Esztergom és Vidéke, 1938

1938 / 80. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE 1938. október 23 Erélyes és sürgős intézkedést az árdrágítókra! — Népszövetségi reformot sürget­nek az angol főrendek. — Beck lengyel külügyminiszter fontos ta­nácskozásokat folytatott Bukarestben. — Cseh katonák gépfegyverrel rálőt­tek a ruszin miniszterelnök autójára. — Véres verekedés volt Nyitrán a csehek és szlovákok között. — A japán császár értékes ajándékot kül dött Hitlernek. — Rengeteg pénz özönlik a japán hadügyi kincstárba. — Visszaesett Lengyelország kül­földi államadósságának összege. — Tizen egy milliárd dollár amerikai tőke van külföldön. — 120 millió zloty értékű árút rendeltek a lengye­lek Németországtól. — Repülőgép­ről állapítják meg az új német-cseh határt. — Rohamosan emelkedik Olaszországban az általános jólét.— Bomlási tünetek mutatkoznak a cseh hadseregben. — Költözködnek a csehek Kassáról és a magyarlakta vidékekről. — Az amerikai ruszi­nok is ragaszkodnak testvéreik fel­szabadításához. — Kolerajárvány pusztít Dél-Kinában. — Szakadat­lanul küldik az angol csapatokat Palesztinába. — Erős földrengés volt Spanyolországban. — Lloyd George le akarja leplezni a béke- szerződéseket. — Nagy a felhábo­rodás Olaszországban a cseh erő­szakosságok miatt. — Lengyelor­szág szigorú rendszabályokat léptet ^letbe a szabadkőmivesség ellen. — A párkányi hajóállomást kiürítet­ték a csehek. — Eddig 2000 ame­rikai esett el a spanyolországi vörö­sök oldalán. — Megnehezíti az olasz egyház az olaszországi zsidók áttérését. — Az angol vezérkar döntő támadásra készül a felkelő arabok ellen. — Fasisztaellenes zsidó összeesküvést lepleztek le Olasz­országban. — A prágai szociá:de- mokraták kiváltak az Iníernaciona- léből. — A belga rexisták nagy si­kereket értek el a választáson. — Súlyos autóbaleset érte Salazar portugál miniszterelnököt. — Repü­lőgépgyár épül Bulgáriában. — Német tőkével hajógyár épül Dél- szlávia és Románia között. — El­menekült Ruszinszkóból Párkányi Iván kormányzó. — Tiso szlovák és Bacsinszky román miniszterek Münchenben jártak a német külügy­miniszternél. — Felvidéken be kell szolgáltatni a fegyvereket. — Po­zsonyban plakátok hirdetik, hogy Hitler lemondott Pozsonyról. — Szlovákia új berendezkedésében mellőzi a cseh tisztviselőket. — El akar Morvaország is szakadni Cseh­országtól. — Teljesen fas^iszta szel­lemben szervezik át az olasz közép­iskolákat. — Sürgősen megtartják a szudétanémet képviselőválasztáso­kat. — Málta szigetén az angolok nem engedik meg az olssz nyelv használatát. — Október 27-ig min­den politikai foglyot szabadon kell engedni a cseheknek a müncheni egyezmény értelmében. — A világ legmagasabb harangtornya épül Mi Janóban. — Magyarnyelvű tanítást kór Nagykároly környéke a román kormánytól. — Műgumiból gyár­tanak gépkocsikereket Olaszország­ban. — 40 százalékkal csökken­tek a cseh adóbevételek. — Meg­szűnnek a német színházak Cseh országban. — Megtiltották a rituá lis vágást Olaszországban. — A ja pánok tízezer halottat vesztettek Sektung város bevételénél. — Si rovy tábornok elnöki jogokat kap. — Mérgesgázzal végzik ki a bűnösö­ket Amerikában. — A német ve­zérkar lesújtó kritikát mondott a hí­res Schöberl erődvonalról. — Hlinka házává avatták a szabadkőmivesek elkobzott pozsonyi székházát. — A kassai magyarság elégtételt követel a cseh rendőrség templomgyalázása miatt. — Pozsony és Nyitra lakos­sága a visszacsatolás mellett tünte­tett. — Pozsonyban ismét szabad Bocskay-nyakkendőt viselni. A budapesti bíróságok a minap or­szágszerte helyeslést, megnyugvást, osztatlan tetszést arató Ítéletet hoz­tak, amelyben drákói szigorral bün­tették azokat az árdrágítókat, akik kihasznáták a polgárság és a nagy- közönség háborús pszihózisát, amely minden áron beszerezni és vásárolni akart sokszor egészen feleslegesen és indokolatlanul. Nem egy árdrágító bűnhődött ha- zafiatlan, nemzetellenes cselekedeté­ért 3—4 havi fogházzal, 5—6000 P pénzbüntetéssel, cselekedetének meg­bélyegző módon való közkirrététe- 16 vei. Á drákói