Esztergom és Vidéke, 1937

1937-10-24 / 84.szám

Minden Orion-rádiókereskedőnél kapható * • »:«:»:o:»:*:»:»:»_»>_«;o:»:»i^ Egyedárusitó: ifj, laracsek Ferenc Esztergom, Rákóczi-tér mt gBaHPBB EPÉÉBEN ai ai n-E ÉB BPEP Tenyészállaidijazás és kiállítás a tatai járásban Tarján nagyközségben október hó 10-én zajlott le a nagyszabású járási állatdíjazás a m. kir. földmivelésügyi minisztérium, a vármegye, a felsődunántúli mezőgazdasági kamara, a járási főszolgabiróság, továbbá Tarján nagyközség erkölcsi és anyagi támogatása mellett. A díjazáson a járásbeli községek gazdaközönségének szépszámú megjelenésén kívül résztvettek és közreműködtek a hivatásos szakközegek és a nagybirtokos, valamint a bérlő társadalom érdeklődő tagjai. A járási főszolgabíróság képviseletében dr. Kálmán Rudolf tb. főszolgabíró jelent meg, az alispán képviseletében vitéz dr. Zsiga János vm. II. főjegyző a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara részéről Kutas János igazgató, a m. kir. méntelepparancsnokság nevében Gyértyánffy m. kir. százados. A vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőségre háru'ó tisztséget Jeziersky Mihály m. kir. gazd. főfelügyelő, Mattiasich Sándor járási m. kir. gazdasági főfelügyelő, Mátyássy Gyula járási m. kir. gazd. felügyelő ős Balogh Pál gazd. gyakornok töltötték be. A gyönyörű, verőfényes idő is nagyon kedvezett a felvonulásnak. Hogy milyen kitűnő anyagot vonultatott fel a járás kisgazda közönsége, * kitűnik az alábbiakban felsorolt nagyszámú és szépen díjazott állatállomány soraiból. A díjazott állatok és azok tulajdonosainak sorozata itt következik : A Pirostarka fejőstehenek soraiból az első díjat Molnár Kálmán héregi gazda 4 óves tehene nyerte el 50 P és a földmívelési minisztérium oklevelével. 10 pengő készpénzt és ezüst órát nyert Weiler Gáspár tarjáni kisgazda tehene, 25 pengőt Werns-Dörfer Ádám alsógallai, 1 q búzát Czechner József vértestolnai gazda pirostarka tehene. A hasasüszők csoportjából az első dijat, vagyis a m. kir. földmívelési miniszter 50 pengőjét ifj. Mittnyik Flórián héregi gazda 2 éves üszője vitte el. Ezen az alapon díjat nyertek : Izéli Antal tarjáni gazda üszője 40 P, Klein Ignác Felsőgalla üszője 30 pengő, Szám Antal Vértestolnáról üszőjével 20 pengő, Szálai Károly tarjáni gazda 2 éves üszőjével 10 pengő összegben. Az üszőborjúk tulajdonosai a következő díjakat nyerték: Molnár József Tatáról 35 pengőt, vitéz Szabó József Vértestolnáról 10 pengőt és 1 mázsa búzát, Krancz János Tarjánból 10 pengőt és 1 mázsa búzát, Czechner József Vértestolnáról 15 pengőt és Andorfer Ferenc Tarjánból 10 pengőt. Az anyakancák tulajdonosait az illetékes bizottság a következőképen díjazta: Stockbauer János vértestolnai kisgazda 5 éves nyárífekete kancájával vitte el a kamarai oklevelet és 10 pengőt, azután következett Bekl István alsógallai kisgazda, aki 7 éves világospej kancájával 30 pengőt, Molnár Miklós tatai gazda pedig 8 éves pej kancájával 10 pengőt és 1 mázsa búzát nyert. A kancacsikók csoportjából díjat nyertek a következők: László Kálmán Kocsról 2 ós féléves nyári fekete csikójával nyerte az első dijat vagyis 50 pengőt és a kamarai oklevelet, Hoffmann Mihály Alsógalláról 1 és egynegyedéves világospej csikójával 40 pengőt, Velch János Agostyánról 1 és egynegyedéves sárga csikójával 30 pengőt, Molnár Miklós Tatáról pedig 1 és egynegyedéves csikójával 1 mázsa tavaszi árpát nyert. Gróf Esterházy Móric vármegyei mezőgazdasági bizottsági elnök 50 pengős díját Ujszászi József tarjáni kisgazda 4 éves pirostarka tehene, — mellette a gyönyörűszép borjújával — vitte el. A szép gazdaünnepély alkalmával lendületes szónoklatok hangzottak el. A rendezés nagy munkájában kitüntette magát Palkovich Béla tarjáni főjegyző, a községi bíró és a község érdemes elöljárósága. A gazdaközönség örömmel és megelégedetten távozott az állatdijázásról, amit kedélyes társasebéd fejezett be a nagyvendéglőben. Népművelési hangverseny Annavölgy-bányán Komárom-Esztergom vármegye törvényhatósági iskolánkivüli nép művelési bizottsága az annavölgybányai helyi népművelési bizottság keretében Annavölgybányán f. évi október hó 17-én délután igen jól sikerült hangversenyt rendezett, mely alkalommal Wiesenbacher József vármegyei népművelési titkár, ki a közreműködő énekkarokat is dirigálta, igen nívós és tanulságos előadást tartott a magyar dal eredetéről, fejlődéséről s értékéről s előadását ének-, zene- és