Esztergom és Vidéke, 1937

1937-10-24 / 84.szám

Egyformán becsüljük meg az egyházat és a hazát — mondotta a bibornok hercegprímás • Az esztergomi főegyházmegyei Actio Catholica tanácsa dr. Serédi Jusztinián hercegprímás elnökiésével kedden ülést tartott a prímáspalotá­ban. Az országos elnökséget Huszár Károly ós Zsembery István alelnö kök, valamint Michalovics Zsigmond kanonok képviselték. Az ülésen az egyházmegyei tanács tagjai teljes számban vettek részt, az élen Mesz­lényi Zoltán dr. segédpüspökkel, meg­jelent a budapesti Actio Catholica elnöksége is József Ferenc dr. fő­herceg és Mészáros János érseki helytartó vezetésével, továbbá Ra­docsay László dr. főispán, Frey Vil­mos dr. alispán, Lepold Antal, Dra­hos János, Jeszenszky Kálmán és Hamvas Endre prelátus-kanonokok. Az ülést dr. Serédi Jusztinián her­cegprímás nyitotta meg s többek kö­zött a következőket mondotta : — Amikor a püspöki kar rendel­kezéséből az egész ország egy esz­tendőn keresztül készül a világkon­gresszusra és Szent István halálának 900 éves jubileumára, arra szeretném kérni a tanács tagjait, hogy szívvel és jópéldával mutassák meg hí veiknek, milyen üdvös az eucha risztiából táplálkozó élet. Hazánknak az Istentől való élettel adhatunk leg­többet. A haza is Isten akaratából való, éppen úgy, mint az egyház, azt kell tehát megmutatni, hogy egy­formán megbecsüljük az egyházat és a hazái. Ezt ma különösen kell hangsúlyoznunk, amikor az egyhá­zat és hazát ugyanazok az eszme­áramlatok támadják s meg kell ér­tetnünk magyar testvéreinkkel, mi­lyen nagy jótéteményt jelent az egy ház az emberiségre és a magyar hazára. A továbbiakban kifejtette az egy­ház szerepét a tudomány, a művé­szetek terén, majd így folytatta: — Felbecsülhetetlen jót tett az egyház, amikor a római jog alapján kifejlesztette a tökéletes emberi jogot, a szociális kérdésekben megjelölte a helyes utat, amikor a magántulajdon Az „Esztergom és Vidéke" muH vasárnapi számában „Városfejlesztés" cimen megjelent figyelmet érdemlő cikk sérelmezi azt a kevés megér tést, amellyel a központi kormány­zás és országos intézőségek visel­tetnek a városok fejlesztése iránti törekvésekkel szemben. A megértésnek ezt a hiányát nem annyira a közömbösségben, hanem inkább abban látjuk, hogy az állam háztartás emberfeletti küzdelmet fo'y tat a nagy mértékben megnöveke­dett állami szükségletek kielégitése munkájában. Ez a küzdelem az ille­tékesek figyelmét természetszerűen elfordítja a városok törekvéseitől, i Az adott helyzetben a városok ve zetőségének, polgárainak és köz gazdasági tényezőirek kell a fejlesz­tés ügyét kezébe venni, ezt a fon­tos kérdést állandóan felszínen tar tani ós olyan intézményekkel gaz­dagítani a már meglévő közgazda sági alkotásokat, amelyek a város­nak és polgárainak valódi, az élet főkérdését alkotó közgazdasági és az életszínvonal emelését eredmé­nyező haszna keletkezne. Városunk egyik közgazdasági in­tézetének vezetői azt az életrevaló gondolatot vetették fel, hogy olyan intézménnyel kellene Esztergom vá­rosát tovább fejleszteni, amely nem­csak közgazdasági értelemben lenne hasznos alkotás, hanem egyúttal látványossága is lenne városunknak. A felvetett terv szerint egy társas elvére helyezkedett ugyan, de fi­gyelmeztetett a magántulajdon kö­telességére és felelősségére is, sza­bályozta a tőke és a munka igaz­ságos viszonyán A legtökéletesebben fejlesztette ki a keresztény államiság eszméjét, a felebaráti szeretetet minden formájában gyakorolta, és annyi in­tézményt teremtett, mint a történe­lem során egyetlen más hatalom sem. Valósággal elhalmozta az emberisé­get azoknak az intézményeknek a so rozatával, amelyeket az elnyomott és szenvedő emberrétegek szolgálaiába állított. Nekünk magyaroknak