szigornak meg is volt a megfelelő hatása : a kérdéses cikkek­nek leszálltak az árai s ma már min­den érdekelt óvakodik az árdrágítás eszközeivel magának illegális hasz­not szerezni. A budapesti bíróság ezzel az íté­letével megmutatta, hogy helyzeté­nek és hivatásának magaslatán áll s nem alkalmazkodik a jognak és a betűnek száraz szavához akkor, ami­kor a sürgető közérdek tekintettel a rendkívüli állapotokra rendkívüli in­tézkedést kíván. Budapesten egyébként is az árak és a fogyasztó nagyközönség érdeke éles és hatásos megfigyelés alatt áll az árkormánybiztosság közhasznú működésén keresztül. Az árkormánybiztosság éberen fi­gyeli a piac áralakulásait és a fo­gyasztóközönség érdekeit, s ha kell erélyes eszközökkel közbelép, de nem engedi a védtelen nagyközön­séget semmi módon sem kihasz­nálni. Amilyen örömmel és megnyugvás­sal regisztráljuk ezeket a tényeket az egyetemes nagyközönség szem­pontjából, épp oíy határozottan és erélyesen szóvá tesszük, hogy ezek­nek a hasznos intézkedéseknek vá­rosunkban, ahol pedig igen nagy szükség volna rájuk, igen kevés nyomát látjuk. Azokat az árdrágításokat, amelyek Budapesten kihívták a bíróságok drá­kói intézkedését, Esztergomban is tapasztalhattuk saját bőrünkön, de itt anélkül, hogy az illetőknek még csak a hajuk szála is meggörbült volna. Esztergomban az árdrágítás kér­dése nemcsak ezekben a válságos napokban merült fel, folyt már erről sok-sok vita, nem egy háziasszony volt már kénytelen mérsékelni emiatt bevásárlásait a legszükségesebbekre. De cselekedetet, még pedig eré­lyes, gyors cselekedetet még eddig városunkban nem láttunk. Nem tudjuk, hogy ennek a kér désnek a megfigyelése és elintézés; kinek a hatáskörébe tartozik, de megállapítjuk azt, hogy akárki is az illetékes, mulasztás és pedig súlyos mulasztás terheli. Nem akarunk a normális viszo­nyokból példát meríteni — pedig ezt is meg tudnánk tenni —, csak azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy tudomásunk van arról, hogy az em­lített válságos napokban egyesek városunkban ugyanazt az árpolitikát folytatták, amiért Budapesten 4 havi fogházbüntetést, súlyos pénzbünte­tést szabtak. Hát hogyan ? Nálunk minden sza­bad ? Nálunk minden lehetséges ? Nálunk nincs egy erélyes kar, egy erélyes ököl, amely lesújtana az ilyen üzelmekre, amely példás büntetés­sel venné el minden hasonlóan pró­bálkozónak a kedvét. De most már elég. Vége van a türelmes várakozásnak. Városunk egész közönsége erélyes és sürgős intézkedést kíván és követel hasonló esetekben, mert nem tűrheti, hogy gyengeségét kihasználják, türelmével, jószándékéval visszaéljenek. De tovább menve : ezekre az eré­lyes intézkedésekre nemcsak a mai \ napokban, hanem állandóan szük­ség van, mert különben sok-sok szép A hadigondozottak esztergomi egye­sülete f. óv október 16-án (vasárnap) délután a városház dísztermében köz­gyűlést tartott, amelyen a mozgal­mas idők dacára is sokan jelentek meg. A gyűlést Hermann Lajos tb. al- elnök nyitotta meg, üdvözölte a meg­jelent Kornhaber Samu ezredest és vitéz Székely Ferenc őrnagy, köz­ponti titkárt és a jelenlévőket, akiket összetartásra buzdított, majd magasztaló szavakkal emlékezett meg az elnökségtől megváló Kornhaber Samu ezredes érdemeiről, aki éve­ken át eddig nem ismert ügybuzgó- sággal viselte tisztségét, amiért is őt az egyesület örökös tiszteletbeli el­nökké választja. Az egyesület új elnökévé Koffler Gyula alezredes, az esztergomi front­harcosok elnöke választatott meg; aldnöke pedig Bezemek Béla rokkant főhadnagy, eml klapos százados lett, és dicséretes tervünk (idegenforga­lom, a nyugdíjasok letelepedés váro­sunkban) mind üres fantazmagória, amelyet sohasem tudunk megvaló­sítani. De száz szónak is egy a vége; követeljük hasonló esetekben az eré­lyes és sürgős intézkedést, a buda­pesti hatóságokhoz hasonló gyors fellépést, hogy mindazok, akik visz- szaélnek a közönség gyengeségével, végre elnyerjék méltó büntetésüket. aki már az egyesületet a „Honsz“ junius 19-én tartott országos érte­kezletén is képviselte. Ezen a kor­mány