Esztergom és Vidéke, 1938

1938 / 22. szám

2

ESZTERGOM is VIDÉKÉ

1938 március 17

Keresztény Szeretet Orsz. Gyermekvédő nőve évi rendes közgyűlése

Az elnöklő főispán dr. Zsindíly érdemeiről megemlékezve, további közreműködését kérte vármegyénk jogos és igazságos ügyeinek védel mében, amit az üdvözlésért köszönetét mondó államtitkár készségesen kilátásba is helyezett.

A kisgyűlés után a közigazgatási

bizottság ülésezett, melyen a napirend előtt felszólaló Löké Károly felsőházi tag inditványára a közigazgatási bizottság feliratilag üdvözölte dr. Darányi Kálmán m. kir. miniszterelnököt a győri gyűlésen édott programjáért, melynek sikeres megvalósításához a jó Isten áldását’kérte.

Országos erdészeti kongresszus lesz Esztergomban

A Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve vasárnap délelőtt tartotta meg évi rendes közgyűlését a tagok élénk érdeklődése mellett a városháza tanácstermében.

Megjelentek a közgyűlésen : dr. Drahos János prelátus-kanonok, ér seki helytartó, dr. Csárszky István, dr. Hamvas Endre prelátus-kanono- kok, dr. Radocsay Lászlóné, dr. Frey Vilmos alispán, Glatz Gyula polgármester, dr. Brenner Antal főjegyző, dr. Balogh Albin, Ober- müller Ferenc gimnáziumi igazgatók, vitéz Szabó István kir. tanfelügyelő, dr. Sántha József tanácsnok, dr. Horváth Rudolf szetgyörgymezei plébános és többen mások.

Dr. Meszlényi Zoltán püspök elnöki megnyitó beszédében azt a kérdést fejtegette, hogy ma, amikor a karitativ munkát is az állam szociális feladatai közé sorolják, szükség van e még a keresztény társadalmi egyesületek karitativ működésére és egyáltalán szükség van-e ilyenirányú egyesületekre. Utalt Ma gyarország miniszterelnökének újévi programbeszédére, amelynek szociális része határozottan állami feladattá teszi a szociális és karitativ gondoskodást. A programnak ezt

Március hó 8-án a kisgyűlés és a közigazgatási bizottság Radocsay László dr. főispán elnöklete alatt ülést tartott a vármegyeház kistermében,

A kísgyűlési tárgysorozatot Závody Albin dr. vm. főjegyző, vitéz Zsiga János dr. vm. II. főjegyző, Vizváry Viktor vm. aljegyző, Ghyczy István dr. vm. közig, gyakornok ismertették.

A tárgysorozat 59 pontból állott, melynek keretében a kisgyűlés javasolta a törvényhatósági bizottságnak ifj. Reviczky István tatai főszolgabíró részére személyi pótlék megállapítását.

Több komáromi és esztergomi városi határozat kapcsán elutasította a kisgyűlés Kubovics János és társai esztergomi lakosok azon fellebbezését, mely a Petz Testvérek gépgyár és vasöntöde Rt. ingatlanvételi ajánlata tárgyában hozott képviselőtestületi határozat ellen irányult.

Nagy megütközést keltett a kisgyűlés tagjai között Zwillinger Ferenc dr. ügyvédnek azon fellebbezése, melyet Schalkház Ferenc vá rosi főinté2Ő m. kir. gazdasági tanácsossá történt kinevezését tudomá sül vevő városi képviselőtestületi határozat, illetve az ez ellen bejelentett fellebbezést hivatalból visszautasító polgármesteri végzés e len adott be.

A kisgyűlési tagok élénk helyes lése mellett fejtette ki vitéz Szívós- Waldvogel József a fellebbezés alap talanságát és immorális voltát. Merőben szokatlan tény, hogy valaki az államfői kinevezéseket bírálat tárgyává tegye, mert minden magyar embernek legelemibb kötelessége, hogy alattvalói hódolattal és őszinte örömmel vegye tudomásul a legma gasabb elhatározásokat, erre vonat kozó leiratot kritizálni nem illik és nem szabad. Eltekintve attól, hogy ily alaptalan fellebbezés a közigazgatási hatóságoknak felesleges munkatöbbletet okoz és ezáltal a fontos feladatok ellátására szükséges időt rabolja meg, az államfő iránti tiszteletlenségnek a jele és ezért vitéz Szívó- Waldvogel József egyhangú helyeslés mellett elítélte a fellebbező eljárását.

