Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 53. szám
2 ESZTERGOM is VIDÉKÉ 1938. Július 10 köszöntötte szép szavakkal a közgyűlést, majd az igazgatóválasztmány szavazás útján való kiegészítése következett. Déli 1 óra után ünnepi ebéd volt, este pedig Esztergom város látta vendégül a kongresszus tagjait. Másnap, csütörtökön Pusztamaróira rándultak ki, melyen kongresszus résztvevőin kívül még résztvettek dr. Radocsay László főispán, dr. Závody Albin vm. főjegyző, Reviczky Elemér főszolgabíró és Klész Ferenc adóhi- tali főnök. Az érsekség erdőinek megtekintése A győri kereskedelmi és iparkamara könyvnek beillő, közel száz oldalas füzetben kiedta a kamarake rület múlt esztendejéről szóló jelentését, amelyben a közgazdasági viszonyok alakulásáról számol be. Mor- vay István felsőházi tag, elnök és Meixner Ernő dr. kamarai főtitkár jegyzik a jelentést megküldő levelet és bizonyos az, hogy a könyv feltűnést fog kelteni gazdasági körökben nemcsak áttekinthető szerkezetéből kifolyóan, hanem és elsősorban az anyagát, tartalmát illetően, mert kiváló éleslátással bonco'ja föl, szedi rendbe az 1937 es esztendő gazdasági eseményeit és biztonsággal ítél a kialakult helyzet fölött. Egy darab gazdaságtörténelem ez a jelentés. Első részében általános gazdasági helyzetképet fest az elmúlt esztendőről és megállapítja, hogy a világ gazdasági helyzet tovább javu:t az esztendőben és csak az év vége felé mutatott visszaesést. A kamarakerület közgazdasági viszonyaival foglalkozó fejezet első része a mezőgazdaságot dolgozza föl. Megállapítja, hogy javulási irányzatról lehet beszélni, bár azt a színvonalat még nem értük el, amit a közhit föltételez t úgy hogy ez a termelési ág ma is csak szerény jövedelmezőséget biztosít. Az a köiüimény azonban, hogy az állatárakban jelentékeny emelkedés mutatkozott, lehetővé tette, hogy a gabonakereskedelemnél bekövetzett csökkenést az állattenyésztés és hiz lalós jobb jövedelmezősége pótolta. Emelkedtek a földárak, különösen a kisingatlanoknál volt nagy kereslet, ugyanis a gazdak pénzbevételeiket nem költötték másra, csak főként földvásárlásra. A gyáripar és bányászat foglalko zottsága az elmúlt évben általában jó volt. A konjunkturális helyzetnek megfelelően a termelési iparok produkciója emelkedett, a fogyasztási iparok termelése viszont csökkenést mutatott, amit elsősorban a városi lakosság csökkent fogyasztóképessége okozott. A munkanélküliség a szakmunkásoknál a kamarakerületben teljesen megszűnt, csupán ki nem képzett napszámosok voltak munka nélkül. A gyárak termelésé bői aránylag kevés került külföldre, különösen a textiliparban volt nagy visszaesés átmeneti nehézség folytán. A kamarakerületten a hazai szenek bányászata erősen föllendült és ez a gazdasági helyzet fokozatos javulásának, valamint a külföldi szenek kiszorításának is tulajdonítható. A MÁK 1937-ben 22 3 millió métermázsa szenet termelt. Az élelmezési iparok sorában a malomipar helyzete továbbra is súlyos volt. A kapacitásukat nem hasz nálhatták ki, a belső fogyasztás nem elégséges, erősen korlátozza a lisztforgalmi adóválíság, amely minden kilógom lisztet 6 fillérrel drágít meg. Az export nem számottevő. — A Koestlin-gyár foglalkoztatottsága a múlt év nívóján mozgott, a hazai után az érseki uradalom vendégelte meg a kirándulókat, melyért báró Waldbott Kelemen nagybirtokos, az Országos Erdész Egyesület elnöke mondott köszönetét a bíboros hercegprímásnak. Pénteken a főkáptalan kesztölci és a városi erdőket járták meg Ffelmentek a feketehegyi kilátóra, hol gyönyörködtek a fenséges kilátásban, majd Klastrom pusztára ereszkedtek le, hol a káptalani uradalom vendégelte meg a társaságot. Az ebéd Dobogókőn volt. Szombaton a visegrádi kincstári erdőket szemlélték meg. piac felvevőképessége