Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 79. szám
1988. október 16 ESZTERGOM is VIDÉKÉ 3 viilágnézeti kérdés, hanem egyedül magyar kérdés, szent nemzeti ügy, amelyhez avatatlan kézzel senkinek sem szabad hozzányúlnia. Arra kérem a tekintetes kisgyűlés mindenegyes tagját és rajtuk keresztül az egyesitett vármegyék egész közönségét és társadalmát, hogy félretéve minden pártpolitikai és egyéb kicsinyes szempontot, egy emberként álljunk ezekben a nagy időkben a királyi kormány mögött, amely iránt a legnagyobb bizalommal viseltetünk, mert minden okunk megvan rá, hogy bizzunk benne. Nem nagy dolgot kérek, csak azt, hogy most minden magyar százszázalékosan teljesítse a maga kötelességét azon a poszton, ahová a Gondviselés állította és ne törődjék egyébbel, mint a saját munkafeladatának becsületes elvégzésével. A többit, a Mindenható Isten segítségével, akihez most is imádkozunk nemzeti vágyaink teljesítéséért, el fogják végezni a nemzet hivatott vezetői, akiket sem ösztökélni, sem túllicitálni nem szükséges és nem is szabad, mert egyedül ők tudhatják, hogy ma mit kell tenni Isten és ember előtt a nemzet szolgálatában. Rendületlenül bízunk abban, hogy ezt a munkájukat siker fogja koronázni.“ A mély hatást keltett beszéd elhangzása után felszólaló Kolozsváry Kálmán m. kir. gazdasági főtanácsos kisgyűlési tag javaslatára a kisgyűlés egyhangú lelkesedéssel táviratilag üdvözölte a miniszterelnököt, s bizalmáról biztosította a kormányt. (A táviratot szerdai számunkban már közöltük.) A hatvan pontból álló kisgyűlési tárgysorozatot dr. Závody Albin vm. főjegyző, vitéz dr. Zsiga János vm. II. főjegyző és Vízváry Viktor vm. aljegyző adták elő. A tárgysorozat keretében jóváhagyta a kisgyűlés Esztergom szab. kir. megyei városnak a hasznos madarak fokozottabb védelméről alkotott szabályrendeletét, mely azonban csak kormányhatósági jóváhagyás után léptethető életbe. Vitéz Sivós- Waldvogel József felfelszólalása nyomán dr. Frey Vilmos alispán kilátásba helyezte, hogy körrendeletben fogja felhívni a vármegye másik városának és a községeknek figyelmét hasonló szabályrendelet alkotásának előnyös és szükséges voltára. Nagyobb érdeklődést keltett és bizonyára a hadviseltek körében általános tetszést fog aratni a vármegyei kisgyűlés azon határozata, amellyel a vármegye alkalmazásában álló vitézségi érmes hadviseltjeinek folyó év január 1 -tői kezdő- dőleg a vitézségi érmek után járó pótdijakat újból folyósítja. Örömmel hagyta jóvá a kisgyűlés Bánhida község azon határozatát, amellyel a Horthy Miklós nemzeti repülő alapra 2000 pengőt és a légoltalmi szükségletek biztosítására 10.000 pengőt ajánlott meg. Annak idején felsőbb helyen tervbe vétetett Tarján és Héreg község egyesítése körjegyzőségben. Minthogy mindkét község elöljárósága, valamint a járási főszolgabírók, a községek képviselőtestületei és a vármegyei számvevőség sem tartja helyesnek az említett községek nagyközségi jellegének megszüntetését, a kisgyűlés az alispán javaslatára egyhangúlag azt kéri a magyar királyi belügyminisztertől, hogy a tervet ejtse el és hagyja meg mindkét községnek nagyközség jellegét. Jóváhagyta a kisgyűlés Agostyán, Baj, Szomód és Vértesszőiős községek képviselőtestületeinek azon határozatait is, amellyel bekapcsolódni kívánnak a „Zöldkereszt“ egészség- ügyi szolgálat szervezetébe és az ehhez szükséges anyagi fedezetről gondoskodnak. Ezen községi határozatok a *Zöldkereszt“-mozgalom újabb fejlődését jelentik vármegyénk területén. Jóváhagyta a kisgyűlés Héreg község azon határozatát is, amellyel ott postaügynökség felállítása válik lehetővé. Hasonló elbírálásban részesült Kocs község azon határozata, amely artézi kút építésének költségeire 1.500 pengőt ajánl fel, A kisgyűlésen Jelentette be az alispán, hogy a Komárom és Esztergom vármegyékhez visszacsatolandó Duna-balparti községek részére a vármegye költségére 600 pengőért 120 darab zászlót rendelt. Nagy örömmel hallotta a kisgyűlés, hogy máris gondoskodás történt arról, miszerint az elszakított, de Az esztergomi államilag segélyezett Községi Szent Imre Gimnázium elmúlt tanévi értesítőjét Obermüller Ferenc igazgató teszi