Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 79. szám
4 ESZTERGOM és VIDÉKE 1938 október 16 gedélyezték a magyar iskola felállítását, ellenben ahol 10 százalék cseh volt kimutatható, ott már volt cseh iskola. Az iskolákban magyarul csak törve beszélő tanítók és tanárok tanították a földrajzot, a történelmet és nem egyszer a »magyar irodalmat is“ ezekben a magyar iskolákban. Az iskolaigazgatói és tanfelügyelői karban egyetlen magyar nemzetiségi pedagógus sem működik. A prágai egyetem magyar tanszéken cseh nyelven adták elő Arany, Petőfi és Vörösmarty életrajzát, irodalmi méltatását és műveinek ismertetését. Éppen ideje, hogy vége legyen már ennek a romboló állapotnak és hiábavaló volt minden, hiába nyomták el az iskolákban, a gyermekek ajkán a magyar beszédet, mégis fölcsendül újra a magyar szó, a magyar szó, a magyar ének, a magyar imádság. Nyelvében ól a nemzet — a felvidéki magyarok igazolják számunkra ezt a tételt, igazságot és tudatot. HÍREK A harci vitézség és a hadviseltség megbecsülésének szép példáját nyújtja Komárom- Eztergom vármegye közönsége, amelynek kisgyülése elhatározta, hogy a vármegye szolgálatában álló vitézségi éremtulajdonosoknak utalványozza a megállapított érem- pótdijakai. Tudjuk azt, ho$y a világháborúban hazájukért harcolt magyar katonák egyáltalán nem gondoltak érempótdijakra és anyagi elismerésekre, amikor a véres harcokban kitüntették magukat, viszont a nemcsak szóval, hanem cselekedettel való elismerés az önfeláldozásért a közületek részéről az ilyen szerény anyagi előnyök biztosítása a mai életgondokkal küzdő hadviseltek számára. A hazájáért vérét hullató és életét kockáztató katonának minden nemzet részéről mindenkor erkölcsi és anyagi elismerés járt. Emlékezünk arra a szomorú korszakra, amikor egyes uralomra jutott kótyagos közéleti nagyságok nyíltan hirdették, hogy nem akarnak katonát látni és amikor elismerés és megbecsülés helyett gúny és lekicsinylés járt a katonai erényekért, de ekkor pusztuló- ban volt az ország, a magyar társadalom és a nemzeti élet. A nemzet feltámadása és megerősödése együtt jár a magyar katona meg becsülésével és a harcos katonai szellem feléledésével. A magyar közületeknek első helyen kell csele kedniök annak a meggyőződéses hitnek növelésében, hogy igenis az első sorban küzdő katonát a megbecsülés tekintetében a polgári életben is az első sor illeti meg. Komárom-Esztergom vármegye példaadása azonban nemcsak szép, hanem követésre méltó és követendő is a többi magyar közület részéről. Esztergomban akadt lel kés ember dr. vitéz Zsiga János személyében, aki úgy is, mint a tűzharcosok vezető tisztje — az ebből eredő kötelességvállalásnak eleget téve — közbenjárt a harci erények megbecsülése érdekében a vármegyénél, s most a város és az ország többi közületein, többi lelkes vezetőemberein van a sor. Ezt a példát követni kell. Az államnak talán nagy terhet jelentene az ilyen igényeknek minden vitézségi *érmcssel szemben való teljesítése, de vannak jómódú közületek, amelyek minden nehézség nélkül eleget tehetnének a vitézségi éremtulajdonosok kívánságának annál is inkább, mert az egyes kisebb közületre, intézményre aránylag kevés teher esik a személyek megoszlása folytán. A többi törvényhatóságok vagy városi képviseletek mellett természetesen az ország és a vármegye területén élő nagyvállalatokra is gondolunk, mint a dorogi, tatabányai bányavállalatok. Az arra érdemes hadviseltek kiválasztása és számbavétele is egyszerűbb igy. Az ér empótdi jak nyújtásán kívül maradnak természetesen egyéb tűzharcos ügyek is, amelyek elintézésre várnak. Ezek közé tartozik például — hogy hamarjában egyebet ne említsünk — az is, hogy anak a tűzharcos köztisztviselőnek, aki legalább egy évi tűzvonalbeli szolgálattal rendelkezik, adják vissza a szanálás miatt annak idején elvett egy szolgálati évet. Ez is olyan kívánság, amely az egyes közületek részéről alig érezhető áldozattal megvalósítható. A kívánság méltányosságához pedig szó sem férhet. Azt hisszük, hogy csak pár lelkes jóakaratú közéleti férfi kell ennek