Esztergom és Vidéke, 1938

1938 / 62. szám

4 ESZTERGOM Ss VIDÉKÉ 1938. augusztus 14 riyöra kézimunkakiállításről, amelyet szándékosan hagytunk utoljára és amely kétségtelenül a kiállítás leg­látogatottabb része lesz. Eredeti cél és elgondolás vezette itt a rendező­ket. Ezzel a kiállítással be akarják bizonyítani a magyar népies kézi­munka szalonképességét, nevezete­sen azt, hogy a magyar népi kézi­munka nemcsak az előszobák, ha- nem^az úriszobák, ebédlők és háló­szobák díszítésére is igen szép és alkalmas. A látottak alapján állít­hatjuk, hogy ez sikerült is. A ha­talmas dísztermet különböző szo­bákra, interieurökre osztották be. Sorban : női szoba hímzéssel, ro­kokó szalon kunsági hímzéssel, — — matyó szoba, — ebédlő kalota­szegi hímzéssel és díszítéssel, — leányszoba írásos kalotaszegi díszí­téssel, — eredeti kalotaszegi pa­rasztszoba, — kalotaszegi varrásos- sal kertrészlet, — néphimzéses úri­szoba, — előszoba mezőségi vag- dalásos kézimunkával. Ez a kedve­sen eredeti kézimunkakiállítás nem­csak a pedagógusoknak szerez örö­met. Általában a vízivárosi zárdái ki­állítást jellemzi a mindent lényege és célja szerint megítélő és ennek megfelelően beállító módszeres el­rendezés, amelynek megfelelően nem külön intézetek, iskolák és osztá­lyok, hanem a tárgy, anyag és téma szerint csoportosították a kiállítást. Erről pedig a komoly alapelvek és a racionális, mo­dern nevelés-tanítás módszerei alap­ján ítélő szakember csak elismerés­sel szólhat. A bencésgimnázium épületében rendezkedett be a kiállítás nagyob­bik része. Itt a kettős megye terü­letéről 4 állami, 1 társulati óvoda, 22 róm. kát., 7 protestáns, 10 állami, 10 községi, 6 társulati elemi iskola (összesen 55), 5 iparostanonciskola kiállítását szemlélheti az érdeklődő, továbbá itt gyönyörködhetünk a Szent István gimnázium, a Szent Imre közs. reálgimnázium, az érseki tanítóképző s a tábori polgáriiskola kiállított munkáiban és itt állítottak ki az őstehetségek is. A földszinten jobbra a folyosó falán a két vármegye címerével dí­szített gondos statisztikából tájéko- zódhatik a belépő a vármegye tan­ügyi állapotáról. A szép munka az emeleti folyosó falát díszítő és Esz­tergom város elemiiskolait viszonyai feldolgozó statisztikai képpel együtt Mészáros László esztergomi tanító munkája. A folyosó ablakfelőli oldalán az Esztergomi Társulati Kisdedóvó, a dorogi I., II. és III. sz. állami óvoda és a csolnoki óvoda finom ízléssel és nagy gonddal összehozott kiállí­tásának színes, bájos apróságain akad meg az ember szeme, majd a kesztölci katolikus elemi iskola ki­állítása következik jellegzetes gyer­mekrajzokkal és a kesztölci viseletbe öltöztetett babával. A süttői és lábatlant állami iskolák szép kézi­munkákkal, a leányvári r. k. és a pilismaróti ref. elemi iskolák Ízlé­ses munkái után a tatai Szent Imre fiúiskola ügyes gyékénymunkái és kosárfonásai, majd a dunaalmási r. k. iskola, a baji és a dunaalmási szeretetházas iskola magyaros kézi­munkái, miniatűr gazdasági eszkö­zei tűnnek ki. A felsőgallai iskola szép szakasza mellé sorakozik a bokodi iskola kézimunkagyűjteménye ügyesen fonott kosárkákkal. A szőnyi és a szomódi iskola * ügyes tan­meneti rajzait, majd a kocsi kát. iskola kedves famunkáit, gazdasági eszközeit figyeljük. Itt elismeréssel szemléli a gyakorlati pedagógus Bukovinszky Géza tanító számoló­gépét. A bánhidai r. k. iskola szép kézi­munkákkal, a környei beszédértelem- gyakorlati szemléltető rajzokkal sze repel. Érdekes a környei népviselet bemutatása. A koppánmonostori községi iskola munkái között ügyes kákafonatok vannak. Ezt a sort a komáromi ref. iskola zárja be szép kézimunkáival. A folyosó másik oldalán az etei ref. iskola érdekes számtani szem­léltető eszközei keltik fel a figyel­met, a