tánc-betéttel gazdagította. Szandbauer Mici erdélyi balladát, Schaffenmüller Ilonka cigányjelenetet adott elő. Böősz György cigánydalokat, Nyitray Sándor és Szentirmai Antal kurucdalokat, de. Techlár Miklós katonadalokat, Friss Miklós betyárnótákat. Bálint Erna szerelmi dalokat, Muck Rózsi elbeszélő dalokat, Wiesenbacher Margit műdalokat adott elő. Szandbauer Ilonka a szibériai magyar, foglyok dalaiból énekelt. Bartn0 Edit és Szabó Ilonka magyar táncokat, Nóga Matild cigány táncokat mutatott be. A harmincöt tagú népművelési nőikar magyar népdalegyvelegeket adott elő. A hangverseny felbecsülhetetlen erkölcsi sikert eredményezett a magyar dal- és tánckultusz fejlesztése terén s a lelkes előadók valóban minden elismerést megérdemelnek. A közreműködő gárda munkája dicséretreméltó sikert aratott. A hangversenyen megjelent vitéz Szabó István kir. tanfelügyelő, a vármegyei népművelési bizottság ügyvezető elnöke, Rákosi Károly bányaiskolai igazgató, Laux Antal dorogi főjegyző és nagyszámú közönség, köztük sokan Tata-Tóvárosból is. A hangverseny a munkásotthon dísztermében folyt le s utána társasvacsora volt, melyen több felköszöntő hangzott el. A hangverseny rendezése körül sokat buzgólkodott Csenke István igazgató-tanító s a megérdemelt siker jelentős részeért az elismerés őt illeti meg. Ipartestületi közlemények Az Ipartestület felhívja tagjait, hogy ezen rovatot kisérjék állandó figyelemmel, mert az iparosokat érdeklő rendeleteket e rovatban fogja állandóan ismertetni és a szükséges felvilágosításokat megadni. * # * Az Ipartestület értesiti gépekkel dolgozó kisiparosait, hogy a m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 89. sz. döntvényével (Budapesti Közlöny 1937. ju'ius 7-i szám) a kézműiparosok gépeit — függetlenül azoknak értékétől — a végrehajtás alól kiveszi. A döntvény szószerinti szövege a következő: A kisiparosoknak keresetük folytatásához szükséges gépberendezései és gépjárművei az 1908 : XII. tc. (Vhn.) 3. §-ának 14. pontjában megjelölt ós végrehajtás alól kivett szerszámok, eszközök és műszerek közé tartoznak. A mentesség a kisiparosok keresetének folytatásához szükséges em beri, motorikus vagy elemi erővel hajtott gépek és járművek minden fajtájára kiterjed, függetlenül azoknak értékétől. Félreértések elkerülése végett közöljük az érdekelt iparosokkal, hogy ez a mentesség csak magánjogi ügyletekből származó követelések végrehajtása alól mentesiti a kisiparosok gépeit, az adófoglalások, illetve adóvégrehajtás alól nem. * * * Az Ipartestület felhívja azon ipa rostagjait, kiknek a gazdatársadalom tagjaival szemben 100 pengőnél nagyobb künlévőségei vannak, hogy azt országos összeírás céljából a Testület hivatalában legkésőbb október 22-ig saját érdekükben jelentsék be. POLITIKAI ÉLETÜNK Magyarország egyenjogúságának kérdéséről nyilatkozott Kánya Kálmán külügyminiszter. Nagyjelentőségű nyilatkozatának nevezetesebb részletei: „Magyarország és a kisantant államok között folyó tárgyalás elvileg tisztázta a fegyverkezési egyenogúság kérdését " „Magyarország és a kisantant-államok közötti viszony normalizálásának útja hosszú, fáradságos út, amelynél még sok türelemre van szükség." „A római prótok ollumok reviziójáról beszélni nem lehet, mert a római protokollumban prevideált általános politikai és gazdasági együttműködés ma is változatlanul fennáll". Két érdekes politikai bűnperben ítélkezett a bíróság az elmúlt héten. Az egyik ítélet Féja Gézát osztályelleni izgatás és nemzetrágalmazás vétsége miatt mondotta ki bűnösnek. Féja Géza egyik könyvében a mezőgazdasági munkások nyomoráról irt szélsőséges tendenciával és az államhatalmat ugy állította be, mintha a nép elnyomásának egyik eszköze volna; a másik ítélet az u. n. kaszás-mozgalomra rakott remélhetőleg pontot. Ennek a mozgalomnak Böszörményi Zoltán volt a vezére. Az elitélt kaszások az államfelforgatására és a hatalom átvételére szervezkedtek. Széli József belügyminiszter nyilatkozott az egyik budapesti lap nak az izgatásokról és az uszításokról. „Arról felelek — mondotta a miniszter — hogy amig belügyminiszter vagyok, Magyarországon semmiféle felforgató irányzat nem érvényesülhet." Régen egy évszázad alatt sem született annyi ködös fejű, zagyva, silány álpróféta, mint ameny.m»mmmmw$wmmmwmmmmmmmmíwmmmmmmmwmm i valamint a legdivatosabb szoriiMNiriík igen előnyös árban beszerezhetők a jutányos árairól közismert Weisz Mér Posztóárúházban