Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 6. szám
ÖTVENKILENCEDIK ßVF. 6. SZ. CSÜTÖRTÖK, 1938. JANUÁR 20 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Keresztény politikai és társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Csökkentsük a bázak ntáni súlyos adóterheket Régi és sokszor hangoztatott igazság, hogy a háztulajdon van legsúlyosabban megadóztatva. Köztudomású, hogy a házbér jövedelmének több mint hatvan százalékát a közterhek emésztik fel. Az úgynevezett rendkívüli pótlékot az 1931-iki válság után hozta be az akkori kormány, azzal a vigasznyújtással, hogy ez csak átmeneti. Sajnos, ez az átmenet már hat éven át tart és a legellent- állóbb réteg roskadozik a terhek súlya alatt. Amikor az adóterhek csökkentéséről beszélni lehet, akkor elsősorban a háztulajdon terheinek csökkentése kell, hogy szóba kerüljön. Ez nemcsak a háztulajdonosok helyzetének javítását jelentené, hanem kiterjedne az iparosra, kereskedőre, tisztviselőre, munkásra egyaránt, mert hiszen minden foglalkozási ágban található szintén egyforma arányban háztulajdonos, tehát az enyhítés általánosan jótékonyan hatna. Itt volna azután az alkalom a szociális szempontok érvényesítésére. A bérházak adókulcsa most alacsonyabb, mint a közép- és családi háza* után. Ezt a rendszert meg kellene fordítani és éppen a kisebb házak után alacsonyabb kulcsot megállapítani. Az, aki a vagyonát bérházakba fekteti, jobban bírja a terheket, mint az a kisember, aki egész élete munkájának eredményét fekteti bele egy családi házba. A régi időben nyugdíjat jelentett egy kis ház, esetleg kert, melynek jövedelméből öreg korban meg lehetett élni. Ma már ettől messze vagyunk. Ma ezek a kis házak alig hoznak valamit és ha adósság, vagy köztartozás terheli, akkor éppen semmit. Szociális követelmény tehát, hogy a háztulajdon terheit állítsák vissza legalább is a régi arányokra, amikor valamit mégis nyújtott tulajdonosának a ház. A lakók szempontjából sem közömbös a kérdés helyes megoldása. A drágulási folyamat nem áll meg a házak kapuján nál. Itt is, ott is hallani a lakbérek emelkedéséről. Miért van ez? Mert a háztulajdonos is igyekszik a drágulást áthárítani. A háztulajdonost érő közterhek csökkentése ezt a folyamatot megállítaná, mert a házak jövedelmezősége helyrebillenne anélkül, hogy a házbért emelnék. A Darányi kormány a szociális szempontok figyelembevételével gondolt az egy-szoba konyhás házak tulajdonosaira. Ezt a szociális gondolatot fejleszteni kéne és bizonyos skálákat megállapítani, amely által fokozatosan eltörölnék a háztulajdont sújtó rendkívüli terheket. Csak egy példát: az 1200 P évi haszonmértékig terjedőleg, A Szent István év ünnepi rendező szakbizottság f. hó 12 én értekezletet tartott, amelyen foglalkozott a Szent István-év aktuális problémáival. Az értekezlet először azokkal az országos összejövetelekkel, kongresz szusokkal foglalkozott, amelyeket a jubileumi év során Esztergomban fognak tartani. A megjelentek egyöntetű véleménye az volt, hogy ezen gyűlések megrendezése kapcsán nem szabad szem elől téveszteni a város érdekét, az anyagi lehetőségeket s mindenek előtt a méltó keretet és külsőségeket. Az értekezlet ezután május 21 én és 22-én tartandó budapest vidéki tankerület középiskolai tornaversenyének ügyével foglalkozott. Ez a verseny országos viszonylatban is igen jelentős lesz. A tornaünnepély értékét növeli az is, hogy a versenyek végén a Test- nevelési Főiskola világviszonylatban is elismerten kiváló mintacsapata bemutatót rendez. A tornaünnepéllyel kapcsolatban lesz a Mattyasóvszky-emléktábla leleplezése is. Továbbá ugyancsak ez alkalommal avatják fel a bencés• gimnázium Szent István-emlékművét. Ezt az emlékművet Bory Jenő szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára késziti. A bizottság foglalkozott az élelmezés és az elszállásolás ügyével is. Ennek az ügynek a végleges rendezése rendkívül sürgős elintézését csak a legalaposabb körültekintéssel lehet elvégezni. Május 31-én speciális probléma lesz a közlekedés kellő megoldása. Erre vonatkozóan az érdekelt hatóságokkal és szervekkel legsürgősebben érintkezést kell a városnak keresnie. Május 31-én nagy feladat lesz az idegenvezetés kérdése is. Az értekezleten ebben az ügyben az a vélemény alakult ki, hogy az idegen- vezetésbe e napon bele kell kapcsolni a középiskolai ifjúságnak azt tehát kisebb házaknál (a ház- tulajdonos által lakott rész haszonértékét is