Esztergom városnak a kórházi

a részét az érdekeltek általános helyesléssel fogadták. Egyrészt a gon dozásra szorulók szervezettebb és tökéletesebb ellátást remélnek, más részt a tehetősek egyszerű adózással vélnek szabadulni a társadalmi jótékonykodás különben nagyobb- mérvű kötelezettségei alól. Az elnöklő püspök a divatos felfogás dacára határozott igennel felelt a kérdésre és hangsúlyozta, hogy igenis szükség van a keresztény karitativ egyesületek működésére. Aki az ál lamhatalomtól karitativ téren tökéla- tes eredményeket vár emberi és krisztusi szempontból is, az olyant kíván, ami az államhatalom erejét meghaladja. A szeretet dinamikus érvényesülésére van szükség.

Lelkes helyesléssel fogadott megállapításai után még fokozottabb tevékenységre és áldozatkészségre hiv ta fel az egyesület tagjait a keresztény gyermekvédelem terén.

Nádler István pápai kamarás, ta- nítónőképzőintézeti igazgató a múlt évről szóló pénztári jelentést, majd Bayler István szentannai plébános a titkári jelentést terjesztette elő. Végül a tisztújítás során a régi tisztikart választotta meg egyhangúlag a közgyűlés.

tisztviselők illetményrendezése és a városi tisztviselők fizetésrendezése Komárom városnak a szegényház céljára szolgáló helyiség bérbevé’.ele, tenyészbikák beszerzése, a közpénzek gyümölcsöző elhelyezése tárgyában hozott határozatait a kisgyűlés jóváhagyta, László" István városi tanácsosnak hivatásos tüzoltóparancs nokká türtént megválásztását tudó másul vette, ellenben Esztergom város képviselőtestületének a géperejű bérkocsik viteldíjának leszállítása tárgyában hozott határozatát feloldotta, különös tekintettel azon tényre, hogy időközben Budapesten a bértaxis vi teldíját felemelték és a benzinárak is emelkedtek.

A különböző községi képviselőtestületi határozatok között feloldotta Tata község képviselőtestületének még a múlt év őszén a városrendezési terv készítése tárgyában hozott határozatát és utasította az időközben közigazgatásilag egyesített Tata és Tóváros egybeépült községek elől járósagát, hogy az ujonan megala kuló közös képviselőtestület elé vezérelje az ügyet és az egyesített községekre kiterjedő városrendezési tervet készítessen.

Örömmel hagyta jóvá a kisgyűlés azon határozatát, amellyel a Hősi- emlékoszlop és az Országzászló fel állí ásának költségeire 500 pengőt megszavazott.

Elutasította a kisgyűlés Schmidt hauer Vilmos dr. komaromi ügyvéd által a varos képviselőtestületének azon határozat ellen benyújtott fel lebbezését, mely az ólllami tisztviselők fizetésjavíiásával kapcsolatban és annak analógiájára a város tisztvise lőinek illetményeit is rendezni kívánta. A kisgyűlés nyugdíjazta Sza- lay Vince th. útkaparót.

A leány vári római katolikus iskola segélyezése tárgyában hozott képviselőtestületi határozattal kapcsolatban felszólalt Löké Károly felsőházi tag, Lépőid Antal dr. prdátus-kano nők és Zsindely Ferenc dr. állam titkár, akit a főispán azon alkalomból kifolyólag, hogy m. kir. kultuszminiszteri államtitkári kinevezése óta első Ízben jelent meg a kisgyűlósen, melegen üdvözölt.

A Szent István jubileumi év esztergomi ünnepségeinek sorozátá- ból kiemelkedik az Országos Erdészeti Egyesület városunkban tartandó évi közgyűlése.

Az Országos Erdészeti Egyesület országunk legelőkelőbb gazdasági faktorait egyesíti magába s ezért igen nagy kitüntetés városunk számára az, hogy ezidén Esztergomot választotta évi közgyűlésének színhelyéül.

A nagyszabásúnak Ígérkező erdészeti program előkészítésén a rendezőbizottság már teljes felkészültséggel dolgozik.

Felkerestük ez alkalommal Riedl Gyula erdőtanácsost, aki az esztergomi erdészeti ünnepségek rendezésének irányítását végzi, hogy nyilatkozzék lapunk számára az Országos Erdészeti Egyesület közgyűléseinek jelentőségéről, az esz’ergomi program és erdészösszejövetel méreteiről.

Riedl Gyula erdőtanácsos felvilágosításában a következőket mondotta :

— Jóval a háborút követő években merült fel az Országos Erdészeti Egyesület vezetőségében s tagjai között az a gondolat, hogy az Egyesület évi rendes közgyűlését, amelyet rendszerint a budapesti székházba hívtak össze, az ország különböző vidéki városaiban, tanulmányi kirándulással egybekötve tartsák meg.

— Az elgondolást, tervezgetést hamarosan tett követte és a legutolsó közgyűléseknek már Sopron, Szombathely, Kőszeg, Balatonfüred, Kecskemét, Pécs, Miskolc, Eger voltak székhelyei.

