Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 69. szám
2 BSZTEROQ* 81 XIDHKE 1938. szeptember 11 — A közelmúltban jelent meg a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatékonyabb biztosításáról szóló törvény végrehajtásával kapcsolatban négy rendelet, amelyek a sajtókamarának és a színművészeti és filmkamarának felállításáról intézkednek és működésűket szabályozzák. Ezzel betetőzést nyert az a jogi szabályozás, amely az említett törvény- javaslattal indült el és amelynek célja, hogy a zsidóságnak a hazai gazdasági és szellemi életben elfoglalt és egészségesnek semmiképen sem mondható túlzott befolyását arra a mértékre szorítsa vissza, amely a nemzet érdekei szempontjából kívánatosnak és a társadalom békéje szempontjából múlhatatlanul szükségesnek mutatkozik. — Ez a munka távolról sincs lezárva és még sok más intézkedés fogja követni, de a gyökerekhez már sok helyen hozzányúltunk és hozzá fogunk nyúlni mindenütt, ahol erre szükség van. Amikor egy ünnepi alkalommal Szent Istvánról megemlékeztem, azt a kifejezést használtam, hogy műve forradalmi jelentőségű változást jelentett s most is mondhatom, hogy a munka, amelyet megkezdtünk és amelynek egyes kiemelkedő pontjait itt Önök előtt nagy vonásokban végigvonultaítam, forradalmi jelentőségű változásokat hoz létre a magyar életben. De ugyanúgy, mint Szent István tette, mi is ezt a munkát nem forradalmi úton akarjuk véghezvinni. Vagy, ha úgy tetszik, mondhatjuk akár azt is, hogy forradalmat csinálunk, de csodás forradalmat, amelyet, ha megvalósítunk, úgy valósítunk meg, ahogy akarjuk, a történelemben példaként fogjuk emlegetni, mint a huszadik századnak nagy magyar csodáját, amikor egy nemzet minden fia, a legnagyobbtól a legkisebbig megérzi és meglátja az utat, amelyet követni kell, amikor nem egy osztály, nem egy párt, nem egy vidék, nem az idősebbek és nem a fiatalabbak verekszik ki, sokszor lü relmetlen és véres harcokban a maguk igazát és juttatják érvényre a megújulás akaratát és elgondolását, hanem a nemzetnek egésze ébred új életre és ki-ki önmagát legyőzve hozza meg áldozatát: a nagyok, a tehetősek, a naposabb oldalon lévők azzal, hogy vállalják a terheket, a kicsinyek, a szűkölködők, a várakozók és vágyakozók azzal, hogy fékezik türelmetlenségüket és mind-mind elindulnak együtt a vezért, a mi kormányzó urunkat hűséggel követve azon az úton, amelyet a nemzetre egy ezredév óta vigyázó Gondviselés egyre kézzelfoghatóbban rajzol elénk. — Az a szilárd meggyőződés kristályosodott ki bennem, hogy elenyésző kivételektől eltekintve — akik mindkét végleten megtalálhatók, mi, magyarok, nem vagyunk olyan messze egymástól. Semmi esetre sem vagyunk olyan messze, hogy ne tudjunk együtt dől gozni, együtt érezni, különösen most, amikor nagyobb szükség van, mint valaha volt arra, hogy együtt meneteljünk. Programot adtam, sőt nemcsak azt, megvalósítást jelentettem be. Ennek a birtokában keresem a magyar kezeket, minden magyarul érző -mbernek a kezét, aki igaz lelkében vállalja, elfogadja a szociális gondolat jegyében való megújulásnak ezt a programját, keresem és nem nézem azt, hogy mi lyen jelvényt hordott eddig. Nem a múltat kell most néznünk, hanem a jövőt, amely előttünk áll. Szeretném összegyűjteni mindazokat, akik égni tudnak a keresztény magyar hazáért. Amikor ezt a szivem mélyéből fakadó kívánságot kimondom, az őszinteségnek és a tisztességes nyíltság jegyében azt is meg kell mon dánom, hogy együtt csak úgy <udunk menetelni, eredményt csak úgy tudunk elérni, ha fegyelmet tartunk, ha megbecsüljük egymást és ha a szabályokat