Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 53. szám
ÖTVENKILENCEDIK ÉVF. 53 SZ. VASÁRNAP, 1938. JULIUS 10 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Keresztény politikai ÖS társadalmi lap előfizetési ár i hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenklnt kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. A repülőgép korszaka A háborút ezután nem előzi meg hadüzenet, hanem felsorakoznak a repülőgépek ezernyi tömegei, a félelmetes bombavető kolosszusok, a villámgyors felderítőgépek s végeláthatatlan sorokban a napot is elhomályosító tömegben felfejlődnek az ellen az ország ellen, mely rövidesen ellenség lesz, de abban a pillanatban még mit sem sejtő, békés életet élő földdarab. S amikor a lecsapódó első gázbombák nyomán embertömegek pusztulnak el, mint az őszi dérre a legyek, s amikor a gyújtóbombák lecsapódására fellobbannaka megsemmisítő lángnyelvek s amikor kártyavárként omlanak ösz- sze gyárak, telepek s amikor tönkremennek az utak, vasutak és vízvezetékek s amikor tönkremennek az utak, vasutak és vízvezetékek s amikor a szükséges védekezés megvalósítása érdekében elrendelendő mozgósítás keresztülvitele már nemcsak morálisan, hanem technikailag is keresztülvihetetlen- né válik, akkor beköszönt a hadüzenet. Amikor tehát az egyik fél már por’oasújtottan, védekezésre képtelenül hever, akkor jelenti be a másik a háborút. így lesz ezután! Ezt mondják azok, akiknek a dolgok ilyen kialakításában döntő szerepük lesz. Ha pedig igy lesz, akkor mindeh országnak elsőrendű kötelessége légi erejét úgy kifejleszteni, hogy a hadüzenetet megelőző légi meg- rohanást keresztül is vihesse, vagy védekezés esetén légi hadseregével útját állhassa az ellenséges repülőgépek beözönlé- sének. Ezt a fejlesztő munkát egyes országok sürgősen el is végzik. A német hadsereg Ausztriába való bevonulásakor még alig lépték át a német-osztrák határt, amikor száz és száz kilométerrel előtte már megjelentek Bécs felett a német repülőgépek százai. Amikor Anglia elhatározta fegyverkezését, elsősorban légi erejének kiépítését kezdte meg s alig pár hete. hogy az angol kormányférfiak önérzetes hangon bejelentették : Anglia légi hadereje legnagyobb az egesz világon ! Amikor Franco csapatai győzelmesen haladtak Barcelona és a Földközitenger felé, akkor egyszerre megsokasodtak a szembenálló vöröscsapatok repülőgépei és Franco offenzivája — távol Barcelonától — megállt. Amikor Csekszlovákia felett borússá vált az ég, egyszerre ezrével indultak el Szovjetoroszország- ból a repülőgépek a Felvidék felé, hogy útját állják a légi megrohanásnak. További részletek ismertetése nélkül is nyugodtan leszögezhetjük a közismert tényt: őrülten fegyverkező világ elsősorban repülőgépeket gyárt s ma már több repülőgép készül naponta, mint autó. Pedig az autó nemcsak egyik legfontosabb eszköze a hadseregnek, hanem a béke napjainak is. S mégis Magyarország mintha a megelégedett béke gondtalan szigete lenre, ahol nem készülnek légitámadásra és nem gondolnak a légi megrohanás elleni védekezésre. Semmi, de semmi nyoma sincsen a nagyA Szent István jubileum alkalmából f. hó 6—9 ig rendezett országos erdészeti találkozó az Országos Er dészeti Egyesület közgyűlésével kéz dődött, amely mindvégig lelkes érdeklődés mellett folyt le Esztergomban a Fürdő Szálló nagytermében, szerdán délelőtt 11 órai kezdettel. A közgyűlésen, amely előtt az egyesület választmánya ülésezett, szokatlanul nagy számmal jelentek meg az egyesületi tagok az ország minden részéből. A földmívelésügyi minisztert Molcsányi Gábor miniszteri tanácsos képviselte, a kultuszminisztérium képviseletében pedig Sehen- kengel László kir. közalapítványi igazgató jelent meg. Résztvett továbbá a közgyűlésen Czillinger János ny. m. kir. erdőfelügyelő a Budapesti Mérnöki Kamara, Roth Gyula egyetemi tanár a József Nádor Műügyetem bányakohó- és erdőmérnöki karának, Lip póczy Béla m. kir. főerdőtanécsos a Tiszajobbparti Vármegyék Erdészeti Egyesületének, Kriss Géza ny. mi niszteri tanácsos a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége, Jakoby László kohómérnök, szerkesztő titkár a Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, Földváry Miksa miniszteri tanácsos, erdőigazgató, a Déldunántúli Erdészeti és Vadászati Egyesület, Bencze Pál erdőmester a Felsődunántúli Erdészeti és Vadászati Egyesület képviseletében. Sop ron város részéről vitéz Tamás Jó zsef erdőmester, Kőszeg részéről Mészáros Antal városi erdőmester, Kecskemét részéről Ktrtai Ede erdőmester jelent meg. A közgyűlés résztvevőinek első sovonalú légi erő kiépítésének. Igaz, hogy az utóbbi időben rengeteg beszéd és előadás hangzott el a szükséges fegyverkezésről, de ebből egyetlen repülőgép sem született meg. Pedig ha minden egyes beszéd és előadás egy-egy repülőgépet termelt volna