Esztergom és Vidéke, 1938

1938 / 3. szám

ÖTVENKILENCEDIK ÉVE. 3. SZ.

mmmmmammmmmmm

VASÁRNAP, 1938. JANUÁR 9

Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Keresztény politikai ŐS társadalmi lap Előfizetésiért hóra: 1 Dengő 20 fillér

Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii.

A Szent István-év kttszöbén

katolikus magyar egyházi kiválóságok részéről több megnyilatkozás hangzott el abban az irányban, hogy a jubileumi esztendőt fel kellene használni a történelmi hagyományok és a szentistváni gondolat közéleti megbecsülésének meggyökereztetésére és biztosítására — a kozmopolita gondolkozás helyett. A kozmopolita, azaz világpolgári gondolkozás helyett magyar nemzeti gondolkozást követel ez a megnyilatkozás a szellemi és társadalmi élet egész vonalán.

Tudományos, irodalmi és művészeti megújhodást ajánl Szent István szellemeben. Világpolgárok helyett magyar polgárokat, — az idegen, üres kérdéseken rágódó és éppen ezért széthúzó társadalom helyett végre nagy, történelmi hagyományaiban és értékeiben egymásratalált, egységes magyar társadalmat, — az istentelen és széthulló nemzet és nép helyett a Szent István kultúrájában megelevenedett, ösz- szetartó, erős nemzetet és népet. Ez a szép kívánság és jótanács csendül ki az éveleji megnyilatkozásokból.

Úgy érezzük, hogy erről a fenségesen komoly aktualitásról gondolkozni éppen az esztergomi sajtóban helyénvaló. Kiválóan nemzeti ügy és mégis kifejezetten Szent István szülővároshoz, Esztergomhoz illő és méltó, — ezt senki sem tagadhatja. Ha valahol megkérdezik és bizonyára mindenütt megkérdezik ebben az országban, akkor mi igazán megkérdezhetjük, hogyan jutunk közelebb a gondolat átéléséhez, megelevenítéséhez és gyakorlati érvényesítéséhez és hogyan lesz a szentistváni gondolat ünnepi szólamából emberi tett és nemzeti cselekedet?!

A kérdés után pedig úgy mint a legtöbb helyen ebben az országban, úgy itt Esztergomban is őszintén be kell vallanunk, hogy még a gondolat alapos és helyes megismerése terén, eszmei szempontból is sok a sürgősen pótolni való — nem is szólva a gondolat általános megismertetéséről, a szükséges társadalmi, kulturális, közéleti, népnevelési feladatok seregéről, módszereik helyes alkalmazásáról és általában a Szent István eszme és közszellem nemzeti és társadalmi kivirágzásáról.

Az esztergomi katolikus nyári egyetem legutóbbi előadássorozatában a fentiekkel kapcsolatos több érdekes kérdésről hallottunk. Mindeddig nélkülözi azonban az esztergomi katolikus intelligencia az elhangzott I egyetemi előadások nívóján)

mozgó átfogó előadásokat a Szent István eszméről és vele kapcsolatosan a magyarság és a nemzet jövőjéről és feladatairól.

Nem ez az egyedüli* útja a megismerésnek és a belőle fakadó lelkesedésnek és munkának, de megindulásnak általában az esztergomi társadalom számára talán a legjobb, A magyar népi kultúra megőrzése és kifejlesztése azután az intelligencia és a nép közös feladata lesz.

m%WMWWWWWHWWWWMWWIMWIMMWWWWWWW%WM«

Magyarország és a keleteurópai egyensúly

Nyugaton messze dörögnek az ágyúk abban a testvérharcban, amely világnézeti alapon akarja eldön teni nemzete jövőjének kérdését. Keleten messze piroslik a háború tüze, hogv eldöntse a kelet-ázsiai hatalom kérdését Világszerte pedig végígborzong a fegyverkezés laza és itt is, ott is a jövő élet új formájának keresése robailik, küzd a kiala kulásért. Nyugtalanság, fór ongás, lázas tünetek mindenütt, szerte Európában, szerte az egész világon

Ebben a káoszban állandóan felhangzó, sőt egyre erősödő szólam a Dunamedence problémája, a keleteurópai egyensúly kérdése. Az a kérdés, amely minket, magyarokat, talán elsőkézből, a legjobban érdekel.

A háború után, a monarchia szé}- hullásakor a győztes nagyhatalmak az utódállamok megalakításával el- intézettnek vették a kérdést, olyannak, amely az új helyzet formájában — szerintük — jobban, igazságosabban oldja meg a kérdéseket, mint az előzőén volt. De mutak az évek és a bekövetkezett események, viszonyok mindjobban igazoltál?, hogy az erkölcsi törvényeket nem lehet tartósan megcsúfolni, a történelem, földrajz, a gazdaság kényszerű ereje pedig a vasnál is erősebb és nem sokáig tűri az elnyomatást. Mindjobban nyilvánvalóvá vált a háború után kialakult helyzet visszássága és tarthatatlansága, továbbá annak a törekvésnek a vágya, hogy megfelelő javítás történjék.

Ma pedig ott tartunk, hogy nemcsak nyíltan beszélnek a békeszerződések revíziójáról, a változás szükségességéről, hanem keresik is a módokat a sima és gyökeres javí tásra. Mi, magyarok, pedig már szintén ott tartunk, hogy belevittük a velünk történt igazsagtalanság felismerését a világ közvéleményébe, kezdjük beláttatni a velünk történt jogtalanság súlyosságát, a változtatás kényszerű voltát — és miniszter- elnökünk is kijeientette legutóbbi rádióbeszédében: Mi vagyunk a

dunai központ, Középeurópa rendezésénél nélkülünk semmifele hatalmi csoportosulás nem hozhatja meg az

annyira áhított végső megbékülést.

