztották A kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter rövid idővel ezelőtt rendeletileg szabályozta a nyílt árusítású üzletekben, továbbá a vendéglátó iparban foglalkoztatott alkalmazottak napi munkaidejét, úgyszintén a vendéglátó ipar alkalmazottainak napi pihenőidejét és heti pihenő napját. Tekintettel azonban az áMánoságban való részvételt biztosítja’ szem előtt tartva mindenkor aztj hogy a ligabajnokságban csapatá megedzve előkészítse arra az időre, amidőn Esztergom csapata ismét résztvehet a bajnoki küzdelmekben. Szükséges volt ezen lépés már azért is, hogy egyesületünk anyagilag is megerősödjön és minden tekintetben felkészülve fennakadás nélkül vehessen részt majd annak idején a bajnokságban. Rövidesen sor kerül a Move Esztergomi Sport Egyesület által kiirt dr. Ernszt Sándor városunk képviselője által megalapított Szent István vándordíj mérkőzések megrendezésére, melynek valószínű résztvevői az esztergomi bencésgimnázium, a városi reálgimnázium, a ferencrendi reálgimnázium, érseki tanítóképző és a tábori polgári iskola. Mi hinni merjük, hogy Esztergom közönsége örömmel veszi tudomásul városunk középiskoláinak sportéletünkbe való bekapcsolódását, mert akik figyelemmel kisérjük az ország különböző városaiban már régóta megrendezett Kisok bajnokságokat, tudhatjuk, hogy ezek a mérkőzések kellő rendezés mellett sok esetben felülmúlják a Kölasz I/b osztályának mérkőzéseit. Meg vagyunk győzővé arról, hogy dr. Ernszt Sándor által alapított Szent István-vándordij mérkőzések emlékeztető szimbólumai lesznek az esztergomi sport fellendülésének és kettős örömöt jelentenek elkövetkezendő életünkben, mert emlékeztetni fognak sportéletünk fellendülésére és emlékeztetni fognak elszakított magyar sporttestvéreink visszacsatolására. san ismert jelenlegi helyzetre, a miniszter a hivatalos lap szombati számában megjelenő rendelettel az eredeti határozatban a munkaidőre vonatkozó rendelkezések hatályba lépését elhalasztotta. A vendéglátó iparban a napi 10 órai, egyfolytában való pihenés és a heti 24 órai meg nem szakított pihenő szabadság továbbra is érvényben marad, illetőleg változatlanul november elsején hatalyba lép. A nyílt árusítású üzletek hétköznapi zárórájára és vasárnapi munkaszünetére vonatkozó rendelkezések természetesen szintén változatlanok maradnak. A katonai fegyvergyakorlat befejezte után természetesen életbe fog lépni a munkaidő-szabályozás most elhalasztott része. Síre ügyeljünk, ha gyümölcsfát veszünk? Gyakori tapasztalat az idén is, hogy sokan azok közül, akik kisebb-na gyobb gyümölcsöst akarnak telepíteni : az államnál, városnál, vagy különféle egyesületeknél kilincselnek kedvezményes oltványokért. A fajta, a minőség rendesen alig érdekli őket, csak egy a fontos: hogy az áru „kedvezményes“ legyen. Ez a szinte kóros törekvés az alapja és magyarázata annak a mindenféle „kedvezményes g^ümölcsfaakciónak, amelyek minden ősszel és minden tavasz- szaí megszületnek hol egyesületek, hol lapok rendezésében. Rendesen arra alapítják létükét ezek az akciók, hogy a faiskolák drágák, ők pedig olcsók. Nézzünk egyszer szemébe ennek a kérdésnek! Kelle, sőt szabadé zsákbamacskát venni ismeretlen