— E vándorgyűlések — folytatta Riedl Gyula — a szorosan vett közgyűlés mellett alkalmat adtak tudományos előadások keretében egyes időszerű erdészeti kérdések ismertetésére s megvitatására.

— Amellett kirándulások keretében lehetőség nyílott arra, hogy helyszínen lehessen tanulmányozni Magyarország megmaradt erdőgaz- dalkodasat, ami természetesen nagyban elősegítette az erdőkultúra fejlesztése érdekében szürségessó vált és felszínre került problémák megoldását.

— Énnek az intenzív együttműködésnek tulajdonítható az is, hogy a magyar erdészet, amelynek a súlyos gazdasági helyzet miatt rendkívüli nagy nehézségekkel kellett megküzdenie s amelynek problémáit az erdőgazdaság felbecsülhetetlen nemzetgazdasági értékei miatt elodázni nem lehetett, meg tudott felelni feladatának s világszerte megbecsülést és hírnevet szerzett a magyar erdészetnek.

— A társadalmi és gazdasági szempontból is előkelő helyet elfoglaló Erdészeti Egyesület, — tért át nyilatkozónk az esztergomi részletekre — Esztergom város meghívása folytán szintén beilleszkedni óhajt városunk Szent István évi ün népségeibe és tanulmányi kirándulásokkal kapcsolatos évi közgyűlé- lését julius hó első felében Esztergomban tartja meg.

— A tervezett program, amely esetleg még némileg módosulhat, a következő : jul. 6 án délelőtt választmányi gyűlés és közgyűlés, délután a város nevezetességeinek megte

kintése, majd előadások keretében vitaest. 7-én az Esztergomi Székes- főkáptalan kesztölci, Esztergom város s a közalapítványi erdők megtekintése, esetleg kirándulás Dobogókőre. Jul. 8 án : a hercegprimási uradalom erdeibe tanulmányút, jul. 9-ón kirándulás hajóval Visegrádra, a kincstári erdő megtekintése, ezzel be is zárul az Erdészeti Egyesület esztergomi vándorgyűlése.

— Az Erdészeti Egyesület — fejezte be nyilatkozatát Riedl Gyula erdőtanácsos — esztergomi közgyűlésen mintegy I80-an vesznek részt. Köztük az ország minden egyes részéből lesznek képviselőik. Ennek a ténynek a jelentőségét városunk propagandájának szempontjából okvetlenül ki kell használnunk, s hogy azután az Erdészeti Egyesület tagjai, akik megismerik és megszeretik városunkat, máskor is szívesen és örömmel keressenek fel bennünket.

Eddig tart Riedl Gyula erdőtanácsos nyilatkozata és mi örömmel regisztráljuk, hogy az Erdészeti Egyesület esztergomi vándorgyűlése városunk jubileumi ünnepségeinek igen jelentős mozzanata lesz.

Szent Benedek-nnnepély a bencés-gimnáziumban

A bencés-gimnázium vasárnap, f. hó 20-án délután 5 órai kezdettel — nagy rendalapitójának, Szent Benedek apátnak névünnepe alkalmából és tiszteletére — Szent Bene- dek-ünnepélyt rendez az intézet dísztermében.

A gimnázium ezen hagyományos iskolai ünnepélyének műsorát alább közöljük :

1. Loschdorfer: Szent Benedek- himnusz. Éiő-adja az énekkar Hajnali Kálmán énektanár vezetésével.

2. Radványi: Magyar himnusz

Szent Benedekhez. Szavalja Szokolay A. VIII. o. t.

3. Ünnnepi beszéd. Mondja dr. Mertán János prelátus-kanonok.

4. Krisztus-király köszöntő. Előadja az énekkar.

Öt perc szünet.

Szünetben az intézet fúvóskara hangversenyez Urbán Vilmos zenetanár vezetésével.

5. Városi—Paczolay : A szentkirály dicsérete. Előadja az énekkar.

6. Rubinstein: Melódia, hegedű- szó'ó. Előadja az énekkar.

7. Koessler: Gaudeamus. 6 szó- lamú vegyeskar.

8. Beethoven: Menuette. Előadfa a kicsinyek zenekara.

9. CsászárHuber: Kunok, ábránd. Hegedű duó. Előadja : Ebergényi L. és Bojtor G. Vili. o. t.

10. Schubert: H-moll symphonia. Előadja a szalonzenekar.

Az ünnepély kezdete pontosan d. u. 5 órakor. Bencés gimnáziumunk Szent Benedek-ünnepólyére felhívjuk olvasóink figyelmét, melynek gondosan összeállított műsora, s hagyományos, kiváló rendezése, magas színvonala nagy lelkigyönyörűsóget igér. A szülőket, a tanügy és az ifjúság barátait szeretettel várja és örömmel látja nagy Rendalapitójának tiszteletére rendezett iskolai ünnepélyén az Igazgatóság.

A vármegye üdvözölte Darányi miniszterelnököt