keresztülviteléhez is. A pápa október 18-án rádióüzenetet mond. XI. Pius pápa az Egyesült Államok nemzeti eucharisztikus kongresszusa alkalmából rádióüzenetet mond a kongresszus résztvevőihez. A vatikáni rádióállomás a Szentatya rádióüzenetét okt. 18-án, kedden este fél 8 órakor közvetíti. Házasság. Matus Magda oki. középiskolai tanárnő és Lacza József a zirci apátság simontornyai uradalmának intézője f. hó 17-én tartják esküvőjüket Budapesten. (Minden külön értesítés helyett.) Az Esztergomi Oltáregyiet f. hó 10-én rendezte meg évi beszá móló közgyűlését. A gyűlés keretében új alelnököt választott az Egyesület Malatinszky Annié személyében. Dr. Mattyasóvszky Bélánét, a távozó elnöknőt, dr. Városi István igazgató köszöntötte az Egyesület nevében, mint aki hosszú, munkás, lelkes elnöksége alatt elévülhetetlen érdemeket szerzett a nagymuitú 01- táregylet körül. Az egyházmegye számos temploma és szegény kápolnája jutott új felszereléshez az ő áldozatos faradozása alatt. Az új alelnöknőt egyhangú lelkesedéssel választották meg a tagok és szintén nagy reményt fűznek jövő munkálkodásához. Eskövő. Horváth Károly II. o. postaaltiszt és Vilsitz Julia f. hó 16-án d. u. 5 órakor tartják esküvőjüket a belvárosi plébánia-templomban. Az esketési szertartást pap testvéröccse fogja végezni. (Minden külön értesités helyett.) Az Esztergomi Oltáregylet értesíti tagjait, hogy f. hó 22 én, szombaton reggel fél 9 órakor engesztelő gyászmise lesz a vízivárosi zárda - templomban néhai özv. Grósz Fe rencné lelkiüdvéért, aki az Egyesületnek alapítótagja és hosszú évtizedeken át lelkes, buzgó, munkás hive is volt. A Bakács-kápolnai női kongregáció f. hó 16-án vasárnap tartja évi beszámoló közgyűlését a bazilika sekrestyéjében. A közgyűlésre, amely a d. u. 4 órai litániával kap csolatban lesz. Az érdeklődőket szívesen látja a Vezetőség. Eljegyzés. Hamza Magdolnát eljegyezte Szendy Gábor m. kir. hadnagy. A győri kerületi kereskedei- kedelmi és iparkamara 1938. évi október hó 21-én pénteken délelőtt fél 11 órakor a kamara nagytanács termében közgyűlést tart. Adakozzunk a belvárosi plébániatemplom berendezésére. Távirat a honvédelmi minisz terhez. Csehszlovákiával való tárgyalás meghiúsulása folytán f. hó 13-án, csütörtökön este a Magyar Királyban megjelent polgárság népes alkalmi összejöveteléből kifolyólag az alábbi táviratot intézték a hoh- vódelmi miniszterhez: »Határmenti elkeseredett magyarok általam kérik, jelentse a Kormányzó Urnák, hogy a cseh-tót bérencekkel való tárgyalások megszakítása után alattvalói hűséggel kérik a Kormányzó Urat, hogy most mér a magyar nemzet méltóságához iliő gyors, erélyes és döntő lépés történjék. Vitéz Szivós- Waldvogel.“ Kinevezés. A belügyminiszter Komárom-Esztergom vármegyéhez szociális tanácsadóul dr. Kubinyi Lászlót nevezte ki. Egyházi hir. Dr. Serédi Juszti- nián bíboros hercegprímás Bárány Anzelm balassagyarmati kórházi bl- készt és Márton István budapest- tisztviselőtelepi segédlelkészt kölcsönösen áthelyezte. Népművelési előadás Zsala- zsonban. Október 9 én népművelési előadás volt Zsalazsonban, amelynek keretében Szalva László tanító ismertette október 6. jelentőségét. Az előadásnak alkalmi szavalatok és énekszámok adtak keretet. Luttor-féle irástanfolyam. F. hó 13-án háromnapos irástanfolyam nyílt meg városunkban, amelyen Esztergomból és környékéről mintegy 80 tanitó és tanítónő vett részt. A tanfolyamot Luttor Ignác gimnáziumi igazgató tartotta, aki maga alkotta meg a régi irástanitási módszerével szakítva, az új Írásmódot, a „zsinór írást“ helyesebben a modern „folyamatos írást“ ismertette. Adakozzunk a belvárosi plé bánia-templom berendezésére. A felvidéki magyar testvérek felsegélyezésére Fuchs Györgyné sz. Lasz Rózsi 10 pengőt küldött szerkesztőségünkbe. Köszönetünk kifejezése mellett az összeget nyugtázzuk és rendeltetési helyére juttatjuk. Hadirokkantak közgyűlése, A „Honsz“ esztergomi csoportjához tartozó hadirokkantok és hadiözvegyek elnökválasztó közgyűlése f. hó 16.