Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 69. szám
1988. szeptember 11 ESZTERGOM és VIDÉKÉ 3 A bíboros hercegprímást nagyhatású ünnepi beszéde végén a megjelent előkelő közönség hosszasan ünnepelte. A díszközgyűlést a Himnusz fejezte be. A díszközgyűlés után a vendégek dr. Lépőid Antal prelátus-kanonok kalauzolása mellett megtekintették az Árpádházi királyi palotát, a Bazilikát. Délben két órakor a város látta vendégül ünnepi ebédre a díszközgyűlés résztvevőit. Az ünnepi ebéden A budapesti eucharisztikus munkás-szakosztályoknak, azu. n.Emszo- nak 1500 tagja jött Esztergomba, egyrészt hogy kifejezze hódolatát Magyarország hercegprímása előtt, másrészt hogy a vidéki munkássággal megismertesse célkitűzéseit, a szociális alapokra fektetett, független, erős Magyarországot. A vendégek zászlóik alatt külön- vonaton erkeztek. Az esztergomi pályaudvaron dr. Brenner Antal h. polgármester fogadta e hatalmas munkáscsoportot, amely a vasútállomásról a Hősök-terére vonult a dorogi bányászzenekar pattogó indulóinak hangjai mellett. A Hősök szobrának megkoszorúzása után a menet a Bazilikába vonult, ahol dr. Mészáros János budapesti általános érseki helytartó ünnepi szentmisét mondott. A szentmise után Vargha László jezsuita atya mondott szentbeszédet, melyben hangsúlyozta, hogy kérni kell az Istent, hogy az egész magyar élet alkotmányos alapja az igazság legyen. A Bazilikából a hercegprímási palota udvarába vonultak, hogy Serédi Jusztinján bíboros-hercegprímás előtt tisztelegjenek. A munkások nevében dr. Mészáros János érseki helytartó köszöntötte a bíboros-hercegprímást és kifejezésre juttatta azt, hogy a budapesti munkások esztergomi megjelenése bizonyítja, hogy hűek Szent István eszméihez. A munkások közül Csurgay István fejezte ki a hercegprímás előtt a munkásság hódolatát és hangsúlyozta 30.000 munkás törhetetlen hitét. Dr. Serédi Jásztinián bíboros-hercegprímás hosszabb beszédben válaszolt az üdvözlésre és beszédében többek között a következőket mondotta : — Szent István király magyar és katolikus ember volt. Az ő magyarságát katolikus hite, katolikus hitét magyarsága támogatta. — Manapság — folytatta a hercegprímás — vannak emberek, akik szeretnék a magyarságot maguknak kisajátítani. Ezek elfelejtik azt, hogy ha Szent István és a mi őseink nem lettek volna magyarok, akkor ma ők sem volnának azok. A magyarságot nem most kell kitalálnunk, hanem be kell bizonyítanunk, hogy magyar hazánkhoz és szent hitünkhöz ragaszkodunk. A hercegprímás ezután arról beszélt, hogy meg kell becsülnünk a haza érdekében azokat is, akik nem magyar anyanyelvűek, mert ez a kis nemzet nem állhatja meg helyét ebben az országban, ha mindenkivel szembehelyezkedik. — Az olyan munkán — folytatta dr. Serédi Jusztinján — amely csak rombolni tud, nem lehet az Isten áldása. Örömmel hallottam, hogy ti alkotni akartok és azt akarjátok, hogy adjanak rá módott, hogy al kothassatok. Nekem igen sokszor volt alkalmam, nemcsak nyilvánosan, de főképpen négyszemközt beszélni ezekről a kérdésekről illetékes tényepohárköszöntőket mondottak : Szendy Károly a polgármesterre, dr. Gróh József a vendégekre, Endrey Béla (Hódmezővásárhely), Pálfy János (Szeged). Az ebéd mintaszerű lebonyolításáért őszinte dicséret illeti Wenesz Jánost, a Fürdő Szálló bérlőjét. A vendégek a díszebéd után még sokáig maradtak együtt a fehér asztal mellett s a késő délutáni órákban legszebb emlékekkel távoztak városunkból. zőkkel és mindig