Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 7. szám
1938 januir 23 ESZTERGOM és VIDÉKÉ 3 Az azonossági számnak óriási gya korlati értéke van. Útleveleken, nemzetközi körözésekben (különösen ha távirati úton történik) nem kell az illető nevét, születési helyét, évét napját hosszadalmasan felsorolni, hanem csak az azonossági számot közölni. Január 10-iké óta minden esztergomi anyakönyvezett viseli nacioná- léjában az azonossági számot, amely elkiséri egész élete során. Korlátlan szövetkezeti borkimérést nyitottak a szentgyörgymezei szőlősgazdák Szentgyörgymező városrész, amel- árva mostohaságában — mondjuk — majdnem elhagyatva él s a várheg északnyugati tövében, s’ az idt gén alig hinné el, hogy ez is a szé| Esztergomhoz tartozik, ha nem voln. szorosan összeépülve azzal; sőt m* guk a szentgyörgymezői polgárok i- csak annyiban érzik az összetartó zást Esztergom várossal, amennyi ben résztvesznek annak közös teher viselésében, minden látható, vagy érezhető előny nélkül. Sőt egyenesen mellőzést tapasztalnak a súlyos városi terheket viselő — falun élő — gazdák, akiknek a város kultúrájából igen csekély, alig valamicske jut csak, a nehezen viselhető városi teherviseléssel járó kellemetlenségek azonban elég sűrűn és sokakkal iz- leltetik meg az adózó polgár keserű poharát. Mert a rossz gazdasági viszonyok, a helyi megnemértés folytán erősen csökkent az itteni gazdák teherbíró képessége és megélhetési lehetősége. Ha a városiasodás és haladás terén SzentgyörgymezŐn nem látunk semmi örvendetesei — nem is rajtunk múlik ez —, most mégis remény töltheti el minden gazda lelkét a jobb és szebb jövőt illetőleg — gazdasági téren. Egy igen jelentős, korszerű haladást biztosító mozgalom indult meg SzentgyörgymezŐn, a Faluszövetség keretében. Eddig még sokai nem tudják, igy nem is értik meg' csak a jövő fogja megmutatni és megértetni mindenkivel, hogy az összefogásnak, a szövetkezeti életnek üdvös eredményei nem maradhatnak el. Legnagyobb jövedelmi forrásunk a szőlőtermelés és a borértékesítés. Ennek válságbajutása adósságba sodorta a mi derék szőlőtermelőinket. Régen a gazda- és munkásjólót alapja volt, ma a gond és keserűség forrása a szőlőtermelés. Idegenből hozzák be a városba a bort, a mi borunk nem kell. így el kell pusztulni a szőlősgazdának. Panaszkodtunk, zúgolódtunk. Segítség sehonnan. Tavaly ilyenkor a város polgár mestere, látta, hogy baj van a bortermelő gazdák körében, értekezletet hivott egybe a borválság megoldá sára, de még a mai napig sem történt semmiféle megoldás. De mégis történt valami. A gaz dák az értekezlet óta nem pihentek. Csendben dolgoztak. És most meg nyílt kitartó, öntudatos munkájuk eredménye: a gazdak korlátlan italmérése, ahol sajáttermésű boraikat akarják értékesíteni. Hát ez igen örvendetes. De bizony még ez sem jelenti, hogy minden borunk el lesz adva, most már min den rendben van. Nem. Ez csak a kezdet. Az első lépés a helyes úton a cél felé. Most várjuk az illetékesek támogatását, amit hiszem, hogy meg is találunk. Elvégre nem mond hatja senki, hogy a sült verebet várjuk. Dolgozunk, élni akarunk és a köz javát — a mienket is — előmozdítani. Éz nem lehet közömbös a város bölcs vezetősége előtt, mert igy érjük el, hogy a gazda fizetheti az adóját s neki is, a munkásnak is meglesz a jobb megélhetése. A Vasárnapi Újság egyik decemberi számában írja, hogy a város fokozottabb védelemben részesíthetné a termelőket azáltal, hogy amely korcsmáros helyi termelőtől veszi a bort, a kizárólag helyi termelőtől vásárolt bor után a fogyasztási adó 3lét fizesse még, mig az idegenből városba hozott bor után vagy több ogyasztási adót fizessenek, vagy pe- lig a vasúton vagy bármely úton ékezett bor ufán azonnal róják le i fogyasztásit. Ez biztosítaná boraink elvételét. Lehet segíteni, ha akarunk. És segítsen is mindenki, aki csak teheti, akkor az elvetett szövetkezeti mag terebélyes fává növekedik és a szentgyörgymezői példa útmutató lesz a szebb magyar jövő felé 1 Erős András a Faluszövetség helyi csoportjának elnöke. Az épületek kötelező fellobogózása a nemzeti ünnepeken Nem érdektelen Esztergom városa számára az a szabályrendelet, melyet Békés vármegye alkotott az épületek kötelező fellobogózásáról nemzeti ünnepeken. Hiszen Esztergomban is sok panaszra adott alkalmat az, hogy a nemzeti lobogók éppen csak mutatóba kerülnek ki a házak ormára s nem érzik lelki kötelességnek a nemzet ünnepét ezzel a külsőséggel is dokumentálni. A békési szabályrendelet a következőket mondja: Nemzeti ünnepeken a házak fel lobogózása az ünnepi jelleghez ké- pest'nemzetiszinű vagy gyászlobogóval kötelező a törvényhatóság egész területén mindazon utcákon és tereken, amelyeket városokban a polgár- mester, községekben