kertészek nevében házaló ügynököknél, vagy „kedvezményes“ akciók útján és ezzel lemondani arról a biztosítékról, amelyet az oltvány rejtett értékére, a fajtájára nézve csak egy komoly faiskola megbízhatósága adhat a vevőnek ? Most kezdenek megjelenni a faiskolai árjegyzékek. A közepestörzsű gyümölcsfaoltványt, tehát azt az alakot, amelyet általánosságban a legcélszerűbb ültetni, 1.20 P-jével hirdetik, de megjegyzi minden árjegyzék, hogy nagyobb szükséglet esetén szívesen ad olcsóbb ajánlatot. Mi az ára ennek a faalaknak külföldi árjegyzékben? Franciaországban, amelynek természeti adottságai körülbelül ugyanazok, mint nálunk, 20—28 frank, tehát 4.60-6.50 pengő közt váltakozik egy ilyen oltvány ára. Németországban 2.25 márkánál kezdődik és 5 márkáig terjed az ára ugyanennek a cikknek. Ez a mi pénzünkben 3.20—7.30 pengőnek felel meg. És Romániában, ahol a legkisebb a napszám és minden más költség ? Erdélyi faiskolákban 40—50 lei egy közepes termetű gyümölcsfa, vagyis 1.40—1.80 pengő. De a legbeszédesebb adatokat az őszibarackárak egybevetése adja. Az őszibarackfaoltvány 1 éves korában a legalkalmasabb kiültetésre, ezt a gyümöicsnemet mindenütt 1 éves korában adják ki a faiskolák. Nos, az 1 éves őszibarackfa Romániában 35 lei (1.20 P), Franciaországban 9—12 frank (2.10—2.80 P), Németországban pedig nem kevesebb, mint 3 50—4.50 márka, tehát 5.10— 6.60 pengő. Ez a cikk egyetlen magyar faiskolai árjegyzékben sem drágább 1 pengőnél. Látnivaló ezekbői az adatokból is, hogy sehol a világon sem olyan olcsó a gyümölcsfa, mint nálunk. Nagy könnyelműség tehát iemondani egy megbízható faiskola felelősségéről és ezzel megkockáztatni egy egész ültetés sikerét. Kivált, ha meggondoljuk, hogy minden faiskolának van annyi esze, hogy a jó fáit maga adja el és nem azokat bocsájtja a különféle „kedvezményes“ akciók rendelkezésére. Ssalókay István EGYRÓL-MÁSRÓL Minden magyar ember igaz keserűséggel hallgaja azokat a híreket, melyeket a pozsonyi magyar rádió bemond és amelyekben magyar nyel ven igyekeznek kárt tenni a magyarságnak, igyekeznek a Felvidék visz szaszerzéséért folytatott szent és nehéz küzdelmét elgáncsolni és hazaáruló mesterkedéssel terjeszteni vagy legalább is fölkelteni a gyűlöletet a magyar ügy iránt. Természetes, hogy ez a hazaáruló, a magyar érzést vérlázítóan brutaii zá!ó, aljas mesterkedés az egész magyar társadalomban osztatlan felháborodást és megvetést ébresztett azok ellen, akik idegen zsotdért ilyen aljas hazaárulásra vállalkoztak. Ez a kérdés több alkalommal foglalkoztatta a magyar lapokat, a rádiót és állandóan a közönséget is. Most kezeinkhez jutott Pozsonyból az ottani „Uj Hírek“ című lap, a magyar pért lapjának keddi száma, mely „Reflektorral világítunk rá a pozsonyi magyar rádió kifelejtett spikerére“ címmel ezzel a kérdéssel foglalkozik, még pedig igen érdekes beállításban. A cikk — utalva egy pesti lapközleményre — megemlíti, hogy a vita eddig névtelen szpiker körül folyt és bizonyos félreértésekre adhatott alkalmat. „Ezért — írja a pozsonyi magyar újság — nehogy a gépies és tényleges bemondókat azonosítsák azzal, akinek címére ezek az üzenetek szólnak és aki éveken át mint a pozsonyi magyar rádió rossz szelleme szerepelt, közérdek annak közlése, hogy a pozsonyi magyar rádió magyar híradásainak nevezett gyűlölet förmedvényei Prágából származnak. Prágából, ahol a Radiojourna magyar íróasztalánál jelenleg Vojtech Tilkovsky ül, aki évek óta szellemi és tényleges vezetője a magyar rádió ügyeinek.