Esztergom és Vidéke, 1938

1938 / 3. szám

2 ESZTERGOM is VIDÉKÉ 1088 január 9 Érdekes mozgalom a Pilishegyvidék egy részért Turisták Lapja múlt évi decemberi számában érdekes cikket közöl egy fővárosi lap nyomán. Arról van ugyanis szó, hogy a pilisi hegy­vidék községei, Pomáz, Visegrád, Pilisszentlászló, Tahi, Szentendre és Leányfalu, akciót kezdeményeztek azon célból, hogy a környéküket borító erdők területét a törvényho­zás nyilvánítsa a külföld mintájára nemzeti parknak, sőt azt is óhajtják, hogy a természeti szépségekben bő­velkedő Lepencevölgyön át autóút létesíttessék Visegrádig, ami által egy pompás körút létesülne Szent­endrére visszatérve. Az említett községek abból indul­tak ki, hogy a fent jelzett községek­kel körülhatárolt terület állandó ki rándulóhelyül szolgálna az üdülők, egyesületekbe tömörült és fegyelme zett turistáknak, táborhelyet nyújtana a cserkészeknek és pompás kirán­duló helyül szolgálna a főváros sok iskolásának. íme ismét egy életrevaló eszme, amely azonban nagyon is közelről érinti Esztergom idegenforgalmát és amely ismét bizonyítja, hogy meny­nyire kár volt elejteni a múltban felmerült Pilis-Vértes Szövetség esz­méjét. Ez a szövetség lett volna hivatva fellendíteni a Pilis és Vértes hegyvidék községeinek idegenforgal­mát, szem előtt tartva Esztergom érdekeit is. Az említett mozgalomból ki kell emelnem a többi érdekből pl. a Lepence völgyi utat. Tudni kell u. i., hogy Budapestet — Szentendrén át — pompás autóút köti össze Pilis- szentlaszlóval. Ha már most meg valósul a terv és megépítik a lepence- völgyi utat, Budapest remek autó- körutat nyer Visegrádon át, mely lényegesen meg fogja csappantani a mi idegenforgalmunkat. A jelzett területek szabaddátétele csökken­teni fogja turistaforgalmunkat is. Anélkül, hogy a megindított moz­galomnak ^gáncsot akarnánk vetni, saját érdekünk kívánja, hogy remek vidékünk szépségeit mi is haszno­sítsuk, ami talán nagyobb mérték­ben sikerülne, ha újból életre kelte- nők a Pilis-Vértes Szövetséget. V. I. Törvény jelenik meg a hegyközségekről, szőlő- és gyfimölcsgazdalkodásről A kormány az utóbbi években a mezőgazdálkodás megsegítése érde­kében tett eredményes intézkedései után, amelyekkel a gabonatermelést és az állattenyésztést a gazdálkodás jól jövenelmező üzemei közé segí­tette, a mostani törvényjavaslattal a szőlősgazdákat kívánja hasonló hely­zetbe juttatni. Esztergom város gazdaközönségét ezen új törvény egy régi, sokat pa­naszolt existenciális kérdésben ér­dekli. A törvényjavaslat a kereslet és kínálat egyensúlyban tartását és a spekulativ árletörések megakadá­lyozását kívánja szolgálni, természe­tes, hogy a túltermelésnek is gátat kíván vetni. „A hegyközségekről, valamint a szőlő- és gyümölcsgazdálkodás“-ról szóló törvényjavaslatnak intézkedé­sei rövidebb időre átmenetileg el­tiltják az új szőlők telepítését is, a tilalmi idő elteltével azonban 500 négyszögölnyi területen engedély nél­kül ennél nagyobb terü.eten pedig a földmivelésügyi minisztérium elő­zetes engedélyével történhet csak te lepítés, de csakis homokon, vagy erre alkalmas hegyoldalakon. Uj szőlő telepítése nem lesz megenged­ve olyan területen, amely talaj más mezőgazdasági művelésre is hasz nálható. Felújítási tilalom azonban csak a sík fekvésű kötött talajú sző lökre fog fennallani. A síkfekvésű kötött talajú nagyobb szőlőbirtokokat az olcsóbb műve­lésre való tekintettel katasztrális hol dankint 30 pengő borértékesítési já­rulékkal fogják megterhelni, mely összeget a borok értékesítési céljaira fogják felhasználni, a silány minő­ségű borok egészségtelen versenyé­nek megakadáyozására. A direkt termő amerikai szőlőknek három év alatt történő kötelező átoltását, il­letve állami kártalanítással történő kivágását rendeli el. A minőségi termelés elősegítése cél­jából a törvényjavaslat szerint a tele pítésre csak megfelelő szőlőfajták és művelési módok előírása mellett le­het telepítési engedélyt nyerni. A kártevők elleni kőtelező védelem és szakképzett kezelők