közzé. Városunk kiváló intézete az elmúlt évben lépett fennállásának 81. évébe. Az új középiskolai tanterv alapján az intézetnek alsó négy osztálya egységes gimnázium, az V. és VI. osztálya átmenetileg reálgimnázium, a felső két osztálya pedig még reáliskola. Az értesítő első cikke 4r. Frey Vilmos alispán ünnepi beszédét tartalmazza, ezt a beszédet annak idején lapunk hasábjain szószerinti terjedelmében ismertettük. Az értesítő második közleménye az intézet igazgatójának — aki nemcsak gyakorlati értelemben tartozik a kiváló pedagógusok közé, hanem tudományos szempontból is a legkiválóbb szakírók közé tartozik — egyik előadásából tartalmaz részletet: A nevelő iskola leglényegesebb jegye : a szeretet 1 Meleg szavakkal emlékezik meg az értésiő Ember József tanári és pedagógiai munkásságáról nyugalomba vonulása alkalmából. A következő cikk ismét Obermüller Ferenc szakavatott tollát dicséri: „Egy kis karácsonyi pedagógia“ címmel.* Megemlékezik az értesítő arról, hogy az intézet pedagógiai működésében a szentév milyen terrénumot kapott. Az értesítő foglalkozik ezután a Szent Imre Gimnázium Volt Növendékeinek és Barátainak Szövetségének ügyeivel, majd rátér az intézet történelmére, s a tanárok társadalmi működésére. Az értesítő gazdag tartalmából további fejezetek: A magyar nyelvi dolgozatok tételei, az iskola belső életére vonatkozó mozzanatok, ifjúsági egyesületek, iskolai ünnepélyek, az intézet nyilvános szereplése, szülői értekezések, érettségi találkozók, vallás erkölcsi nevelés, fegyelmi, tanulmányi, egészségi állapot, könyvtárak, szertárak stb. Az érettségi. vizsgálatokon Farkas István, a balassagyarmati gimnázium igazgatója elnökölt. A vizsgálat eredménye a következő volt: jelesen érett: Oláh Béla, Wáczek Felicián, jól érett: Gerendás József, Iványi Ede, Karsay Béla, Kiss István, Nagy János, Tauber Manó Sándor, érettek : Almássy Pál, Kovács György, Oszkay Zoltán, Stern György, Tamási Ottó. Az intézet vastagbetűs tanulói: I. osztály : Alpár Gyula, György- falvy Dezső. II. osztály: Györgyfalvy György, Máté Béla, Menner Béla, Riedl Ernő, Szlavszky Tibor. III. osztály: Abonyi László, Teig- ler Ferenc, Marczell Árpád. IV. osztály: Kajuk Gyula, Németh Gábor, Marczell Árpád. V. osztály: Müller Endre. most visszatérő országrészen fekvő községházakat a visszacsatolás pillanatában a vármegye által adományozott nemzetiszinű zászlók fogják disziteni. Ez alkalommal közölte az alispán azt is, hogy dr. Lépőid Antal pre- látus-hanonoknak a törvényhatósági bizottság őszi rendes közgyűlésén elhangzott nagyhatású beszédét kinyomatja és a bizottság összes tagjainak elküldeti. A kisgyűlés után, mely az elnök éltetésével ért véget, a vármegye közigazgatási bizottsága tartotta meg rendes havi ülését. A szokásos havi jelentések tudomásulvétele után a különféle albizottságok üléseztek. VII. osztály: Kassai Ferenc. VIII. osztály: Oláh Béla, Waczek Felicián. Az értesitő utolsó fejezete statisztikai adatokat közöl. Az intézetbe beirt nyilvános tanulók száma : 259, a magántanulók száma : 5. Benes ár búcsúja Isten veled hazám, bátrak hazája, Isten veletek piócák, legyek; az is bolond, aki irigyli sorsom, veszem a batyum és hát elmegyek. El kell ismerni, ezer csodát tettem : hajózhatóvá tettem patakot, karemeléssel pótolták minálunk a hajrát úgy miként az attakot. El kell ismerni, ragyogó ötlet volt s nem kiálthat rám senki sem IÁ-t, úgy gyúrogattam a csehet a szlovákkal, hogy összegyúrtam Csehszlovákiát. Szép volt, bűvös volt, egy szikrát se bánom, időm kutyáknál, művem hamu lett. . . „Nem értem — szólt a néger apa búsan — nem értem, hogy fiamból Samu lett. . .