és a tekintélyt, amelyet Isten és hazánk törvényei szabtak elénk, tiszteljük. Nem akarok diktálni, de addig, amíg az első magyar ember, a kormányzó urunk bizalmának és a többi alkotmányos tényező támogatásának birtokában ezen a helyen állok, vezetni kötelességem és eltökélt akaratom. Nem fojtom el a tárgyilagos bírálat nak hangját, de a destrukciónak, a tekintélyrombolásnak és csak Kedden ismét ünnepi napja volt Esztergomnak. Csonka-Magyarország polgármesterei tartották meg városunk ősi Vak Bottyán kúriájában ünnepi díszközgyűlésüket. A díszközgyűlésen ötvenegy magyar város száz kiküldöttje vett részt, megjelentek ezenkívül a belügyminisztérium illetékes osztályának képviselői is. Az előkelő vendégek, akik magánautókon és autóbu-zokon érkeztek Esztergomba, már a kora délelőtti órákban kezdtek gyülekezni az ez alkalomra ünnepélyesen feldíszített városházi nagyteremben. A megjelentek között ott láttuk többek közt dr. Csatáry Béla államtitkárt, aki a miniszterelnököt és a belügyminisztert képviselte, Papp Elemér miniszteri osztályfőnököt, aki a pénzügyminiszter nevében jelent meg, dr. Zsindely Ferenc kultuszminisztériumi államtitkárt, Szendy Károly Budapest székesfőváros polgármesterét, Harrer Ferene ny. minisztert, a vidéki városok polgármestereit, dr. Frey Vilmos alispánt, dr. Hegedűs Zoitán rendőrtanácsost, a Székesfő- kóptalan több tagját stb . . . Tizenegykor jelent meg a közgyűlési teremben dr. Serédi Jusztinján biboios hercegprímás, akit a megjelentek hatalmas ovációval fogadtak. Az Esztergomi Turista Daiárda Hajnali Kálmán vezénylésével elénekelte a magyar Hiszekegyet, majd dr. Szendy Károly Budapest polgár- mestere, a Magyar Városok Orszá gos Szövetségének elnöke állott fel szólásra, aki beszédében a kilencvenhat elszakított magyar testvér- városra emlékeztette a hallgatóságot, amely varosoknak emléke minden magyar ember szivében ott ól. Dr. Szendy Károly ezután köszöntötte dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímást, aki Esztergom vármegye és Esztergom város örökös főispánja, a miniszterek képviseletében megjelent államtitkárokat, akik nek megjelenése — mint mondotta — biztosítéka annak a megértésnek és szeretetnek, amellyel a m. kir. kormány a városok iránt viselkedik. Dr. Csatáry Bélr. a kormány nevében köszöntötte a magyar városok a pusztításra vezető ösztönök felkavarásának meg kell szűnnie, mert a bomlás miazmáival mérgezik a levegőt s mérgezett légkörben dolgozni lehetetlen. Ezért nekem és minisztertársaimnak kötelességünk, hogy a légkört tisztán tartsuk. Komolyak az idők és komolyak a szavaim. Erős a hitem és a reményem, hogy minden magyar fül megérti ezeket a szavakat, hogy a levegő tiszta marad s nem fog sor kerülni arra, hogy — talán fájó szívvel bár —, de kötelességünk tudatában közbelépjünk. Erős a hitem és reményem azért is, mert bízom benne, hogy ebben a tiszta légkörben a pártos korlátái felett össze fognak fonódni a magyar kezek. A miniszterelnök beszédét sokszor szakította félbe az éljenzés és a lelkes helyeslés. Beszédének végén pedig Imrédy Bélát az összesereglett 40.000 főnyi tömeg szinte példa nélkül álló ovációban részesítette, igazolva azt, hogy a 40.000 emberen keresztül ez egész magyar társadalom együtt akar menetelni a miniszterelnök által kijelölt s a szebb magyar jövőbe vezető úton. kiküldötteit s hangsúlyozta, hogy a kormány mindig tisztában volt a városok nagy hivatásával. Dr. Csatáry Béla felszólalása után ismét Szendy Károly mondott beszédet. Beszéde előtt bejelentette, hogy Karafiáth Jenő Budapest főpolgármestere a