alkalmazását is előírja a törvényjavaslat. A szőlő és bor belső fogyasztásá­nak emelése és a kivitel fokozása érdekében tervszerű propaganda elő­írását rendeli el. A javaslattal egyidőben kerül tár­gyalás alá a „szeszadóról valamint a szeszelőállíiás és értékesítés sza­bályozásáról“ szóló törvényjavaslat is. így remélhetjük, hogy a borérté­kesítés intézményes rendezésével a magyar szőlőgazdálkodás legégetőbb szükségletei rendezést nyernek és a megindított tervszerű munka gyü­mölcsét gazdáink is élvezni fogják. Az 1937. évi szőlő és borterme­lési statisztikai kérdések összeállítá­sából arra következtethetünk, hogy a kormány az egyes vidékek hely­zetéről részleges tájékozást kíván szerezni, hogy annál jobban és biz­tosabban tudja a bajokat orvosolni. Esztergom város gazdaközönsóge örömmel kell, hogy üdvözölje a kor­mány ezen intézkedését, amely mó­dot fog találni arra, hogy nehéz ve­rejtékkai termelt borait megfelelő ár­ban értékesíteni tudja és hogy ne kelljen borait, illetve gazdasági tőké­jét évekig pincéjében heverni hagyni. Schalkhda Ferenc lói sikerült a taristák farsangi estélye Az idei farsang első bálját a tu­risták rendezték meg szerdán este a Magyar Király szállodában. A bálon előkelő és fényes közön­ség jelent meg és szórakozott együtt a legjobb hangulatban egészen a késő hajnali órákig. A jó hangula­tot csak növelte turistáink rendezői gondossága és körültekintése. A táncot igen szép és értékes mű­sor előzte meg, amelyen a műked­velői gárdán kívül közreműködött a Turista Dalárda női-, férfi- és ve­gyeskara. A nőikar bét Siklós-kompoziciót adott elő, remekül érvényre juttatva azoknak minden szépségét és báját, pedig az előadott két kis dal a női kórusirodalom legnehezebbjei közé tartozik, amelyek az előadók tudá­sát ugyancsak próbára teszik. A férfikar három remek kórust mutatott be : Sasy-Pongrác : Estele­dik hajnn’odikjVárady Breczky: Vén Duna pariján, Strauss: Kék Duna Duna keringő. Az első két kórus gyönyörű finomságaival, a harmadik férfias lendületével újra meggyőzött bennünket arról, hogy turistáink a legnemesebb, a legtisztább művé­szetet kultúrálják, amelynek színvo­nala ma már messze felülmúlja az esztergomi kereteket­A vegyeskar bét számot adott elő plasztikusan, szépen. Itt az apró, részletekbe menő előadás külön di­cséretet érdemel. Az összes énekszámokat Hajnali Kálmán, a dalárda kiváló karnagya tanította be és vezényelte. Gondos­sága, figyelme, szaktudása mindenre kiterjed és magával ragadó lendülete, szuggesztiv „ biztonsága pedig a ka­rokat a legszebb teljesítményre ké­pesíti. A műsoron az énekszámokon kí­vül két kis színdarab is szerepelt, amelyen a szereplők tanúságot tet­tek ügyes színpadi fellépésükről. A műsor után megkezdődött a tánc Bangó Jani cigányzenekarának zenéjére és a késői hajnali órákig tartott a legjobb hangulatban. Karácsony az Aggok-házában. Sürgölődés mozgolódás, lázas iz­gatottság, kiváncsiskodás, karácsony- várás. Nem gyermekszobában, ha­nem a Simor utcai Aggok-házában. Kedves urilányok jártak ott, beszél­gettek az öreg nénikkel, bácsikkal, ígértek is nekik valamit a kis Jézus nevében. Sohasem volt még ilyen gyermeki izgalom a 70—80 eszten­dőt már leéltek otthonában. Szám­lálták a napokat, amíg végre rájuk virradt, illetve rájuk esteledett a de­cember 19-e. A délutáni órákban megjelentek az Úri Lányok Mária kongregációjá­nak tagjai, hozták magukkal a cso­magokkal teli kosarakat. A kony­hában sürögtek-forogtak, terítettek, karácsonyfát díszítettek, a szomszéd szobában kivánatos apró sütemé­nyekkel papírzacskókat töltöttek. Köz­ben gondosan figyeltek, hogy min­denki neve ott legyen, senkié se hiányozzék. Csodalkozhattunk-e azon, hogy az Aggokháza „Karácsonyt váró gyer­mekei“ nehezen biriák kivárni a ké­szülődés végét? Sokszori ablakon való kilesés, ide-oda tipegés topogás után megkapták a jelt az ozsonna- terembe való bevonulásra. Az érdek­lődők társasága már együtt volt. Nyílt az ajtó, magas vendégek léptek : Szokolay Antal prelátns kanonok, a