-án (vasárnap) délután 5 órakor lesz megtartva a városház közgyűlési termében. Arra a járadékot élvező és végkielégített hadirokkantak ezúton is tisztelettel meghivatnak. Az igazgatóság. A központot vitéz Székely Ferenc orsz. ügyv. főtitkár fogja a közgyűlésen képviselni. Helyesbítés. Múlt vasárnapi számunkban a Légoltalmi Liga helyi csoportjának tagjairól közölt névsorból Bánfi Károly tévedésből kimaradt. Ezzel kapcsolatban a helyi csoport közli, hogy a nincsteleneket gázálarccal ellátni kívánó alapot létesített. Ezen alapra beérkezett adományokat a jövő számok egyikében fogjuk nyugtázni. Elrendelték a kisiparosok kötelező személyi adatszolgáltatását. Rövidesen körlevélben szólítja fel az ipartestület a kisiparosokat, hogy szolgáltassák be személyi adataikat. Minden iparos kö'eles bejelenteni születési helyét, apja, anyja nevét és úgy az ő, mint szülei vallását. Est az intézkedést az iparigazolványok revíziója teszi szükségessé. A kormány ugyanis a kisiparosság körében is érvényt kíván szerezni a 80—20 százalékos aránynak. Egyes verziók szerint a kormány revíziója nem fogja érinteni a szerzett jogokat, ha az illető iparos egyéb követelményeknek megfelel és nemzethűség tekintetében kifogás alá nem esik. A megyei városok nem alakítanak külön egyesületet. A közelmúltban a Magyar Városok Országos Szövetségében váratlan ellentétek robbantak ki. Dezső Káz- mér nagykőrösi polgármester akciót indított, hogy a városok egy része lépjen ki a szövetségből és alakítsanak külön egyesületet a megyei városok részére, melyek mellőzve érezték magukat. Dezső Kázmér nagykőrösi polgármester hangoztatta, hogy mozgalma nyomán 38 város támogatására számit, illetve 38 város lép majd ki a Magyar Városok Országos Szövetségéből. Szendy Károly Budapest polgármestere azonban ellenezte ezt a törekvést és az ő állás- foglalása nyomán a külön egyesület létrehozására irányuló törekvés máris meghiúsultnak tekinthető. A városok túlnyomó része belátta és hangoztatja, hogy a jelenlegi körülmények között mindenekelőtt egységre és közös munkára van szükség. Baleset. Flórián János építési napszámos, bajnai lakosnak munka közben kőszilánk a jobb szemét kiütötte. A Kolos-kórházba szállították. Csak öt városban mulat ingyen a magyar. A most megjelent vigalmi adókimutatás szerint az ország 56 városa közül csak 5 városban nincs vigalmi adó, illetve csak ezekben a helységekben mulat ingyen a magyar. Ez az öt város: Csongrád, Gyula, Hajdúböszörmény, Mohács és Pestszentlőrinc. Fejkvóta szerint Szombathely vezet, mert itt 83 fillér esik a vigalmi adóból minden lakosra. Budapesten 80, Újpesten 75, Pécsett 75, Debrecenben 57, Szegeden 52, Salgótarjánban 47, Miskolcoz 44, Magyaróváron 44, Veszprémben 37, Szolnokon 36, Kecskeméten 29 fillér. Tíz fillér sincs a vigalmi adó fejkvótája Kiskunhalas, Kaposvár, Cegléd, Eger, Szekszárd, Kőszeg, Szentes, Hajdúnánás, Kiskunfélegyháza, Kalocsa, Hajdúszoboszló, Kisújszállás, Turkeve és Karcag városokban. Gázolt a gépkocsi. Folyó hó 4-én délután a ß. Y. 343. rendszámú tehergépkocsi, amikor Csév község utcáján haladt keresztül, Ravasz János 5 éves csévi lakos, kisfiú a gépkocsi előtt az úton át akart szaladni, miközben a gépkocsi eleje elütötte, az első kerekek közé esett, a hátsó dupla kerék halálra gázolta. Megállapítást nyert, hogy a balesetet a gyermek gondatlansága idézte elő. Légvédelmi célra minden ingatlantulajdonos köteles ingatlanát és tartozékait a szükség tartamára a hatóság rendelkezésére bocsátani. A tulajdonos köteles az előkészületi intézkedéseket, berendezések létesítéséi is eltűrni. Kártérítési igénye azonban elismertetik. A rendelkezés megszegése békében 2 hónapig, há- berúban 6 hónapig terjedhető elzá- rási büntetés ala eső kihágás. Január 1-ig kell a kerékpárokat rendszámmal felszerélni. A belügyminiszter legújabb rendeleté- ben úgy intézkedik, hogy a kerékpárokat 1939 január 1-ig kell rendszámtáblával ellátni. Addig tehát rendszámtábla nélkül használhatják a kisemberek ezt a népszerű közlekedési eszközt. Bajnoki mérkőzés vasárnap délután fél 3 órai kezdettel Dunakeszi Remény—MESE első csapatai között.