igazán sokat cselekedett a hitélet, a kultúra és a közfelfogás szempontjából. Ne­héz időkben sohasem hiányzott az egyház támogatása. Arra kérem az egyházmegyei tanács tagjait, terjesz­szék az egyház megbecsülését és szeretetét, álljon ki-ki az egyház ol­dala mellé, hiszen az egyház s a haza szeretete éppen a jövő eszten­dőben kapcsolódhaiik a legszebben egymásba. A hercegprímás ezután üdvösölte Actio Catholica egyházmegyei taná­csának új és régi tagjait, majd a tanácsot újabb öt évi időtartamra megalakultnak jelentette ki. Ezután Drahos János dr. prelátus-kanonok, az Actio Catholica főegyházmegyei igazgatója adta elő jelentését az egy­házközségek munkájáról. A jelentés után dr. Serédi Jusztinián hercegprí­más köszönetet mondott a dorogi bányamunkásoknak kitűnően meg­szervezett karitatív munkásságukért. Példaként állította a dorogi munká­sokat olyan társadalmi osztályok elé, amelyek anyagi helyzetüknél fogva sokkal jobban teljesíthetnék karitatív kötelességüket, mint a nehéz hely­zetben élő bányamunkásság. A továbbiakban Czapik Gyula dr. prelátus-kanonok tartott előadást az eucharisztikus világkongresszus lelki előkészítéséről, hangsúlyozva, hogy az összetartás és az áldozatkészség szellemét kell elmélyíteni a kongresz­szus előkészületeivel kapcsolatban. üzletház létesítéséről lenne szó. A társas érdekeltség fenti célra meg­vásárolná egyik Kossuth Lajos-utcai — az új piac szivébe torkoló —, vagyis a Simor János utcára nyíló telket, amelyre az elgondolt épületet akként építené fel, hogy a telek kö zepén egy 5 m 1—1 m széles járdával külön ellátott, este négy nagy ivíámpával megvilágított, majd­nem 58 m hosszú utcát nyitna, a két oldalon tis-tiz komfortos üzlet­tel. Ezek modern, egyenesvonalú al­kotások lennének, a járdák védel­mére szolgáló üvegtetős kiugróval. Mindegyik üzlethez W. C, vízcsap, továbbá kisebb raktárhelyiség já­rulna. Az üzletek belső terjedelme 5.05 ször 5.45 méter lenne. A társasház tulajdonról alkotott 1924: Xil. tc. értelmében az egyes üzletet magában foglaló épület a társtulajdonosok javára kikötött elő­vásárlási jog fenntartásával, az érde­keltek korlátlan és örök tulajdona lenne és a közös telek, valamint a közösségben maradó alkatrészek, mint egységes telekkönyvi jószágtest, szin­tén közösségben maradna. Ha ez a terv a város vezetőségé­nek messzemenő és nélkülözhetet­len jóakaratú támogatása mellett megvalísul azt hisszük, hogy nem­csak Esztergom város, hanem a közeli vidéknek közönsége is gyö nyörködni fog az új üzletházas utca, Esztergom „Váci-utcájának" ízléses kirakataiban és méltán várható lük­tető üzleti forgalmában. A szép terv megvalósításához csak rövid idő áll rendelkezésre. Az ér­deklődők közelebbi felvilágositást a Kereskedelmi Társulat elnökségénél kaphatnak. A pénzügyi lebonyolí­tást a legilletékesebb, komoly ténye­zők kilátásba helyezték. Most min­den azon múlik, vájjon megérti-e közönségünk azokat a nemes elgon­dolásokat, amelyek a szép terv végre­hajtását lehetővé teszik. Lenkei Emil. iiiiiiiiimiiiimiiimni Krisztus Király ünnepe a Szent ánna plébánián. A Szent Anna plébánia október 31-én, Krisztus Király ünnepén, tartja egyházközségi eucharisztikus napját. Miként a múltban is, ezen magasz­tos ünnep keretében rendezi meg a Jézus Szive Szövetség fogadalomújí­tását és tagfelvételét. Az ünnepség sorrendje a követ­kező : Október 30 án (szombaton) este 7 órakor szentségkitétel; az imádási óra alatt P. Oslay Oswald o. f. m. exprovinciális, a szentferencrendi sze­génygondozó nővérek országos igaz­gatója elmélkedést tart, melyet kö­vet a hívek hódolata az Oltáriszent­ség előtt. Október 31 én (vasárnap) 6, fél 8 és fél 9-kor csendes szentmisék, 10 órakor szentségkitétellel assziszten­Ismeretes, hogy