“ A lap ezután érdekes képet fest Tilkovsky Béláról, aki nevével is kaméleoni politikát űz és aki köztudomásúan, mint a vörös szocialista párt tagja került pozíciójába, majd a következő, markáns szavakkal tör pálcát fölötte : „Tilkovsky, aki anyai ágon a kuniékor nagy kutatójának, az izig- vérig magyar Thaly Kálmánnak leszármazottja, akinek a magyarországi Gesztesen birtoka van, aki nem is bírja teljesen a szlovák nyelvet, érvényesülését egyéniségének különös kvalitásain keresztül szocialista összeköttetéseire építette és a szocialisták által nyújtott nyeregbe- segitést azzal hálálta meg, hogy a pozsonyi magyar rádió stúdióját a vörös elvtársi protekcionizmus melegágyává tette. Az az embertípus, aki fölfelé a gerinchajlitás bajnoka, a mézes-mázos udvarlás lakája, vele hasonsikon mozgóknál az intrikák és nagyzolások nagymestere és lefelé, a rája utalt emberekkel szemben a nagyképűség megtestesítője. Az a közéleti tipus, akinél, fontos a zsold, az egyéni hiúság és érvényesülés és aki ennek érdekében föláldoz nemzeti tudatot, nemzeti származást és megtagadja azt a vért is, amit az anyai szív magyar ere csöpögtetek belé.“ A pozsonyi lap a továbbiakban hasonló szavakban bélyegzi meg Tilkovsky működését, majd azt követeli a szlovák kormánytól, hogy a benesi hagyaték kiseprűzésénél és a vörös hagyaték likvidálásánál ottfelejteti Tilkovskyt sürgősen távolítsák el a helyéről. Hitler német vezér és kancellár a múlt hónapban a rádió útján világgá kiáltotta az általunk már 20 év óta ismert tényt, hogy Benes úr össze- hazudta „Csehszlovákiát“. Benes úr „Csehszlovákia“ össze- hazudásával bizonyára csúcsteljesítményt ért el. Ezért megérdemli, hogy az „összehazudott Csehszlovákiá“- nál maradandóbb emléket állítsunk neki megbélyegzésül és elrettentő például. Ebből a célból javaslom: vegyük fel Benes úr nevét a nagy magyar szótárba egy aljas fogalom ; a hazugság kifejezésére. Legyen a Benes név egyenlő a hazugság fogalmával. Tehát melléknévvé11* •' benes = hazug, főnévként; benesség — hazugság, igeként: benesezni = hazudni (ragozása ; benézem, bene- sezel, benesezik stb.), fokozásnál: benes = hazug, benesebb — hazugabb, legbenesebb = leghazugabb. De ezt talán jgy js lehet: hazug, hazugabb s a felső fokon nemes egyszerűséggel csak: benes = a leghazugabb. És talán kedves figyelem lenne részünkről, ha erről „Ede bácsit“ megfelelően értesítenénk hálából, hogy nyelvünket egy ilyen erősen kifejező szóval gyarapította. Azt olvastuk, hogy akadt egy vakmerő személy, aki komolyan felvetette, hogy Benesnek kellene odaítélni a Nobel dijat, mert megmentette a világot a háborútól. Efölött a vakmerőség fölött érzett felháborodásunkban hozzuk nyilvánosságra a hozzánk beküldött f enti cikket. Vájjon ez a vakmerő indítványozó nem egyezett-e meg Benessel, hogy siker esetén osztoznak a békedijon? KlliliWWMiWItWilWIMIHtWmWWMHimiWMWMiWWniMfllWWM