kongregációnak jóságos lelkű pré- zese, Bolgárfalvi M. Alerina az ir­galmas nővérek tartományfőnöknője, Kubovics M. Aquila kongr. vezető- nővér kíséretében. Felhangzott az ifjúság és az öre­gek ajkán az örökszép ének : Mennyből az angyal . . . Karácsonyi irredenta költeményt szavalt egy kis fiú, műénekeket énekeltek a kongre- ganisták. Közben behozták a nagy edény édes kakaót Nagy Gabriella prefekta irányított, a házikisasszo nyok felszolgáltak, Szölgyémi Klára kongregációs háziasszonyhoz méltó buzgósággal és örömmel kanalazta a kakaót az odatartott csészékbe, kinek mennyi kellett. A 25 literből jutott. Szokolay Antal prelátus-kanonok a szivek mélyébe ható beszédében idevarázsolta a mennyországot, az igazi szeretetet, ahol nincsen különb­ség és rang nincstelenség között, ahol mindenki ember, ahol mind­nyájan testvérek vagyunk. Könnyek csillogtak a bácsik szemében, ideges, sírós vonoglással küzködtek a néni­arcok. Majd folytatódott az éneklés, a szavalás, most egy kis leány állt elő. Azután egyik a gondozottak közül meleg, hálás hangon mondott köszönetét a megajándékozottak ne­vében. A vendégek elmentek azzal az ér­zéssel : ma újból gazdagabbak let­tünk a szeretetben. Az Aggokházá- ban csak akkor bontakozott ki fesz­telenül az igazi öröm, amikor egye­dül maradtak és a csomagok tartal­mát is megnézhették. Harisnyák, kö­tények, sálak, dohány kerültek nap­fényre. Ezzel aludtak el, ezzel éb­redtek reggel. Örömüknél csak a csodálkozásuk nagyobb : hogyan gon­dolt órájuk a kis Jézuska, az öre­gekre, a második gyermekekre ? Ők most azok voltak. Mivel érdemelték ki a kongreganisták szeretetét ? Hálá­ból egy szentmise felajánlását Ígér­tek értük, mikor kibontották a ruha­csomagokat, akkor megkétszerezték ígéretüket. Nagyban folyik a készülő­dés a sportbálra. A Sport Egyesület f. hó 15-ón, szombaton rendezendő mulatságá­nak rendezősége mindent elkövet a bál sikerének érdekében. Figyelme kiterjed még arra is, hogy tárgya lásokat folytatott Venesz Jánossal, a Fürdő Szálló népszerű bérlőjével j az irányban, hogy a kiszolgálási árak meghatározásánál legyen tekintettel a nehéz gazdasági helyzetre egyrészt, másrészt tartsa szem előtt Sport Egyesületünk nehéz anyagi hely­zetét, aki ezen mulatság megrende­zésével igyekszik megjavítani anyagi mérlegét. Venesz János tanujelét adta sport- szeretetének akkor, midőn ígéretet tett arra, hogy amúgyis mérsékelt polgári árait a mulatság alkalmával sem fogja emelni, noha erre a re­zsik emelkedésével szükség volna, azonban a közönség méltányos áron való kiszolgálásával óhajtja emelni annak létszámát s ezzel segíteni Esztergom sportját. Irányáraiból itt közlünk néhányat. Asztali fehér bor 1 lit. 1.20 P, 1 pohár sör 30 fillér, 1 pár virsli 50 fillér. A fentiekből is kitűnik, hogy az egyesület vezetősége mindent elkö­vet, hogy olcsón, de felejthetetlen szórakozásban részesítse sportbará­tait, akik anyagi támogatásunkat se­gítették a múltban és reméljük, se­gíteni fogják a jövőben is egyesüle­tüket. Ezúton kérjük fel Esztergom sport­közönségét, hogy a sportoálra szóló meghivóigénylésüket Sólymos Ist­vánnál (Izsák R. T.) jelentsék be. Telefon 92. Idegenforgalmi Hivatal közleményei Esztergom sz. kir. város Idegen- forgalmi Hivatala közli az érdekel­tekkel, hogy az Eucharisztikus Kon­gresszus Vendégláió Hivatalának ki­küldötte most vizsgálja felül a már eddig összeirt lakásokat és felkéri ezek tulajdonosait, hogy a gyors le­bonyolítás érdekében a most követ­kező napokban, valaki lehetőleg min­dig otthok tartózkodjék. Egyúttal felkérjük ezúton is móg- egyszer mindazokat a hazafias ér­zésű polgárokat, akik az eucharisz­tikus vendégek részére, — ezen aránylag rövid időre és igen jó dí­jazás ellenében, — még utólag is az elhelyezés lehetőségét felajánlani óhajtják, hogy ezen szándékukat akár szóban, akár Írásban a fenti hivatalnál sürgősen jelentsék be. Az Idegenforgalmi hivatal felkéri továbbá mindazon hölgyeket és ura­kat, akik az ujonan létesített és új-

Next

/
Thumbnails
Contents