csökkent, ellenben tekintélyes mennyiségű árút helyeztek el vámkülföldön. — A cukorgyárak helyzete jó volt, a szeszgyárakról ezt nem lehet elmondani, hiszen alig használhatták ki képességeiknek 25—30 százalékát. A vas és fémiparban átlagosan 70% 05 termelési emelkedés mutatkozott. A nehéziparban általánosságban csak a nagyobbszabású állami beruházások élénkítik meg az üzemmenetet. — A faipar jelentékeny nehézségekkel küzdött a múlt évben. A textilipar foglalkoztatása jó volt a múlt évben, csak a pamutipar hajtott végre üzemcsökkentést as év utolsó negyedében a fölhalmozott nagy nyersanyag és készárúkészle- tek miatt, amelyeknek elhelyezése a külföldi piacon megnehezült az árcsökkenés következtében. A kézműipar helyzete sajnos semmit sem javult, mert ez az a gazdasági terület, ahol a válság ma is érezteti hatását. Megszűkült a vásárlóközönség, a tőkeszegénység tovább tart, drága a nyersanyag, elviselhetetlenek a közterhek. Ezu án a kereskedelem helyzetéről nyújt áttekinthető képet a jelentés, majd a kamara tevékenységét ismerteti részletes kimutatásban. Az Öreg Hollók julius 23-iki An- nabéljáról szóló múlt heti tudósításunkat örömmel fogadta városunk úri társadalmának fiatalsága és vidámságkedvelő idősebb rétege, mert hiszen ez a mulatság nemcsak a táncos fiatalságnak, de az időseb beknek is örömet szerez a maga különleges szépségeivel és édes em lékeket keltegető romantikájával Felkeltette az érdeklődést ez a tu dósitás a csak most ide érkezett nyaralók körében is, akik részéről már is megindult a meghívók igénylése. A bál sikerét nemcsak a rendezők, hanem maga a Fürdő Szálloda bérlője is szivén viseli s ez az igyekezet kellemessé fogja tenni a 23 iki éjszakát nézőknek és tánco- lóknak egyaránt. A rendezőség „ötletkovácsai“ — a náluk már megszokott találékony Sággal kutatják azokat az érdekes ségeket, amelyek révén ismét valami újszerűt vihetnek majd bele a mulatság lebonyolításába s igy újra valami különös élménnyel gazdagít hatják vendégeik kedves báli emlékeinek koszoiúját. A táncot ezúttal is a nagy terra- szon és a kerti kis táncheiyen rendezik olyan zer ekari elhelyezéssel, hogy mindkét helyen tökéletesen hallható legyen Csonka Gábor kombinált cigóny-jazz zenekarának muzsikája. Terités kizárólag a lampion- diszes kerthelyiségben lesz, amelynek — az új rendezés folytán — minden pontjáról mindkét tánchely tökéletesen látható lesz. A terraszon a múltbeli nagy látogatottságra való tekintettel, amit az ezidei bizonyára túl is fog haladni, asztalokat nem terítenek. A rendezőség felkéri a bál vendégeit, hogy asztaligényléseiket közvetlenül a Fürdő Szálló bérlőjénél szíveskedjenek Vármegyei kisgazdáinknak a múlt évben jósikerrel megrendezett kecskeméti tanulmányi útját ez évben a sopronmegyei tanulmányút követte, melyen lelkes kisgazda-közönség vett részt szépszámú kíséretével. A kirándulást ez alkalommal is Kutas János gazd. igazgató szervezte és irányította. Győrt elhagyva, virradatkor már a termékeny Rábaközben röpítette utasainkat a vonat, akik a herceg Esterházy hitbizományi uradalom áttanulmányozására egy teljes napot szenteltek. Reggel 7 órakor Észter- házán várta utasainkat az uradalmi tisztikar, élén Köhler Gusztáv hercegi jószágfelügyelővel. Motoros mező- gazdasági vonattal indultak, amellyel pusztáról-pusztára haladva 50 km-es utat tettek meg. A kisvasút elsőizben a növény- nemesitő feldolgozó pajtánál állt meg, ahol a legtökéletesebb gépek, szelektorok kerültek bemutatásra. Innen a növénynemesítő gyűjteménytárba gyalog tették meg az utat, majd a Mária Terézia korabeli, — a verseili királyi várkastélynak mása — híres Esterházy kastély ejtette bámulatba gazdáinkat. Ez előtt elhaladva, a várkertészetbe érkeztek, amely a hazai és külföldi kerti növényzet legváltozatosabb