a jövő évi jubi­leumi esztendő egyik maradandó em­léke az a hatalmas dombormű lesz, amelyet, a kormány adományozott Esztergom városának. A nagysza­bású mű összes költségeire mintegy 80.000 pengőt irányoztak elő, tehát oly hatalmas összeget, amely­nek felhasználása nem lehet közöm­bös városunk gazdasági életében. Először ugyan az a terv is felme­rült, vájjon nem lenne-e célszerűbb ennek az összegűek valamely szo­ciális, karitatív, vagy a közjót más aktiv módon szolgáló célra való fel­használása, de miután a miniszté­rium ragaszkodott valamely emlék­mű elkészítéséhez, úgy született meg a Szent István dombormű terve, hogy méltó formában örökítse meg váro­sunkban a nagy királynak és az 1938 as esztendőnek emlékét. A tervezgetések ezzel kapcsolat- I ban meg is indultak és az illetékes, szakbizottságok mint legalkalmasab bat, a Szenttamás-hegynek a Ferenc. József útra néző oldalát jelölték meg.! Az előmunkálatokat is megkezdték az emlékmű elhelyezésére. A mér­nöki hivatal elkészítette a megfelelő terveket, ezekben a Szenttamás hegy rendezése, a felvezető szerpentin út elkészítése is benne volt. Az útban álló házak kisajátítása is megtörtént, amikor legújabban az a meglepő hir terjedt el, hogy szó van a tervek megmásításáról s az új tervek sze­rint a Szent István emlékmű a Vár­ciás főpapi szentmise lesz, melyet dr. Drahos János prelátus-kanonok, az A. C. főegyházmegyei igazgatója tart. Ugyanakkor az ünnepi beszé­det P. Oslay Oswald mondja. A szentmise alatt mindkét egyházköz­ség képviselőtestülete, valamint a Jézus Szive Szövetség és a hívek közös áldozáshoz járulnak. A nagy­mise alatt a Szent Anna Leányklub énekkara Kricsfalvy Viktornó közre­működésével énekel Bálintffy László kántor vezetésével. Délután 3 órakor litánia, gárdista és Jézus Szive szövetségi tagfelvé­tellel kapcsolatban. Este 6 órakor egyházközségi dísz­gyűlés a Sz. István iskolában lévő tanácsteremben. Az ünnepi beszédet dr. Sántha József egyházközségi vi­lági elnök mondja. Ezúton is felhívja az elnökség a hívek figyelmét, hogy ezeken az eucbariszíikus ünnepségeken minél nagyobb számmal vegyenek részt, annál is inkább, mivel a termények betakarítása után illő dolog hálát adni az isteni gondviselésnek. Szombaton 6 órától kezdve gyón­tatás is lesz a plébániatemplomban. Lapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol. hegyen nyerne elhelyezést. A város közönsége kivétel nélkül csodálkozással értesült erről az ujabb meglepő fordulatról, mivel a Szent­tamás-heggyel kapcsolatos megoldást teljes helyesléssel vette tudomásul. A Várban amúgy is sok a neve­zetesség, igy az új dombormű nem is érvényesülne kellően. Szent Ist­ván sem tartózkodott állandóan a várban, igy a domborműnek oda való elhelyezését ez nem indokolja. A Szenttamás-hegy tervbe vett ré­sze azonban minden tekintetoen al­kalmasnak kínálkozik. Nagyméretű, méltó keretet nyújtana, a Ferenc József-útról megfelelő a rálátás, jól érvényesül s az utat is emeli. A hegyoldal rendezése pedig végre megkezdené a Szenttamás-hegy rég­óta húzódó és mindjobban égetővé váló rendezésének megoldását, mert remélhető, hogy a hegyoldal szépí­tése és a felvezető utak elkészítése a forgalom növelésével maga után vonná a hegytetőnek s az ott épült házaknak rendezését és csinosítását is. Ez pedig nem lehet közömbös az egész város fejlődésének szempont­jából. Nem vagyunk annyira vagyono­sak s annyira kedvező helyzetben, hogy ily hatalmas összeget, amilyen­ről most szó van, ne használjunk fel olyan célra, amelyből a szépítés mellett egy egész városrész kulturá­lis emelkedése árad ki. M. MEGBÍZHATÓ FIÚT JÓ CSALÁDBÓL TANULÓNAK FELVESZÜNK Esztergom „Váci-utcá"-ja Hová kerüljön a Síi. István emlékmű?

Next

/
Thumbnails
Contents