azt hangoztattam, hogy ebben az országban munkaszabadság legyen. — Amikor azonban mi a szociális kérdések igazságos megoldását követeljük, ne feledjük el, hogy mindig a lehetőségek határain maradjunk. — Ezekhez a súlyos kérdésekhez csak azoknak szabad hozzányúlnia, akik látják, hogy ebben a csonka- hazában meddig lehet elmenni a követelések terén. A hercegprímás beszéde végén az emberi jogokról beszólt, amelyek velünk születtek s amelyeket megvalósítani minden állam feladata. A munkásság nagy lelkesedéssel fogadta a hercegprímás beszédét, aki még kijelentette, hogy az őszi püspöki konferencián előterjesztést tesz arra vonatkozóan, hogy az Emszo-moz- galmat országosan terjesszék ki. A hercegprímás ezután áldását adta a hatalmas munkásseregre, amely a hercegprímási palotából a Széchenyi-térre vonult, ahol nagygyűlést tartott. A nagygyűlésen résztvettek a szegedi, a dorogi, pilisvörösvári és székesfehérvári munkásság kiküldöttei is. A nagygyűlés szónokai Varga Sándor, Sinkó Lajos, Horváth Géza (Szeged) és Freesz József voltak. A nagygyűlést a Himnusz hangjai fejezték be. Délután folyamán futtball-mérkő- zés volt a Mese és Émszo csapatai között, amelyet a Mese 5:0 arányban nyert meg. A hatalmas munkástömeg külön vonaton az esti órákban távozott városunkból egy kellemesen eltöltött nap emlékével. Esztergom mostoha sportja Most, midőn futballcsapatunk ismét egy küzdelemteljes bajnoki évad küszöbén áll, nem mulaszthatjuk el, hogy visszapillantást ne nyújtsunk a múltba, abba a múltba, melyben még városunk sportja is méltó szerepet töltött be. A békeévek idején, amidőn még városunk nem rendelkezett annyi történelmi látnivalóval, amidőn még az idegenforgalmunk nem mozgott oly magas szinten mint most, akkor volt Esztergomnak egy törekvő egyesülete, mely szerepléseivel városunk felé irányította a főváros és környék figyelmét. Ez a törekvő kis egyesület a város társadalmának és sportközönségének támogatásával megalakított E. T. K. volt. Ez a kis egyesület igyekezett magába olvasztani városunk társadalmát és törekedett arra, hogy városunk ifjúsága sportolhasson. A megalakulást követő évek igazolják ezen egyesületnek életrevalóságát, mert akkor az E. T. K. csapata egymás után érte el szebbnél-szebb eredményeit és ezzel magára terelte a sportfórumok figyelmét. A háború, majd azt követő évek megtépázták Esztergom egyesületét is. Egy ideig meddőség mutatkozott Esztergom sportjában, azonban a fiatalság, melynek élénk emlékezetében volt még a múlt dicső sportja, minden elkövetett, hogy visszahódítsa Esztergomnak sportját és közönségének szeretetét. Volt idő, amidőn már hinni mertük, hogy Esztergom sportja ismét naggyá lesz, amikor a közönség magáévá tette városunk sportügyét és támogatásával lehetővé tette, hogy sportegyesületünk végezze azt a munkát, mely munkára a múlt kötelezte. Néhány esztendővel ezelőtt azonban Esztergom sportja ismét kátyúba került és már az volt a látszat, hogy Esztergomban sohasem lesz sportélet. Azonban néhány lelkes és önzetlen sportember igyekvő munkája lehetővé tette, hogy Esztergom sportja ismét elinduljon küzdelmes útjára a Move színeiben. Ez a munka sokkal nehezebb volt, mint azt sokan hitték és maguk a vezetők voltak legjobban megrökönyödve akkor, midőn látták, hogy ez a feltámasztás munkája sokkal rögösebb lesz, mint minden eddigi. Az akkori vezetőség számolt minden eshetőséggel, de nem számolt azzal a közönnyel, mely közöny a nagyközönség részéről