pompájával ékeskedik. Az uradalmi vezetők nem mulasztották el bemutatni az óriási területen fekvő növénynemesítő tele pet sem, ahol a sokféle nemesítés közül különösen a körülményes lu- cernanemesités ragadta meg a figyelmet. Látták az 50 holdas gyümölcsöst is, amelyet szakszerű kezelése dacára, a kései fagy ép úgy letarolt, mint országunk egyéb vidékeinek gyümölcsöseit. Azonban még így is akadt sok tanulni való, igy többek között látható volt a diófaoltványok nagy tömege, ami azért bizonyult tanulságosnak, mert eddig a kertészet terén a diófákat csakis magról tökéletesítették. Ha még figyelembe vesszük az óriási táblákon űzött legkülön félébb eperfajtákat és különlegességeket, még mindig igen sok beszámolni való marad hátra, amit e helyen nem áll módunkban vázolni. Az út második részlete Pereg- házától övárokig tartott, ahol a világhírű hansági telkesítés került bemutatásra, amely területet annak előtte sás, nád borított, s a telkesítés során buja ku’túrájú Kanaanná vál tozoit. A telkesítés az uradalom egyik újabb művelete, amely csak 1921-ben vette kezdetét. Kirándulóink a tőzeggyárat is megtekintették, amely nem csupán tüzelőt szo’gáltat, hanem eszközölni, aki minden kellő időben érkező igénylést teljes megelégedésre fog elintézni. Mindennemű felvilágosítást megad és meghivóigénylést felvsznek a Cserkészboltban. egyben a legideálisabb almot is adja. A tőzeggyári majorban még a feketetarka tehenészet is bemutatásra került, ami nem egyébb, mint hegyi és lápfajtáknak keresztezése. Nagyobb igényeit ez az uradalom ki tudja elégíteni, ennélfogva a nagy tejhozam nem marad el. A tőzeggyári majorból Földvárdomb felé haladt a kis vasút, ahol a magyar gulyán kívül Jókai „Név télén vára“ is látható volt. Kistölgyfán az 1000 négyszögöl nagyságú magtárt, a hazai pirostarka tehenészetet és a telivér yorkshirei sertéstenyésztést tanulmányozták a 16—20 malacot adó kocákkal. Már jóval meghaladta az idő a delet, amikor a kender-len termesztés és feldolgozás telepe került bemutatásra. Ezt követte az Öntés majori telivér szimmenthali tehenészet megtekintése, ahol a világrekordot ért napi 70 literes Dáma tehén utódait és a 60 literes Belfa tehenet bámulták meg. Itt mintaszerű a juhászat, a gulya, a szeszgyár és gépműhely. Az utolsó állomás Kapuvár volt, ahol a hercegi kastély udvarán igaz magyar vendégszeretetben részesültek utasaink. Megjelent ott Kapuvár nagyközség elöljárósága Vámos Ferenc főjegyzővel, akinek a kellemes elszálláso'ásban nagy része volt. A vezetésben, a magyarázatokban az oroszlánrész Köhler Gusztáv jószágfelügyelőt illeti, aki fáradságot nem ismerve irányította gazdáinkat a bőséges látnivalókban. A második nap délelőttje a csermajori m. kir. mezőgazdasági- és tejipari szakiskola mintagazdaságának volt szentelve, ahol az egész tanárikar élén dr. Gábos Dénes igazgató nyújtott fáradhatatlan munkájával betekintést az iskola és gazdaságának legkülönbözőbb üzemeibe. Itt ugyancsak felejthetetlen emléket és sok tapasztalatot szereztek gazdáink, akik készséggel határozták el, hogy úgy az állattenyésztés mint a növénytermesztés egyik-másik ágát igyekeznek itthon a látottak alapján megvalósítani. A jó magyaros és Ízletes ebéd itt Csermajorban került fogyasztásra, amelynek befejeztével bú csútmondva, az ország mintafalujába : Rábacsanakra vették útjukat a kirándulók. Ennek a kisközségnek állomásán parádés fogatok várták az érkezőket. A 3 kilométeres úton a község felé haladva, megható jelenet következett. Ugyanis a község bejárata előtt Horváth János plébános, az elöljáróság és képviselők kíséretében Pehelykönnyű finom nyári újdonságok cégnél Esztergom, Széchenyi-tér Gazdasági helyzetkép 1937-ről a kamarakerület Jelentésében Vármegyénk kisgazdáinak tanulmányútja Sopronvármegyébe