Hosszú volt az út, amely a tria nőni békediktátum aláírásától idáig vezetett, de — hala Isteinek — si- aerült megtennünk és most már itt tartunk I Hogyan is mondta Darányi Kálmán miniszterelnök a szilveszteri radiószózatában ? Mi volt a múltban és mi van a je enben, ami Magyar- ország helyzetét megszilárdította, a magyar nemzetet p.’dig ismét erősebbé tette ?

A szentistváni gondolat — fejtette ki a miniszterelnök — ami az összeomlás szomorú napjaiban háttérbe szorult, újult erővel iángolt fel. Ez nem a nyugati eszmekörbe való szolgai bekapcsolódás, nem is a kelet beágyazása nemzetünk életéDe, hanem egészen sajátszerű, különleges magyar jellegű életforma kialakítása. Ezen az alapon állt a nem zet a múltban, ezen áll ma is és erről egy jottányit sem engedi a fejlődést eltéríteni.

Fokozta nemzetünk erejét az önmagára utalt nemzetnek belső rendje ős a hasznos erők együttműködésé nek biztosítása. Ebben fel tudott emelkedni a pártok feletti szempontig és a nemzet egyetemességéből elsősorban a legjobban rászoruló nagy, nemzeti tömegeknek a helyze tét és jólétet nézte. Láttuk ennek első komoly hangsúlyozását a megboldogult Gömbös Gyuia program- adasában, amikor a népies és nemzeti szempontot tette meg politikájának alapelvévó és amelynek tuda tos továbbfejlesztése megnyitotta a zavar, a bizonytalanság és a gyengeség után az erősödés, a nyugodtság és a külső elismerés korszakát.

Ez az erőteljes jobboldali politikája a kormánynak biztosítani akarja a széles nemzeti rétegek jólétét és ebbe kapcsolja bele a munka és a munka eszközeinek felhasználását. Ez a politika az egyesek túltengő erejűvel szemben meg akarja védeni a széles nemzeti rétegeket és olyan szociális politikát törekszik számukra biziosítani, amely a polgári köteies sógek és jogok egyensúlyát biztosítja, egészségesebb vagyon- és jövedelemelosztáshoz vezet, akár az állami intézkedések és eszközök alkalmazásával is. És ha a faj etikai és történeti egységet jelent, akkor annak világszemlélete, igényei és szociális jogai mellett is szilárdan kitart.

A nemzet értékes tömegei számára az új választójoggal biztosítja az alkotmányos jogokat, ame'ynek technikai érvényesüléséből minden visszaélés kiküszöbölésére törekszik. Titkossag a jogban, becsületesség a megvalósításban : e két alapelven épül fel a mostanában benyújtott törvényjavaslat. Ugyanekkor azonban biztosítja a gazdasági tényezők, a tőke és munka harmonikus és arányos együ tműködését a nemzeti termelés nagy munkájában. Mihelyt helytelennek ismerte fel egy nemzet azt a gazdasági elvet, hogy a gazdasági erők szabad érvényesülése a nemzetek boldogulásának kizárólagos alapja: szükségképpen beáll az állami beavatkozás nagyobb mértéke és ezzel a jelenlegi kormány a a szükséges mértékben élni kíván és élni is fog így akarta biztosítani az egyéni munka és vállalkozás eredményét a jogrend keretén belül mindenki szamara, ezzel akarja megakadályozni a gazdasági erőknek azt az egyenlőtlen harcát* amely mellett az erősek még erősebbekké, a gyengék még gyengébbekké válhatnak.

Azzal akarja a kormány a széles népréiegek általános életszínvonalát emelni, hogy jövedelmait fokozza. Ezért támogatja a kisemberek jólétét támogató hitelszervezetek megerősödését, a tőkeállománynak valóban a nemzeti gondolat szolgálatába való állítását; ezért törekszik arra, hogy a gyáripari tőke a munkások és alkalmazottak szociális szükségleteit kielégítse és tekintettel legyen a fogyasztóközönség jogos érdekeire. Ezért törekszik az önálló egzisztenciák számának emelésére és arra, hogy a gazdásági munka eredményében a széles néprétegek az eddiginél nagyobb mértékben részesüljenek. Termelési, értékesítési, családvédelmi, ifjúsági és adópolitikája ezt, mind-mind ezt szolgálják.

Hatalmas progra n, ami Darányi Kálmán szilveszteri rádióbeszédéből kibontakozódig hatalmas és súlyos. Ezt vallja azonban igazi keresztény nemzeti politikának és igazi fajvédelemnek. Mindennek megvalósítása természetesen nem történhet meg egyszerre, de a nemzeti egység kor- mányrajutása óta látjuk a törekvést a fokozatos megvalósításra. Téglát téglára kellett rakni, a köveket olykor meg is kellett faragni, hogy oda- illőöbek legyenek, néna romokat is el kellet takarítani, néha kisebb- nagyobb akadályokkal is meg kellett küzdeni, de Isten segítségével sikerült ez is és csendes elégtétellel, az öröm megnyugvásával, a jövő további lelkes munsajara való serkentésül vehettük tudomásul : Magyar- ország helyzete igenis szilárdul, a magyar nemzet ereje erősödik, a magyar jövő reményt, vigasztalast, jobb jövő kepét nyújtja. A keleteurópai kérdés megoldásában pedig Magyar- ország a sarkpont, most csak rajta lehet az új igazságosabb helyzetet felépíteni, Dr,