képviseletében Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter is jelen volt, aki nagyhatású beszédében hang­súlyozta, hogy sohasem lehet eléggé leróni a hálát és köszönetét azért, amit a hadirokkantak, hadiözvegyek és árvák a hazának áldoztak. Éppen ezért a kormány minden lehetőt megtesz a hadigondozottak érdeké­ben. A múlt évben is 1006 hadi­rokkant járadékát emelték fel és mintegy 30.000-en kaptak az állam­tól rendkívüli segélyt. De nemcsak a hadirokkantak, hanem a közel jö­vőben mér az 55 éven felüli hadi­özvegyek is fognak ily segélyben ré­szesülni. Az állam részéről érkezett a karácsonyi ruhasegély is, amikor tiz hadirokkant kapott kész felső­ruhát és tiz hadiözvegy ruhának való kelmét. Középiskoláink az értesítők tükrében Érseki polgári leányiskola A Szatmári Irgalmas Nővérek ve- vetése alatt álló Érseki r. k. Polgári Leányiskola értesítőjét az elmúlt év­ről Rasztovich M. Aquila igazgató tette közzé. Az első lap az iskolai hatóságo­kat ismerteti, a második cikk Ber- náth Elemér: „Az Eucharisztia és a leányifúsági nevelés“ című előadá­sát közli. Gazdag tartalmú fejezet foglalko­zik az iskolaév történetével, a tanári testületben beálló változásokkal, az iskola tanulmányi ügyeivel, a tanul­mányi kirándulások ismertetésével. Igen fejlett volt az iskola egyesü­leti élete, különösen lelkes munka folyt az u. n. misszióban. Ez az egyesület igen értékes munkát fej­tett ki a szegénygondozás terén. Meglátogatták a szegényeket, szere- tetcsomagokat osztottak az arra rá­szorulóknak. A hivatalos látogatások közül az Értesítő felemlíti dr. Drahos János prelátus-kanonok, Bolgárfalvi M. Alerina tartományfőnöknő, Bolyos István tanügyi főtanácsos, a buda- pestvidéki tankerületi főigazgatósági szakelőadó, dr. Tóth Kálmán prela­Esztergom-tábori polgári fiúiskola Az esztergomtábori államilag se­gélyezett r. k. Polgári Fiúiskolának értesítőjét dr. Czuczor János igaz­gató, a kiváló szalézi pedagógus szerkesztette. Az értesítő első cikke pedagógiai értekezés: „A muzsika szerepe Don Bosco nevelési módszerében.“ A cikk bemutatja a nagy szalézi rendalapí­tót nevelői tevékenységének tükré­ben s rávilágít arra a tényre, hogy Don Bosco is milyen nagy fontos­ságot tulajdonított a jellem és em­bernevelés terén a zenének. Az értesítő következő fejezetében meghatott, kegyeletteljes szavakkal volt tanárát, Bárdos Józsefet paren- tálta el. Megemlékezett az ő lelkes, szakszerű tevékenységéről, a tanulók iránti szeretetéről és gazdag mun­kásságáról. Hadirokkantai; közgyűlése tus-kanonok, Bohn Ferenc, tanügyi főtanácsos, Marosán M. Leonárda általános főnöknő és Kubovits M. Engelberta házfőnöknő látogatásait. A beirt tanulók létszáma: 287, ezekből bizonyítványt kapott 274, ebből 3 magántanuló volt. Az intézet vastagbetűs tanulóinak névsora : I. osztály: Büki Mária, Lernyei Margit, Nagy Veronka, Tóth Erzsé­bet, Zsupanek Malvin. II. A. osztály: Czumbil Anna, Gintra Hilda, Mészáros Erzsébet, Pittner Erzsébet, Vincze Édit. II. B. osztály : Eiler Anna, Győrfi Lucia, Halbauer Anna, Hantos Aranka, Nagy Katalin, Szegvári Anna, Szlovák Gabriella,Tóth Ibolya. III. A. osztály: Matló Éva. III. B. osztály : Cseh Sarolta, Győri Ibolya, Misák Piroska, Puchner Anna, Tóth Erzsébet, Zsitvay Klára. IV. A. osztály : Adorján Érzsébet, Bauer Mária, Gintra Antónia, Gu- bala Gabriella, Kopiiovics Magda, Pasztorek Ilona. IV. B. osztály: Bujáki Erzsébet, Kortai Hajnalka, Lóhner Ágnes, Mit­ter Borbála. A következő cikk az iskolaév tör­ténetét ismerteti, belefoglalva az ifjúsági egyesületek lelkes tevékeny­ségét. Az iskola benépesülésére jellemző, hogy a tanulók létszáma az idén 360 volt, ebből uiagántanáló 144. (A tavalyi adatok: 284, ebből ma­gántanuló 81.) Az intézet vastagbetűs tanulóinak névsora: I. osztály: De la Casse Mihály, Gerendás Kálmán, Kanóczky István, Polacsek Károly, Raásch Ferenc. II. osztály: Hlinger Vilmos, Mik- 1er M. István, Szabó János. III. osztály: Pozsonyi János, Ve­zér Isván. IV. osztály: Janik Ferenc, Kin­ézel László, Mázán László, Bőröcz István.

Next

/
Thumbnails
Contents