Esztergom és Vidéke, 1938

1938 / 22. szám

Szerkesztőség, kiadóhivatai: Simor-u. 20 Keresztén? politikai és társadalmi lap

Megjelenik hetenkint kétszer

Előíizetési ár 1 hóra : 1 Dengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii.

A nemzetekből szabadságáért!

Európának ezen a részén szabadság és magyarság ősidők óta egyet jelentenek.

A történelem változó korszakai szerint változhatott a forma, amelyben a szabadság kifejezést talált, de minden korban mi jelentettük itt a legnagyobb szabadságot, a legigazibb demokráciát és a legbátrabb haladást.

Mikor az egész kontinentális Európa a középkori hűbériségben élt, nálunk akkor is a nemzet fogalma volt a politikai és társadalmi szerkezet hordozója.

Amikor majdnem az egész Európa belehullott a vallási üldözés tébolyába, akkor mi elsőnek a világon proklamáltuk a vallás szabadságát.

Amikor az egész kontinens az uralkodói abszolutizmusban találta meg az államszervezés korszerű formáját, akkor mi, száz néhány esztendőn keresztül, Bocskaitól Rákócziig majdnem szakadatlan harcot vívtunk a nemzeti önkormányzás és nemzeti szabadság gondolatáért.

Amikor a múlt század közepén, 1848-ban a középeurópai területnek majd minden nemzetisége kardját és vérét a kivénült monarchikus abszolutizmus védelmére ajánlotta fel, a magyar nemzet, mint az európai haladás magános őse, két császársággal szemben egymaga állott ki bátor és reménytelen harcra, az egyén és nemzet szabadságért, az új Európáért.

Ezen a földön ma is mi jelentjük a szabadságot.

Minden más nemzeten úrrá lettek a nemzeti imperializmus gyűlölködő indulatai, egyedül a magyar álláspont hirdeti:

Keleteurópa csak akkor vál- hatik virágzó népek virágzó hazájává, ha minden itt élő nemzet szabadsága biztosíttatik, ha minden nemzet lemond a másikszabadságának romjaira épülő imperializmus önzéséiről, ha egyetlen embernek, egyetlen nemzetnek a szabadsága sem korlátoztatik asszimilációs érdekek kedvéért.

A magyar álláspont szerint Keleteurópa számára olyan új nemzetközi jogrendet kell megteremteni, amely számol azzal

a ténnyel, hogy itt a néprajzi chaost megszüntetni és egységes nemzeti államokat megtartani nem lehet, s minden ilyen törekvés elletétben áll e terület függetlenségének és virágzásának közös érdekeivel.

A magyarság hatalmi köre ma kicsiny, de ez a kicsinység csak látszólagos. Látszólagos, mert egy ma a magyarsággal Keleteurópában mindenki, aki elnyomott, minden nemzet vagy nemzettöredek, amely szoron- gattatik, sőt egy vele azoknak a népeknek a valóságos érdeke is, amelyek ma a kien- gesztelődés gondolatával szemben állnak.

Miénk a gondolat, az igaz emberség, az igaz európaiság s az önzetlen szolgálnitudás ereje. Az egymásra torlódó márciusok új magyar nemzeAz Esztergomi Katolikus Kör vasárnap délután a bencés gimnázium dísztermében Szent István királyunk tiszteletére ünnepélyt rendezett. A megjelent előkelőségek soraiban ott láttuk Radocsay László főispánt, dr. Frey Vilmos alispánt, Glatz Gyula polgármestert, dr. Drahos János ér seki helynököt, dr. Lépőid Antal, dr. Csárszky István, dr. Hamvas Endre, Jeszenszky Kálmán prelátus-kanno- kokat, dr. Krecsányi Kálmán rendőrfőtanácsost, dr. Major Ödön es Fekete Rezső ny. vm. árvaszéki elnököket, Nádler István pápai kamarást, tanítónőképzőintézeti igazgatót, dr. Ibrányi Ferenc egyetemi m. tanárt, Bayler István szentannai plébánost, vitéz Szabó István kir. tanfelügyelőt, Bartal Alajos fanbóképzőintézeti igaz gatót, dr. K. Kamenszky Gyu'át, az Oiztge elnökét és sokan másokat helyi társadalmi életünk vezető tagjai közül.

Az ünnepély megnyitóbeszédet dr. Csárszky István prelátus-kanonok, körelnök mondotta. Üdvözölte a megjelent közönséget, majd az ünnepély jelentőségét méltatta.

A megnyitó beszéd után a ben- césgimnázium bővített szalonzene- kara Paczolay Imre zenetanár ve zényletével Gounod: Faust nyitányát adta elő szépen, kidolgozottan.

Szatzlauer Kató dr. Városi István : „Könyörgés István király előtt“ c. költeményét szavalta el művészi előadással, őszinte meleg sikert aratva.

Dr. Balogh Albin bencésgimnáziumi igazgató „Szent István Esztergom géniusza“ címen tartott előadást. A nagyvonalú, magasszárnya- lású előadást az alábbiakban ismertetjük.

— A Katolikus Kör Szent István ünnepélye nagy felemelkedés és hádékeket dobnak bele a történelembe, s erős hittel valljuk, hogy ez új nemzedékekben újjászülető fiatal Magyarország teljesíteni fogja kötelességét valamennyi itt élő kis nemzet közös szabadságával szemben.