beszámítva) törölnék már most a rendkívüli adót. Körülbelül tízmillió pengő kiesés állana elő az állami bevételekben, viszont vidéken tízezer és tízezer kisemberszabadulna meg súlyos tehertől és képes lenne arra, hogy háza tatarozásával munkát adjon. Az állam pénzügyének további javulásával lehetne aztán tovább menni a nagyobb házak utáni adóterhek csökkentésével. Minden téren a kisember megerősítésére kell törekedni, ez a szociális követelmény. a részét, amely a szabadtéri játékoknál nincsen érdekelve. A bizottság egyébként ezzel a kérdéssel kapcsolatban örömmel vett e tudomásul, hogy a város idegenforgalmi hivatalának új vezetője a Balassa Bálint Társaság művészeti osztályának közreműködésével az idegenvezetők szakszerű kiképzése érdekében megtette a szükséges lépéseket. A Magyar Tudományos Akadémia történelem-tudományi osztálya hétfőn az Akadémia előadótermében ülést tartott, amelyen dr. Lépőid Antal prelátus-kanonok, a kiváló tu dós főpap, székfoglalóul, „Szent István születési helye“ c. értekezését olvasta fel vetítettképes bemutatás- sal. A nagy számban megjelent diszes közönség soraiban voltak József kir. herceg, az Akadémia elnöke, Balogh Jenő ny. miniszter, az Akadémia volt főtitkára, Szász Károly vbtt., Vojno- vich Géza, az Akadémia főtitkára. Lukinich Géza oszt. titkár, Hegedűs Lóránt ny. miniszter, Domanovszky Sándor és Gerevich Tibor egyetemi tanárok, Zsembery István, a MABI elnöke, Finkey Ferenc koronaügyjsz és még sokan mások. Városunkból a Balassa Bilint Irodalmi és Művészeti Társaság vezérkara jelent meg, hogy részt vegyen a társaság szeretett elnökének tudományos munkássága méltó elismerésén. Jelen voltak: Einczinger Ferenc alelnök vezetése mellett Záko- nyi Mihály, a tud. oszt elnöke, Ho- mor Imre főtitkár, a tagok sorából : Balogh Albin, Béres István, Csonkás Mihály, Dex Ferenc, Marczell Árpád, v. Holló Kornél, Várnai Dezső, Grófi József, Geyer Béla. Mint vendégek : Barial Alajos, Mátrai Gyula, Az értekezlet ezután megállapította, hogy azokon a napokon, amelyeken nagyobb idegenforgalomra lehet számítani, ezükséges lesz egy rövid tájékoztató programmnak s egy sematikus térképnek a kibocsátása. A programmnak különféle nyelveken kell készülnie s egyben tartartalmaznia kell a főbb tudnivalókat is. A bizottság örömmel vette tudomásul, hogy a város a forgalmasabb helyeken térképeket állít fel, amelyek segítségével mindenki köny- nyű módon el tud igazodni a városban. Ezzel kapcsolatban azonban az értekezlet szükségesnek találta az olyan térkép kibocsátását is, amelyen a város nevezetességei és a környéki kiránduló helyek is fel vannak tüntetve. Az ünnepségek alkalmából szükséges lesz a város különböző helyein a megafonok Jelállítása. A szakbizottság tárgysorozatának igen érdekes ponttja volt az augusztusi ünnepségek kiegészítésében Péliföldszentkerésztén rendezendő ünnepség. Aug. 18-án, Szent Ilona császárnő ünnepén fogják felavatni Szentkereszten a szalézi rendház közelében készült művészi kálváriát, amely Gáthy Zoltán dorogi építészmérnök tervei szerint készült. Az értekezlet tárgysorozata utolsó pontjaként kimondotta, hogy ennek a napnak megünneplését igen kívánatos volna bekapcsolni Esztergom augusztusi ünnepi napjaiba. Berencz György, v. Ronkay Antal, Szemessy Ferenc. A vármegye részéről: Frey Vilmos alispán, Reviczky Elenér, Di- véky István és Vizváry Viktor. A város képviseletében: Glatz Gyula polgármester, Brenner Antal, Kőhalmy László, Abonyi Géza és Desseő Győző. A Székesfőkáptalan tagjai közül: Meszlényi Zoltán püspök, Hamvas Endre, Drahos János és Jeszenszky Kálmán prelátus-kanonokok. Dorogról: v. Sághy Antal és Perl József. Az ülésen a történelemtudományi osztály elnöke : Kornis Gyula elnökölt, akinek megnyitó beszéde után a közönség lelkes ünneplése közben dr. Lépőid Antal, az Akadémia lev. tagja tartotta meg székfoglalóját. A hatalmas, komoly történelmi adatokkal alátámasztott értekezés, a kútfők és forrásmunkákra támaszkodva kétségtelenül megállapította, hogy a jelenlegi Bazilika északi kistornya mellett állott az a kirá yi lakrész, hol Szent István született, a hajdani Sz. István protomartir kápolnája mellett. A több mint egyórás remek előadást az előkelő hallgatóság nagy tetszéssel fogadta. A taps elhangzása után Kornis Gyula osztályelnök méltatta Lépőid Antal tudomáFontos kérdéseket tárgyalt a Szent István-év ünnepi rendező-szakbizottsága Dr. Lépőid Antal székfoglalója az Akadémián