kisigmándi iskolában ügyes kosárfonást is tanulnak, a komáromi r. k. fiúiskola munkái között egy érdekes Szent István-fej szerepel gipszből. A kisbéri iskola rajzokkal, az ászári ügyes gazdasági famun­kákkal mutatkozik be. A oroszlányi r. k. iskola bemu­tatja az oroszlányi népviseletet öl­töztetett babákon. A bábolnapusztai iskola szép munkái között pár ős" tehetség faragott tárgya is szerepel. A kisbéri iskola szép szemléltető képeket hozott a község utcáiról, térképéről. A vasdinnyepusztai mé- nesbirtoki iskola a népies faragás szép példányait mutatja be, az alsó- gallai iskola szép kézimunkaképei között a magyar szent korona gyöngy­ből készített mása díszük. Élisme­rést érdemelnek az alsógallai iparos­tanonciskola műhelymunkái. A vér- tesszőllősi iskola is bemutatja az ottani népviseletet kézimunkagyűj­teményében. A vértesszőllősi gazd. iskola egy tanulója szépen faragott hordóval szerepel. A csolnoki iskola szemléltető esz­közei között szép rnegyetérkép-rajz van. A szemléltető falitérképeket ■ a tanító készítette. Külön fejezetben számolunk be a legszebb elismerés hangján a tata­bányai társulati iskolák remekül si­került kiállításáról, amelynek hozzá­értéssel és nagy gonddal kiválasz­tott tanulságos és gyönyörködtető anyaga a földszinti I. osztályos ter­met tölti meg. A magyaros faragású keretezéstől, a külön Ízléssel végzett elrendezéstől kedve a drága anya­gokból készült jellegzetes szemlél­tető eszközökön, a bányaiskolák külön életét eredetin bemutató fi­nom modelleken, statisztikai feldol­gozásokon keresztül a módszeres iskolai munkákig minden az iskolák modern fejlettségéről beszél és arról, hogy a bányatársulat nem sajnálja iskoláitól az áldozathozatalt. Ezért a szép sikert nem csupán a tanítóság hozzáértése és lelkesedése, hanem nagyrészt a gazdag bányatársulat gondos áldozatkészsége biztosította. Az érdekes grafikonokból többek között megtudjuk, hogy a M. Ált. Kőszénbánya Társulat Rt. tatabá­nyai iskoláiban a gyermekek ma­gyarosítása az 1898-as 26u/o-ról 1938-ban 98%-ra emelkedett. Spe­cialitása a kiállításnak a szénipari iskola, amelynek növendékei bánya­eszközöket állítottak ki. Megvan a 7. számú légakna és egy lejtakna lejáratának miniatűrje. A Vida Jenőné erdei iskola képei a higiénikus gon­dosságról nyújtanak kedves bizo­nyítékokat. A bányatársulat évi is­kolai kiadása 520.551 pengő. 1898- ban 140, 1938-ban 700 volt a bánya­iskolák tanulóinak létszáma. A sok finom gyermekrajz és kézimunka között válogatott szemléltetőeszkö­zök sorakoznak. Feltűnik Magyar- ország dnmborműve agyagból, amely ritkaszép és tökéletes taneszköz. Eb­ben a teremben tanulmányozhatja a pedagógus érdeklődő Nagy Imre igazgatótanító értékes és praktikus számtani taneszközeit is. Ugyancsak érdekes látnivaló itt a földrajztaní­tás modern segédeszköze, Magyar ország domborzati képét mutató homokasztal a tatabányai iskola IV. osztályából. A fi osztályos tanteremben a dorogi bányatársulati iskolák mun­kái láthatók, amelyek szintén szép és fejlett iskolai életről és a dorogi bányatársulat anyagi áldozatkészsé­gével biztosított sikeres tanügyi eredményekről tanúskodnak. A do­rogi iskolák szép kézimunkakiállí­tása mellett az annavölgyi iskola érdekes népművelési gyűjteménye tűnik ki. Itt szelepei Grüli Gáspár annavölgyi őstehetség is munkájá­val. Tüneményesen szép a tokod- üveggyári iskolák kiállítási anyaga. Csodálattal szemléli az ember a szebbnél-szebb üvegmunkákat, köz­tük a tokodi templom üvegből épí­tett mását. A tokodiak külön tudo­mánya ez, amelynek külön mód­szere van, anyaga pedig az üveg­gyár udvarán található színes üveg­darabok. Az országzászlónak és az eucharisztikus szénoltárnak szép, tökéletes modellje is itt sorakozik. A III. osztályos teremben a