megnyilvánult. Érthetetlen volt mindenki előtt, mi lehet az oka annak, hogy az a közönség, amely eddig lelkesedésével lüktető ereje volt minden egyesületnek, egyszerűen nem vesz tudomást a sportegyesület létezéséről. A vezetőség látva a közönség nemtörődömségét, erején felül is hozott áldozatot, hogy közönségét visszahódítsa a sporthoz. Tette ezt abban a reményben, hogy a közönség megszerzésével a már történelmi nevezetességénél fogva világhíressé tett városunkat oly sporteseményekkel szolgálhatja, mely méltó a város nevéhez. A vezetőség éjjelt nappalé téve küzdött és dolgozott, hogy megfelelő csapattal vehessen részt a bajnoki küzdelmekben és büszkén állíthatjuk, kevés egyesületnek sikerült, hogy a megalakulás évében egyévi II. osztályú szereplés után az I.-be kerüljön, ami sikerült Esztergomnak. Éz pedig a vezetőség munkáján kivül érdeme annak a játékos gárdának, amely lelkesedésével pótolva tudásbeli hiányosságát, kiverekedte egy év leforgása alatt az I B-be jutást. Négy keserves esztendőn keresztül húzta az egyesület vezetősége az igát abban a reményben, hogy végre a közönség támogatásával megszűnnek az anyagi bajok. Ez a remény azonban nem vált valóra és ez késztette arra a régi vezetőséget, hogy a küzdelmekben elfáradva, átadja helyét egy új vezetőségnek, akik friss erővel és ambícióval és talán több sikerrel fogják tovább vinni az egyesület ügyeit. Az új vezetőség rövid munkája alatt is már látjuk, hogy mindent elkövetnek a sport térhódítása érdekében és minden áldozatot meghoznak Esztergom sportjáért és ebből is kitűnik, hogy nem a vezetőségben van a hiba, hanem a közönségben, akik nem tudnak felmelegedni az esztergomi sport iránt és nem tudják megérteni, hogy eredményeket csak kellő támogatások mellett lehet elérni és ott ahol bajok vannak, ha mindjárt anyagi bajok is, ott ezen bajok rá nehezednek a csapat tagjaira is és nem tudják képességeiket kellően kifejteni. Mi tudjuk legjobban azt, hogy Esztergom közönségéből nem haltak ki a sportemberek és ezen sportemberekből nem halt ki a sportszeretet sem és éppen ezért nem tudjuk megérteni okát annak, hogy miért ez a nagy közöny. A sportban nincsen társadalmi különbség, a sportban eggyekké kell, hogy legyen mindenki. Ha Esztergom közönsége sportot akar és nem akarja, hogy Esztergom város sportegyesület nélkül maradjon, 855-ös, valamint a 66-os és 38-as tipusu luxus világvevők kiváló hangvisszaadásukkal Sünnek ki. 3 Kaphatók mmdefl Orion-rádiókereskeűtfoék Körzetképviselet: ifj. Juracsek Ferenc Rákóczi tér. Telefon: 182. — amit nem lehetne a vezetőség rovására irni — akkor kell, hogy összefogjon és a vezetőséggel karöltve tegye naggyá Esztergom sportját. Az esztergomi egyesülethez való ragaszkodását bebizonyítja mindenki már most vasárnap, amikor is az első bajnoki mérkőzés befejeztével az egyesület vezetősége a pályán nyilvános sportgyűlést fog tartani és tájékoztatni közönségét a jövő terveiről. Mi hinni merjük, hogy az a közönség, mely éveken keresztül kitartott egyesülete mellett, most a legnehezebb viszonyok közepette segíteni fog egyesületünknek és annak vezetőségét segíteni fogja küzdelemteljes, de hasznos nemzetnevelő munkájában. Iskolahegedűk, bel- és külföldi búrok, zongora és hegedűiskolák, akta* táskák, kazetták és iskolamappák legolcsóbb úrban GIEGLER bácsinál kaphatók. Lőrinc-ntca 3. szám. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel-mint külföldön. 1500 munkás zarándoklata Esztergomba