díszközgyűlést táviratban üdvözölte, majd nagyhatású szónoklatában többek között a következőket mondotta : — A Magyar Városok Országos Szövetsége meglátogatja az ország különböző városait, legelőször Esztergomba Szent Istvánnak születés- helyére zarándokolt el. Ez a hely fokozottan emlékeztet és kötelez bennünket a műit hagyományainak nyomán oly közéleti munkára, amely elősegíti azt, hogy a közelmúlt sötét történelmét az emberi haladás, a műveltség, a felvilágosodás korszaka kövesse. Szem előtt kell tartanunk a szentistváni államszervezés alapgon- do'atát, amely szerint egy virágzó főváros mellett kulturált, gazdaságilag erős vidéki centrumokra is szükség van. Dr. Szendy Károly nagy tetszéssel fogadott beszéde után Glatz Gyula városunk polgármestere állott fel zólásra. s Kifejezte örömét és háláját afelett, hogy a magyar városok Esztergomban tartották meg díszközgyűlésüket, üdvözölte a város közönsége nevében a megjelent előkelőségeket, majd felhívta a díszközgyűlés figyelmét arra, hogy Esztergom nagy munkákkal, komoly alkotásokkal ünnepelte meg a jubileumi évet. Dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás mondotta el ezután ünnepi beszédét. Beszédének bevezetésében bemutatta Szent Istvánt, a nagy városépítőt. Szent István nemcsak elrendelte a templomok épitését, hanem maga is sotv templomot, kolostort alapított. Ezek közelében alakultak először a települések, amelyekből azután kifejlődtek a városok és községek. — A városok keletkezését elősegítette a nagy király azzal is, hogy várakat épített, ezek tövében biztonságban érezvén magukat az emberek házakat építettek s igy alakultak ki idővel a városok. Szent István arról is gondoskodott, hogy a népességben legyen meg az a réteg, amely alkalmas a letelepülésre, igy város, illetőleg község alapításra. Az igy kialakult városokban lassankint kifejlődött az ipar, a kereskedelem, a kultúra, amelynek alapja a keresztény hit volt. — Minthogy a múltban óriási jelentőségük volt a városoknak, — folytatta a hercegprímás, — nem kétséges, hogy fontos szerepük megmarad a jövőben is. A tapasztalat azt mutatja, hogy a városokból indult el a környékre, a vidékre a jó is, de a rossz is; a város vezetőinek épen ezért óriási felelősség nyugszik a vállukon, hiszen a gondjaikra bízott városokat ők kormányozzák. Ebbe a kormányzásba azonban nemcsak az tartozik bele, hogy a városi közigazgatás és a közüzemek hiba nélkül éljék a maguk életét, hanem ebbe a kormányzásba beletartozik a polgárság szellemi és főképen lelki szükségletének kielégítése is. A hercegprímás ezután örömét fejezte ki, hogy a városok vezetői ebben a szellemben gyakorolják hivatásukat, iskolákat, templomokat építenek s így lehetővé teszik, hogy a nemzet valláserkölcsös életet élhessen, ami nagyon fontos is, mert amint az erkölcstelenség és hitetlenség megbuktatja a közületet és az egész nemzetet is, épúgy a valláserkölcsös élet felemeli és jövőt biztosít neki. Kijelentette a hercegprímás, hogy a pápa megállapította ebben a jubileumi esztendőben, hogy a magyar nemzet a hitélet és erkölcs terén példát mutatott az egész világnak. Befejezésül a hercegprímás kérte a magyar városok vezetőit, hogy a jövőben Szent István király szellemében magyar és keresztény polgárokat neveljenek. ■minin Hinni IIIIIHlUfl iniiBinmiuuiiHimniaiiuiiiui iviak kMinií SZÖVET SELYEM MOSÓKELME % A* FÉRFI POROZÜSj I INGEK ÁRUSÍTÁS 4-80-tói ■luiiauiiiaiiiiiHiiiJHiiuHiuiniBiiniiiiHiiiiHiuiHiaiuiiniiiHiniiiinii ■MWWMWWMMWUfWMWHHWmWWWiWWWWWWWMiWWW Áz ország polgármesterei városunkban inmaiiBiiaiiiiiaiiiiiBiiiiiai i