pisz­kei állami iskola szép kézimunka- kiállítása mellett a tokodi r. k. iskola helyezkedett el. Szép szemléltető eszköz Tokod domborzati képe. A tokodi katolikus iskolában mesterien készítik többek között a csikósosto­rokat. A nyergesújfalui állami iskola szép női kézimunkával tűnik ki, a nyergesújfalui iparostanonciskolai tanfolyam pedig ügyes műhely­tárgyakkal. A sárisápi és a csévi állami iskolák érdekes kiállításában sok értékes népies kézimunkát, ere­deti pruszlikokat, népi öltözeteket látunk. Külön figyelmet érdemelnek a tata­tóvárosi iskolák szép térképei, kézi­munkái, történeti, geológiai táblái. Érdekes természetrajzi szemléltető eszköz a preparált 6 kgr-os süllő. A tatatóvárosi iparostanonciskola értékes rajz- és munkagyűjteménye is itt van. Az emeleten jobbra, a VII. osztá­lyos teremben az esztergomi fiú- és leány-iparostanonciskolák munkái vannak. A fiú-iparostanoncok külö­nösen szép szákrajzokkal tűnnek ki. Érdekesek és újszerűek itt a repülő­gép-asztalosipari szakrajzok és tár­gyak. A leányiparostanulók szabás­rajzokkal, remek magyaros rajzok­kal, Ízlésesen öltöztetett babákkal szerepelnek. Középen a szép oltári ruhák és díszek Bleszl Margit ta­nítónő vezetésével készültek. A Vili. osztályos teremben Esz­tergom város elemi iskoláinak gaz­dag, színes és tanulságos kiállítá­sát találjuk. A folyosó falát, az ablakkal szem­ben az esztergomi építőiparos ta­nulók színes rajzai díszítik, tovább Esztergom város tanügyi statiszti­kájának hatalmas táblája függ. Ugyan­csak a folyosón helyezkedett el a tábori polgári fiúiskola rajz- és kézi­munkakiállítása. Sok mesteri lomb­fűrész- és famunka dicséri a tanulók kezemunkáját. Az esztergomi Boldog Margit leányiskola szép szemléltető képei, iskolai fényképgyűjteménye, továbbá Cziglényi Elemér állatpre­parátumai és a dorogi III. számú óvoda ügyes munkái is idekerültek. Általában az elemiiskolák kiállí­tását — amelynek rendezését Borz Lajos kir. s -tanfelügyelő vezetésé­vel az illetékes tanítóság végezte — a sokoldalúság, az összehordott anyag gazdagsága és szinessége, a sok szép gyermekmunka és külö­nösen a falusiakét a népies vonás jellemzi. Az emelet balfelőli folyosójának nagy része az őstehetségek (festők, szobrászok, faragók) munkáinak helye. A falon az érseki tanítóképző rajzai, szép rajztanmenetei szemlél­hetek. Érdekelni fogja s közönsé­axza-giaxzaxzaxj-rza-r>-3L-ria-r-fl-r-ffrji-gz3rpi3 ßalassa ßatint emlékébe* Evs zázadoknak álmodé honában megszülte őt egy könnyes hajnal s gazdag lelkében istenek csókját hozta az embereknek. dalolt, szeretett, harcolt: magyar fold nevelte büszke szertelennek. 3 hogy az utókor látja csak többnek hitvány komédiásnál, sovány vigasz a holtnak, ki alszik fejét szentelt anyaföld lágy ölére hajtva. (Csendes nyughelyén nem sejti szegény, szívből jött dalnak sorsa ma sem különb: gúnyba, közönybe fúl és utcazajba. 3/Cély álmában fekete napok ringnak, egy ütemre dobban meghajszolt szivével a föld, fáradt teste éltető nedvekkel telik: tovább él a tavaszban s a virágok, kövek, csak őt lihegik. 5 epedőn titkot mesélő éjszkákon első szerelmét szomjazza szomjas ajka, de holtan csókolni megnőtt lázzal már hiába kíván: több tett önmagánál, hogy felitta őt a barna rög, s vágya tovatűnő, fehér hattyú az elárvult csend tolván. Tikkadt éjféli órákon gyakorta, mikor viaskodó árnyakkal telik meg az éj, s vad harci zaj dúl, hol előbb még csend honolt, s folyamként zúdul várból a pogány: sírjából feltámad a holt. 3 fegyvercsörgésen, haldoklók sikolyán túl, lantját búsan tépve halódó sóhaját hallani, amint beleveszik a szelid szélbe szállva. Éjenként feltámad újra halni, s csodálatos leikével reggelre a végtelenbe fut csillagparipája. ifik Balázs lános.

Next

/
Thumbnails
Contents