Hogy a feltámadó életerejű új Magyarország, az elnyomottak szenvedéséből összegyűlő áldozatkészség és az európai lelkiismeret hogyan fogják e területet egy új rendhez és új virágzáshoz elvezetni: nem tőlünk, hanem a mai hatalmasok magatartásától függ. De kényszerítsenek bármilyen útra, tegyék kényszerűséggé számunkra akár a fegyvereket is: mi egy szabad Középeurópához kívánunk megérkezni.

Ez a mi hitünk az új márciusban.

laszózat Istennek, hogy Szent Istvánt nekünk ad a s hála Szent Istvánnak, hogy nekünk adta azt, amit adott.

A magyarságnak kötelessége betekinteni Szent István hatalmas lel- kületébe, abba a lelkü'etbe, amelyhez Esztergom is adott egy két vonást.

— A magyarság büszkén mondhatja el, hogy az Árpádok Európa legkiválóbb uralkodóháza volt. Nagyok voltak királyaink, akik közül a többség ifjúkorát itt élte le Esztergomban.

— Esz ergom szelleme később is táplálta az itt lakókat. Maga a bencésgimnázium is sok kiválóságot adott az Egyháznak és a Hazának.

— Aki körültekint a szigeti Pal- kovits-padról, annak csodálatos lát vanyokban van része. Nyugat felé tekintve olyan a Duna, mint valami tenger, amely azonban lassan csobog és hatalmas energiája a közelben álló római castellumot lassan elpusztította.

— Az esztergomi vár impozánsan uralkodik a környéken és mintegy még a Dunának is irányt szab. Esz tergom gyönyörű természeti szépségei őseink lelkét is megihlették.

— Szent Istvánt, az országalapító szent királyt nagy királyok követték a trónon : Kálmán a nagy szervező,

III. Béla a nagy alakító, IV. Bíla az újjáteremtő. Munkájukat messze nézés, a távolbalátás jellemezte és az a szellem ihlette őket, amely itt lebegett Esztergomban.

— Esztergom későbbi n3gyjai is mint szervezők tűntek ki első sorban, köztük pl. Baross Gábor.

— Tájunk felépítésében uralkodó hatalmas egység nagyjaink lelkét mindig megfogta. A környező nagy hegyek, mint ölelő karok veszik körül

az idejövőket, de egyszersmind figyelmeztető jelek, hogy ne tovább, ami idejött, az a mienk.

— Nagyjaink között legnagyobb Szent István. Nem egy napra dolgozott. A külföldről jövő áramlatokat átalakította és magyarrá tette. Munkája fennmaradt a mai napig.

— A szervezés munkáját a szeretet hatotta át, az a szeretet, amely nem tesz különbséget a különböző rangú emberek között, hanem amelyben az volt a döntő, hogy ki menynyire szereti hazáját és mennyit dolgozott érte.

Szent István, mint családapa dolgozott s munkájának dicsérete országunk ezeréves múltja. Mindent feláldozott, hogy országát magyarrá tegye. Ajánlotta a külföld példáját, de nem volt külföldimádó, megváltoztatta azt, ami az ország kárára lett volna s megtartotta azt, amik életet adtak.

— Szezt István elve volt, ami a mai nacionalizmus korában szokatlan, hogy egy ország egy nyelvvel, egy szokással gyenge, mert a magyar nemzet csak akkor tud fennmaradni, ha magához kapcsolja mindazt, ami szükséges.

— A magyarságnak kapcsolódnia kellett Európához, mert mint ázsiainak Európában élnie nem lehetett.

— Szent István az idegeneket a nemzet kincsévé tette. A Keletről hozott erőt hozzá tudta illeszteni ahhoz, amit Nyugat adott. Szent Ist, ván nem volt szolgalelkű utánzó, a kulturhatásokat nem egy népből vette és azokból csodálatos szintézissel magyar kultúrát teremtett.

— Szent István egyéniségében talán legerősebb a szent. A kérész* ténységben meglátta az életrehívó energiát. Éz a szellem hatotta át teljesen egyéniségét.

— Az Isten akaratába való bekapcsolódás igen nagy feladat s a szenteknek ez a legnagyobb érdemük.

— Szent István azért lett igazi nagy király, mert le tudott borulni Isten hatalmassága előtt. Ez adja meg magyarázatát annak, hogy miért tudott kemény lenni, ha kellett, de egyben közvetlenül kedves.

— Magyar nemzeti büszke öntudata megnyilatkozott abban a külpolitikában, amelyet folytatott. Nem riadt vissza semmitől sem, ha országának érdekéről van szó.

— Szent Istvánnak két elve volt, meghódolni Isten nagysága előtt és szeretni az embert, az idegeneket is, de nem azért, hogy sajátjait háttérbe szorítsa, hanem, hogy sajátjait erősítse.

— Szent István iránt legméltóbb hódolatunkat akkor fejezzük ki, ha alakját szivünkbe állítjuk és jelsza- vul választjuk : „Istennel mindent a hazáért.“

Dr. Balogh Albint hatalmas előadásáért a megjelent közönség hosz- szasan ünnepelte.

A Szent István emlékünnepély utolsó számaként a bencósgimná- zium bővített szalonzenekara Fio* tow: Martha nyitányát adta elő.

Bodor György

Az Esztergomi Katolikus Kör Szent István-ünnepélye