‘ Csűrtem erre és csürögettem arra, szovjettel koték vad paktumokat, ha újra kezdeném, másként csinálnám, tanultam én is, franciák, sokat. Rekviráltattam magyartól és tóttól bort, búzát. . . Békét még sem lelhetek ; faképnél hagyott angol és a szovjet, íütyülök rájuk ... Csehül legyenek 1 De már megyek . . . S ha visszatérek hő kebledre hon, ne lógjak majd fenn vén tölgyfáidon . .. EGYRŐL-MÁSRÓL Egész Európának, benne kis városunknak is, idegfeszitően izgalmas napjai voltak az elmúlt hetekben. A háborúnak fenyegető réme végig- száguldott az egész emberiségen izgalmakat, félelmet, bátorságot felkorbácsolva. Mint minden rendkívüli eseménynek, ezeknek a napoknak is igen nagy tanulsága volt, amelyeket meg kell szívlelnünk, a hasznosakat ki kell építenünk, a rosszakat el kell vetnünk s az események tömkelegéből meg ;kell csinálnunk a jövőben követendő mérleget. Legelőször is tudomásul kellett venni mindenkinek, hogy a háború veszélyei legközvetlenebbül vonat koznak ma már mindenkire. Nincs ma már a társadalomnak se ifjú, se idős, se férfi-, se nő tagja, akinek ne kellene a saját érdekében védelmi intézkedéseket foganatosítani a saját jól felfogott érdekében. Ma már meg kell állapítanunk azt, hogy ezt az önvédelmi tevékenységet nem végeztük el úgy, ahogy azt a helyzet és a szükség megkívánta volna. Előadások voltak azzal a célzattal, hogy városunk lakosságát a helyes és okszerű védekezés módra megtanítsák, de ezek az előadások, mint a hallgatóság legtöbb esetben megállapította, nem százszázalékig feleltek meg a követelményeknek. Hallottunk ezeken az előadásokon laikus közönség számára hottentotta nyelven elmondott gázneveket, bonyolult képleteket, hideg borzadály és rémület száguldozott a hallgatóságon keresztül, amint értesült, hogy ezek a gázok miként, milyen bonyolult halálnemekkel fognak kivégezni minden élőlényt. Csoda-e, ha nem egy helyen a hallgatóság nőtagjai sirva, kezüket tördelve hagyták el a megnyugtató előadásokat. íme az első tanulság. Szükség van ezekre az előadásokra, de ezek az előadások a végtelen kémiai képletek helyett világosítsanak fel mindenkit, hogy mikép védekezhet a lakosság a legprimitívebb eszközökkel legcélszerűbben és legpraktikusabban a legkülönbözőbb támadások ellen? Ma már kétségtelen az a tény, hogy egy háborúban elengedhetetlen feltétel a polgári lakosság tökéletes fegyelme, egysége és nyugalma. Esztergomban úgylátszik még ezt az alapvető törvényszerűséget nem ismerték fel. Mert, ha felismerték volna, nem lett volna — sajnos épen a tehetősebb osztályok keretében — az a költözködési láz, amely a fuvarozási vállalatok számára a legrózsásabban álmodott május elsejéhez hasonlított. Országos jelenség volt, de Esztergomban is felbukkantak a jólór- tesült, a legbefolyásosabb köröktől tájékoztatott rémhirterjesztők. Verne Gyula ma már fogalomszámba menő fantáziája messze elröpült ezek mellett a fantasztikus rémhírek mellett. A társadalom nyugalma megkívánja, hogy ezek a rémhirterjesztők a legszigorúbban és legsúlyosabban lakóijának felelőtlen rémhíreikért, amellyel helyrehozhatatlan károkat okoztak a polgárság oly annyira fontos lelki felkészültsége szempontjából. Ugyancsak drákói szigort követel meg az egész magyar polgárság az árdrágítókkal szemben, akik ki akarták használni a polgárság idegességét saját önző nyerészkedési céljaikra. Az egész magyar társadalom megnyugodva és elégtétellel állapította meg azt, hogy a budapesti árdrágítókkal a bíróságok drákói szigorral, példát statuálóan bántak el. Legvégül szigorú és határozott kérdést kell intéznünk az illetékesekhez, hogy Esztergom vízellátása rendben lett volna-e ezekben a napokban ? Ha nem, úgy megtörténtek-e a legsürgősebb pótolni valók ? Mert ebben az ügyben nem tűrünk egy pillanatnyi halasztást sem. íme felsoroltunk néhány hibát, amelyek közül nem egy végzetes lehetett volna a lakosság számára, de felsorolásunk teljesen csonka, mégis szükségét éreztük annak, hogy néhány gondolatot elmondjunk belőlük, hogy azokból mindenki okulhasson. Hogy milyen volt a csehek ísko* íapolitikája, az alábbi adatok tanúskodnak : 1930-ban a milliós magyar tömbnek 835 iskolája volt 1811 osztály - lyal a népcsoportot megillető 2495 helyett. A magyarságnak 17 polgári iskolája volt 94 osztállyal és ez a szükséglet kétötöd részét sem elégítette ki. 1930-ban 6 középiskolája volt a magyarságnak 93 osztállyal, számaránya szerint még 92 osztály, azaz még 6 középiskola illette volna meg a magyarokat. A cseh demokrácia örök szégyenéül 59 olyan községet tartanak számon, amelyben abszolút többségben van a magyarság és még sem en* Középiskoláink az értesítők tükrében Községi Szent Imre gimnázium