ki, akkor ma már olyan légi haderőnk lenne, hogy még ördögi ellenségeink százmilliós tömegétől sem kellene tartanunk. Nem beszéd kell tehát, hanem cselekedet. Az állam serkentésére és terheinek csökkentésére is meg kellene indulnia a társadalom komoly és nagyvonalú megmozdulásának s a csonkaország városainak legalább 100, megyéinek 250, egyesületeinek és testületéinek 150 repülőgépet kellene építtetnie, hogy ez a félezer repülőgép alapja lehessen az ország megvédésének és jövő céljai megvalósításának. raiban volt gróf Esterházy Móric ny. miniszterelnök, Térfi Béla ny. miniszter, az Országos Erdészeti Egyesület alelnöke, Pupp Bála ny. miniszteri tanácsos, dr. Osztroluczky Miklós ny. főispán, nagybirtokos, Pászthory Ödön miniszteri tanácsos, Csajka Endre kormányfőtanácsos, nagybirtokos, dr. Ajtai Sándor m kir. föerdötanácsos. Esztergom hivatalos vezetőszemá- Iyiségei közül ott láttuk a közgyűlésen dr. Radocsay László főispánt, Glatz Gyula polgármesteri, dr. Zá- vody Albin vármegyei főjegyzőt, a helybeli honvédtisztikar több tagját, dr. Krecsányi Kálmán rendőrfőtanácsost, társadalmi előkelőségeink közül pedig dr. Szokolay Antal és Jeszenszky Kálmán preiátus-kanonoko- kat, dr. Balogh Albin beneósgimná- ziumi igazgatót, Jezierszky Mihály várai. gazd. felügyelőt és másodat. Az esztergomi és környéki erdőmérnöki kar, amelynek tagjai közül Hajdú Gyu'a erdőtanácsos és Komán Béla m. kir. erdőmérnök a közgyűlés megrendezése körül is buzgólkodott, teljes számmal vett részt a gyűlésen. Báró Waldbott Kelemen az Országos Erdészeti Egyesület elnöke lelkes beszéddel nyitotta meg a közgyűlést, üdvözölte a megjelent vendégeket és tagokat. Megnyitó beszédében Szent István királyról, nagy országalapítóról emlékezett meg, aki négy alappillérre építette országát: a kereszténységre, a nemzeti gondolatra, a család intézményére és a magántulajdon elvére. Ezeken az ez redéves pilléreken kell a mai nemzedéknek is tovább dolgoznia, hogy Szent István országának fényét és nagyságái visszaszerezhessük megfogadjuk Szent István szülővárosában, hogy ebből a nagy nemzetépítő munkából az erdészek is kiveszik részüket. Beszédének további részében elismeréssel adózott a kormánynak az uj erdőtörvényért és hangsúlyozta, hogy csupán a végrehajtási utasítás egyes részeiben vannak olyan rendelkezések, amelyek módosítása az erdőgazdálkodás érdekei szempontjából kívánatos lenne. Szóvátette ezután azt a körülményt, hogy a tüzifaárak jövőjét nem látja biztosítva. A mai faárak olyanok, amelyek mellett az erdőgazdálkodás megtalálja számítását, a jövőre nézve azonban bizonytalanság uralkodik ebben a tekintetben. Olyan hangok hallatszanak, — mondotta — amelyek szerint a mai tüzifaára- kat le kell törni, akár külföldi fabehozatal elősegítésével is. Megjegyezte, hogy a jövőben előreláthatólag erős összefogásra lesz szükség, hogy az erdőgazdaság érdekeit megvédjék. Az elnök javaslatára elhatározta a közgyűlés, hogy táviratban köszönti Sztranyavszky Sándor földmívelésügyi minisztert, majd Molcsányi Gábor miniszteri tanácsos emelkedett szólásra és a jelenvoltak lelkesedése és éljenzése közben adta át a földmi- velésügyi miniszter szívélyes üdvözletét, akinek nevében biztosította az egyesületet a kormány mindenkori jóindulatáról és együttérzéséről, különösen a magyar föld és erdő sze- retetét és megbecsülését illetően. A miniszter képviselőjének szavai után Bíró Ziltán ny. miniszteri tanácsos, felsőházi tag, az egyesület ügyvezető elnöke terjesztette elő gondos, értékes jelentését. Javaslatára elhatározta a közgyűlés, hogy az egyesület fe’irattal fordul a földmívelésügyi és pénzügyminiszterhez az erdőtörvény egyes rendelkezésének módosítása és főként az erdészeti altisztekről való kellő gondoskodást biztosító pótlása iránt, amely a végrehajtási utasításban még eszközölhető. Az ügyvezető elnök jelentésében részletesen kitért az erdei vadászat ügyére is. Hangsúlyozta, hogy az erdész nem szereti az erdőt vad nélkül, de az utóbbi időben olyan túl- tenyésztés folyt, amely a vadállomány minőségére is rossz, seny- vesztő hatással van. Addig, amig az erdőgazdaság és az erdei vadászat között nem lesz együttműködés, fennmarad az áldatlan helyzet. Az egyesület igyekszik az ügyet a vadászati egyesületekkel karöltve eredményesen megoldani. Megnyugvással állapítja meg az elnöki jelentés, hogy az országos erdőgazdasági tánács végre megkezdte működését. Ehhez a működéshez sok reményt fűz az egyesület. Dr. Mihályi Zoltán erdőmérnök szép, tartalmas titkári jelentését ol" vasta fel ezután, amelyben különösen a soproni nyári erdőmérnöki továbbképző tanfolyamra hívta fel a tagok figyelmét. Végül Glatz Gyula polgármester Szent István szülővárosának nevében Lelkes érdeklődés mellett folyt le az Országos Erdészeti Egyesület diszgyülése Esztergomban