pedig — a kép viselőtestület meghallgatása után — a járási főszolgabíró kijelöl. Azok a nemzeti ünnepek, amelyeken a lakóházak fellobogózása kötelező, a következők : Az államfő születés- és névnapja, március 15., a hősök emlékünnepe, Szent István napja, október 6. és a hősök gyász ünnepe. A fellobogózási kötelezettség reggel 8-tól este 8 ig tart. A nemzetiszinű és gyászlobogók beszerzése a háztulajdonosok terhe. A kitűzésről azonban a ház főbérlője tartozik gondoskodni. Ha valamely náznak több lakója van, úgy a lobogó kitűzéséről az a lakó gondoskodik, akinek lakásrészéhez a lobogó kitűzésére kijelölt hely tartozik. Amely lázban házmester van, a lobogó ki tűzéséről ez tartozik gondoskodni. A zászlókat a háztulajdonos állandóan tisztán, jókarban és olyan állapotban tartozik tartani, amely méltó a nemzeti zászlók jelentőségéhez és az általuk kifejezett gondolathoz. Aki ennek a szabályrendeletnek bármely rendelkezését megszegi vagy kijátssza, amennyiben cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik, kihágást követ el és az 1928 : X. te. általános rendelkezései szerint pénz- büntetéssel büntettetik. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket fel kutat, úgy bel- mint külföldöm HÍREK Szent István szellemét idézte föl az a felejthe tétlenül szép ünnepség, amellyel Székesfehérváron megnyitották a jubileumi évet. Hóman Bálint kultuszminiszter az első magyar király alakját a történetíró és a művész éles szemével rajzolta meg. Szent István alakja nem egy eszme, vagy törekvés, hanem az egyetemes magyar gondolat és a korszerű haladás. Az első magyar király emlékezete magasztos glóriával övezve , messzire ragyog ki a múltból és elénk idézi a ma gyár államalapítás harcos nap jatt. Mert kemény harcokkal, sok küzdelemmel, ellenfelek sorozatos támadásaival volt körülvéve az a hősi kor, amelyben a magyar ke resztény nemzeti élet első pilléreit lerakta a szent király. Ma, amikor a napok harcaiból újra meg újra megint csak ennek a két eszmének, keresztény és nemzeti államnak ideálja az, ami mint legfőbb cél előttünk áll, kétszeresen és sokszorosan nagy kincsünk nekünk Szent István, akiben talán a legtökéletesebben egyesültek ezeknek az eszméknek jellemvonásai. A székesfehérvári ünnepségekkel nyitottuk meg az első magyar király emlékének szánt jubileumi esztendő fényes ünnepségeinek országos sorozatát. Az egész ma gyár nemzet lelke odaszáll most hódolattal a székesfehérvári városház közgyűlési termébe, amelyet Szent István emlékezetének fölidézésével adtak át rendeltetésének. Küzdelmes napok zaja elnémul, egy szívvel, egy lélekkel forr ösz- sze minden magyar, hogy elkészüljön azokra az ünnepekre, amelyek méltóképpen folytatják majd ennek a jubileumi évnek napjait. Az eucharisztia világraszóló ragyogása mellett nekünk magyarok nak Istentől adott büszke ajándékunk, hogy ugyanakkor a világ egész katolikusságának színe előtt Szent Istvánt is ünnepelhetjük. Akkor, amikor világszerte dúl a világnézetek harca, amikor a nemzeti gondolat annyi véres csatatéren vívja harcát a vörös is- tentelenséggel, meneküljünk hála- telt szívvel Szent István alakjához. Haladjunk előre azon az úton, amelyet mutatott nekünk, mert az az út a magyarság jobb jövője felé vezet. § gondosk.adni jó cpdióróU Minden Orían rádiókereskegd készséggé1! bemutíifji óz---------; E gyedárusító: ifj. JURACSES FERENC Esztergom, Rákóczi-tér n>eti tf t Farsangi naptár 1938. február hó 1. Öregcserkészek álarcos-jelmezbálja a Fürdő Szállóban. 2. Kát. Legényegylet bálja saját helyiségében. 2. Vasutasbál a Fürdő Szálloda összes termeiben 5. Vitézi bál a Fürdő Szállóban. 5. Érettségizett ifjúság műsoros táucmulatsága a Magyar Királyban 6. Frontharcosok műsoros táncmulatsága a Magyar Királyban 12. Esztergomi Kereskedelmi Társulat és a Női Kereskedelmi Szaktanfolyam végzett növendékeinek Fehérrózsa bálja a Fürdő Szállóban. 12. Levente Egyesület műsoros táncmulatsága a Magyar Királyban 19. Esztergomi Zeneiskola II. bérleti estje a Fürdő Szállóban. 19. Dorogi Bányász Otthon műsoros tánc- mulatsága a Magyar Királyban. 24. Belvárosi Kai. Olvasókör kövércsütörtöki bálja saját helyiségében 27. Belvárosi Kát. Földműves Ifjúsági Egyesület műsoros táncmulatsága a Belvárosi Kát. Olvasókörben 27. Szentgyörgymezei Kát. Olvasókör színdarabbal egybekötött táncmulatsága saját helyiségében 1.90 sarkos textil házicipő. szép színekben . 3.90 -tői egyespár női hócipő. 4.90 estélyi cipő, müs.-crepe de chine. 6.90 idei hibátlan női hócipő, meleg béléssel és gyönyörű női bőr egyes- és mintapárak. 8.90 fekete és barna borjúboksz nő! cipő, szép modellek 9.90 ugyanaz, borjúantilopból. 9.90 férfi félcipő, krupontalp. 11.90 férfi fekete magasszárú cipő, krupoitaíp.
